Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-05 / 130. szám

ÍW8. június S, szerda S. oldal Lehet-e beleszólni a fiatalok magánéletébe? A falu jobbSétéért Sokszor halljuk, olvas­suk — a népi ron tkon gresz- szuson is egyik legfonto­sabb kérdéscsoportként sze­repelt: a gyermek- és if­júságvédelem. Igen sok elemzést, elvi fejtegetést ért már meg a téma, s az erről megjelent riportok, tárcák is mutatták: ahány szereplő, ahány ifjú ember, — annyi egyéni sors... Még mindig sok felelősség, gond nehezedik a társada­lomra, kis és nagy közös­ségekre ahhoz, hogy el­mondhatnánk: a nehezén túl vagyunk. Még mindig nem írtunk, beszéltünk ele­get. Milyen is ez a gyermek­éi ifjúságvédelem a hivata­li gyakorlatban? Nevek, helyszín megjelölését mel­lőzve pillantsunk bele egy aktába, a kecskeméti gyám­ügyi hatóságnál. A szülői panasz N. N. kiskorú ügye egy múlt év decemberében fel­vett jegyzőkönyvvel kez­dődik. Idősebb lányával együtt megjelenik az édes­anya. és bejelenti: Tizen­hat éves kislánya nem ta­nul, nem dolgozik —, mert nem szeret és nem is akar. Nem fogad szót, otthonról állandóan elcsavarog. Az Ünnepek alatt is máshol tartózkodott, ott is aludt, hogy hol, nem volt haj­landó megmondani. Jelen­leg sincs otthon. Kéri a kiskorú intézett elhelyezé­sét, mert nem bír vele, s nem akarja, hogy helyzete tovább rosszabbodjék..; A szülők külterületen laknak, különösebb anyagi gondokról nincs szó. A ve­le levő asszonylánya a vá­rosban lakik. A gyámügyi előadó még aznap beidézi a kislányt, aki otthon egy címet ha­gyott. Csinos, helyes te­remtés a gyerek, eléggé megszeppenve veszi tudo­másul az ellene tett pa­naszt. A kislány szerint Aztán elmondja’: 1967. augusztus 1-én lépett be egyik kecskeméti üzembe segédmunkásnak: szeptem­berben. októberben több ízben volt táppénzes beteg — gyomra, mandulája fájt i—,- október 2'0-án kilépett, s azóta nem dolgozik. — Pedig szeretnék Z. Üzemben elhelyezkedni, mert dolgozni akarok... — Nézze, nem is dolgo­zik, alig van odahaza, mi­ből él? — Általában otthon va­gyok, nem úgv van, hogy csavargók.;. Na nem al­szom otthon, akkor M. ut­cai lánvismerősömnél va­gyok. ahol J. K. lakit- al­bérletben, aki meg abban a gyárban dolgozik. ... A nővéremnél is szoktam aludni.1: — ő és az 'édesanyja másként mondta ... Méffls. miből él — munka nélkül? — Étkezésre nem sokat költők... Szüleimtől is ka­pok pénzt élelemre. Ap­róbb. kinőtt ruháimat ado­gattam el ismerőseimnek, abból szoktam élelmezni magam ... Meg ismerőseim ellátnak minimális élelem­mel. .. — Szórakozni is szeret. Ugye? Hát arra miből te­lik? Hová jár? — A ... cukrászdába szoktam járni. Ottani is­merősök, fiúk, lányok tár­saságát keresem... Ilyen­kor természetesen ők fize­tik ki a rám eső étel, ital árát. mert nekem ilyesmi­re nincs pénzem... ígéreté® megtartotta f de nem egészen A kislány komoly ígére­tet tesz, hogy másnap meg­szerzi munkakönyvét, kilé­pését átvezetteti a szemé­lyi igazolványán, s jelent­kezik ismét a gyámható­ságnál, hogy elhelyezését segítsék. Állja is a szavát. Egy héten belül segédmun­kás egyik korszerű üzem­ben. A gyámhatóság — hogy úgy mondjuk, „hivatalból” is szemmel tartja a kis­lányt. Egy hónap eltelik, kettő, három: semmi pa­nasz. Egy gonddal keve­sebb itt is. a családban is, a társadalomban is... Ügy látszik. Április második felében ismét megjelenik a mama és az idősebb nővér. Ök is rajta tartanák a kezüket, de... A kislány albérletben lakik, tudják, kimaradozik. Többször nem alszik ott­hon, a lakásán. Haza — a tanyára — ritkám jár, szü­leinek, testvérének hazu­dik. Iszákos udvarlójával többször elcsavarog. Kérik a gyámhatóságot... Ez véleményt kér a gyár igazgatójától. Hogy dolgo­zik a kislány, magatartása, a közösséghez való viszo­nya milyen? Hogy foglal­kozik vele a KISZ — a szakszervezet, pártszerve­zet? „Véleményezésük ter­jedjen ki a gyermek üze­men kívüli magatartás­ra is” — szól az igazgató­nak címzett levél. — Az édesanya látogatását nem említi a főelőadó. Amin vitatkozni keli Egy hét sem telik el, megjön a válasz. *... Mun­kahelyén magatartását és — Tévedsz. —• suttogta a lány — a te desserbed most következik... Kora reggel ébredtek, a fiú felkelt. Lisbeth regge­lit készített, azután egy papírlapon hosszú listát tett Schirmbaum elé. — Holnap reggel az üz­letben lesz ez az áru. Te is légy ott legkésőbb tízre, és nagyon vigyázz, hogy ami­kor szállítanak, ne csapjon be senki. Kétezer-hétszáz dollárt fizetsz. A három­munkatársaihoz való vi­szonyát állandóan szem előtt tartjuk. Eddig mun­kahelyi magatartása ellen kifogás nem merült fel. Igazolatlan mulasztása vagy késése nem volt. A rábí­zott feladatot igyekszik legjobb tudása szerint el­végezni, a felnőttekkel szemben tisztelettudó... A műszaki vezető elmondása szerint képességeihez mér­ten igyekszik belekapcso­lódni a kollektíva munká­jába ... Tekintettel arra, hogy eddig rendellenes ma­gatartást nem fejtett ki (Bikkfanyelv ne hagyj ell — a szerk.), így nem me­rült fel a szükségessége annak, hogy külön a szak- szervezet vagy pártszerve­zet foglalkozzon N. N. sze­mélyével. KlSZ-szerveze- tünk komoly gondot fordít a fiatalokkal való törődés­re, így N. N-nel is elbe­szélgettünk, s ez a beszél­getés a kollektívába való beleilleszkedést kívánta elősegíteni. Vállalaton belül maga­tartását szem előtt tudjuk tartani, azonban magánéle­téneik figyelemmel kísérése meghaladja hatáskörün­ket. . Ez a gyár vezetőinek' vé­leménye, s olvastuk, mi a szülőé, testvéré. Minden­esetre az az első „megér­zésünk”. hogy a most már 17 éves, jé megjelenésű N. N. egyenesben van. Jó kö- aöisségre talált új munka­helyén, s a környezet ren­des. munkáját tisztessége­sen végző munkáslányt for­mált belőle. — Az üzemen belül tehát nincs már baj. Abban azonban egyetértünk a gyámügyi hatósággal, hogy a gyár veztőivel vi­tatkozni kell. Azon tudniillik, hogy elsősorban a KISZ-nek, de a felnőt­teknek is legyen „hatás­köre” a fiatalok magánéle­tének figyelemmel kísérése. Még ez a „kis” plusz törő­dés, és egy rokonszenves, jóra hajlani képes ember, egy fiatal lány élete vég­leg helyes vágányra fut. Tóth István száz, ami nálad marad, tartalék arra az esetre, ha menekülnöd kellene. Most rideg volt a lány, nyoma sem volt tegnapi bájosságának. Amikor ki­nyitotta a pénztárcáját, apró pisztoly vált látha­tóvá. — A parancsnokság üze­ni. asszonyt nem alkalmaz­hatsz. Három hónapig nő­ismerősöd nem lehet. Ne feledd, ez fontos. Sem al­kalmi ismeretséget, sem hosszantartó kapcsolatot nem kezdeményezhetsz. Az Biolőgiaőra a szabadban Fürdik a zöld árnyas er­dő a tavaszi napfényben. Madárdal és gyermekhan­gok verik fel a csendet. Tavaszi tanulmányi kirán­dulás a környékbeli erdő­be. Jólesik a tanév végi hajrában egy nap kikap­csolódás. A gyerekek azt sem vették zokon, ha ta­náruk felhasználta az al­kalmat, és sorra kérdezget­te: Lássuk csak, mit tanul­tatok, felismeritek-e a fá­kat, virágokat, füveket? Képünk a kiskunfélegy­házi Bajcsy-Zsilinszky ál­talános iskola negyedike­seinek tanulmányi kirán­dulásán készült a Tőser- dőben. ’Agrárközgazdasági kon­ferenciát tartottak kedden Tiszakécskén, a községi művelődési otthonban a kecskeméti járási tsz-ve- zetők. A tanácskozást a já­rási pártbizottság és a já­rási, tanács vb, valamint a Kecskemét—Kiskunfélegy­háza Környéki Tsz Szövet­ség szervezte. A napirendben különös súlyt kapott a tiszakécskei Szabadság és a lászlófalvi Űj Tavasz Tsz gazdálko­üzletet reggel kilenctől es­te hatig tartod nyitva Hosszú műszakok lesznek, de jól élsz, megérdemled. Férfiasán nyújtotta bú­csúra a kezét... Másnap az emberek az árut meghozták, a kísérő­nek Schirmbauiii fizetett, azután bezárta a boltot és a lista alján látható utasí­tás szerint a munkaközve­títőbe ment. Három segé­det vett fel. csupa idős ember, olyanokat, akik már megették kenyerük javát. Azonnal visszatért az üz­letbe, nyitott, és elfoglalta helyét a kassza pénztárgé­pe mögött. Néhány napig semmiféle esemény nem történt. Már- már azt hitte, minden komplikáció nélkül sike­rült beilleszkednie az új életbe. Megérkeztek az el­ső igazi ügyfelek és a té­pett sarkú bankók gazdát cseréltek. Már két hete a kereske­dők nyugodt és kiegyensú­lyozott életét élte. amikor váratlanul és minden előz­mény nélkül a tömegszál­láson megismert gyanakvó férfi lépett az üzletbe. Rö­vidujjú inget viselt és jól lehetett látni karján a dachaui tábor tetoválását. Első mondatainkban, I amelyeket Nagykovácsi Já­nossal, a Ballószögi Közsé­gi Tanács V. B. elnökével váltottunk, az optikai csa­lódás közismert fizikai je­lenségét emlegettük. Vagy­is azt, hogy a közvetlen közelünkben, bizonyos lá­tószögön belül levő tárgya­kat nehezebben vesszük észre, mint a távolabbia- kat. Valahogyan ilyesfor­mán vagyunk ezzel a Kecs­keméttől alig pár percnyi távolságra fekvő községgel is. A megye jóval messzebb eső tájairól bizony gyak­rabban esik szó, velük ál­talában többet foglalkoz­nak a sajtó munkásai. Pe­dig a látszólag csendes kis település lakói jogosan igénylik, hogy róluk is szó essék. Ismerkedjünk hát velük. dásának elemzése, több év­re visszamenőleg, s adott­ságaik, eredményeik ösz- szehasonlítása. Ennek so­rán a két gazdaság vezetői számos kérdésre válaszol­tak. A továbbiakban a résztvevők sokoldalúan jel­lemezték a járás szövetke­zeti gazdálkodásának hely­zetét, s főleg az átlagosnál gyengébb adottságú tsz-ek helyzetének megjavításáért teendő intézkedésekről, tö­rekvésekről adtak számot. — Jól megszedted ma­gad — könyökölt oda a pénztár pultjára. — A feleségem amerikai rokonai küldtek egy kis pénzt, mondta kapásból Schármbaum. — Szóval feleséged is van — Üzleted is van, és kövér vagy mint egy disznó. — Te viszont nagyon rossz bőrben vagy — felel­te Schirmbaum — Este el­jöhetnél hozzánk egy kis erőt adó vacsorára. — Csakhogy eszedbe ju­tottam — nevetett az ide­gen. — Zárásra itt leszek. — Fél hétig vagyok az üzletben, tovább nem tu­dok várni. — Itt leszek! — mondta a fogoly. Sapkájához bö­kött és lassú léptekkel el­hagyta az üzletet. Schirmbaum egy dara­big az ajtóban maradt. Az­után közeli telefonfülké­be ment és elővette a cé­dulát. amelyen a leltár és az utasítások szerepeltek. Egy telefonszám is volt a papíron. Tárcsázott. Férfihang jelentkezett a vonal túlsó végén. — Itt Minkicz. Valaki — A 2401 lakosnak mind­össze egyhatoda él a bel­területen. A község meg­alakulásakor, 13 éve, csu­pán egyetlen házsorból állt. Azóta |6z a szám megötszö­röződött, s az új házak már jórészt fürdőszobával is el vannak látva. A művelődés ügyét négy iskola szolgál­ja, valamennyi villamosí­tott. Ez utóbbira 350 ezer forintot fordítottunk —■ mondja a tanácselnök. Sseretik, fejlesztik és egyre szebbé kívánják ten­ni falujukat a ballószögiek. S tisztában vannak azzal, hogy ehhez közös összefo­gással vezet a legrövidebb út. Izgalmas számok bizo­nyítják, miként szélesedik '.náluk valóságos mozga­lommá a társadalmi mun­kában való részvétel. Míg 1961-ben még alig 5 ezer forintot találhatunk a tár­sadalmi munkák rovatá­ban, rá két évre már több mint a tízszeresét, tavaly pedig 173 ezer forintot ta-; karítottak meg ily módon a községnek. Útjavítástól a parkosításig szinte amerre csak nézünk, mindenben benne van a lakosság ke-; ze munkája. — Szívügyünk a fiatal­ság is — folytatja a vb- elnök. — Ifjaink közül mind több talál helyben, vagy a közelben — az Egyetértés Tszcs-ben, illet­ve a Helvéciái Állami Gaz­daságban — munkalehető­séget, jó megélhetést. És hogy szabad óráikban se legyenek kénytelenek a vá­ros után sóvárogni, ezt szolgálja a sport- és a mű­I velődési lehetőségek állan­dó gyarapítása. Nemrég kaptak öltözőt a sportolók, de ezenkívül is rendszeres támogatást élveznek. Sok a látogatója községünkben a filmvetítéssel egybekötött — főként a mezőgazdasági és egészségügyi jellegű — ismeretterjesztő előadások­nak. A kSsség folyamatos fejlesztése és az ifjúsággal való törődés mellett még bőven akadna beszámolni való a megyeszékhely tő- szomszédságában levő, kis községből. De erről majd egy későbbi alkalommal szólunk. utánam jött és bajt ke­verhet. Dachaui száma van. — Ezek a foglyok olyan betegesek — hallatszott a vonal túlsó végéről — jó lenne, ha kezeltetné az il­letőt! Biztos nagyon so­vány, és a lélek is csak hálni jár bele. Katt. Schirmbaum fütyörészve ment vissza az üzletébe. Már háromnegyed hatkor elküdte segédeit. Éppen hat óra volt. amikor a gya­nakvó idegen, az üzletbe lépett. — Akkor haza sétálunk — mondta a volt SS. Gondosan bezárt és ci­garettával kínálta társát. Lassan sétáltak a romos császárvárosban, a Duna felé. — Messze laksz! —szólt a francia. — Messze. Majdnem az angyaloknál. Már a vízparton jártak, ott. ahol a békeidőkben a horgásztanyák sorakoztak egymás mellett. Most csu­pa kiégett, romos ház. — Lakná aztán végleg ■ nem a milliomosok ne­gyedébe mentél — mond­ta a francia. (Folytatjuk.) Agrárközgazdasági tanácskozás Tiszakécskén

Next

/
Oldalképek
Tartalom