Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-30 / 152. szám
Segélynyújtás sérülések esetén ’ A sebfertőzés és szennye- tés ellen, a sebet vagy az égett bőrfelületet gyorsan fedőkötéssel kell ellátni. A fedőkötés céljára fel lehet használni az egyéni sebkötöző csomagot, illetve egyéb kötszereket. Ennek hiányában tiszta, fehér vásznat is igénybe lehet venni. Nem szabad sebhez, vagy égett felülethez kézzel hozzányúlni és azt vízzel vagy más folyadékkal mosni, továbbá nem szabad a sebből eltávolítani a szilánkokat vagy egyéb idegen testeket. Ha a végtagokon (kézen, lábon) levő sebből a vér sugáralakban és ütemesen fecskendez, a szívműködésKötözés nyakkendőszerű- leg összehajtott háromszögletű kendővel, (Szem és mellkötés). nek megfelelően lüktet, a sérült végtagjaira szorító- körülkötést helyezünk. Ez a legmegnyugtatóbb módja az ütőeres vérzés csillapításának. Szorító-körülkötésre felhasználható bármely, erre a célra alkalmas, legalább 4 cm széles, kéznél levő (háromszögletű kendő, szíj, öv stb.) anyag. Az ütőeres vérzés csillapításának még más egyszerű módjait is lehet alkalmazni. Azokban az esetekben, amikor szorítókötést felhelyezni nem lehet (a ffej, a mellkas, a has vérzésénél) szoros nyomókötést alkalmazunk. , _ j A gyűjtőeres vérzések csillapítására az esetek többségében (amikor a vér a sebből állandóan, egyenletesen, lökések nélkül folyik) elég, ha a végtagokat felemeljük és a sebre nyomókötést helyezünk. Nagy testfelületi égések esetén a sérültet pólyába, tiszta lepedőbe stb. kell begöngyölni és azonnal el kell szállítani a segélyhelyre. Súlyos ütések és zúzódá- sok következtében keletkezett sérülések esetén a sérültet sürgősen szállítsuk a legközelebbi segélyhelyre. Ha ezt nem lehet végrehajtani, úgy azonnal értesíteni kell az esetről a légoltalmi egészségügyi szak- szolgálat egységeit Törések esetén a sérültet olyan állapotba kell helyezni, amely biztosítja a törött csontok mozdulatlanságát. Ebből a célból a sérült kézhez vagy lábhoz sínt, deszkadarabot, esetleg botot kell kötözni úgy, hogy a törés fölött és alatt az ízületeket rögzítsük. Ha nincs kéznél ilyen eszköz, a törött kezet félig behajlítva a mellkashoz, a sérült lábat pedig az egészséges lábhoz kell rögzíteni (hozzákötni). Nyílt törés esetén először a vérzést kell csillapítani, majd a sebet be kell kötni és utána rögzíteni kell a törött testrészt. Hátgerinctörés vagy hát- gerinc-zúzódás esetén a sérültet hordágyon, deszkán, ajtón stb. kell a segélyhelyre szállítani. A radioaktiv-, vegylvagy biológiai harcanyagokkal szennyezett, illetve fertőzött területen gázálarc nélkül maradt sérültek elsősegélyben való részesítését a gázálarc, vagy ennek hiánya esetén egyéni szükségvédőeszköz feladásával Parittyakötés az állón. kell kezdeni. Ha a sérülteknek vérző vagy égési sérülésük van, először a vérzést kell csillapítani, a sebet be kell kötni, ugyanígy az égett testfelüleletet, s csak azután lehet elkezdeni a sérült további ellátását. Az elsősegélynyújtó maga is öltsön fel munkája elkezdése előtt egyéni védőeszközöket és arra törekedjen, hogy a sérültet minél előbb szállítsák él a szennyezett területről. Az idejében nyújtott elsősegély a sérültek gyorsabb gyógyulását segíti elő. Mindenkinek kötelessége elsajátítani és gyakorolni az elsősegélynyújtás ismereteit. Alkarkötés sínezése, drótsfnnel. R ji felkészülés: az eredmény biztosítéka A polgári védelem nagy- gyakorlatára már megkezdődött a különböző szolgálati ágak szakaszainak felkészülése. Az egészség- ügyi szakaszok között kiváló eredménnyel a kecskeméti alegység dicsekedhet. Bán István, a szakasz parancsnoka a felkészülés munkájáról ezeket mondtál — A szakasz beosztottjait a kiképzési terveknek megfelelően készítjük elő a nagy erőpróbára. A feladat sokrétű, hiszen az egész személyi állománynak tudnia kell mit te- gyen a munkaterület határához való érkezéskor, illetve a szétbontakozási terepszakaszon. Ezért a gépkocsiról történő fel- és leszállás, valamint az anyagok lemálházását gyakoroljuk. A radioaktív szemy- nyezett területen, a szakasz személyi állományának fel kell öltenie a védőfelszereléseket s ha szükséges a különböző házi védőeszközök elkészítését, alkalmazását is meg kell oldaniok. Ezt a szakmai felderítés, illetve a figyelés megszervezése követi. A szakasz e feladatok begyakorlásában, sulykolásában olyan eredményt ért el. amely biztosítja számunkra a gyakorlaton való sikeres szereplést. Az egészségügyi szakasz szakmai felkészítője dr. Témái Ernő körzeti orvos, ö így beszél erről: — A szakasz tagjai megfelelően elsajátították a polgári védelem egészségügyi követelményeit.' Ügyesen kutatják fel a sérülteket és szakszerűen látják el azokat. A személyi állomány jól ismeri a különböző Vérzéselállítási módokat, kötözési eljárásokat, Illetve a sérültek elszállítását a sugárszennyezett terület határától az orvosi segélyhelyig. Bízom abban, hogy a kecskeméti egészségügyi szakasz a polgári védelmi nagygyakorlaton. felkészültségéhez méltóan kiválóan hajtja végre a reá bízott feladatokat ... Ehhez mi is sok sikert kívánunk. • G. G. a Polgári Védelem A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Szükség yan a felkészülésre Több mint 25 évvel ezelőtt, 1945. nyarán az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén, felrobbant az első nukleáris szerkezet. A robbanás pillanatában a Nap fényét is elhomályosító tűzgömb, a sztratoszféráig felemelkedő, több kilométer magas por- és füstfelhő keletkezett. Az amerikai katonai vezetés néhány héttel a nevadai után városokon, embereken kezdett „kísérletet”. Két japán város és mit sem sejtő lakossága volt az áldozat. A II. világháború befejezése óta több mint 25 év telt el. A Szovjetunió, a szocialista tábor országai, de az egész világ békeszerető erői támogatják az atomfegyverek eltiltásáért folyó harcot. Távol vagyunk attól, hogy a világ népei a békés egymás mellett élés elveit megvalósítva, és minden erejüket az építésre, az atomenergiát pedig az emberiség jólétére használják. A körülmények ma már nem hasonlíthatók az 1945. évihez. Megszűnt az Egyesült Államok atommonopóliuma, a Szovjetunió az atomfegyver birtokában, képes meggondolásra késztetni a békére törő erőket. Ma már tudjuk, hogy megfelelő felkészüléssel erősen lehet csökkenteni az atomfegyverek robbanását követő hatásokat. Június közepén a megyében és Kecskeméten gyakorlatokra kerül sor. Biztosak vagyunk abban, hogy akiket érint, megértik, hogy szükség van a felkészülésre, sőt tevőlegesen részt vesznek az egyes célok megvalósításában. Lapunk melléklete a nagyszabású gyakorlat előtt igyekszik néhány fontos polgári védelmi tudnivalót összefoglalni, hogy megkönnyítse az alkalmazkodást a lakosságnak az ilyenkor életbelépő szabályokhoz, előírásokhoz: A lakosság kollektív védelme Az óvóhelyekről általában AZ ÉLET MEGVÉDÉSE és a lakosság veszteségének minimálisra csökkentése a polgári védelem egyik legfontosabb feladata. Ennek egyik módja az óvóhelyépítés. A kiépített óvóhelyek mellett adott esetben, arra alkalmas pincéket is át lehet alakítani szükségóvóhelyekké. Megfelelő pincék hiányában pedig az épületen kívül árokóvóhelyeket kell a szükséges mennyiségben építeni. A kiépített óvóhelyek hiányában a meglevő és arra alkalmas pincéket kell elsősorban átalakítani. Erre azonban nem minden pince alkalmas. Csak akkor használható szükségóvóhelynek, ha talajvíztől mentes, belső falfelületei szárazak, ha az elhelyezendők részére elegendő alapterülettel rendelkezik, ha a födém a felette levő épület esetleges romterét rongálás nélkül képes elviselni. Az átalakításnak döntően azt kell szolgálnia, hogy a benttartózkodókat a csapás helyétől bizonyos távolságból megvédje a hő és légnyomás hatása mellett, a rádióaktív anyagok sugárhatásától, a nukleáris szennyezettségtől, valamint a vegyi és biológiai harcanyagok ellen is. Ezért a pince bejáratán — esetleg vészkijáratán — kívül az összes nyílásokat légmentesen le kell zárni, befalazással, vagy homokkal telt zsákokkal, esetleg szorosan egymáshoz Illő deszkákkal, amely elé megfelelő meny- nyiségű földet töltenek. A bejárati rész kialakításánál is érvényesíteni kell a védelmi követelményeket. Ez az úgynevezett gázzsilippel történik. Olyan helyiség használható erre a célra, amely a védett óvóhely és bejárati rész között helyezkedik el. Tehát egyik légmentesen záró ajtaja a be-, illetve a kijárat felé nyílik, a másik ajtaja pedig a védett tartózkodási hely felé. HARCANYAGOKKAL való veszélyeztetettség esetén egyidejűleg csak az egyik ajtót szabad kinyitni. Kö. vetelmény, hogy a külső légtérrel érintkező fal legalább olyan erős legyen, mint a pince fala, alapterülete és az ajtók elrendezése pedig biztosítsa, hogy rajta keresztül lehessen vinni hordhelyzetben a hordágyat. Mindkét ajtónak légmentesen kell záródnia, ezenfelül a külső ajtónak védenie kell bizonyos mértékű légnyomás, mechanikai (szilánk) hatások ellen is, azért azt minricaszár. Az ábrán láthat^ szükségóvóhely födémjé-' nek vasúti talpfát, illetve kerítésoszlopokat használtak. Ezeket egymástól 50 cm távolságra szabad elhelyezni. A földfeltöltés leg-’ alább 60 cm magasságú legyen és legalább 50 cm-rel| nyúljon túl az óvóhely oLi dalfalán. Az óvóhely belső berendezése: ülőbútorok, tőzege szórós WC, víztároló tartály, (amelyben személyem! ként két liter vizet kell tá-' rolni), világító berendezés (akkumulátoros lámpa, elemlámpa). ÉPÍTÉS ELŐTT az első feladat, hogy megállapítsuk hány személy számára építjük a szükségóvóhedig sokkal erősebbre kell lyet. Egy személyre egy frpQT-ftpm négyzetméter alapterületet Rajzunkon a szükség- kell számítani. Ügyelnünk óvóhely elkészítésének, kell arra, hogy lehetőleg anyagszükségletének vázla- magasan fekvő területet vá- ta látható. Ez a szükség- lasszunk, hogy a csapadék.) óvóhely főleg városszéli te- és olvadékvíz ne veszélyez-: lepüléseken alkalmazható, tesse az építményt. Cik- A megépítéséhez szükséges künkben nem törekedtünk anyagok a helyszínen be- teljességre, de megpróbál- szerezhetők. A fából ké- tűk röviden felhívni a laszült kerítések lebontása kosság figyelmét arra, mu útján adott az oldalfalhoz lyen anyagokból és mód- szükséges kerítésoszlop, ke- szerekkel készíthetik el a rítésléc, rőzsefonat és kuko- szükségóvóhelyet