Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-30 / 152. szám
«. oldal 1968. Június 30, vasárnap íSlI5ÖSZCC<§»ijídsiá^3E®!i Gyorsított eljárással... JÜNIUS 25-én egy rövid hír jelent meg lapunkban arról, hogy a Kecsk- kemétl Járásbíróság gyorsított eljárás során hat hónapi szigorított börtönre ítélte Borsos Ottó Tiszaúj- falu, Vasútállomás 9 szám alatti lakost. Mielőtt közelebbről megismerkedhetnénk ezzel az emberrel, vessünk egy pillantást a gyorsított eljárásra. Mi ennek a lényege? Olvasóink talán felfigyeltek rá, hogy az év folyamán több alkalommal adtunk hírt arról, hogy a vádlottat a bűncselekmény elkövetését követő két-há- rom napon belül bíróság elé állították és elítélték. Az ítélkezésnek ez a gyorsított módja országosan január elsejétől van hatályban, bár korábban, a múlt évben kísérletképpen alkalmazták a fővárosban és még két megyében. A módszer bevált, s így ma már mindenütt élnek a lehetőséggel, ha a jogszabályban előírt feltételek megvanak. Ezeket a feltételeket a következőképpen sorolja fel az 1966. évi 16. sz. törvényerejű rendelet: „JArASBIRŐSAGI hatáskörbe tartozó bűntett miatt az ügyész a bűntett elkövetésével alaposan gya- núsíható személyt a bűntett elkövetésétől számított három napon belül vádirat benyújtása nélkül,, a...tJÍró„ ság ' elé állíthatja, ha á bűntettre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem Kúlyosab.b^wlnteté&fe.xendel* az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű és a bizonyítékok rendelkezésre állnak, feltéve, hogy a gyanúsítottat tettenérték, vagy a bűntett elkövetését beismerte” ... Az idézett jogszabály alapján került június 24- én bíróság elé Borsos Ottó, aki a bűncselekményt június 20-án követte el. Borsos eddig hat esetben ült a vádlottak padján, háromszor csalás, aztán rágalmazás, zsarolás és fegyverrejtegetés miatt, összesen 48 hónapot töltött a rács mögött, ahonnan legutóbb márciusban szabadult. A negyvenhat éves ember bevallása szerint már huszonöt munkahelyen dolgozott, legutóbb az építőiparban volt segédmunkás. Nem volt ráutalva arra, hogy bűncselekményt kövessen el, hiszen havonta kétezer forintot keresett. Pénzét azonban úgysszólván kizárólag italra költötte. — Nyolc évvel ezelőtt, 1960-ban elváltam a feleségemtől. Azóta teljesen az ivásra adtam a fejem — vallotta a bíróságon. Az orvosszakértő szerint idült alkoholista. — Mikor kapott legutóbb fizetést? — Június 17-én volt előlegosztás a vállalatnál, akkor 479 forintot kaptam. Ekkor elkezdtem inni és 19-én teljésen lerészeged- tem. Az éjszakát a kecskeméti vasútkertben töltöttem egy pádon, a hajnali járókelők költöttek fel. Meg volt annyi pénzem, hogy megittam egy félidecit, aztán elmentem a Toronyház étterembe. REGGEL kilenctől délig volt az étteremben Borsos Ottó, s ez idő alatt megivott hat féldeci rumot, hat üveg sört, három dupla feketét, kért egy doboz Szimfóniát. Dél körül már nehéz volt a feje és leborult az asztalra aludni. A pincérek felköltötték s kérték fizesse ki a fogyasztást. Ö azt válaszolta, hogy majd pénteken fizet (hogy me lyik pénteken, arról nem volt szó). Elekor telefonál, tak a rendőrért. A fogyasztás összesen 128,50 forintot tett ki. Az eset valóban egyszerű, sőt Borsos beismerte bűnösségét. A bíróság — mint említettük is —, hat hónapi szigorított börtönre ítélte, kötelezte arra, hogy a felmerült 204 forint bűnügyi költséget fizesse meg, ezen kívül kényszerelvonó kezelésre kötelezte a büntető tanács. Súlyosbító körülményként vették figyelembe többszörösen büntetett előéletét Ha ilyen eseteket hall, vagy olvas az ember, hajlamos arra, hogy néhány percig töprengjen: megérte ez a könnyelműség a hat hónapot, különösen a fentebb vázolt esetben, hiszen Borsos Ottó érettségizett ember, felnőtt családja van s ‘már eddig is többször becsukódott mögöte a börtön ajtaja. TALÄN a hetedik büntetés kellett ahhoz, hogy ráébredjen eddigi dicstelen pályafutása. értelmetlenségére, hogy leszokjon a mértéktelen, egészségrom- 'bedé- Italozásról, s új életet kezdjen? Erre most még korai lenne akár igennel, akár nemmel válaszolni. Annyi azonban bizonyos, hogy Borsos Ottó esetében is — a hozzá hasonlókkal együtt —, elsősorban önmagán múlik az, hogy merre fordítja életének szekere rúdját. Ennek eldöntésére most újabb hat hónap áll rendelkezésére. G. S. Emlékezés az anyák megmentőjére Százötven esztendeje, 1818. július 1-én Müller Teréziának és Semmelweis József fűszerkereskedőnek Budán fiúgyermeke született. A ház, amelyben Semmelweis Ignác meglátta a napvilágot, ma múzeum, s a nagy magyar szülész nevét viseli. Semmelweis Ignácot nemcsak hazánkban, hanem az egész világon úgy tisztelik, mint az anyák megmeritőjét, az emberiség jótevőjét. A fiatal Semmelweis 26 esztendős ■ korában, 1844- ben Bécsben szerezte meg az orvosdoktori címet. Két esztendő múlt el, amíg állást talált: Klein profesz- szor, a bécsi I. számú szülészeti klinika nagy tekintélyű professzora vette maga mellé, egyelőre csak ideiglenes tanársegédként. Ezt az intézményt joggal tartották Bécs városában a halál tornácának. Nem volt ritkaság, hogy minden ötödik szülő nő meghalt a kismamákat pusztító betegségben, a gyermekágyi lázban. A fiatal tanársegédnek újabb és újabb gyötrelmet okozott a lélekharang megkondulása. Vasszorgalommal látott hozzá, hogy megkeresse a gyermekágyi láz okát. Hasztalan fáradozott. Erőfeszítései azt eredményezték, hogy Klein professzor — az első adandó alkalmat felhasználva — megszabadult tőle. 1840. október 20-án kényszerült Semmelweis első ízben elhagyni az I. számú klinikát. 1847. március 20-án ugyanitt ismét kinevezik két évre tanársegédnek. Az az öt hónap, amelyet Semmelweis máshol — többek között utazással — töltött, döntő jelentőségűnek bizonyult a gyötrelmes probléma megoldásában. A lelkiismeretes szülész továbbra is figyelemmel kísérte a klinika adatait. Ez időben halt meg Jakob Kolletschka, a törvényszéki orvostan professzora, Semmelweis barátja. Boncjegyzőkönyvének olvastakor Semmelweis rádöbbent: a vérmérgezésben elhunyt Ettől kezdve a klórvizes mosdótál mindig ott állt Semmelweis utasítására a kórtermekben. S a gyermekágyi láz csaknem teljesen megszűnt. 1848 márciusában, abban a lázas hónapban, amikor az ifjú tudós lelkesen csatlakozott a forradalom eszméihez, egyetlen egyszer sem kon- dult meg a szülészet melleti kiskápolnában a lélekharang. Semmelweis győzött a gyermekágyi láz felett. Felette pedig ellenségei, Klein professzor és reakciós „orvos”-társai győzedelmeskedtek. Semmelweis- nek távoznia kellett a klinikáról. Szülőhazájában kapott állást a Rókus kórházban, aztán kinevezték a pesti klinika professzoráKolletschka boncleletei azo- Innen Pestről folytonosak azokkal a szülő nő- *a Semmelweis szenvede- kével, akik gyermekágyi lyes harcát az anyék érde- lázban pusztultak el. kében. Jó munkát, hasznos vetélkedést! Vasárnap ünnepélyesen felvonják a zászlót a megye mezőgazdasági építőtáboraiban. Megéled a határ: tarka- sortos vagy bikinis, szalmakalapos fiatalok jókedvű zsivaja, harsány nőtázása veri fel a környéket. Gondtalanok ezek az ifjak, s mégsem felelőtlenek. A tizenévesek örök derűje fénylik a tekintetükben, robban a kacagásukban, de tisztában vannak felelősségükkel is; tudják, mit vár tőlük az őket befogadó, munkájukat díjazó nagyüzem. Többségük — s ez immár hagyománynak nevezhető — a betakarításnál foglalatoskodik majd, a megye gyümölcs- és zöldségtermő vidékein. Ebben az évben az időjárás okozta hirtelen érés még komolyabb feladatokat ró majd rájuk, még nagyobb gyorsaságot, ügyességet, lelkiismeretességet kíván tőlük. S mi tudjuk, hogy nem fogunk csalódni bennük. Sem a táborokat elsőként „megszálló” 2500-ban, sem az őket felváltó „utódokban”. Munka, tennivaló akad mindenütt bőven. De nyomában, a kötelesség szüneteiben nem szűkölködnek majd a tréfában, szórakozásban, sportban, strandolásban sem. Szálláshelyül otthonos, kényelmes, barátságos környezet, a legtöbb helyen valóságos,táborszállodák” szolgálnak majd. „Állomáshelyükön” a gazdaságok vezetői és a KISZ- isták ünnepélyesen fogadják az építőtáborok honfoglalóit. Az 6 köszöntésükhöz társuljon a mi üdvözletünk is: fiatalok, jó munkát, hasznos vetélkedést, jó szórakozást, szép nyarat1 J. T. RODROat 31. — És én? Visszamegyek Bonnba? Persze nekem jó lenne akármelyik kisváros is, csak nyugalom kellene. — Dél-Amerikába megy. Kicsit hosszú lesz az utazás, mert kerülővel kell számolnia. — Spanyolországon át? — Nem barátocskám! Magyarországon át! Schirmbaum borzadva állt fel. Tudta, hogy azok az SS-ek. akik valami miatt Magyarországon rekedtek, rendre elnyerték büntetésüket. — Es meddig kell ott bujdokolnom? — Bujdokolnia? Dolgoznia kell! Nézze csak, itt van néhány fénykép. A „Páter” Wocheck képeit szórta az asztalra. Mindenfajta felvétel helyet kapott ebben a kollekcióban. Volt amelyik fürdőruhában, más munka közben, a harmadik szemből mutatta a professzort. —• Ezt az urat kell hazasegítenie. Ez az úr tévedésből lemaradt egy repülőgépről. Roppant egyszerű lesz a feladata. Megkeresi ezt az urat, leüti, vagy elaltatja, kocsiba teszi és egy adott címre szállítja. Ott már várják majd magukat, áthozzák a határon, maga tízezer márkával a zsebében gépre ül és egészen Buenos-Airesig repül. Ott állás várja, jólét, és megérdemelt nyugalom ... — És ha... lekapnak? — Arra nagyon vigyáz, hogy ilyesmi ne történjen önnel. Volt honfitársai nem szeretik a hazaórulókat, az emberráblókat. a kémeket De az SS-eket útálják. Itt meg tudtuk menteni, odaát az isten sem mentheti meg a kötéltől. Az orvos felállt. — Maga most velem jön — mondta Schirmbaumnak ellentmondást nem tűrő hangon. Végigmentek a folyosón, egy emelettel feljebb folytatták az útinkat. Műtőszerű helyiségbe léptek. A hatalmas szoba közepén fogorvosi szék állt. Az orvos mutatta, hogy Schirmbaum ott foglaljon helyet. Ezt követően vékony és rugalmas drótszálakat erősítettek homlokára, halántékára, a füle mögé. A kezébe egy-egy boxert adtak, amelyet szorítania kellett és amely hosszú dróttal egy falon túli berendezéshez kapcsolódott. Kigyulladt a mennyezet és fal találkozásához erősített műtőlámpa fénye, amelynek tizenkét lámpaszeméből egy kévébe font fény Schirmbaum arcába tűzött. A volt SS-legény érezte, hogy elönti testét a verejték. E pillanatban egy rejtett hangszóróból szigorú női hang szólalt meg: — „Mindhárom berendezés bekapcsolva. Bioáramok normálisak. Pulzusszám 97. A vérnyomás maximális értéke 152. A szemreflexek tágulási együtthatója 81.” — Kérdések következnek a Il/b. teszt szerint. Minden kérdésemre habozás nélkül és azonnal válaszolnia kell. Figyeljen jól. Neve? — Rudolf Sohirmbaum. — Született? — Ezerkilencszázhuszcm- négy, március tizenkettedikén, Egyházán. — Szakképzettsége? — Nincs. — Mikor kancsó! ódott az ODESSZA munkájába? Bisztró és bódé Nagy a kelendősége ilyenkor nyáron az orvosi tanács-« adó cikkeknek, amelyek arra hívják fel a jámbor olvasó figyelmét, hogy mit íogyasz- szon a szezonban. Természetesen a vitamindús zöldségfé- léket és egyéb idénycikkeket ajánlják az orvosok, de azt már nem várhatjuk tőlük, hogy meg is mondják: hol találunk ilyet? Szúrópróbaszerűen beléptem Kecskeméten, a Wesselényi utcai önkiszolgáló bisztróba. Tekintetemmel végigfutottam az ételajánlatok repertoárján, s mindössze kettőt találtam közöttük, amely esetleg idény-, cikknek nevezhető: a karalábé- és a zöldborsófőzeléket. A többi nyolc-tíz ajánlat a szokásos: sertéssült, rántott* hús stb. Tudom azonban azt is, hogy déli fél egyjcor már csak „klasszikus” ételeket vásárolhat a vendég. Ebbe a bisztróba nagyon sokan járnak ebédelni. Talán a vendéglátó vállalat is rájön egy* szer, hogy itt az új mechaniz- mus — éppen fél éve, és a vendégek szívesebben válogatnának a különböző ízletes főzelékekben, levesekben a nyár folyamán. Arra is figyelni kellene, hogy ne két-há- rom adag legyen a karalábéból. Ha beszerzési nehézségei vannak a vállalatnak, forduljon bizalommal a piachoz. Hegyeket talál ott a szezonárukból. • • Ügy látszik, Kecskeméten makacsul ragaszkodunk ahhoz, hogy még csak véletlenül se „haljanak ki” a város központjából a bódék. Amikor a Beretvás helyén elültek a bodrozódö füstfelhők azt hittem, hogy vége a ba- zári jellegű, bográcsos, szolgafás főzőcskézésnek, letűnt az a korszak, áfnikor csak gázálarcban lehetett elmenni azon a sarkon. Ebben igazam is lett. Füst valóban nincs, viszont a lebontott étterem helyén pillanatok alatt felépült egy városképi jellegű bódé, s a romok mellett, a porfelhőben, a sivár környezetben máris megkezdte áldatlan működésit: Természetesen ismét a vásári kínál&ioltjtíil: lángos^ sültkolbász, sör ostfaf. Nem vagyok ellensége az . ízes falatoknak, fczt*«S*ortt elvárja a város közönsége, hogy ne ilyen környezetben, ne eny- nyire antihigénikus állapotok között működjék ez a bodega. Egyáltalán minek ide bódé? Már hallom is az ellenérvet: a közönség igénye, bevétel stb. A cáfolat kézenfekvő: a közönség nem ezt igényli. Ezt bizonyítja, kegy mindössze néhány ember lézeng, botladozik a szélverésben. A bevétel is nagyobb lenne kulturált körülmények között. Takarítsuk el sürgésen, mielőtt valami vendég meg nem frics- káz érte! — dorgál — — Ezerkilencszáznegy- venöt április _ hpszonhete- dikén. Bécsiben. . — Kapcsolatban állt-e a Gestapóval? t — Igen. .. 1- Kapott-e. . fizetést az SA-tól is? — Esetenként. — . Létesített-e kapcsolatot az orosz hírszerző szervekkel? — Soha.. •. . — Nem igaz! — De igaz! — Van-e rejtett betétje valamelyik külföldi pénzintézetnél? — Igen. — Fél-e magyarországi küldetésétől? — Igen. — Mit választ: Itt jelentkezik a, rendőrségen, vagy megvalósítja magyar-, országi feladatát? — Megvalósítom magyarországi feladatomat. — Hajlandó-.e az ODESZ. SZA minden parancsát gondolkodás nélkül teljesíteni? — Hajlandó vagyok. — Volt veszekedés ön és a „felesége” között? — Nem ... volt. íFolytatjuk)
