Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-28 / 150. szám

1968. Június 28, péntek 3. oldal A statisztika tükrében Megkétszereződött a gyümölcskonzery-export összes árukivitelünk ér­téke az első negyedévben egy százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A szocialista országokba irá­nyuló export emelkedett a tavalyihoz viszonyítva, a tőkés relációkban viszont csökkent. Az export áruösszetétele A vonal túlsó végén TP •• 1 rr r r 1 r luzeloyasarlas, epitoeszkozok kölcsönzése — 15-08? — Igen, Szép Károly, a TÜZÉP igazgatója beszél. — Teljes erővel dühöng a kánikula. Hogyan érinti ez azokat, akik a téli me­leget biztosítják? — Nagyon örülünk an­nak, hogy a lakosság a ká­nikulában sem feledkezik el arról, hogy néhány hó­nap múlva már a kályhák melegére leszünk utalva. A készpénzes vásárlóink szá­ma viszonylag kevés, de az utalványosok sűrűn jelent­keznek. Eddig 8150 kedvez­ményes akcióban részt ve­vő váltotta ki tüzelőjét. Jú­nius 15-ig 2045 vagon sze­net, 325 vagon brikettet, 94 vagon kokszot és 337 vagon fát vásárolt tőlünk a lakosság. Igaz, ha azt vesszük, hogy tizenkét te­lepünkön legalább 30 ezer utalványra számítunk a fű­tési idény kezdetéig, akkor ez nem nagyon sok. Minél jobban közeledünk viszont az őszhöz, annál erősebb lesz a forgalmunk. — Van elegendő tüzelő? :— A megyében levő ál­lami telepeinken 2250 va­gon szén — főleg iszap és berentei —, 330 vagon bri­kett, 73 vagon koksz és 685 vagon fa jelenti a készle­tet. A földművesszövetke­zeti telepeken 1000 vagon tüzelő várja a vásárlókat. — A vállalat sorsolást is hirdetett. — Igen, azok, akik június elseje és július 31. között kiváltják tüzelőjüket, sor­soláson vesznek részt. A szerencsések cserépkályhá­kat, porszívókat, rádiókat, ezer forintos vásárlási utal­ványokat nyerhetnek. Már csak ezért is érdemes mos­tanában gondoskodni a téli tüzelőről. — Az építő felszerelése­ket kölcsonzik? — Köztudomású, hogy a családiház-építők közül so­kan baráti, társadalmi se­gítséggel emelik új ottho­nuk falait. Osztatlan lel­kesedéssel fogadták az épít­kezők a tavaly bevezetett kölcsönző szolgálatunkat. Kora tavasz óta kinn van­nak az eszközök. Kecske­méten, Kiskunfélegyházán és Baján egyszerre kilenc­ven építkezőnek tudunk csekély díj ellenében teljes építőfelszerelést rendelke­zésére bocsátani. — Építőanyagot is? — Nem panaszkodha­tunk, elég jól el tudjuk lát­ni őket anyaggal is. Van bőven falazóblokkunk, nyí­lászáró szerkezetekben és más anyagokban sincs hiány. O. L. azonban idén kedvezőbb, mint egy év előtt volt, minthogy a fő árucsoportok közül tulajdonképpen csak a nyersanyagkivitel maradt vissza a múlt évi mögött, viszont a gépek, továbbá a könnyűipari gyártmányok exportja emelkedett tavaly óta. A szocialista ipar idén az év első három hónapjá­ban kb. egynegyedével ke­vesebb árut értékesített a külkereskedelemben, mint egy évvel ezelőtt, vjszont az élelmiszeriparok kivite­le 24 százalékkal nagyobb volt a tavalyinál. A megyéi iparvállalatok külkeresedelmi értékesítése 1968. első negyedében az egy év előtti %-ában \ Minisztériumi ipar 79,5 Tanácsi ipar 61,1 Szövetkezeti ipar 113,2 A megye iparvállalatai összesen kb. 140 millió fo­rint értékű árut adtak a külkereskedelemnek — a minisztériumi ipar és a ta­nácsi vállalatok kevesebbet, a szövetkezetek viszont töb­bet a tavalyinál. A megye élelmiszeripari vállalatai az első negyed­évben is jelentősen növel­ték exportszállításaikat és az emelkedés üteme a fon­tosabb cikkeknél általában élén'kebb volt, mint tavaly. Így pl. a gyümölcskonzerv- kivitel több mint megkét­szereződött idén, a vágott ■ ■baromfi-export 82 százalék­kal emelkedett és a fűszer- paprika kivitele is az egy- harmadával nagyobb volt a tavalyi első negyedév ex­portjánál. A tojáskivitel viszont lemaradt a tavalyi mögött. A. Ü Segítség a mezőgazdasági üzemeknek Gépesített sertéstelepek, toronyraktárak, hütőház A közvéleményt tájékoztattuk arról, hogy ez év ja­nuár elsejétől a megyei gép állomási hálózatból kiala­kították a megyei Gépjavító Vállalatot, Kecskemét székhellyel. Azóta csaknem fél esztendő tett el. Az átszervezés után kialakult új körülmények felől érdeklődtünk dr. Csatári Lm jóstól, a vállalat igazgatójától —Milyen általános ta­pasztalatok vannak az önálló vállalat létreho­zásával kapcsolatosan? — Elmondhatom, hogy a kezdeti gondok nehezén túl vagyunk. Az elképzeléseket nagyrészt sikerült megva­lósítani. Nevezetesen arról van szó, hogy vállalatunk fokozott mértékben igyek­szik eleget tenni a Gazda­sági Bizottság határozat­ban megfogalmazott célki­tűzésének, mely szerint feladatunk mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek ki­szolgálása. Ennek megfelelően, első­sorban a kevésbé gépesített termelőszövetkezeteket se­gítjük, egyrészt a teljes műszaki kiszolgálással, másrészt az ipar által még nem gyártott különböző mezőgazdasági gépek, esz­közök berendezések készí­tésével. Vállalatunk bajai állomásán például kísérle­teznek az új pneumatikus, szemenként! vetőgéppel, amelynek sorozatgyártására előreláthatólag jövő év ja­nuárjában kerül sor. Na­gyobb vállalkozásokba is kezdtünk. Jelenleg a Szek­szárdi Állami Gazdaság­ban, valamint a pincehelyi termelőszövetkezetben lé­tesítendő korszerű sertés­telepekhez mi készítjük az épülettartó elemeket és vé­gezzük el a belső gépesí­tést, szereljük fel a beren­dezéseket, gondoskodunk vízvezetékről és a villany­szerelésről. A Hosszúhegyi Erdészeti tanácskozás Tífcprdnn bolgár kistraktor uaci it ti a soro£6an Ma délelőtt Tőserdőn tartja szokásos havi tanács­ülését a Kelet-magyaror­szági Erdőgazdasági és Faipari Egyesülés. A meg­beszélésen a körzet erdő- gazdaságainak igazgatói, il­letve főmérnökei vesznek részt. Ez alkalommal a há­zigazda, a Kiskunsági Ál­lami Erdőgazdaság ápolási, művelési elképzeléseit és fafeldolgozási, áruforgal­mazási terveit vitatják meg. Beszámolót Barányi László igazgató tart. Előzetesen közölte, hogy az idén 13 ezer hektárnyi alapterületen ápolják a zömében fekete- és erdei fenyveseket, tisztítják a fiatalosokat. Újdonság, hogy a művelési munkákat tíz darab bolgár gyártmá­nyú kistraktor segítségé­vel végzik. A gépek, ame­lyeket összesen 1 millió 200 ezer forintért vásároltak, rövidesen beállnak a so­rokba. Fokozzák az értékesebb fagyártmányok termelését is: a tavalyi kilencezerrel szemben 10 ezer köbmé­ternyi árut készítenek. Ju­goszláviába például ex­portdeszkát, Svédországba tölgy küszöbléceket külde­nek. Ausztriába pedig 500 köbméternyi félkész, ki­hegyezetten szőlőkarót szállítanak. Űj olvasztók épülnek a ZIM-ben Állami Gazdaságban épülő 6 ezer állat befogadására alkalmas sertéstelep elké­szítésének összes munkáit a Bács-Kiskun megyei Álla­mi Építőipari Vállalattal közösen végezzük. Az idén két más megyebeli állami gazdaságban építünk 200— 250 vagonos toronyraktá­rakat, amelyeket teljesen gépesítettünk. Még az idén meg kíván­juk építeni Hercegszántón a termelőszövetkezetek ré­szére az 50 vagonos hőtű- házat, amelyet saját ma­gunk terveztünk, saját gyártású hűtőegységekkel szereltünk fel. Az építke­zés a soproni FOBFA Vál­lalat által gyártott panelek felhasználásával történik. E hűtőháznak rendkívül nagy előnye, hogy lényegesen ol­csóbb, mint elődei és meg­építése három hónapot vesz igénybe. — Tudomásunk szerint a termelőszövetkezetek eddiginél jobb ellátásá­ra központi raktárát terveznek létrehozni. Milyen elgondolás alap­ján? A közös gazdaságok mind nagyobb mértékben igény­lik, hogy a gépi berende­zések karbantartásához és a javításokhoz szükséges eszközöket, szerkezeti ele­meket, alkatrészeket minél rövidebb időn belül bo­csássuk a rendelkezésükre. Egyszóval a kiszolgálást il­letően még közelebb kell kerülnünk' a mezőgazdasá­gi termelő üzemekhez. Ezért is hozzuk létre ezt a köz­ponti anyagraktárt. Meg­jegyzem, hogy itt a Gépja­vító Tröszthöz tartozó mind a 23 gépjavító vállalat — ennyi van ugyanis az or­szágban , szerepelne. Az általuk felújított és gyár­tott berendezéseket, alkat­részeket és minden mező- gazdasági munkát elősegí­tő gépet ebből a raktárból adjuk majd a termelőszö­vetkezeteknek. Mégpedig a tehető leggyorsabban. Ha szükséges, ki is szállítjuk a kívánt alkatrészt vagy berendezést és fel is sze­reljük. A raktár mellett bemuta- tócsamokot kívánunk lét­rehozni, ahol az ország mind a 23 gépjavító válla­lata kiállítaná termékeit. Ez egyrészt hű képet adna a vállalatok termeléséről, másrészt a nagyüzemek is tájékozódnának arról, hogy mit tudnak kapni a gépja­vító vállalatoktól. Ehhez a témához tarto­zik, hogy növeljük a ga­ranciális javítások kikét és idejét. — Hírt adtunk nemzet­közi együttműködésről Is. Eszerint a Budapes­ti Nemzetközi Vásáron bemutatott olasz mező- gazdasági gépeket a Kecskeméti Gépjavító Vállalat raktározza és a Kiskőrösi Gépjavító Állomás együttműködik a Carpi céggel. — Pontosan így van. Re­mélem, sikerül hosszú idő­re megállapodniuk a kis­kőrösieknek az olaszokkal az önjáró permetezőgép gyártására. Ezzel függ ösz- sze az, hogy az olaszok ál. tál bemutatott összes gé­peket, a lehetőségekhez mérten, szeretnénk átven­ni. Ez is elősegítené, hogy a hagyományosan telepített szőlők és gyümölcsösök gé­pi művelését megoldjuk. Ezenkívül magunk is igyekszünk olyan gépeket gyártani, amelyek a kerté­szeti termelés gépesítését elősegítik —, hangoztatta végezetül dr. Csatári La- jós. K. S. Egyke gyártmánysk Léteznek olyan ötletes, újszerű konstrukciók, ame­lyek gyakorlatilag nincse­nek. Nem kaphatók. A múltkoriban például egy takarmánygazdálkodási ta­pasztalatcserére elhozta praktikus venyigezúzó és fűkaszáló gépét a török­szentmiklósi Gépjavító Vállalat. A környező me­gyékből megjelent szakem­bereknek tetszett. Végre! — ujjongtak az örömtől. Hogy mikor juthatnak hozzá? Talán két év múlva. Kiskőrösön pedig ma­gam voltam tanúja egy ide­vágó telefonbeszélgetésnek. A helyi Rákóczi szakszö­vetkezet főagronómusa, Földi János fölhívta a Ba­jai Gépjavító Állomást. Mi lesz azzal a 25 centi mélyen is forgató függesztett tár­csával, amit néhány hete megrendeltünk a jubiláló község ipari kiállításán, — kérdezte. Nincs belőle csak az az egy darab, amit be­mutattunk »bi hangzott a válasz. A játékosnak tűnő eljá­rás — olyan falatot aján­lanak, amit nem adnak oda —, hasonlít ahhoz a kísér­lethez, amikor az ételt mu­togatják az éhes és szenve­dő alanynak. Az ilyen meg­oldást persze többnyire nem a tréfás kedv, hanem sokkal inkább a kereslet nem ismerése diktálja. A bajaiak nem gyártják a tárcsát, mert a bemutató­kon kevés megrendelő je­lentkezett. Holott a kiállí­tások csak egyik rész-lehe­tőségét jelentik a piacku­tatásnak, s akkor is úgy, ha a propaganda mögött árukészlet van. Sokfélekép­pen lehet vallatni ezenkí­vül az igényeket, például kérdőívek szétküldésével. Sőt az Országos Piackutató Intézethez is fordulhatnak a vállalatok a valóban fe­lelősségteljes sorozatgyár­tás előtt. Egyébként szerencséje volt a gépjavítónak, hogy a megkívánt terméket — az övéhez hasonló szellem­ben —■, nem emelte el sen­ki. Mert akkor legközelebb mivel reprezentálnák gyárt­mányaikat ? H. F. Megoldható az iparszerű libahizlalás A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységé­nek régi öntödéjében — ahol még kézi öntés folyik — önálló olvasztóművet építettek. Az óránként négy tonna folyékony vasat adó olvasztót a gyáregység kol­lektívája tervezte és épí­tette. a bonyolultabb be­rendezések szereléséhez a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat nyújtott segítséget. Az új olvasztó üzempróbáját hétfőn kezdik. Eddig 200 méterre keltett kézi tége­lyekben hordani a folyé­kony vasat, ami nemeik, hogy nehéz munka volt, hanem ezen a távolságon közben a vas minősége is romlott. A most épített ol­vasztó ezeket a hátrányo­kat küszöböli ki. Az öntö­dénél egyébként épül még egy olvasztó, amelyet há­rom hét múlva helyeznek üzembe, Az ország minden részé­ből jöttek össze tanácsko­zásra a libatenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemek képviselői csü­törtökön délelőtt Kiskun­félegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Ház nagyter­mében. Jelen voltak az ér­tekezleten a kísérteti inté­zetek, a felvásárló vállala­tok vezetői, dr. Maár And­rás, a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetője, a he­lyi párt és tanács vb-veze- tők is. A fő téma a nagyüzemi májliba-hizlalás módszerei­nek megvitatása volt. Dr. Belényi Istvánnak, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. elnökhelyet­tesének üdvözlő szavai után Martin Lajos, a Kiskunfél­egyházi Lúdtenyésztő és Hizlaló Termelőszövetkezet­közi önálló Vállalkozás igaz­gatója tartott előadást a nagyüzemi májliba-hizlalás náluk kialakult módszerei­ről. Részletesen elemezte eddigi kísérleteiket, mely­nek köszönhetően sikerült számottevő eredményeket elérni a libák májának nö­velésében, Közismert, hogy a libamáj rendkívül kere­sett exportcikk és nem vé­letlen, hogy a tenyésztők májprémiumot kapnak, amennyiben sikerült növel­ni a súlyt. A májon kívül a toll is rendkívül fontos terméke a hizlalásnak. Sípos Péter, a Baromfi- ipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregységének termeltetési osztályvezetője a felvásárlás szempontjá­ból értékelte a májliba- hizlalást. A két előadást élénk vita követte. A jelenlevők egy­öntetűen megállapították, hogy a kiskunfélegyházi tsz-közi vállalkozás igen eredményes munkát vég­zett és sikerült továbbfej­leszteni a libahizlalás tech­nológiáját. Eddig ugyanis a nagyüzemi módszerek nem alakultak ki. Többek között a gazdaságok részéről régi igény egy olyan tömőgép, amely amellett, hogy kor­szerű, egyszerű felépítésű és tartós igénybevétel ese­tén is zavartalanul műkö­dik. A tsz-közi vállalkozás munkatársai szerkesztettek egy ilyen berendezést, ame­lyet a tanácskozáson lát­Országos tanácskozás Kiskunfélegyházán hattak a résztvevők. Igen egyszerű, könnyen kezelhe­tő. Nagy előnye, hogy nem igényel elektromos áramot, mint az eddigi gépek. Szá­molni kell ugyanis azzal, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben és a liba­tömő szakcsoportokban még nem mindenütt van vil­lanyáram a hizlaló helye­ken. A berendezés arány­lag olcsó és a sári Fehér­akác Termelőszövetkezet máris megkezdte gyártá­sát. Sokan szóvá tették, hogy többet kellene törődni a nagyüzemi módszerek el­terjesztésével a kiskunfél­egyházi példa alapján. Egyébként a termelőszövet­kezetközi vállalkozás szak­emberei felajánlották segít­ségüket az ország vala­mennyi libatenyésztő közös gazdaságának. A tanácskozás után a résztvevők a termelőszövet­kezetközi vállalkozás tele­pére látogattak, ahol a gya­korlatban is meggyőződtek arról, hogy az utóbbi évek munkája alapján milyen hatalmas előrelépés történt a nagyüzemi libahizlalás- faan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom