Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-28 / 150. szám
4. oldal 1968. június 28, pénUfi A „Cserepes" ií özvetlenül a felszabadulás után még elég sűrűn L emlegették a régi, többször átépített és átalakított egyemeletes épületet, amely nagyjából azon a helyen állt, ahol ma az SZTK rendelőintézete, az első nagyobb beruházás városunkban a háborús romok eltakarítása után. A XVIII. század elejétől a XX. század derekáig közel negyed évezredet ívelt át életkora. Hosszú időn át ez volt a városnak általában nádas-, fazsindelyes tetejű házai között az egyetlen cseréppel fedett. Ezért nevezték el „Cserepes”-nek. Ezt a nevet országszerte jól ismerték. Még 1913-ban is érkezett olyan levél Kecskemétre, amely utcanév és házszám helyett ezt tu elnevezést használta így: Tek. Községi Bíróságnak Cserepes Pest megye u. p. Kecskemét Bár a címzett hivatal akkor már nem a „Cserepes”- ben székelt, a levél mégis célba talált. Az építési engedélyek kiadásakor bírálta el a tanács, hogy melyik ház részére adja m,eg a cserépzsindely- kalap viselés jogát. Nem mindenik ház juthatott ehhez a tisztességhez. Az 1812. évi tanácsi jegyzőkönyvek őriznek egy idevágó adatot. D. A- 111. tized 159. — ma Arany János utca 3. — szám alatti lakos csizmadia■ mester kérte a tanács hozzájárulását, hogy új házát cserépzsindellyel fedethesse be. Elutasították azzal, hogy „egy csizmadia nádas fedél alatt is ellakhat”. A „Cserepes” eredetileg földszintesnek épült. Ven dégfogadó volt benne. Az épület sarkán egy vasrúdon bádogból kivágott aranyozott kétfejű sas himbálódzott, hirdetvén, hogy ez az a híres „Aranysas” beszálló vendégfogadó. A kétfejű sasos cégérre még jól emlékezett Hornyik János. 1839-ben húzták fel az épületre az emeletet. Cseh József, az akkori bérlő hat esztendei és egyhónapi használat fejében a maga költségén végeztette a magasítást. A mostani Komszomol tér felőli oldalra, rátekin- téssel az akkor alig négyéves Kissétatérre, négy öl, négy láb hosszú toldalékot is emeltetett. Ebben kapott helyet a kibővített nagyterem. Az ablakok zsalugáteres, télre üveges külső táblákkal készültek. Változatlanul megmaradt az udvar közepén az oszlopos, nagy, nyitott beálló szín. A bérlet szabad bor-, pálinka- és likőrméréssel és kávéházi jussal járt. 1840-re fejeződtek be a bővítési munkálatok. Arról nem találtam feljegyzést, hogy az építési vállalkozó milyen szélességben zárta el, vagy esetleg falazta el az építés tartamára a környező útvonalakat. Vagy az ilyesmi csak mostani fejlettebb építőiparunk vívmánya? Földszintes korában, 1796-ban az udvarán levő színben játszottak először hivatásos színészek, ahogy ezt az SZTK-palota oldalán elhelyezett Kelemen László emléktábla megörökíti. Ugyancsak a földszintes korszakban többször megfordult itt Katona József fiskális úr, részint mint törzsvendég, részint mint báláknak főrendezője. 1826-ban itt találkozott, nem Déryné Széppataki Rózával, ahogy Kárpáti Aurél „Él még Bánk/” c. regényében megálmodta, hanem a híres naplóíró színésznő húgával, Széppataki Johannával. fókái kecskeméti jogászkodása idején bálák, mű*9 kedvelő előadások, hangversenyek zajlottak le az emeletesített szálló nagytermében. Az előadásokon Petőfi is megjelent színész korában. A Bach-korszakban megyeháznak használták az épületet. Itt lakott Bonyhádi megyefőnök. Itt bosszankod. ott az akkoriban alakult Városi Dalárda Marseillese énekén. A közeli lutheránus iskolában próbáztak a dalosok. A Marseillese-t nyitott ablakok mellett fújták, azért ezt a forradalmi himnuszt, mert a magyar hazafias dalok éneklése tilos volt, de a francia állam nemzeti dalának előadását külpolitikai okokból nem tilthatták meg. A kiegyezés után a területi törvényszék kapott szállást az épületben. A Móricz Zsigmond utcai épületrésznek a végén, a mostani véradóállomásig, voltak a fel- sővilágítású, rácsos ablakú tömlöcök. Itt működött ez az intézmény addig, míg századunk elején a Rákóczi úti törvény ház fel nem épült. Az első világháború után a városi belsőkórház hajléka lett az ódon épület. A tér felöli oldalon az emeleten műtőt létesítettek széles, nagy ablakkal. A tömlöcök helyén a városi zálogintézetet helyezték el. Ez az 1930-as gazdasági világválságos időkben fontos intéz- meny volt. Egy ízben krimi szenzáció is történt benne. Becsüse fővárosi betörőbanda kezére játszotta a kölcsönökért letétbe helyezett ékszereket. Egy vasárnap délelőtt amikor a városi vezetők a Homok — most Hírős — étteremben itták anekdótázgatva szokásos ebéd előtti söreiket, fedezték föl a műbetörést. A becsüst lefülelték. Nyomukra akadtak bűntársainak is. Az ékszereket is megtalálták. Azokról a jelzéseket tudták még csak eltávolítani a tolvajok. Hogy a lopott és megkerült holmi a jogos tulajdonosokhoz kerüljön, a múzeumban jól őrzött kiállítást rendeztek a drágaságokból. Körülményes adminisztrációval így tisztázták az egyes tárgyak tulajdonjogát. „Cserepes” történetének ezzel még nem értünk végére. A második világháború idején a Luther közig alcarták kitoldani térre néző szárnyát. A felszabadulás után napközi otthonos óvoda és bölcsőde dolgozott a földszintjén. Emeletén az ipari tanuló iskolát akarták elhelyezni. De aztán az SZTK építése 1948- ban kimondta a történelmi múltú „Cserepes”-re a halálos ítéletet, j Joós Ferenc Ismerje meg megyénket „Külföldiek” a rejlvényversenyben Még mindig be lehet kapcsolódni! Említettük olvasóinknak, hogy mi is kíváncsiak vagyunk, hogyan hódított híveket a rejtvénypályázat megyénk különböző tájain. Nem hivatalos érvénnyel tehát, hanem csak tájékozódás céljából kezdtük szortírozni ilyen értelemben is a beérkezett levelezőlapokat. Legnagyobb „verseny- szómmal” a kecskeméti járás — benne természetesen a megyeszékhely is — szállt be a pályázatba. Elég nagy távolságban következnek ezután a kiskőrösi, Illetve bajai járásiak, akiket ekkor a szó szoros értelmében csak egy hajszál — egy rejtvény-különbség — választ el egymástól. Űjbb érdeklődők levelére is — meg a játékkedv végigvitele érdekében — közöljük, hogy senki ne A szerkesztőség postájából Új KISZ-székház Kedves ünnepség keretében adták át Dávódon a Rákóczi Tsz KISZ szervezetének székházét. A KISZ íiataljainak régi vágya vált valóra, amikor a tsz vezetőségének megértő támogatásával végre átvehették saját székházuk kulcsait. Az ünnepi vacsorával és ifjúsági bállal egybekötött összejövetelen részt vettek a járási KISZ-bizottság, a helyi párt- és tanácsi szervek, valamint az iskola és a tsz vezetősége. A KISZ-szervezet székháza a felszabadulás előtt csendőrlaktanya volt, amelyet társadalmi munkával a fiatalok tettek otthonossá, saját céljaikra alkalmassá. A parkosított udvar, a frissen festett és ízlésesen berendezett bálterem és klubszoba egyelőre megfelel az igényeknek, de a fiatalok nem titkolják, hogy még több szórakozási lehetőségre törekszenek. A tárgyi feltételek tehát javultak a Rákóczi Tsz KISZ szervezetének életében és még szebb eredmények várhatók a KISZ-szervezet munkájában. nazdag János Dávod Kié az üt? A sükösd—ósükösdi bekötőút három évvel ezelőtt készült el. A bajalak gyakran járnak motorkerékpárral ezen az úton kirándulni a Duna-partra. Sajnos, három év alatt a javítások elmulasztása, miatt ez a bekötő út annyira tönkrement, hogy életveszélyes rajta közlekedni. Több helyen érdeklődtünk, hogy karbantartás szempontjából hová tartozik, a kérdezettek azt válaszolták, hogy ennek az útnak nincs gazdája. Véleményünk szerint azonban valakit mégiscsak felelősség terhel, vagy olyan gazdagok vagyunk, hogy ötmillió forint elpazarlása nem számitT Kovács József "111 ■ Baja érezze a maga részérói befejezettnek a pályázatot, ha netalán valamelyik kérdésnél nem talált a válasza. A nyeremények kategorizálásával nyújtunk módot arra, hogy azok közt is sorsoljunk jutalmat, akik nem „abszolút” telitalálatosak. Ez viszont azt is jelenti, hogy még mindig be lehet kapcsolódni a játékba, melynek célja: megismerni megyénket... Buzdítsa további lelkes olvasásra, rejtvényfejtésre a Bács megyeieket az a nem lebecsülendő körülmény is, hogy nagykőrösi és székesfehérvári partnerek is vannak a pályázók között. —th —n U. 1. Több érdeklődővel közöljük, hogy a 2. sz. rejtvény 6. kérdésére a Petőfi Népe június 14-i számának egyik cikke válaszol. Nyugdíjasoknak járó szolgáltatások (3) KEDVEZMÉNYES SZAKSZERVEZETI ÜDÜLTETÉS Üdülésben részesülhetnek a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos feltételek mellett — mindazok a nyugdíjasok, akik tagfenntartást fizetnek, illetve nincs szakszervezeti tagdíj- hátralékuk. Az üdülés igénylését írásban kell év végén, vagy év elején benyújtani annál a szakszervezeti szervnél, ahol jog- fenntartó tagsági díját fizeti. Aki volt munkahelyén fizeti a tagsági díját, ott a szakszervezeti bizottság dönt az üdülési kérelem elfogadása tekintetében. A régi tagsági idővel rendelkezők, és azok akik — mint nyugdíjasok —, még nem üdültek, előnyben részesíthetők. Nem kerülhet beutalásra az a nyugdíjas, akinek állandó orvosi kezelésre, vagy ápolásra van szüksége. Az üdülőkbe való javaslat után a nyugdíjas annak elhalasztását csalt orvosilag igazolt betegség esetén kérheti. Amennyiben ennek nem tenne eleget, azt úgy kell tekinteni, mint aki önként lemondott az üdültetésről. A besorolást tartalmazó értesítés után az abban feltüntetett határidőben a nyugdíjas jelent-, kezzen a szakszervezeti bizottságnál, ahol a befizetési csekk ellenében átveheti a beutalót. Azok a nyugdíjasok, akik a szakmaközi bizottságoknál fizetik tagsági díjukat oda nyújthatják be üdültetés iránti kérelmüket. A szakmaközi bizottság ugyan nem rendelkezik üdülő jegyekkel, de a kérelmet továbbítja az SZMT szervezési bizottságához. A szakmaközi bizottságok egyébként leginkább az elő- és utószezonra tudnak majd a nyugdíjasok részére üdülőbeutalót szerezni. (Következő számunkban a segélyekről írunk.) Melléküzemági tevékenység a tsz-ekben Egy érdekes NEB-vizsgálat tapasztalatai A Építész mérnököt és technikust, mélyépítő technikust keres a Kecskeméti Városi Tanács V. B. tervosztálya. 5017 Egyre nagyobb ég fontosabb szerepet töltenek be a termelőszövetkezetek a lakosság ellátásában, az életszínvonal emelésében. Különösen így van ez a községekben, ahol a tsz-ek ma már nemcsak gazdasági. hanem kulturális és szociális funkciókat is ellátnak, természetesen szoros együttműködésben a helyi tanácsokkal. Legfontosabb feladatuk azonban mégis a termelés, a korszerű agrotechnikával folytatott gazdálkodás és az ezzel összefüggő egyéb tennivalók. Ez utóbbiak közé tartozik az úgynevezett melléküzemágak működtetése, amelyek révén a közös gazdaság szolgáltatásokat végez, lakossági szükségleteket elégít ki. Hol a határ? A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik legutóbbi vizsgálata során arra a kérdésre keresett választ, hogy a megyében működő közös gazdaságok milyen melléküzemági tevékenységet folytatnak, hogyan alakul az itt foglalkoztatottak személyi jövedelme és mi az oka az egyes tsz-ekben tapasztalható túlzott jövedelmi aránytalanságoknak. E kérdésekre — főleg ami az elsőt illeti, — csak úgy lehet kielégítő választ adni, ha meghatározzuk, hol a határ a termelőszövetkezetek esetében a melléküzem- ági munkát illetően? A témát 1967-re vonatkoztatva összesen 16 megyei termelőszövetkezetben vizsgálták meg a népi ellenőrök. Előliáróban elárulhatjuk, hogy nagyon érdekes, figyelemre méltó és elgondolkoztató jelenségek kerültek napvilágra. Általános megállapítás, hogy a megyében a mellék- és segédüzemági tevékenység egészséges arányban és helyes tendenciákkal párosulva jelentkezik. Az ugyanis vitathatatlan, hogy a szőlő- ég gyümölcstelepítések termőre fordulnák, tehát nagyobb arányú gépesítést, s új szakmunkásokat igényelnek. Az is helyes, hogy a tsz-ek építőbrigádokat alakítanak saját és a falu, község ilyen igényeinek kielégítésére. Az azonban már erősen vitatható, hogy például a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz „profiljába” beleillik-e az összesen 116 személyt foglalkoztató építő, hőszigetelő, lakatos, szerelő, ablaktisztító, rovar- és rágcsálóirtó hat részleg munkája, vagy a lajosmi- zsei Petőfi Tsz lakatosrészlege, amely 17 fővel Budapesten működik, s az alkalmazottak egy része a megyén kívül lakik. Ez utóbbi tsz kétségtelenül eltúlozza a segédüzemi tevékenységét, hiszen 1968-ra 13 millió 602 ezer forint összbevételt tervezett, sebből 9 milliót a segédüzemektől vár a vezetőség.(i) Jövedelmi aránytalanságok A vizsgálat közvetlen indítékaként azok a bejelentések szolgáltak, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy egye® tsz-ekben a foglalkoztatottak bére aránytalanul magas a tagságéhoz viszonyítva. A népi ellenőrök megállapították, hogy valóban ez a helyzet. A már említett la- josmizsei Petőfi Tsz-nél alkalmazott négy főművezető tavaly februárban és márciusban 6—6 ezer forintot keresett. Az uszódi Egyetértés Tsz építési és téglaégető brigádjának vezetői 69 ezer, illetve 60 ezer forintot kerestek 1967-ben. A miskei Egyetértés Tsz építőbrigádjának vezetője 1967-ben havi átlagban több mint 15 ezer forintot keresett, a sol tvad kerti József Attila Tsz építőbrigádjának vezetője ugyancsak a múlt év folyamán 103 Az említett számok önmagukban is magas jövedelmet jelentenek. De különösen szembetűni^ az aránytalanság, ha megemlítjük, hogy a tsz-tagság havi jövedelme általában ezer forint körül mozog, míg a melléküzemágban foglalkoztatottaké ennek sokszorosa, nem egy esetben 8—10-szerese is. (Mellesleg megjegyezzük, hogy a vizsgálat ideje alatt rendeletileg meghatározták az elérhető legmagasabb jövedelmet.) A másik oldal Helytelen volna azonban, ha a melléküzemági tevékenységnek csupán az „árnyékoldaláról” szólnánk. Vannak ugyanis közös gazdaságok, ahol példamutatóan szervezik és bonyolítják le ezt a munkát és elsősorban a tagság foglalkoztatását valósítják meg ilyen formában. A kalocsai Iszkra Tsz-ben. a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben a foglalkoztatottak 20,5 százaléka a tagok közül kerül ki. sőt az utóbbi közös gazdaságban az alkalmazottak is a tagok családtagjai. Egyes tsz-ekben találkoztak a népi ellenőrök olyan módszerrel is, miszerint az általa üzemeltetett segédüzemági részleg dolgozói évi 400 órát kötelesek a földeken dolgozni am ezőgazdasági csúcsidényben. Eltekintve tehát a fentebb részletezett hiányosságoktól, és túlkapásoktól, a népi ellenőrökkel összhangban megállapíthatjuk, hogy a megye termelőszövetkezeteiben folyó segéd- és melléküzemági munka lakossági szükségleteket elégít ki, jövedelmet, munkaalkalmat hoz a tagságnak. Természetesen szükséges, hogy a vezetők betartsák az erre vonatkozó ezer forint jövedelemhez Í°2szabályokat és csupán a közgyűléssel egyetértésben döntsenek a bérezés, az alkalmazás stb. kérdésében. y __ fiái Sándor j utott, a lakatosrészleg vezetője 11 hónap alatt közel 84 ezer forintot vett fel stb.
