Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-27 / 149. szám
I. oldal 1968. Június 27, csfltSrtOti Négymillió gyümölcsfa Beszélgetés a MÉSZÖV sorsa főmezőgazdászával a házikertekről Eimarasztalás helyeit jogot Egy-egy kérvény megírása, kisebb értékű adásvételi szerződés megszerkesztése, végrendelet írás- bafoglalása céljából szinte ösztönösen nem egyszer kopogtatnak a községek lakói a helyi tanács vb-vezetői- nél. S kérés teljesítése helyett általában útbaigazítást kapnak: forduljanak a gyakran távol, a járási székhelyen működő ügyvédi munkaközösséghez. Ha pedig az utazás fáradalmaitól akarja megkímélni a folyamodót a felkért községi vezető, s vállalkozik a kéi-és teljesítésére, fegyelmi büntetés kilátásával néz szembe — zugírászatért. Csupán a bajai járásban három tanácsú vezetőt ért tavaly ilyen ok miatt fegyelmi elmarasztalás. Büntetés a^ért, amiért tulajdonképpen elismerés járna? — így Vetődik fel a kérdés. Hiszem a meglet- tebb korú nemzedékhez tartozók jól emlékeznek rá: hajdanában a legtermészetesebb dolog volt ilyen jellegű ügyletekben a jegyzőhöz fordulni. Ma ez az ügyvédi munkaközösségek tagjainak feladatkörébe tartozik. A fennálló, -vonatkozó rendelkezések aligha vették figyelembe a lakossági érdeket. Azt sem vehette figyelembe a rendelet, hogy a helyi tanácsok vb vezetői között egyre több a“jól képzett, nem egyszer jogot végzett ember, aki kisebb jogügyleteiben helyben is az állampolgár rendelkezé- sésére állhat. Csak helyesléssel lehet szólni tehát a megyei tanács végrehajtó bizottságának a közelmúltban hozott határozatáról, amellyel kezdeményezi: pontosan körülhatárolt ügyekben, a jog- tudományi egyetemi és tanácsakadémiai végzettséggel rendelkező tanácsi vezetők és dolgozók is nyújthassanak segítséget a lakosságnak a kérelmek, beadványok készítésében, illetve más, jogi hozzáértést igénylő ügyekben. E célból — megfelelő kidolgozás után — javaslattal él a vb az illetékes országos szervhez. P. X. A megye városaiban, községeiben évente ezrével épülnek a kertes házak, s ezzel együtt csöppet sem lankadó törekvés a kertek szőlővel, még inkább gyümölcsfákkal történő hasznosítása. A kertkultúrának különben is mélyreható gyökerei vannak a Duna— Tisza közén. Mutatja ezt az a statisztikai adat is, miszerint a megye tízmilliót meghaladó gyümölcsfájának a négyötöde még manapság is a szőlősorok között, szórványban, illetve házikertben található. Kimondottan házikertben le- yő fák száma 4 millióra tehető. Ezek hozafna, termő- képessége egyáltalán nem lebecsülendő. Mi a helyzet a hasznosítással, s főleg milyenek a távolabbi kilátások a „kertesítésre” — erről beszélgettünk Nádas Jánossal, a MÉSZÖV főmező gazdászával, Elhanyagolt védekezés — Kielégítő-e a kertekben végzett növényvédelem? — Sajnos, nem az. Amilyen szívesen telepítik a fákat, olyan könnyen „feledkeznek meg’’ a védekezésről. Mintha arra számítanának sokan, hogy a fa minden beavatkozás nélkül termi majd a jó minőségű gyümölcsöt, mázsa számra. Aztán csodálkoznak, hogy a fák a kártevők martalékává válnak. Ügy vélem, ’ hogy a házikertek faállományának 15 százaléka beteg, hasznavehetetlen, erősen fertőzött, s részint már el is öregedett — A növényvédelem — szakma. Ám alapfogalmaival annak is illik megismerkedni, aki csupán mellékfoglalkozásként vagy éppen „hobby”-ból kertészkedik. De milyen lehetőségek vannak az ismeretek szerzésére? — Aki komolyan veszi a kertészkedést annak nem újság, hogy könnyűszerrel hozzá lehet jutni a jó szakkönyvekhez, folyóiratokhoz. De szövetkezeti hálózatunkban is elterjedt gyakorlat az ismeretterjesztés, az előadások tartása. Azonkívül permetező brigádjaink is rendelkezésre állnak. A közeljövőben pedig a kölcsönző boltok választékát permetező-felszerelésekkel bővítjük. Telepítés — társulással — Hogyan lehet csemetéhez jutni, akár új telepítéshez, akár a régi fák pótlásához? — A megye 36 fogyasztási szövetkezete 52 elárusító helyen hoz forgalomba különböző gyümölcsfaoltványokat. Ezek évente összesen 250—300 ezer facsemete árusítását teszik lehetővé. S valóban, az elmúlt 4 évben legalább egymillió csemete került eladásra. Ez 8—9 ezer holdnyi terület hasznosításához elegendő. — A kertkultúra térhódítását segítik-e a város környéki kertszövetkezetek? — Az eddigi tapasztalatok szerint, igen. Két kertszövetkezet működik, az egyik Baján, 40 holdon és 104 taggal, a másik Kiskunfélegyházán, 20 holdon és 173 taggal. A nem mezőgazdasági főfoglalkozáélhetik kertészkedő hajlamaikat, de az összefogással könnyebben elérhetik telepítési céljaikat. Máris közeli kilátás van az újabb kertszövetkezetek megalakulására, elsősorban Kecskemét és Jánoshalma határában. Favorit i a meggy és a kajszi — Milyen gyümölcsfélék iránt mutatkozik nagyobb igény? Mint szakember, mit javasolna leginkább? — Elsősorban a faiskolák figyelmét hívnám fel: az alma-, az őszibarack- és a szilvaoltványok szaporítását illetően, nem árt bizonyos óvatosság. A kínálat főleg ezekből nagy, viszont a kereslet a nyári bogyósók, a meggy és a sárgabarack iránt fokozódik rohamosan. Ez összefüggésben van a piaci árak alakulásával, valamint azzal, hogy a nagyüzemi ültetvényekben túlsúlyban vannak az almások és az őszibarackosok — mondotta végezetül a MÉSZÖV főagro- nómusa. H. D. suak itt nemcsak, hogy kipAros vezénylés '— Már számtalanszor megmondtam, ne avatkozz az én munkámba! (A Wéltwoche karikatúrája.) „Kecelen jó öregnek lenni...” Vonakodva írom le a címet, mert a 78 tavaszt megért Szunyt Máté bátyámra gondolok, amint fiatalos „szia!” köszönéssel belép a keceli öregek napközi otthonának ajtaján. Mesélik róla, évtizedeken át volt ó a község, de nem egyszer a járás rossz hordóinak szakértő reperátora. Mostanában már nemigen visszhangoznak keze alatt a szerszámok ütésétől a rozoga dongák, a nehéz illatú pincék mélyén, de annál sűrűbben száll ajkáról a „Ki tanyája ez a nyárfás” című, és a többi szép dal. Ebből is kitűnik tehát, hogy Máté bács: — a nyolcadik X közvetlen kapujában —, megőrizte fiatalos kedvét, életszeretetót. Ezért lehet, hogy rossznéven veszi a címben szereplő „öreg” jelzőt. Társaival — az idős keceli néni kékkel és bácsi- kákkal —, éppen a legfrissebb községbeli eseményekről diskurált. Mindenki derült a fordulatos, frappáns mai és régmúlt időket idéző történeteken, amikor Esztike, a napközi elnyű- hetetlen türelmű vezetője mosolyogva megjegyezte: — Többnyire ilyen kedélyes a hangulat, s hogy milyen jól érzik itt magukat a lakók, mondják el ők maguk! özvegy Paluska S&ndorné: — Nehezen várom reggelenként a 8 órát, délután négyig még a szőnyegeket is jobb kedvvel tudom csinálni. Nagy András bácsi: — Asztmás vagyok, elég beteges, de valahogy Így könnyebben elviselhető a bajom. Kölcsönösen kipa- naszkodhatjuk magunkat... Meder Györgyné, Gutái Ferenc, Bállá Mária egymás szavába vágva magyarázzák: Szeretik a rádiót, a televízió műsorait, s örülnek a rendszeresen járó napilapoknak, folyóiratoknak. A kényelmes fotelek, heverők, a tiszta, szép ebédlő mind-mind nagy öröm számukra, hát hogyne kapnának ilyen környezetben kedvet a kézimunkázáshoz, a társasjátékokhoz, no meg a közös lottózáshoz? Földes Ferencné — Esztike —, aki akár leánya is lehetne az idős kecelieknek, jó szívvel, szeretettel dicséri lstápoltjait. — Valamennyien szeretik, segítik egymást. Kri- zsán Pál bácsinak, aki beteg, felesége hordja mindennap az ebédet haza, Meder Györgyné pedig a szintén fekvőbeteg 83 éves Be- szedics Andrásnénak. Az ajtón belépő Meder néni meghallja a dicséretet, s mosolygós arccal kapcsolódik a beszélgetésbe: — Ma is elviszem az ebédet, habár a magamét lemondtam, mert otthon készítettem ennivalót. De ezt is behoztam, hogy itt fogyasszam el. Így jobban esik a falat... Hanem arról beszélt-e Esztike, hogy ő mennyit segít nekünk? Gyógyszert hoz, közösen vásárolunk cipőt, ruhát, s mindig megbeszéli velünk ügyes-bajos gondjainkat... Esztike zavartan elhárítja a dicséretet, inkább az egyéb rendezvényeikről beszél. A község úttörői, KISZ-istái rendszeresen felkeresik az öregek napközi otthonát, műsorral, ajándékokkal lepik meg különféle alkalmakkor a lakókat, akiknek nevenap- járól, születésnapjáról sem feledkeznek meg. Sőt, még klubfoglalkozásokat is szoktak tartani... Közeledik az ebédidő, egyre többen leszünk a társalgóban Laták Ede, a községi tanács vb-elnökhelyettese, aki az öregek napközi otthonába kalauzolt, így magyaNyugdíjasoknak járó szolgáltatások (2) NYUGDÍJASOK SZAKSZERVEZETI TAGSAGÄNAK FENNTARTÁSA. Mint köztudott, Bács- Kiskun megyei üzemei és vállalatai az utóbbi két évtizedben alakultak ki. Ily módon az itt élő nyugdíjasok jórésze távol él volt munkahelyétől. Elmiatt szakszervezeti tagságuk fenntartása igen körülményes. A nyugdíjas 3 forint szakszervezeti tagdíjat fizet. Ám sokszor problémát okoz hol fizetheti tagdíját. A legszerencsésebb helyzetben azok vannak, akik közel laknak volt munka- lyükhöz, s az üzemi szak- szervezeti bizottságnál róhatják le tagdíjukat. Ide kell fordulniok akkor is, ha, szákszervezeti szolgáltatást akarnak igénybe venni. Azok a nyugdíj,ások, akik távol laknák volt munkahelyüktől, a területileg illetékes szakmaközi bizottságnál fizethetik a tagdíjat. Szakmaközi bizottság van Kecskemét kivételével a megye minden városában, járási székhelyén és még 26 községben. A volt munkahelyüktől távol lakó nyugdíjas kecskemétiek a szakmájuk szerint illetékes szakszervezet megyei bizottságánál, vagy ha ilyen nincs (például nyomdász, vasas) a Szakszervezetek Megyei Tanácsa szervezési bizottságánál fizethetik tagdíjukat (Kecskemét, Rákóczi út 1.) A megyében sok nyugdíjas távol kerülve munkahelyétől önhibáján kívül nem fizette szákszervezeti jog- fenntartó tagsági díját. A hátralék rendezésére a volt munkahelyen az üzemi szakszervezeti bizottságnál, vagy a lakhely szerint illetékes községi, járási szakmaközi bizottságnál, Kecskeméten, az illetékes szak- szervezet megyei bizottságánál, vagy az SZMT szervezési bizottságánál lehet felvilágosítást kérni. (Következő számunkban „Nyugdíjasok kedvezményes szakszervezeti üdültetéséről, valamint segélykérelmeik intézéséről adunk részletet.) Ismerje meg megyénket Kezd izgalmassá válni a pályázat Ä harmadik forduló kérdéseire ezek a helyes válaszok: A 7. kérdésre: Keceli Általános Iskola és Gimnázium batik szakköre. 8. kérdésre: Eszperantó. 9. kérdésre: Tizenegy, Izsákon épül a legújabb. Ezzel végleg túl vagyunk a rejtvénypályázat első félidején. „Versenyzőink” már javában igyekeznek gyűjteni a jó pontokat a második félidő „küzdelmeiben” is. Mint egyik pályázónk kifejezi e héten küldött levelében. „Most kezd már izgalmassá válni” a pályázat. Ezt jelzi egy másik levél is, amelynek írója azt kérdezi, ha valakinek az eddig beküldött válaszai közül rázza az otthon házirendjét: — Reggel 8-tól délután 4 óráig mindenki akkor jön és távozik, amikor akar, így hát mindig akad, aki csak az ebédért jön be. Mint például Linke Mária néni, akinek kedvenc étele — a spenót. Mária néni — látva csodálkozásomat —, határozottan mondja: — Ez így van, édes fiam. De — megírhatja —, az sem baj, ha nem spenót lesz a mai ebéd, mert én mindent szeretek. Finoman, ízletesen készítenek, főznek, de nemcsak étkezésünkkel törődnek. Most például — úgy hallottam —, nemsokára elkészül a pihenőhelyiségünk. — Valóban — erősíti meg a jó hírt Laták Ede, kinek szavaihoz a jól értesült Mária néni csak ennyit fűz hozzá: — No, látja, hát ezért is jó Kecelen öregnek lenni! Bubor Gyula A harmadik forduló helyes megfejtései valamelyik néni pontos, az a „versenyző” már kiesik a következő fordulóból? — Mert akkor — úgymond — részéről „nincs értelme tovább folytatni a pályázatot.” — Erre csak annyit. A játék célja, hogy minél többen foglalkozzanak szű- kebb hazánk, Bács megye életére vonatkozó kérdéseink megfejtésével. Hogy minél több helyes választ kapjunk, amely egyrészt azt mutatja, hogy olvassák a Petőfi Népét, másrészt, hogy jól, figyelmesen olvassák. Minden rejtvénypályázat sorsolással is van egybekötve, tehát a végeredménybe a szerencse is belejátszik. Tehát miért adná fel a versenyt valaki, ha egy-egy forduló eredmény-, helyesebben válaszközléskor kiderül, hogy nem egészen precíz feleletet küldött be valamelyik kérdésre? Hat- fordulós a pályázat, és mint már érzik, tapasztalják olvasóink, kezdenek „nehezülni” a kérdések. Ígérjük, hogy a finisben már olyan kérdést is felteszünk. amelyre — jóllehet a Petőfi Népében — közvetett módon találják meg a feleletet. Hol van az megírva, hogy esetleg pont a hajrában ne tévedjenek olyanok, akik eddig „abszolút” helyes válaszokat küldtek be, illetve, hogy ugyancsak esetleg, ne a „befutás” előtt javítsanak, akik levlapjait mondjuk, egy-egy nüanszbeli pontatlanság terheli. Semmi sincs elveszve. Az viszont igazságos, hogy a végén a legjobbak kacérkodjanak a szerencsével illetve annak kerekével. —th —D
