Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

4. ©Mal 1981 áprtHs T, vasárnap fiz év első tanácsrendelete a közműves vízszolgáltatásról 1945: ásott kutak megyeszerte — 1967: 64 vízmű A megyei tanács 1968. évi 1. sz. rendelete a közműves vízszolgáltatásról született. Miért volt arra szükség, hogy a vízszolgáltatás sza­bályait az új követelmé­nyeknek megfelelő, hosz- szabb időre előremutató ta­nácsrendeletben rögzítsék? Mielőtt a választ — rövi­den — megadnánk, lássunk egy kis történeti áttekintést. Megyénk a felszabadulás idej ér még az ország legel­maradottabb vidékei közé tartozott, kommunális ellá­tottsága a minimális igé­nyeket sem elégítette ki. Közműves vízellátás nem Kendőzetlenül Görbe út! Március hatodikén levél érkezett a megyei népi el­lenőrzési bizottsághoz He- tényegyházáról. Búzás Pál, a levél írója azt panaszol­ja, hogy még a múlt év november 29-én munka­helyet cserélt: a Jánoshal­mi Vegyes- és Építőipari Ktsz-től Kecskemétre ke­rült. Várta, várta, hogy a novemberi családi pótlékot — 510 forintot — majd csak megkapja előző mun­kahelyéről. Erre azonban hiába várt és ezért fordult a népi ellenőrökhöz. Előt­te természetesen írt a ktsz-nek is, de onnan még csak nem is válaszoltak le­velére. Érdekes fordulat követ­kezett, amikor a NEB ér­deklődni kezdett az ügy­ben. A ktsz személyzeti vezetője azt közölte a NEB elnökével, hogy a novem­ber hónapra esedékes csa­ládi pótlékot Búzás Pál­nak még decemberben számfejtették és azt Búzás Pálné a szövetkezet kecs­keméti építésvezetőségénél 1968. január 18-án átvette. Ezt március 14-én közölte a ktsz elnökhelyettese a népi ellenőrzéssel. Néhány nappal korábban azonban Búzás Pál hetényegyházi lakására az alábbi szövegű levelet kézbesített a pos­tás: „1968. február 7-én (!) hozzánk érkezett leve­lére közöljük, hogy 1967. november havi családi pót­lékát 1968. január 12-én számfejtettük (tehát nem decemberben! a szerk.) és a kecskeméti építésvezető­ségen Bíró Péternél keres­se, ugyanis ő írta alá a bérjegyzéket...” Mit tehetett a pénze után futkosó Búzás Pál. elment Bíró Péter lakására, aki eleinte nem akart tudni a dologról, s csupán akkor volt hailandó kifizetni, il­letve átadni az összeget jogos tulajdonosának, ami­kor az erélyesebben lépett fel vele szemben. Az ügy tehát — ha elég­gé görbe, kaeskarlngős úton is — elintéződött. Utólag azért nem árt meg­kérdezni, hogy a ktsz mi­ért adott kétféle tájékoz­tatást, miért írt mást a NEB-nck, mint a pana­szosnak. Olyan apróságok­ról pedig nem is kérdezős­ködünk. hogy mi köze volt Bíró Péternek Búzás Pál pénzéhez, hogyan vehette fel, amikor erre senki nem hatalmazta fel, különösen nem a legilletékesebb, a címzett. — dorgál —» volt. Közterületen ásott ku­tak és néhány artézi kút — álltak a lakosság rendelke­zésére. Néhány, magántu­lajdonban levő egyedi víz­ellátó berendezés volt csu­pán. A vízműépítés gondolata — egyes helyeken — már az első hároméves tervben felmerült, de még számta­lan akadályt kellett leküz­deni. Az első vízmű 1950-ben — nagyon szerény körül­mények között — Kecs­keméten kezdte meg a vízszolgáltatást. A vízműépítés azonban csak 1956 után, a község­fejlesztés mozgósító erejé­vel és alapvető villamo­sítási feladatok befejezésé­vel lendült fel. Népgazda­sági és helyi erőforrásokból 1960-ig 16 vízmű épült a megyében. Az ütem a má­sodik 5 éves tervben, külö­nösen 1963—1964<-ben gyor­sult fel, s 1965-ben már 46 vízmű működött. Ezek 17 ezer 400 lakásban 61 000 la­kosnak biztosítottak köz­műves vízellátást Ezen kí­vül üzembe helyeztek 1523 közkifolyót Is. A harmadik ötéves terv­ben változatlan ütemű a vízműfejlesztés. 1967 végén már 64 vízmű 21 300 lakás mintegy 84 500 lakójának szolgáltatott vizet. További 100 ezer oolgár számára pedig most már 2491 köz­kifolyó adta a jó minőségű ivóvizet. Vízműépítésre és vízhá­lózat bővítésre — a múlt év végéig 320 millió fo­rintot fordítottunk a me­gyében. Ebből a közvetlen lakos­sági hozzájárulás értéke 23 millió forint volt, a község­fejlesztési alap pedig 181 millió. Az a törekvés, hogy 1975- ig — újabb 320—350 mil­lió forintos költséggel a megye valamennyi közsé­gében megteremtsük a közműves vízellátás fel­tételeit. Ezek után mindenki előtt világos, hogy — egyéb be­ruházásokhoz hasonlóan — a helyi tanácsok eddig is jelentős részt vállaltak a vízműépítés költségeiből. Érthető és természetes te­hát, hogy a megyei tanács rendeletét alkotott a köz­műves vízszolgáltatásról, amely rendezi a vízszolgál­tatással kapcsolatos jogo­kat, kötelezettségeket, a fe­lek egyenjogúsága alapján állapítja meg az eljárási szabályokat. Most pedig, igen kivona­tosan, néhány rendelkezést ismertetünk. Kié a vízmű? Minden, közüzemi vízellá­tást szolgáló vízmű állami, illetve társadalmi tulaj­dont képez. A vízmüvet a beruházó kezelésre és üze­meltetésre a területileg il­letékes vízmű vállalatnak adja át, illetve a körzeti vezetékrendszert átadhatja. Mikor építhető vízmű? Közüzemi ellátást szolgáló vízműberuházásra tanácsi elhatározás alapján, vagy társulati kezdeményezés út­ján akkor kerülhet sor, amikor a fejlesztési alap­ból. vagy egyéb forrásból a beruházás teljes költség- fedezete biztosítva van. Kik használhatják a köz­kifolyókat? A közkifolyók általában azon utcák lakosainak víz­igényét elégítik ki, ahol a gerincvezeték nyomvonal- vezetése az ingatlanok köz­vetlen csatlakozását nem teszi lehetővé. A közmű- hálózatba bekapcsolt fo­gyasztók a közkifolyót rend­szeresen nem vehetik igény­be. Közületek csak a helyi tanáccsal kötött külön meg­állapodás alapján vételez­hetnek vizet közkifolyók­ról. A közkifolyók haszná­latáért a helyi tanács áta­lánydíj kivetésére jogosult. Részletesen szabályozza a rendelet az üzemeltetők és fogyasztók kötelezettségeit, intézkedik a berendezések ellenőrzéséről, karbantartá­sáról, a vízfogyasztás, illet­ve vízdíj megállapításáról. Ez utóbbiról annyit: az üze­meltető a vízmérőt legalább negyedévenként leolvassa, lehetőleg azonos napokon. Ennek lehetőségét a fo­gyasztónak biztosítania kell. Ha valaki a leolvasást — számlázást — a szokásos­tól eltérő időpontban kí­vánja, ennek különdíját tartozik megfizetni. A víz­mű a vízdíjról legalább ne­gyedévenként számlát tar­tozik bemutatni, A vízdíj a számla bemutatásakor esedékes. Végezetül néhány mon­dat arról, hogyan kell kérni bekap­csolást? A fogyasztó erre vonatkozó igényét írásban jelenti be az üzemeltetőnek. Ameny- nyiben a kivitelezési mun­kát nem a vízmű vállalat­tal kívánja elvégeztetni, a bejelentést az általa meg­bízott kivitelezőnek is alá kell írni. Ha a fogyasztó nem tulajdonosa az ingat­lannak, hanem bérlője, úgy a tulajdonos beleegyezését tanúsító nyilatkozatot is köteles bemutatni. Az igény- bejelentéshez csatolni kell a kivitelezési vázrajzot, a rendeletben meghatározott berendezéseknél a kivitele­zési tervet és a közmű en­gedélyt. A vízmű 8 napon belül köteles nyilatkozni a hozzájárulás megadásáról, vagy megtagadásáról. Pártnapok a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről Az április folyamán sor­ra kerülő pártnapokon a nemzetközi munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről kapnak áttekintést az ér­deklődők. A pártnapok he­lye, időpontja és előadója megyénkben a következő: ÁPRILIS 9: Csólyospálos, 15 óra. Mészáros János, Bu­gac, 18 óra, Békevári Sán­dor; ÁPRILIS 10: Kecskemét, Építő- és Szerelőipari Vál­lalat, 16 óra, Cseterky La­jos; ÁPRILIS 11: Kelebia, 18 óra, Farkas József; Kalo­csa, Paprikaipari Vállalat, 14.30 óra, Dabronaky Gyu­la; Kiskunhalasi Állami Gazdaság kultúrháza, 19 óra, Barinkat Oszkár; ÁPRILIS 12: Dunavecse, 19 óra, Erdősi József; ÁPRILIS 17: Lajoemizse, Vízgépészeti Vállalat, 15 óra, Kisházi Ödön; Duna- pataj, 19 óra, Szabó La­jos; Bácsalmás, 17 óra, Gyóni Lajos; ÁPRILIS 18: Kecskeméti Konzervgyár, 14.30 óra, Szabó Ferenc; Kecskemét, Parkettagyár, 14 óra, Ddr- ner Henrik; Orgováhy, Í1 óra, Madarász László; Solt, 19 óra, Papes Béta; ÁPRILIS 19: Kecskemét, Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat, 19 óra, Bor­sodi György; Szánk, 18 óra, Harsányi Ernő; Kerekegy­háza, 14 óra, dr. Szabó Sán­dor; Jánoshalma, 18 óra, dr. Glied Károly; Mélykút, 18 óra, Iván Istvánná; Kun­szentiül kJ ós, 19 óra, dr. Varga Jenő; Szabadszállás, 18 óra, Ágoston András; Kunpeszér, 19 óra, Konfár Sándor; Kiskunhalas, Fémmunkás Vállalat, 15.30 óra, Borsos György; Kis­kunhalas, Gépipari Válla­lat, 15.30 óra, Buda Gábor; Bajai Állami Gazdaság központja, 15 óra, dr. Hor­váth István. Fásítás, parkosítás (Tudósítónktól.) Gátér tíz tanerős általános iskolájá­nál száztíz felsőtagozatos tanuló mintegy 6000 társa­dalmi munkaórát áldozott az iskola környéke és a köz­ség szépítésére. Eddig 14 kocsi földet vit­tek a szülők az iskolához, de segíti a mozgalmat vi­rágtövek, virágmagok kül­désével is. A tanács két pa­dot és rózsatöveket ad, az újszegedi Haladás Tsz húsz- százalékos árengedménnyel adja a díszcserjéket Fülöpjakabon a központi iskolánál is nagy munká­ban találtuk a tanulókat, nevelőket. A nyolcadik osz­tályosok teljes létszámmal részt vesznek a faültetési akcióban, s nemcsak az is­kola udvarán, hanem a szovjet hősök emlékművé­nél is láttuk a frissen ülte­tett fákat Talajminták az erdészeti laboratóriumban Az Országos Mezőgazda­sági Minőségvizsgáló Inté­zet talajelemzéssel kapcso­latos feladatát egyre in­kább az ÉRTI egyes mű­helyeiben látják el. A Du­na—Tisza közi Kísérleti Állomás például tavaly tíz üzemnek adott szakvéle­ményt. Jelehleg a kiskun­félegyházi Lenin Tsz száz, illetve a Petőfi Tsz ötven holdas cellulózgyár tele­pítéséhez szükséges talaj­tani elemzéseket végzi. Ezenikívül a Kalocsai Ál­lami Gazdaság és az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság is megbízta ha­sonló feladattal. IMepfront­kongresszusi küldött Fehér Sándor Köszöniés Csehszlovákiáig! Hazánk felszabadulásá­nak 23. és Kecskemét fennállásának 600. évfor­dulója alkalmából, a Ka­tona József Színházban rendezett emlékünnepségen a város számos jeles fiáról emlékezett meg ünnepi be­szédében a szónok, a váro­si tanács vb-elnöke. 1919- ről, a dicsőséges Tanács- köztársaság napjait idézve tisztelettel szólt a direktó­rium tasriairól: Budai De­zsőről, Németh Lászlóról és a ma is élő Richter Ár­minról. azokról a férfiak­ról, akik fél évszázaddal ezelőtt mélységes meggyő­ződéssel vallották. „A múlt gonosz volt, a jeleli az ne­héz. De a jövőnek szépnek kell lennie. A jövő kenye­re sok lesz és fehér.. A csehszlovákiai Sturo- vóban élő Richter Ármint sok szeretettel invitálták a kettős emlékünnepségre a város párt- és tanácsi ve­zetői. Sajnos, nem tudott eljönni, mert gyengélkedik, influenzából lábadozik. El­lenben levelet küldött, me­lyet — minthogy Kecske­mét valamennyi lakosának szól — ezúttal közreadunk: /fi 2 ünnepség alkalmából meleg köszöntésemet 99 küldöm a Pártbizottság és a Városi Tanács minden tagjának, ugyanúgy szívből köszöntőm a város minden polgárát. Higgyék el nekem — ha nem is va­gyok az Önök kedves városának szülötte —, a régi, most mát talán nagyon régi emlékek élénken élnek bennem. A mozgalmas eseményeket, a forradalmi küzdőtársakat soha sem fogom elfelejteni! És még valami: ha az ott eltöltött időkre gondolok, kicsit eszembe jut régmúlt if­júságom is. Fogadják kedves Ehüársak jókívánságaimat azzal, hogy a jeles napon gondolatban az önök körében leszek, együtt fogunk ünnepelni. Kecskemét városának pedig azt kívánom, hogy a messze jövőben ismétlődő, újabb jubileuma idején is büszkén hirdethesse a szocializmus győzelmét. Elvtársi üdvözlettel: Richter Ármin1’ Telitalálat ez a kis port­ré. Azt í. lényeget mutatja meg Fehér Sándorról, a kecskeméti városi népfront­bizottság elnökéről, ami mindenkiben megmarad ró­la, ha egyszer is találkozott vele. Okos derűjét, szere- tétreméltőságát. Legutóbb egy tanyai népfrontgyűlést tartott Vé­ge volt a „hivatalos” rész­nek, s már-már úgy látszott, szokványos befejezés lesz: egy-két „illendő” hozzászó­lás után hazaindulnak a résztvevők. Ö azonban meg­adta a fordulathoz szüksé­ges alaphangot. — Ha nem haragszanak, mondanék még valamit — kért szót. Maguk most nem voltak őszinték ... Meglepett hallgatóság, csend. Fehér Sándor mo­solygó barátsággal folytat­ta. — Mint tanácstag is jöt­tem magukhoz. Tudom, hogy nem egy megoldatlan probléma van ezen a terü­leten. Például kan összetalálkozunk, ha­sonló patrióták... így vá­És felsorolta a leglénye- lik mind elevenebbé, sok- gesebbeket, kitért arra is, oldalúbbá a várospoliti- miben késlekedett á ta- kánk... nács... Beszél arról, hogy huza­Feiemell karját, jóízűt mosabb időn át dolgozott neVet, úgy mondja. .Pécsett, a Dunántól nagy- No, nem kellett ezután kultúrcentrumában. biztatni a választókat. . — De éz a nyitja a dolognak: — Sokat adtak azok az évek — emlékezik. Igé­bátorítani, ösztökélni keli az embereket az egyenes véleménynyilvánításra: gyéből az országra ... Lát­tam, mennyivel maradtunk el az ottani nagyvárosoktól. A gyönyörű kecskeméti Náluk már 50 évvel ezelőtt városi tanácSháza egyik vi- megépült a stabil vízveze- lágos, tagás szobája a rrtun- ,ték-rendszer ..: De mi is kahelye. íróasztala jo mész- rákapcsoltunk most... Azt sze esik az ajtótól. Mögötte, sem kell hangsúlyozni, jobb vallátol folfele, a fa- mit jelent a gázvezeték Ion, egy művészi Kodály- Kecskemétnek... plakett.^ Attól megint fel- Emlékezünk, mit idézett jebb viragos kertét ábrá- a népfront megyei küldött- zolo festmény. A Kodály- értekezletén Periklestől, a plakett szinte^ szimbólum, görög bölcselőtől, amikor a A szeretett varos, a nagy Kecskemét városát építő múltú pátria híres fia .., ősökről beszélt: „Ha Athén Fehér Sándor, mint vá- nagynak tűnik, gondoljunk rosi népfrohtelnök, a 600. azokra az áldozatos férfi­évforduló színes, rendkívül akra, aki ezt előségítet- tartälmas éves programjá- ték.” nak egyik kimunkálója És a kortársaknak Pabló — A hagyományok ápo- Neruda, a világhírű chilei lása szintén közelebb hozza költő szavaival mondotta: egymáshoz az embereket. „Dolgozzunk hát együtt a Ez is fontos népfröntgon- célért, a jövendő tiszta, VI- dolat..; Szeretem a váró- rágzö, bőségéért.” sunkat — jelenti ki egySze- Nemde, ez népfront- rűen — s olyan jó, hogy a program is? népfrontmozgalomban so- Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom