Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

1968. április 7, vasárnap s Egy város hagyományainak ápolói Száz esztendeje, 1868 április 13-án, Kiskunfélegy­házán a tömeg betörte az akkori városháza kapuját, hogy kiszabadítsa dr. Asz­talos János kecskeméti ügyvédet, az alföldi sze­gényparasztok mozgalmá­nak tömi Sebe vetett veze­tőjét Az évforduló napján koszorút helyeznek el a ma is álló épület bejáratánál, a honismereti klubban pe­dig ünnepi előadáson em­lékeznek meg az ősök for­radalmi magatartásáról. Élénk érdeklédé« A város történetének e tiszteletre méltó esemé­nyét is a Hub tagjai tárták fél, mint ahogy Félegyháza múltjának jó néhány más hasonló mozzanatát is szá­mon tartják. Minderről a népfront- mozgalom kebelében nem másfél éve létre­jött Huh vezetőjével, Fe­kete Jánossal, a járási ta­nács vt>-eli)ökhelyettesével beszélgetünk, aki egyéb­ként pedagógus volt a köz- igazgatási tisztsége előtt. Elmondja, hogy a haladó hagyományok felkutatása és ápolása, másrészt a hon­ismereti szakköröknek nyújtandó segítség végett alakították meg a klubot A foglalkozások temati­kája nem merev, s a kötött­ség feloldása azt eredmé­nyezte, hogy nem egyszer másfél százan is megjelen­tek már a havi összejöve­telükön. Pártnyugdíjasok, ipari munkások, értelmisé­giek, diákok képezik a törzsgárdát, a lakosság minden rétegében élénk az érdeklődés a város törté­nelmi eseményei, híres szü­löttei, egykori nevezetes lakói, s kultúrtörténeti emlékei iránt. A három Holló A klubnak — a Petőfi- és Móra-hagyományok fő feladatként szereplő ápo­lása mellett — eddigi mű­ködésével is sikerült kielé­gítenie a sokrétű érdeklő­dést, s a terveit tekintve, a jövőben még inkább si­kerül majd. Ez év június 14-én pél­dául, halálának ötvenedik évfordulóján, megemlékez­nek Holló Lajosról, a város egykori haladó szellemű politikusáról és újságírójá­ról, aki többi közt a ké­sőbb megszűnt Félegyházi Hírlapot is alapította. A megemlékezést egybe­kapcsolják a Holló család más nevezetes tagjai mun­kásságának ismertetésével. Felhívják például a figyel­met Lajos unokaöccsének, a Debrecenben élő Holló László Kossuth-díjas festő­művésznek a múzeumban állandó kiállításon látható alkotásaira. (Az idős mű­vész egyébként 30 fest­ményt ajándékozott szülő­városa múzeumának.) Fekete János nemrég kapcsolatot teremtett a nagyhírű család egy har­madik tagjának. Holló Mi­hálynak Gödöllőn élő öz­vegyével, Hatos Kornélia nyugalmazott főiskolai ta­nárnővel, neves néprajzi szakértővel, aki kézimunká­ié ízű rhím zésmintákat ajánl tel szántén a mú­zeumnak. Hlért prémfSldek? Ä honismereti Hub idei programjában többi közt annak a kibogozása is sze­repel, hogy egyes város- és határrészek, utcák né­pies neve miként született Már eddig több érdekes adatra bukkantak. Az egyik utcát például, bár hivata­losan többször is más-más nevet adtak neki, ma is Iskola, vagy az idősebbek Oskola utcának hívják, mi­vel itt volt a város első tanintézménye. Az egyik határrész népies neve, az Akasztófalapos, a város hajdani pallósjogára utal. A legutóbbi időkig azt hitték, hogy a másik határ­részt azért emlegetik prim- földek-ként, mert itt príma minőségű a talaj. A klub azonban egy 1848. március Kodály emlékezetére Kórustalálkozó Kecskeméten Kodály Zoltán emléke­zetére és Kecskemét 600 éves jubileumának tiszte­letére megyeszékhelyünk ének-zenei általános isko­lája és gimnáziuma kó­rustalálkozót hívott össze. Az ünnepélyes esemény tegnap délután kezdődött a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban. A kecs­keméti és a pécsi ének­zenei általános iskola énekkarai Kodály Zoltán műveiből adtak hangver­senyt. A dalostalálkozó ma délelőtt 10 órai kezdette] folytatódik a színházban. Az említetteken kívül fel­lépnek még a dunaújvá­rosi, a komlói és a szé­kesfehérvári ének-zenei általános iskolák énekka­rai Kodály Zoltán és Bar­tók Béla műveivel. A kó­rustalálkozó résztvevői a hangverseny után megko­szorúzzák a szovjet hősi emlékművet. A zenei élményen túl is Igen jelentős eseménynek kell tekintenünk a talál­kozót, mert a legjobb vi­déki ' zenei tagozatú isko­lák vezetőinek, tanárai­nak tapasztalatcseréje, és ez bizonyára nem marad hatástalan a méltán világ­hírű magyar zenepedagó­gia további fejlődésére sem. 21-én keltezett, a földek használatba vételének tár­gyalását rögzítő jegyző­könyv alapján megállapí­totta, hogy tulajdonképpen prémföldekről van szó. Ez a határrész ugyani« a vá­ros prém-jén, azaz pere­mén terült el. A klub különben a ki­szemelt témakör legjobb ismerői közül valakit — általában fővárosi, vagy szegedi egyetemi tanárt — felkér előadásra, s a hal­lottak segítségével kezdik meg a kutatómunkát. Az összegyűjtött adatok he­lyességét is megfelelő szak- tekintéllyel ellenőriztetik. Végül: a gazdag anyagot a klubtagságon kívül a pe­dagógusok rendelkezésére bocsátják, akik azzal is bő­vítik tanítványaik ismere­teit. Kétségtelen, hogy a sző­kébb pátria alapos isme­rete annak szeretetét is szüli — végeredményben a klub a hazaszeretet elmé­lyítését szolgálja. Tarján István Dérer doktor a rendelőben. A közönségükkel ta­lálkozó művészek, írók gyakran túlságosan zárkó­zottak, feszesek, néha vi­szont túlon-túl közvetlenek, majdnem, hogy modorosán „lezserek”. Csoóri Sándor tűzpiros ingpulóvert visel, nyakken­dő nélkül, mint a Hungária kávéház hevesen vitatkozó ifjú művészei, de zárt sö­tét öltönyt, mint az aka­démikusok. A kérdésekre a mai húszévesek könnyed hangsúlyával felel, néha egy-egy argó-szót is közbe­szőve, de nagyon komoly, minden mondata súlyos, válasza kimerítően részle­tes. — Legutóbbi verseskötete A Sokarcú Kecskemét című fotókiállítás április 25-én nyílik meg a megye- székhely művelődési házá­ban. Ezzel együtt rendezik meg az országos bélyegki­állítást, s itt hozzák elő­ször forgalomba a „Hat­száz éves Kecskemét” cí­mű bélyeget. Köszönjük doktor úr Tudósítást küldött szer- Remélem, Lakatos István vén, a községbe került, késztőségü nkibe Lakatos nem neheztel azért, hogy A doktort már koráb- István bócsai tanácstitkár, ezúttal társszerzője is le- ban megismertem. A fel- amelyben leírja, hogyan szék cikkének. Magiam Is szabadulás után telepedett búcsúztatták dr. Dérer 1st- voltam Bócsán tanácsi ve- le Kecelen. Egyszerűen öl­vén községi orvost, nyug- zető, s éppen abban az idő- tözött. Először az tűnt fel, díjba vonulása alkalmából, ben, amikor dr. Dérer 1st- hogy mosolyogni ritkán láttuk, arcán szomorúság ült Hangja azonban na­gyon kellemes, barátságos volt. Az élet nagyon meg­viselte. Budapesten — ahol kórházi orvos volt — az ostrom alatt elvesztette va­lamennyi hozzátartozóját, lakását, mindenét. Nem csoda hát, hogy ritka ven­dég volt akkoriban nála a vidámság. Volt azonban ereje, hogy deresedé fejjel újra kezdje az életet. Nagy­szerű embernek ismertük meg és kitűnő orvosnak. Amikor Íű52-ben meg­üresedett Bócsán a községi orvosi állás, elvállalta, pe­dig tudta, hogy itt sok gond és megpróbáltatás várja. Egy község, amely­nek központjában néhány ház van, s hatalmas ta­nyavilág veszi körül. A be­tegekhez rossz, sáros uta­kon kellett nagy távolsá­gokra járni. Mégis itt ta­lálta meg újra önmagát, s a bócsaiak is nagyon meg­szerették. Áldozatos munkája nyo- apán jelentősen csökkent a •'csecsemőhalandóság, növe­kedett az átlagéletkor. A lakosság kezdte megérteni a betegség-megelőzés jelen­tőségét, s az utóbbi évek­ben átlagosan 40—50-en vettek részt Dérer doktor egészségügyi tanácsadásain. Érdemei közé tartozik töb­bek között a helyi vörös­keresztes csoport munká­jának fellendítése, az ivó- vízellátás javításának meg­szervezése. Nyugdíjba vonulása al­kalmából (néhány nappal ezelőtt) ünnepséget rendez­tek számára a bócsaiak. Nem búcsúztak tőle, hiszen továbbra is köztük marad, segíteni a közügyekben, a vöröskeresztes munkában, s az egészségügyi felvilá­gosításban. Méltatta munkásságát Víz- ln:iyó A. Józsefné. a köz­ségi vöröskeresztes csoport vezetője, Ivánics Lajos, a járási tanács vb elnökhe­lyettese, dr. Balogh Ibolya; a járási tanács vb egész­ségügyi osztályának képvi­selője. Tátrai Anna védő­nő. Skrobár Miklósné, a nőtanács részéről mondott köszönetét azért, amit az anya- és csecsemővédelem érdekében tett. Molnár Fe­renc vfe-elnök. a községi tanács és a párt-vb nevé­ben szólott. — Hivatástudattal vég­zett orvosi munka volt a doktor tevékenysége — mondotta — majd hang­súlyozta, hogy dr. Dérer István nem vagyont, ha­nem megbecsülést szerzett magának a községben. Lakatos István —i Nagy Ottó Csoóri Sándor utószava szerint legfonto­sabb gondja, „hogy az írás közben kifejtett erő ho­gyan alakítható át... köz­napi cselekvéssé, erővé.” Mondana erről többet? — Ha az ember ábrá­zolni képes a világ ellent­mondásait, ezzel a maga számára már föl is oldja. Hiszek az igazán kimondott szó hatalmában, ennyi az egész, akár a mai magyar falu, akár az ifjú Kuba, akár a lélek mélyárama a témám. És hiszem, hogy a „hétköznapi” ember is megtalálhatja magának azt a területet, azt az intenzi­tást, ami éppúgy átforró- síthatja az életét, mint a költőét a líra. Ezért, és nem dekadens nosztalgiából mondtam, ugyancsak a kö­tet utószavában, hogy ha igazán tudnék élni, nem ír­nék. — A Tízezer nap nagy sikere óta, mint filmírót is az elsők között emlegetik. Erről a tevékenységéről és különösen a készülő Dózsa- filmről szeretnénk végül hallani. — Kosa Ferencben és Sára Sándorban ideális al­kotótársakra találtam, az én munkámat nem lehet el­választani az övékétől. A Tízezer nap után az én köz­reműködésemmel készült el egy Kosa és egy Sára kis- film, az öngyilkosság és a Vízkereszt. Az előbbi Jó­zsef Attila egyik visszaem­lékezésén alapul, az utóbbi egy még soha igazán föl nem dolgozott óriási témá­ról szól, az Alföld tanya- világáról. Kár, hogy a ha­zai, különösen a vidéki kö­zönség helytelen műsorpo­litikai szempontok miatt ke­veset láthat a művészi kis- filmekből. Az öngyilkosság bemutatója Párizsban lesz. — DÓZSa ? A forgató- könyv már kész, elfogad­ták, koprodukciős partnert keresünk. Dózsa György alakjában találtam meg azt az egyéniséget és azt a drámai helyzetet, amely en­gem is leginkább izgat. A könyörtelen döntések, a nagy összecsapások szférá­ját. Dózsa sorsánál még a krisztusi áldozat is szabá­lyosabb, alig került még ember nagyobb döntés elé. Hit nélkül, illúziótlanul kel­lett a tüzes trónt végig­szenvednie, a választása miatti felelősség szörnyű súlyával, mégis meggyő­ződve az igazáról... Csak kezdődne már a forgatás! Szabó János ELEK .igfllS'1 ■iÉÍ*f§ D R HORST MUttBR fantnutllrus regény« «romén Irta CS. HORVÁTH TIBOR, rohoflg SEBŐÉ IMRE §5 &RÜNDHERS KOCSIJA — CSIKOROGVA f£K£?£TT ' a Kozmikus R£pülcs£k- R£ Alakult tapsa sag SZCKHAZA CLOTT Burnes _ PROFESSZOR? rt judos 4tputcta a Ke­zese NYOMOTT J£L£HT£$T MAJD. fARADT T£WNT£T£~ AZ ŐRNAGYRA EMELTE. ANYAG • rARTA'LVOK SÚLYÁT M£G N€M SIKERÜLT A BIZ- TO ISA'G I HATA'R A LA' SZÓ ‘ '•■'TANUNK. ILYEN TERHE SSEL MEGTÖRTÉNHET HOGY VISSZATÉRÉSKOR . NEM TUDJUK AZ .ŰRHAJÓ liZT AKARJA- HOGY4 KOMMU­DE MIS TE f? SURNESf . ELVEDRE ON /S AMERIKÁT*---NLÉKEZTETEM ^ OGY 4Z 'NDULA'SNAK A ^GNAGVQSS. TITOKBAN -a mA&ÍT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom