Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-03 / 79. szám

1968. iprfüs 1. werte I Az elveszett Pícsó-patak A régi öregek lelkelik, hogy Kecskemét valamikor ** büszkélkedhetett eleven folyóvízzel. Talán csak akkorácska volt, mint a Séd Veszprémnél, vagy az Ikva Sopronban. A fültanú, akitől hallottam — nálam is őszebbe csavarodott öreg — a nagyapjára hivatkozott, oki szerint még a XVIII. század végén meglett volna. De tévedés lehetett ebben, mint majd minden szájhagyo- mányi időszámításban, mert ha volt is Pícsó-patak, az már a török korban, sőt még azelőtt eltűnt. Városunk keveset emlegetett első honismereti kutató­ja, az asztalos és festő, Szokolay Hártó János említi Kecskemét történetéről irt könyvében, hogy a városunk tájékán lakott picéni jászok idejében megvolt a Tiszáig utat törő folyócska. Éppen ennek a jász törzsnek a ne­véről nevezték el Picsának. Katona József és Hornyik János is említi ezen a néven. Utóbbi Kecskemét gazda­ságtörténete című munkájához csatolt térképen jól lát­ható, hogy a Picsó medre merre kanyargott a múlt szá­zad első évtizedeiben. Csak medret mondhattam, mert állandó vize nem volt, csak esőzések után hömpőlyget- te a szennyes áradatot a Cátéren át a Tisza felé. Vedres István szegedi mérnök a Duna—Tisza-csatorna tervezé­séről írt munkájában egyik megoldásként ennek a kész medernek felhasználását is tervbe vette csatornája meg­építéséhez. A Pest alól kiinduló csatorna így Kecskemé­tet délről megkerülve jutott volna a Gátért követve a Tiszáig. fhreg ismerősöm úgy tudta, hogy a Picsó igen bő- ” vizű volt. A környékbeli lakosok áradástól tartva gyapjúbálákkal és malomkövekkel eltömték a vizfeltö- rés helyét. Azóta állítólag többször keresték a forrást, de nem akadtak nyomára. Mi igaz hát Kecskemét elveszett folyóvizének histó­riájából? Annyi, amennyi minden szájhagyományból. Van történeti magja, de a közvetítők időben, sokszor térben is ide-oda helyezik a valóságot. Kecskemét folyóvizének történetével ts ez történt. Történhetett, mert már az első hitelesség színében fel­tűnő írásos feljegyzések sem közvetlen észlelésen, ha­nem hallomáson alapszanak. Olvasható pedig a Picsá­ról szóló történet a XVIII. században élt Bél Mátyás „Notitia Hungáriáé novae historicogeographia" című, 1737-ben megjelent, egész Magyarország történetét és földrajzát ismertető munkájában a III. rész 153—155. ol­dalain. A könyvnek ez a néhány lapja Kecskemétnek a mainál 230 évvel korábbi állapotáról nyújt képet. Töb­bek közt a következőket írja: „Nagy kényelmetlensége Kecskemétnek, hogy száraz, homokos talajon áll; sok bár a kútja, de szúkvízűek azok kivált, ha esőben szegényebb az esztendő ff íré maradt fönn annak, hogy a homoki kapu előtt 99** (a mai Mária utcának a körútra nyíló része), egy­kor bő forrás volt, melynek vize folytonos mederben ment keletnek a Tiszáig és öntözte a mezőket; de mikor a halasi Kapu táján (a mai Horváth Döme utca találko­zása és a Batthyány utcával) egy területet feltöltöttek, hogy táborütésre alkalmas legyen, a lefolyó viz meg­akadt és majd ötszáz lépésnyi mocsárt fejlesztett. Mivel pedig féltek a lakosok, hogy azt a dombot megszállja a török, sok gyapjúval eltömték a forrás fejét, s a víz fo­lyása megszűnt. Kárhoztatták az utódok a fonákságot, felásták a forrásfőt, hogy új életre keljen, de hasztalan, mert a nyoma is elveszett annak." Bél Mátyás közlését figyelembe véve a XVI. századra tehető az idő, amikor a forrás még meglehetett. Akkor történhetett az erecskével valami. Eltömés? Az elfojtott vizek a közelben másutt keresnek kitörési utat. Hol van, vagy volt ez a pótkitörési hely? Bél Mátyás a törököt is említi. A XVI. század pedig a török hazánkbéli terjesz­kedésének időszaka. A töröknek meg szokása egyes he­lyeknek várakként megerősítése, ha másképp nem, hát cölöp, gerenda sánccal. Hányszor kellett a kecskeméti­eknek Szolnokra, Budára, Szegedre és egyéb helyekre különbeni felakasztás, vagy kerékbetörés terhe alatt szállítaniok sáncok megerősítése végett. Elődeink aggo­dalmának, hogy a törők itt is várépítésre adja a fejét, van történeti alapja. The sétáljunk végig az egykori Picsó mentén, ahogy ** azt a térkép feltünteti. A Mária utca vége és a Kőhíd utca között gyepes térség van kis ligettel. Ezen a tájon bugyogott volna föl a földből a víz. A Kőhíd ut­ca elején és végén kőhidak vezettek át a vízfolyás fölött. Innen a Burga (most Simon István) utcán, keresztezve a Batthyány utcát a Forrás (most Szegedi Lajos) utcá­nak véve irányt folyt a Bajcsy-Zsilinszky utcáig. A Kossuth kőrútnál jobbkéz felé visszakanyarodott és a 43. sz. ház telkén keresztül a Zöldfa utcán át megint egy kicsit jobb felé fordulva jutott a Zsinór utcába, amely­nek az Ilona utcától a Bajcsy-Zsilinszky utcáig terjedő szakaszán volt az a vízállás, amitől Kecskemét 400 évvel azelőtt élt lakosai annyira megijedtek. Innen folyt tovább a Pícsó-patak a Gát-ér felé. Négyszáz évvel ezelőtt hiába kerestünk volna erre ut­cákat. A városnak a Kistemplomtól a megszűnt Cigány­város felé eső része ugyanis csak a múlt század elején épült be. Akkor az itteni nyílegyenes széles utcasorokat alkotó háztömböket még Újvárosnak nevezték. A Picsó folyását követve ideérünk az apró földszintes házakból álló régi Újvárosba és összevetjük a Leninváros újságá­val, elgondolkodhatunk a dolgok és a minősítések vál­tozásán.I A zért azt a felfakadó vizet mi ts szívesen újra fel- fakasztanánk, csak rá tudnánk találni! Jfoős Ferenc |A szerkesztőség postájából Az éjszakázó diákok nevében A tanács vb napirendjén Korszerűsített és új nyílnak Baján Így töprengenének a lelki­ismeretes emberek, ha ismer­nék a lehangoló körülménye­ket, melyek között várakozni kényszerül a tanulóifjúság, a késői órákban a kecskeméti vasútállomáson. Nagyon örül­tünk, amikor megtudtuk, hogy a tanuló várótermet kifestik, kényelmesebbé teszik. Első al­kalommal, amikor a bezárt ajtó üvegablakán bepillantot­tunk, megelégedéssel nyugtáz­tuk, hogy a munkálatok már elkezdődtek. Megnyugvással húzódtunk a Jó meleg gyer­mekváróterembe. Eszre sem vettük, hogy a hetek egymás után telnek, de várótermünk még mindig nem készült el. Am a gondos szemlélő láthat­ta, hogy a fal mellé állított létrák nap mint nap mozdu­latlanul állnak helyükön, s a bekészített különböző színű íestékes dobozok összhangját sem bontotta meg senki. Csak akkor lepődtünk meg, amikor menedékhelyünkről is kitelepítettek bennünket. — Most hová menjünk? — kér­deztük, s azóta a hideg, huza­tos folyosón dldergünk. Várjuk az átadás nagy napját. Az itt ücsörgő 16—17—18 évesek már elég nagyok ahhoz, hogy tűr­jenek, s ne nyafogjanak a kellemetlenségek miatt. De ez a dolog nem volt váratlan. Arra előbb is gondolhattak volna, hogy azt a 15—20, állan­dóan éjszakázó diákot vala­hová elhelyezzék. Vagy talán menjünk be a borgőzös, ittas emberekkel zsúfolt váróterem­be? Akkor inkább a folyosói — Tóth Katalin, Városföld, n. kér. 111. A szerk. megjegyzése. Amint saját szemünkkel meggyőződ­tünk róla, a munkálatok már előbbre haladtak. A két váró­termet a válaszfal eltávolításá­val egyesítették. Viszont a tempó — ebben igaza van a diákoknak —, lehetne valami­vel gyorsabb. Az az észrevé­telük Is méltánylandó, hogy éjszakázó tanulók lévén, meg­felelő helyiséget kaphattak volna az építkezés Idejére. Szakszövetkezet — nyereségrészesedés A szakszövetkezetünk 1967. termelési és pénzügyi tervében előírt feladatokat sikeresen hajtottuk végre. Az elmúlt évben 118 szerződött munká­sunk volt, akik derekasan el­végezték a rájuk bízott mun­kákat. Becsületes munkájukért becsületes bért adtunk. A dol­gozók elégedettek Is voltak keresetükkel. A pártalapszer- vezet Javaslatára már koráb­ban kialakítottuk a törzsgárdát azokból, akikre minden mun­kafolyamatban számítani le­het. A párt- és gazdasági vezetés úgy határozott, hogy — az alapszabálynak megfelelően — az évi tiszta nyereség 25 szá­zalékát felosztjuk dolgozóink között. Legutóbbi küldöttérte­kezletünk ezzel egyetértett. Így mintegy 150 ezer forintot osztunk ki nyereségrészesedés elmén. — Vancslk Imre, Kecel, ÜJ Elet Szaksz. Valami elkezdődött Brsekesanádon rövidesen színjátszó csoportja Is lesz a művelődési háznak, s alakuló félben van a zenekar is. Sze­rencsére a Búzakalász Tsz tá­mogatja e törekvéseket. A ze­nekar ötezer forintot kapott felszerelés vásárlására. Ezt a gesztust a KlSZ-fiatalok tár­sadalmi munkával viszonozzák. Sok reményt fűznek a szín­játszó csoport működéséhez — bizonyára fellendíti a kulturá­lis életet. — Szabó ülés, Érsek- csanád. A sokoldalú tájékozódás, az igények pontos felmé­rése előzte meg a Bajai Vá­rosi Tanács V. B. közel­múltban megtartott ülését, amelyen a Sugovica-parti város kereskedelmi- és vendéglátó-üzletekkel való ellátását vitatták meg. Leg­több szó az üzletháló­zat fejlesztésér®, esett a tanácskozáson. Ez nem vé­letlen, hiszen a lakosság a legutóbbi tanácsválasztáso­kat megelőző jelölőgyűlé­seken, s később a tanács­tagi fogadóórákon, a pa­nasznapokon is egyaránt jelezte: Szükség van Baján a munkáslakta, a peremke­rületekben, az új lakókör­zetekben új üzletek létre­hozására, a meglevők kor­szerűsítésére, bővítésére. Belvárosi üzletsor A város három évre szóló üzlethálózat-fejlesztési terve — mint kiderült —■, a la­kosság igényeivel éppen úgy összhangban van, mint a gyorsan fejlődő, korsze­rűsödő városképpel. Ennek megfelelően tervezik a bel­városi Vörösmarty utcában épülő kereskedelmi üzlet­sort, a vásártéri ABC-áru- házat, az utóbbihoz kap­csolódó vendéglátó kombi­nátot, s az ide települő euk- rászüzemet. A cukrászda­eszpresszón kívül tájjelegű ételeket forgalomba hozó kisvendéglő kap majd he­lyet a vendéglátó kombi­nátban. 1970-ig a Dózsa György és a Bokányi Dezső utcá­ban nyílik új élelmiszer és vendéglátó bolt, új üzletet kapnak a Kölcsey utca és a Bokodi út és környéké­nek lakói. Említést érdemel a Budai Nagy Antal utcai, Kiemelt budapesti munkára, kiemelt bérrel keresünk kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat kőműves mellé, kubikosokat, ácsokat, asztalosokat, tetőfedőket budapesti állandó munkára. Jelentkezés: Budapest VIII. Auróra cl 23. Munkaügy. 2309 Vállalatunk felvonószerelői részlegéhez KERESÜNK OLYAN SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVÉTELRE, akik a fenti szakma elsajátítása után szakmunkás-bizonyítványt kívánnak szerezni. Továbbá felvételre keresünk KŐMŰVES SZAKMUNKASOKAT ÉS ÉPÍTŐIPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni: Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatnál, Reiszmarm Sándor utca 20. 2342 a Szegedi úti élelmiszer bolt, valamint a Bartók Béla úti tejcsárda terve­zett kors2£rűsítése. Az idegenforgalomra is gondolnak A lakosság óhajának megfelelően elvégzik a Bo­kányi utcai italbolt és az Árpád téri pincehelyiség átalakítását, korszerűsíté­sét A Bokodi úton, a Köl­csey utcában — ez a vá­rosrész peremkerületnek számít —, új vendéglátó üzlet létesül. A Bajai Ál­lami Gazdaság az Ősz utca sarkán és egy később ki­jelölt helyen nyit borkós­Férfi Ruhagyár gondosko­dik. Az iparcikkboltok fej­lesztésében a legjelentősebb vállalkozás az új bajai lak- berendezési áruház kialakí­tása, ami 1970-ben kezdő­dik. A Vörösmarty utcai üvegbolt, valamint a város két vasműszaki szaküzleté­nek korszerűsítését a törek­vések szerint még ez évben megkezdik. A bajai ipar­cikk áruház kirakatának régóta esedékes korszerű­sítéséhez azonnal hozzáfog­nak, mihelyt a Műemlék Felügyelőség ehhez szüksé­ges hozzájárulása megtör­ténik, B. Gy. tolót a városban. Baja pe< remterületén, a Szentistván- városban, a földművesszö­vetkezet is elkészíti az It­teni üzletek korszerűsítésé­nek, fejlesztésének prog­ramját A tájjelegű borokat áru­sító állami gazdasági bolt a délvidéki ételek készíté­sére vállalkozó vásártéri vendéglő az idegenforgalmi igények kielégítését Is szol­gálja majd. Ugyanez vo­natkozik a Bajai Háziipari Szövetkezet és a Csökkent Munkaképességűek Ktsz-e közös ajándékboltjára, mely a Bajai Napok idején már a vevők rendelkezésére áll. Ü] lakberendezési áruház A környező községek la­kóinak ellátása szempont­jából is fontos Baján a ru­házati és Iparcikkboltok korszerűsítése, új üzletek felépítése Az elgondolások szerint jövőre elkészül a nagyáruház bővítési terve, a kivitelezéshez 1970-ben fognak hozzá. Az idén el­kezdik az Eötvös utcai ci­pőbolt korszerűsítését, bő­vítését, valamint a leérté­kelt- és rövidárubolt belső és külső átalakítását. A Béke téri mintabolt helyén rövidesen új női, férfi kon­fekcióüzlet nyílik, amely­nek áruellátásáról többek között a Május 1. Ruha­gyár és a Vörös Október Nincs szemétlapát Benne járónk a 800., ennél­fogva la Jubileumi esztendő­ben. Sokat Írunk az utcák, házak, udvarok tisztaságáról. Tanácstagok, népfront aktivis­ták lelkesítik a lakosságot, te­gyenek ki városunk tisztasá­gáért ebben a nagy évfordulós esztendőben. Es ekkor — mint mondani szokták — beüt a krach. A Ludas Matyiből kell meg­tudnunk — Szabó Gyula kecs­keméti lakos panasza nyo­mán —, hogy Kecskeméten nincs szemétlapát. Ne lenne, valóban? Nosza, ngrás a telefonhoz. Hívjuk a 122. sz. Vas-, edény­boltot. Virág István üzlet­vezető. — Nincs szemétlapát. Utol­jára másfél hete kaptunk 20 darab zománcozott szemét­lapátot. Egy hét alatt el Is fo­gyott. A helyi Nagvker.-től kaptuk ezt a tételt. Flőtte az Idén még nem jutottunk hoz­zá. Csak tavaly volt utoljára festett, lemezlanátunk. 123. sz. vasbolt, Kiss Károly üzletvezető. Nálunk Is hiánycikk. Való- szlnflleg azért, mert nincs, aki csinálta. Nem jön ki vele annvlból, amennyiért forga­lomba hozzák ... Ha valami hiánycikk, rendszerint Itt kell először keresni az okát. — önöknél mikor volt utol­jára szemétlapát? — Egy éve. — Egy éve?! “ Igen. Rendeltünk Buda­pestről, Székesfehérvárról, Békéscsabáról, Kecskemétről, Báláról, de nem kantunk ... Tehát Igaz. De meddig ma­radhat ez Így? (t) INGYENES szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezhetnek 22—45 éves férfi segédmunkások ács-állványozó és vasbetonszerelő szakmára, valamint 18—45 éves férfi segédmunkások gépkezelő-tanfolyamra BAJÁRA A tanfolyam ideje alatt kereseti lehetőséget, 15 szá2»lék idénypótlékot, naponta 15—20 Ft különélés! pótlékot fizetünk. Munkásszállást és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk. érdeklődök levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. Rács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34. 2241

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom