Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-03 / 79. szám

1968. április S, szerda 1 oldal Kelendőek a pártkiadványok Az elmúlt év decemberé­ben bővebben írtunk róla, hogy Kiskunhalason a já­rási és városi pártbizottság milyen eredményes munkát végez a párt napilapjának, a Népszabadságnak, s a Pe tőfi Népének terjesztésében. Ezúttal arról adhatunk tájékoztatást, hogy Hala­son és a járásban a párt folyóiratai, a Pártélet, Tár­sadalmi Szemle, Nemzet­közi Szemle, valamint a Béke és Szabadság előfize­tőinek száma is megnöve­kedett az utóbbi években. Amíg például 1963-ban a városban és a járásban ösz- szesen csak 123-an, addig tavaly már 1021-en járatták a négy folyóirat valamelyi­két. (Ebből a városban lakó előfizetők száma 392, a köz­ségekben lakóké pedig 629. Minthogy az egész megyé­ben összesen 5529-en fizet­tek elő e folyóiratokra, az arány jelzi, hogy e tekintet­ben is élenjárnak a halasi­ak. Az egyéb párttdadványok, s a Kossuth Kiadó által közreadott tanulmányok, szépirodalmi művek iránt is megnövekedett a keres­let; 1963-ban a városban, s a járásban együttvéve 90 ezer, az elmúlt évben vi­szont már 193 ezer forint értékű mű talált vásárlóra. Az egész megyében össze­sen 1 millió 446 ezer fo­rintot költöttek tavaly e kiadványokra. Mezőgazdasági könyvespolc AZ ÖNTÖZÉS KÉZIKÖNYVE Szerkesztette: Kovács Gábor Tavaly nyáron, két csa­padékos esztendő után, is­mét szomjazott a föld or­szágszerte. Kincset ért a víz, ahol szakszerűen ön­töztek. A kiadó azzal a szándékkal jelentette meg a művet, hogy legyen olyan átfogó könyvünk az öntö­zéses termesztésről, amely­ben szinte valamennyi tud­nivaló megtalálható a ta­laj szerkezetétől kezdve, a növényeken és az eszközö­kön keresztül, egészen a munkaszervezési ismerete­kig. A termesztéssel fog­lalkozó rész felöleli a szán­tóföldi növényeken kívül a zöldségfélék, gyümölcsfák és a szőlő öntözéses ter­mesztésének jellemző sajá­tosságait. A könyv tartal­ma, feldolgozás módja olyan, hogy könnyen meg­érthetik az öntöző gazdák, sikerrel tanulmányozhatják a vizsgára készülők és hasz­nosíthatják az öntözés fej­lesztői, illetve irányítói is. Képviselők - az iskolapadból Ahogy ott focizott az — Mit vársz a parla- a bizonyítvány és a képes- óraközi szünetben, a Bajai menttől? ségvizsgálatok szerepe, — Központi Fiúiskola udvarán — Elsősorban olyan ötle- mind-mind olyan témakör, semmiben nem különbözött teket, javaslatokat, amiket ami terítékre kerül majd a társaitól. A magasra nőtt, itt Baján is felhasználhat- diákok országos vitáján, szőke, mosolygós fiú most nánk a szabad idő haszno- g mivel e vita nemcsak végzi a nyolcadikat, gim- sabb eltöltésére. Igen, a já- a fiatalokról, hanem a fia- náziumba készül. De izgat- tékról, a szórakozásról van falókért is folyik majd, ja a színészet, a festészet szó, mert hiába vagyunk is. A napokban megnyerte folyóparti gyerekek, mégis a városi szavalóversenyt, kevés a megfelelő játszótér, második lett történelemből — S ha valaki azt kér- a megyei tanulmányi ver- dezné, mi a három kíván- senyen, de mostanában ságod, mit felelnél? mégis a biológia érdekli — Először: Sikerüljön az legjobban. országos úttörőparlament, Felcsillan a szeme, ami- ezen belül az én szereplé­kor az algákról beszél. sem. Másodszor: Valami új, — Mélytengeri kutatás, nagy dolgot fedezzek fel. A az lenne csak a csodálato- harmadik — most hosszan san szép munka — mondja elgondolkozik, kissé tanács- halk hangon. — Olvastam talanul néz körül, míg vég- valahol, hogy a világ egy re megszólal: — Egy szte- részén ma még éheznek az reo-magnetofon...; emberek. Az algák tártál- • mázzák a legfontosabb ér- Nagy Mária osztatlan si- tékes tápanyagokat, s ha kert, elismerést aratott nagyüzemi módon végez- Kecskeméten, a II. megyei nék a kitermelést a tenge- diákparlamenten. Mint a rekből, elláthatnák az éhe- megyei diákbizottság elnö­köket. ke, ő tartotta meg a parla­Mielőtt beszélgettünk, ment „expozéját”, s a szép Szabó János igazgató és stílusban, logikusan, de Nagy Istvánná úttörőcsa- mégis fiatalos lendülettel pat-vezető elmondották —, előadott beszédet öröm volt hogy Isaszegi István vitat- hallgatni, kozós kisdiák. Tanárai örül- — Marika jogásznak ké- ezért szükséges, hogy a diá- nek ennek, tudják hogy e szül —mondta róla Fischer kokon kívül odafigyeljenek vitázó hajlam sokoldalú ér- István, a Kecskeméti Bá- r~ a felnőttek is. deklődést, mélységes tudás- nyal Júlia Gimnázium igaz- szomjat takar. Érdekli vá- gatója. — S azontúl, hogy rosának forradalmi múltja ő lesz a kecskeméti közép- éppen úgy, mint a napdpo- iskolások, szakmunkástanu­lók képviselője Budapesten, áprilisban úgy érezzük: is kólánkra nézve is megtisz teltetés, hogy az országos diákparlament beszámoló­jának előadására felkérték. ötletgazdag, határozott, precíz KISZ csúcsvezetőségi titkárként ismerték meg az elmúlt tanévben diáktársai. Olyannak, aki tapasztalatait is szívesen megosztja utó­daival, a KISZ-munka je­lenlegi irányítóival. Bejáró tanuló, édesapja termelő' szövetkezeti brigádvezető, s felmelegszik hangja, ami­kor szüleiről beszél. — Akárcsak én, ők sem akarták először elhinni hogy „képviselőnek” vá­lasztottak, s állítom, job' ban szurkolnak, mint én, hogy minden sikerüljön ... — Miként készül külde­tése teljesítésére? — Igyekszem minél több tapasztalatot összegyűjteni a kecskeméti középfokú tanintézetekből. Sokat se­..... , . _ gítenek a megyei, a városi h üka eseményei, vagy va- !isz.bizotts!|0k munka- lamelyik társánál a veletle- társai & tanáraim. De _ nui becsúszott szekunda sóhajtja _ az érettségire oka. Emellett jut ideje az is készülni kell, így m0sta- uttoro-csapattanacs a film- náb kevés id6 ju^ a szép_ es m irodalmi szakkor tit- irodalmi k5nyvekre, a tv- kán teendőinek elvégzésé- ’ mind re, a város többi úttörőcsa- bo’bb ™ g patában folyó munka figye- Meséli": Már most sok in- lemmel kisérésére is. terpellációs kérdés gyűlt- Erre szükség van - a tarsolyban. Ezek magyarázza — hiszen en- legtöbbje a pályaválasztás­?e™ Tr i hoz, a diákönkormányzat jai uttorok képviselőjüknek té£ájáh a reform tan_ az áprilisi országos úttörő- különböző szin­parlamentbe. tfl szaktórgyi versenyek problémaköréhez kapcsoló­dik. A szocialista tanár­diák viszony, az általános és szakmai műveltség, a hátrányos helyzetben levő tanulók eredményesebb se­Bubor Gyula Kecskeméti muzsikusok a Rádióban Egész A 600 éves Kecskemét ez évi ünnepségeit, meg­emlékezéseit előkészítő bizottság szerényen, óhaj formájában fogalmazott: váljék a kezdeményezés közüggyé, tegyen érte va­lamennyi városát szerető polgár, legyen a jubileum az építő-szépitő buzgalom kovásza. Még a felhívás el sem jutott mindenhová. A ter­vekről néhány bizottsági ülés szűk nyilvánossága, egy tanácsülés és néhány újságcikk tájékoztatta a megyeszékhely 75 000 la­kosát. Am a jó hír gyor­san terjed. Az érdeklődés óriási! Felülmúlja a legmeré­szebb várakozásokat. So­kat beszélhetnének ar­ról a párt, a tanács, a népfront városi vezetői: nagyszerű ötletekkel ost­romolják őket nap-nap után. És ami a legörven- detesebb: senki sem várja a felsőbb szervek noszoga­tását. A Kommunista If­júsági Szövetség városi bi­zottsága, s az úttörőelnök­ség kibővített ülésén tár­gyalta: hogyan kapcso­lódhatnának a maguk sajátos eszközeivel az ün­nepségekbe, miként il­lesszék ez irányú elgon­dolásaikat az aktuális ne­velési feladatokhoz. Urbán Pálné, az SZMT kulturális munkabizottsá­gának vezetője is örömmel újságolta, hogy a szak- szervezeti titkárok részére a jubiláló városról tartott tájékoztatóját szokatlan élénkséggel figyelték. Egy más alkalommal a magyar és történelem szakos ta­nárok részére szervezett előadásra más szakosok, iskolaigazgatók is elmen­tek. Még méltatlankodtak is, hogy miért nem hívták őket, hiszen ők is kecske­métiek. A sort sokáig folytathat­nánk• Hivatkozzunk a színház pompás szilvesz­teri műsorára? Ki kérte őket, hogy az első 600 év fonákságairól tréfál­kozzanak? Tulajdonkép­pen senki. Észrevették, hogy a téma a „levegő­ben van”. Példájuk mást is bizonyít: Mindenki azt csinálja, amihez ért! Csak jobban, lelkesebben mint máskori Oly gyakran szomorko- dunk a nemtörődömség, a felületesség láttán. Jól esik most a buzdító, a kezdeményezést tettekkel igenlő segítőszándékra hi­vatkozni. Tartson ez a buzgalom egész évben! Heltai Nándor Megjelent a Kiskunság jubileumi száma A megye irodalmi, művé­szeti és tudományos fóru­ma, a Kiskunság, Kecske­mét 600 éves fennállása al­kalmából ünnepi kiadásban jelent meg. E szám terje­delme a szokásosnak két­szerese. A legtöbb írás Kecskeméttel foglalkozik, vagy a megyeszékhelyen élő szerzők munkája. Bevezetőül Szabó Pál kétszeres Kossuth-díjas író, a megye országgyűlési kép­viselője köszönti a jubiláló Kecskemétet. Ezután Gál Sándor, Goór Imre, Simon- ka György, Andrássy La­jos, Pócsik Dezső, Tornai József, Szabó Tünde, Hat­vani Dániel, Buda Ferenc és Mátyás Ferenc versei kö­vetkeznek. A prózát Szabó János, Raffai Sarolta és Fodor Balázs novellái kép­viselik. Az élő múlt című fejezetben Bognár András ír tanulmányt Katona Jó­zsef és a népiesség címmel, Kiss István Mátyási József ismeretlen verseit publikál­ja. A Kodály-esten elhang­zott emlékezéseket olvas­hatjuk még ebben a feje­zetben Varga Mihály, Kör- ber Tivadar, Heltai Nándor, Kálmán Lajos és Szabó Já­nos tollából. A Hazai tükör rovatban Máté Lajos ír a vidéki szín­házakról. Lengyel Zoltán az üzemi ifjúságvédelem­mel és nevelési problémák­kal foglalkozik. A további­akban Bencze László kecs­gyar városfejlődés kecske­méti útjáról, Mayer Antal a kecskeméti zöldterületek­ről, Horváth Sándor a sző­lészeti kutatómunka prob­lémájáról, Kiss Árpád a triticale keletkezéséről ír. A kecskeméti színház Egy- szál magam című előadásá­hoz hozzászól az író, Raffai Sarolta, továbbá Osztovits Levente, Dévay Kamilla, Mester László és Király László. A Fórum rovat Pozsgai Imre: Az ember és a mun­kamegosztás a tudományos­technikai forradalom korá­ban című tanulmányát tar­talmazza. A Körképben a hirhedt Grassy ezredes tit­kos leveleit közli Heltai Nándor. Ugyanitt olvashat­juk Szabó Kálmán tanul­mányát A kecskeméti pász­torok nemzetisége címmel. A színház előtti Szenthá­romság-szoborról Juhász István ír tanulmányt, Péter László pedig Móricz Zsig­mond Barbárok című no­vellájának forrásait ismer­teti. A „Három város” ed­dig ismeretlen XVII. szá­zadi iratait közli Balanyi Béla. Hernády Gyula Vígh Tamás Katona József-szob- ráról, F. Tóth Pál Hajnal Józsefről, a munkásíróról ír tanulmányt. Kőhegyi Mi­hály Baja színházi múltját ismerteti Baja város ado­mánya Kisfaludy Sándor balatonfüredi színházának megalapításához címmel. A kecskeméti téli tárlatról Telepy Katalin számol be még a Körképben. A Horizont című rovat­ban Romain Gary francia íróval készített interjút Ra- dó Gyula, Szekér Endre a „Híd” 1967-es számait is­merteti végül Kovács Győ­ző Waldapfel Józsefről em­lékezik meg. A Kiskunság ünnepi szá, ma a héten kapható az újságárusoknál. Országos kerámiai pályázat Pécsett gítése, a felvételi vizsgákon juk, Zoltán Zoltán a ma­Baranya megye, valamint Pécs város Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága, a Szakszerve­zetek Baranya megyei Taná­csa, a Magyar Népművészek Szövetsége, a Kiállítási Intéz­mények és a Janus Pannonius Múzeum közreműködésével Pé- , . I esett ez év őszén megrendezi kernéti naplóját olvashat- az I. Országos Kerámiai Bien­A Rádió zenei osztályá­nak munkatársai szomba­ton és vasárnap Kecskemé­ten dolgoztak Halkovics Já­nos szerkesztő irányításá­val. Az április 22-i „Kecs­keméti nap”-hoz vettek fel műsorszámokat. A helyi kó­ruskultúrát a Közalkalma­zottak Bartók Kórusa, a KISZÖV Kodály énekkara, a Kodály Zoltán Ének-Ze­nei Gimnázium női kara, a Béke téri általános iskola és az Óvónőképző Intézet kórusa képviselte. Magnószalagon örökítet­ték meg a Munkásőr zene­kar és a Városi Szimfoni­kus Zenekar játékát is. Az Állami Zeneiskola furulya­együttese és a Kodály Zol­tán Ének-Zenei Általános Iskola III. osztálya két-két számmal szerepel. Fellépnek a Kecskeméten tanuló vietnami diákok is. A 9. sz. AKÖV felvételre keres kecskeméti telephelyre gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat Jelentkezés a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályén, Kecskemét, Csáktornyái u. 4—6. 2124 nálét, A kiállításon a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége, illetve a Magyar Népköztársaság Kép­zőművészeti Alapja tagjai ve­hetnek részt a legutóbbi két évben készült olyan kerámiai alkotásokkal (faldfszítő kerá­mia és a lakáskultúra körébe tartozó művek), amelyek cso­portos kiállításon még nem szerepeltek. Egy művész 10 alkotást küld­het be. Készlet egy műnek számít. A művek legnagyobb mérete: térplasztika magassága 120 cm, falkép 1,5 négyzetmé­ter. A falképeket összeszerel­hető állapotban kell eljuttatni rendeltetési helyükre. A műveket 1968. június 17— 18—19-én kell beküldeni: Bu­dapest, XIV., Dózsa György út 34. (Kiállítási Intézmény), vagy Pécs, Janus Pannonius u. 11. címre. A kiállítással kapcsolatban felvilágosítást ad: Kiállítási In­tézmény, Budapest, XIV., Dó­zsa György út 34, és Baranya megye Tanácsa V. B. Művelő­désügyi Osztálya, Pécs, Szé­chenyi tér 9. A kiállítás ideje: 1968. októ­ber 1—október 31-ig. A művek kiállításáról, díja­zásáról zsűri dönt. A legki­emelkedőbb müvek, műfajuk­tól függetlenül, díjazásban ré­szesülnek. 1. díj: 10 000 Ft, n. díj: 7000 Ft, III. díj: 5000 Ft, ezenkívül több különdij kerül kiosztásra. A díjazott művek alkotóinak a Biennálé plakettjét, a kiállí­tott művek alkotóinak okleve­let ad az I. Országos Kerámiai 1 Biennálé Rendező Bizottsága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom