Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

1968. március 16, vasárnap S. oldal Fásítási hónap Cölöttébb tekintélyes * az a szám, amely érzékelteti erdősítési törek­véseinket: a felszabadulás éta 300 ezer hektáron te­lepítettünk új erdőt az or­szágban. A hazai átlagot az utóbbi években Bács-Kis- kun megye is elérte — te­rületének 13 százalékát bo­rítja már erdő. S idén újra a Duna—Tisza közén megy végbe a telepítéseknek mintegy a fele. Mától kezdődően április 10-ig, egy hónapot ismét a fásításnak szentelünk. A társadalmi méretű telepí­tések, pótlások, illetve ápo­lási munkák sajátos tudati változást is eredményeznek a lakosság körében. Az em­berek megismerik a fa tu­lajdonságait, igényeit és a vele kapcsolatos gondokat. Ezáltal sokkal inkább be­csülik az erdőket, parko­kat, amelyeknek kialakítá­sában maguk is tevékenyen közreműködnek. Lényeges dolog, hogy mindenki meg­értse a fa hasznosságát, fontosságát. Hiszen az egyes fajták talajjavító ha­tásúak, alapanyagául szol­gálnak a papírnak, amiből behozatalra szorulunk, építő- és nyersanyagként, tüzelőként hasznosítjuk őket. A mit a magunk erejé- bői létrehozunk, azt mindig jobban szeretjük, az mindig becsesebb — ta­nították már a keleti me­sék is. Úttörők. KISZ-is- ták, katonák és mások is ásót fognak, s elültetik az ingyenfákat. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság az idén mintegy 100 ezer cse­metét, a dunaártéri pedig 80 ezer forint értékű válo­gatott suhángot bocsát az iskolák, szervek rendelke­zésére. Nagyarányú fásítás ve­szi kezdetét ezekben a na­pokban a közös gazdaságok területein is. A kiskunsági erdészek 4 millió — több­nyire fenyő, akác, szürke- és nemes nyár — csemete elültetéséhez adnak szakta­nácsokat, segítséget a tava­szi idényben. Kilencezer suhángot az utak, csator­nák mellett gyökereztet- nek meg. Délen, a Duna árterületén 110 hektárnyi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet fásí­tanak a szövetkezetek. Nyolcvan hektáron ültet­vényszerű cellulóznyárja- sokat létesítenek. Ezenkí­vül körülbelül 60—80 ki­lométer hosszúságú útvo­nal mentén rendezik tele­pítéssel és pótlással a táj képét. Dccsüljük meg a fákat. Aki derékba tör egy útmenti karcsú törzset, tettével 67 forintnyi érté­ket semmisít meg. Ponto­san ennyibe kerül ugyanis a csemete felnevelése öt­éves koráig, majd csak ez­után teljesíti ki nyugtató hatású zöld lombkoronájá­val a város, a táj képét, és szolgálja több félekép­pen is az embert. H. F. Egy új vállalat első lépései Félmilliárdos megrendelés Január 1-én — azon a napon, amikor életbe lépett az új gazdaságirányítási rendszer — 3 és fél évi mű­ködés után vállalattá szer­vezték át a Bács-Kiskun megyei Beruházási Irodát. A két esemény nem vélet­lenül esett egybe mert az új vállalat valóban a gaz­dasági reform legelső szü­löttei közé tartozik. Már több mint kéthónapos az „újszülött”, s működésének eddigi tapasztalatairól be­szélgettünk igazgatójával, dr. Gátay Ferenc elvtárssal — Milyen változás ál­lott be munkájukban a vállalattá történt át­szervezéssel? — Amíg irodaként mű­ködtünk költségvetésből biztosítottuk a fenntartá­sunkhoz szükséges pénzesz­közöket. Most vállalatunk önmagát tartja fenn, saját bevételeiből. — Munkánk eredményeiben tehát köz­vetlenül érdekeltek va­gyunk. Dolgozóink részese­dése és vállalatunk fejlesz­tése tevékenységünk gazda­ságosságával közvetlenül kapcsolatba kerül. Természetesen önállósá­gunk is növekedett. Január 1-től — azoknál a beruhá­zásoknál, amelyeket bonyo­lítunk — tervezési jogosult­ságot is kaptunk. Emellett — annak ellenére, hogy Bács-Kiskun megyei válla­lat vagyunk működési te­rületünk nincs közigazgatá­si határokhoz kötve és bár­milyen szerv megbízását el­vállalhatjuk. Korábban mint irodának megszabták mennyiért végezzük a mun­kát. Most — az új mecha­nizmus érvényesül nálunk is — a bonyolítási díj a megbízó és közöttünk való megegyezéstől függ. — Hogyan alakul a vál­lalat kapcsolata a be­ruházókkal? — A vállalattá történt át­szervezés nem ért bennün­ket váratlanul, az elmúlt esztendőt az erre való fel­készülésre használtuk fel. Túlléptünk a tanácsi kere­teken, s egy sor más szerv, vállalat megbízását is el­vállaltuk. Mi végezzük töb­bek között a Kismotor- és Gépgyár Bajai Gyáregysé­gének összes beruházási teendőit, a Szerszám- és Gépelemgyár épülő kecske­méti telepének műszaki el­lenőrzését, a Kalocsai Fű­szerpaprikaipari Vállalat bővítését, a megyében épü­lő iparitanuló-iskolák épí­tésének lebonyolítását. Ter­mészetesen továbbra is fő­feladatunk a tanácsok, a hozzájuk tartozó vállalatok, intézmények állóeszköz-fej­lesztési beruházásainak in­tézése. — Bonyolítanak-e be- -uházásokat a mező- gazdaság részére? — Megyénk mezőgazda- sági jellegű, ezért köteles­ségünknek tartjuk különös gonddal eleget tenni a me­Nőtt a könyvforgalom 1967-ben az országos könyvkereskedelmi forga­lom 846 millió forintra ala­kult, s így az olvasni való­ra költött összeg 60 mil­lió forinttal haladta meg az előző évit — jelenti a Kiadói Főigazgatóság sta­tisztikai összesítése alap­ján a Könyvkiadók és Ter­jesztők Tájékoztató Köz­pontja. A számok tanúsá­ga szerint terebélyesedett a könyvkiadás az elmúlt esztendőben: 25 ezernél több kiadvány jelent meg. együttesen 79 millió 300 ezer pélflánvban. Együtte­sen csaknem 48 millió pél­dányban készült és került forgalomba 1967-ben 4714 könyv. zőgazdasági üzemek megbí­zásainak. Ennek tulajdonít­ható, hogy bár korábban megalakult a Mezőgazdasá­gi Beruházási Vállalat, a megyében levő termelőszö­vetkezetek — sőt már egy állami gazdaság is van kö­zöttük — velünk dolgoztat' nak. Bizalmukat az elmúlt évek során' vívtuk ki, s most jóleső érzés hozzánk való ragaszkodásuk. — Miben nyilvánul meg a verseny a beru házások piacán, és ho­gyan igyekeznek meg­felelni a követelmé­nyeknek? — Örömmel mondhatom, hogy ennyi megbízásunk még egyetlen évben sem volt, mint az idén. Az 1965-ös egész évi 266 mil­lióval szemben ez évben már eddig 420 millió forint értékű beruházást rendel­tek meg nálunk. Ez nap mint nap növekszik. Hoz- zátehetem, hogy létszá­munk most is annyi, mint három évvel ezelőtt, ami azt igazolja, hogy meglevő kapacitásunkat az új gaz­dasági mechanizmus kere­tei között jobban ki tudjuk használni. Tudatában vagyunk an­nak, hogy a versenyben az a beruházási vállalat mű­ködhet rentábilisan, ame­lyik rövid határidőt, minő­ségileg jó és olcsó építke­zést biztosít. Ehhez jól együtt kell működni a ter­vező és kivitelező vállala­tokkal, ugyanis a hatósági kijelölés rendszere meg­szűnt, s ezekkel is nekünk kell megállapodni a létesít­ményekre vonatkozóan. — Megbízóinknak emellett a beruházások lebonyolításá­hoz nemcsak a tervezési és kivitelezői kapacitást, ha­nem műszaki, közgazdasági és jogi érdekvédelmet is nyújtunk. A beruházás közben ke­letkező akadályokat a hi­vatalos eljárásokon túl is igyekszünk leküzdeni. Arra törekszünk, hogy a megbí­zóink mielőbb használtba vehessék a létesítményt, amelynek gazdasági jelen­tőségét azt hiszem nem kell külön hangsúlyoznom. Új­szerű munkánkban még, hogy megyén kívüli meg­rendeléseket is vállalunk, azt azonban soha sem té­vesztjük szem elől, hogy a vállalat szakmai kapacitá­sát elsősorban Bács-Kiskun megye hasznára kamatoz tassuk — fejezte be tájé koztatóját Gátay elvtárs. Nagy Ottó Közvélemény ALIGHA Ahol a tarhonya „terem“ A hajósi tésztaüzembe lépve, az az egykori „szto­ri” jutott eszembe, amikor a méltóságos asszonyt meg­kérdezték:. tudja-e, mi fán Üdülőhajok a Dunán Vasárnap a Visegrád üdülőhajón megkezdődik a SZOT idei üdültetési idé­nye. A Margitsziget partja mellett kikötött hajó egy, illetve két hétre látja ven­dégül a beutalt dolgozó­kat, elsősorban vidékieket. Ugyanebben az üdülési for­mában „lép szolgálatba” egy nappal később a Viga­dó téren a „Szocialista For­radalom 50.” nevű SZOT- hajó, míg április 17-től a „Deák Ferenc” Esztergom­ban egy-egy hétre ad szál­lást kifejezetten fiatalok­nak. Az álló hajóüdülés szezonja előreláthatólag de­cember közepéig tart. A külföldi hajókirándulások sorát a „Szocialista For­radalom 50.” nyitja meg március 26-án, az első po­zsonyi úttal, míg a MA- HART-tól bérelt „Felsza­badulás” április 15-én in­dul először Pozsonyba a ..Budapest” SZOT-hajó pe­dig április 30-án az Al-Du- { nára. Fürge kezek gyúrják a tetszetős, ízletes, aranysár­ga tésztát. terem a tarhonya? — Ér­dekes, ezen még sohasem gondolkoztam — volt a vá lasz. — Tényleg, vajon me­lyik fáról is szüretelik? Itt, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat hajósi üzemegységében bizonyára Öméltósága is szakszerű is­mereteket nyerhetne a tész­ta születésének rejtelmeiből. A malomépületből átala­kított „tarhonyagyárban” október közepén indult meg a termelés. Azóta húsznál több asszony és leány két műszakban készíti az igen kapós, kézzel gyúrt, négy­tojásos tarhonyát. Szemé­lyenkénti műszakteljesít' ményük mintegy fél mázsát tesz ki. Egyelőre csak ha­zai fogyasztásra jut ugyan a hajósi tarhonyából, de máris élénken érdeklődnek iránta a külföldi — sőt ten­geren túli — partnerek. szorul bővebb azután el is hárították a tárgyilagos véleménynyil­vánítás legfőbb akadályát. Sőt elérték, hogy a gazdák a kérdőíven nem szereplő kérdésekre is válaszoltak. Legtöbben a munkafegye­lemmel kapcsolatban. Szi­magyarázatra: a tsz-veze- tésnek nemcsak joga, ha­nem kötelessége is, hogy folyamatában és mélysé­geiben ismerje a tagság véleményét, elgondolásait a közös gazdálkodásról. A megnövekedett önállóság gorúbb ellenőrzést kertek, ezt a korábbinál is nélkü- mi,ye\ néhanyan a családi lözhetetlenebbé teszi. művelésben vállalt felada­Maga a szövetkezeti tör- taikat hanyagul végzik, vény is számos lehetőséget Aztán: komolyabb felelos- nyújt a gazdák és vezetők ségrevonast javasolnak a közötti eszmecserére, a vé- munkaidő alatt szeszes italt lemények megismerésére, fogyasztó fogatosokkal Lényegében ez tükröződik szemben. Masok felhívjak a rendszeres vezetőségi a figyelmet az állatletszáin ülések, a küldött- és a növelésere. a zoldségkerté- közgyűlések. sőt a külön- szet létesitesere. Olyan ja­vaslatok is felvetésre ke- amiket korábban böző bizottságok tevékeny- ségében is. Túl azon, hogy sültek, a gazdálkodás hétköznap- már tárgyalt a vezetőségi jai is módot nyújtanak a ülés , ^ a kuldottgyulés. közvetlen érintkezésre, a Például a korszerű sertés­gondok és teendők megbe- telep, a seprűkoto üzem, a szélésére, baromfifeldolgozó es tesz­S ha mindez nem elég? takészítő melléküzemág lé­Az a tsz-vezetés, amely tesi téset. ______ i gazán fontosnak tartja a A VEZETÉS azóta már tagsági véleményt, a meg- értékelte a javaslatokat. A ismerés egyéb eszközeihez zöldségtermesztés az aján- is folyamodhat. Például a lotr határrészen nem való­szervezett közvéleményku- sítható meg sikerrel, a te- tatáshoz. Ezt a nagy figyel- rület másik részén viszont met érdemlő módszert al- eredménnyel kecsegtet. A kalmazták legutóbb akis- sertéstelep korszerűsítésére kunfélegyházi Dózsa Tsz és a cirokseprűgyártásra vezetői is. Sikerrel. A hosz- már intézkedéseket tettek* szú évek óta legrendszere- nem tartják időszerűnek sebben dolgozó gazdáknak viszont a baromfifeldolgo- küldték ki a kérdőíveket, zás és a tésztakészítés élet- amelynek több mint a két- rehívását. harmada — számszerűit 99 Mindebből kitűnik: a — kitöltve visszaérkezett, közvéleménykutatás egyál- KÉRDESEK — válaszok, talán nem öncélú faggató­sebben dolgozna-e mint egy v„natkoai*an Wen- SfVSjflJZ «. <* « kezdeményezés: a SéS Iflgen Ä társadalomismeret most nem. Jónak tartja-e a tag­ság és a vezetés közötti to«- fellendülő tudományának, a szociológiának a módsze- , ... ^ rei kerülnek itt. akarva­Ili akaratlanul, alkalmazásra. családi művelésre vonat­kozóan)? 97 igen, 2 nem. Megfelelőnek tartja-e az eddigi munkaegységes el­Hasonlóan ahhoz, amit a másik félegyházi közös gazdaságban, a Vörös Csil­„ __ lagban tapasztalhatunk, s zámolást? 92 ^ igen, 7 nem. a munkaosapatok Javasolja-e bevezetni a a brigádok tagjainak ösz­havi bérezést? 33 igen. 66 maSukra a Javult-e az életszín- f nem. vonala az 1967. előtti évek­hez viszonyítva? 46-nak nagymértékben. 42-nek kis­mértékben, 11-nek nem változott. Hát így! Tegyük hozzá mindjárt, hogy a vezetők nem voltak kíváncsiak a nevekre, fel is hívták a gazdák figyelmét: ne ír­ják a lapra a nevüket. Így gazdákra bízzák. Ha a ve­zetésnek sikerül felszínre hozni a tagságban rejlő sok-sok tapasztalatot, al­kotó energiát, azzal csak a saját rangját növeli. AZ ILYENFAJTA egyéb kezdeményezések ismerte­tésének örömmel adnánk helyet a továbbiakban is. H. D. Műa >ya;tasakba kerülnek adagok. Jó étvágyat, vásárlók! a félkilós tarhonya­Héttőn és kedden békekölcsön­sorsolás Az Országos Takarék- pénztár március 11-én és 12-én Budapesten, Nádor utcai kultúrtermében ren­dezi az idei első békeköl* csön-sorsolásokat, az 1., az 5. és a 6. Békekölcsön 1968. első félévi húzását. Hétfőn délelőtt fél 11-kor kezdő­dik az 1. Békekölcsön hú­zása. Ebből a kölcsönből 90 400 kötvényre 24 837 600 forintot sorsolnak ki. Ked­den fél tíz órai kezdettel először az 5. Békekölcsönt sorsolják, 359 700 kötvény­re 49 962 800 forintot. Utá­na a 6. Békekölcsönt 532 000 kötvényre 74 067 800 forint jut a Szerencs''' nyerteseknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom