Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

<. oldal 1988. március 1, péntek A gyanúba fogott régi pecsét M 'kecskeméti levéltár írásos kincseken kívül egész csomó más relikviát is őriz. Többek közt forga­lomból kivont hivatali, egyesületi, vállalati pecsétnyo­mókat és bélyegzőket is. A felszabádulás előtt ezek közt az érvényességüket vesztett hitelesítő szerszámok között különös becsben állt a város régi pecsétje, amely állí­tólag a XIII., de valószínűbb, hogy a XIV. századból származott. Egészen a legújabb időkig senki sem — leg­alább is kecskeméti ember nem — vonta kétségbe a pecsét hitelességét és azt, amit körirata mond, hogy ti. Kecslcemét már írégi idők óta „civitas", azaz város. Valódinak tartotta a pecsétet, hiszen többször kézbe is vette Hornuik János, a város történetírója. Könyvének első kötetéhez csatolt ábrák Itözött a régi pecsét rajzát is közli. De nemcsak ő, ha nem mindazok, akik még láthatták a pecsétnyomót, hit lek igazságában. Most már nincs meg a pecsét. 1944-ben ez is odave­szett a nyárlőrinci — akkor koháryszentlőrinci — va­dászkastélyban berendezett légoltalmi értékmentő he­lyen, egy október elején pus: Utó tűzvész során. Miután a közvetlen bizonyíték már nem látható, egyre sűrűbben merülnek fel olyan nézetek, hogy a pecsét nem volt igazi, csupán közönséges hamisítvány. M ielőtt a tagadó állításokkal foglalkoznánk, érde­mes szemügyre vennünk a pecsétnyomó napvi­lágra és Kecskemétre kerülésének történetét. Kecskemét város szenátusa valahogyan értesült arról, hogy Halason egy olyan pecsétnyomót taládtak, amelyre Kecskemét neve is rá van vésve. A kecskeméti tanács az 1832. év vége felé levélben kérte föl Halas város tanácsát, hogy derítse ki, mi igaz a dologból. A halasi tanács egyik tagja, Péter László táblabíró a levél tárgyalásakor azon­nal jelentette, hogy a pecsét nála van. Huszonegy-hu- szonkét évvel ezelőtt vette Halas akkori chyrurgusától, akihez az 1810. év táján került Bikit Kovács Lászlótól, aki a város legrégibb részén lakik és telkén gödröt ás­ván bukkant a nem sok értékűnek látszó ércdarabra Péter László szíves készséggel átadta az ereklyét Kecs kémét tanácsi kiküldöttjének, aki az átvétel végett odc. kocsizott. Kecskeméten egy ideig mint régi idők emlékét őriztél a relikviát, de különösebb gondot nem fordítottak rá. Két évvel később, 1834-ben Simonyi János tanácsbélit valami hivatalos megbízással Pozsonyba küldte a ta­nács. Felvetették akkor, mint mellékes tennivalót, hogy Pesten átutaztában nézesse meg valaki hozzáértővel a Halason talált pecsétet és ha érdemes, kérjen vélemény annak értékéről. Simonyi magához vette a pecsétet és Pesten megmu­tatta a régészetben jó hírnévnek örvendő Horváth Ist­vánnak, a Széchényi Országos Könyvtár őrzőjének. Si- rnonyi a vizsgálat nem várt eredményéről levélben ér­tesítette a tanácsot. TV emes Tanáts, 99Különös tiszteletreméltó Uraim! Ketskemét Városának Halason megtalált régi petsétjét a mai napon volt szerentsém Tekéntetes és Tudós Hor­váth István Urnák átaladni. Ű urasága a Petsétet azon­nal vizsgálván a rajta levő körülírást nagy könnyűséggel olvasta s olly bizonyossággal, mint kétszer kettő négy, bátor volt állítani, hogy a petsét s a rajta levő metszé­sek a 13-ik századbeliek, örvendezett ezen régiségen s kinyilatkoztatá, hogy a Petsétet a Múzeum számára le­rajzoltatja és a Gyűjteményben is hasznát veendi. Ígérte, hogy a Petsétet nálla hagyván, mire Pozsonyból visszajövök azt kellő felvilágosítás mellett által adandja. Midőn ezekről hazaérkezésemig is sietek a Nemes Ta- nátsot tudósítani úri kedvezéseibe és pártfogásába ajánl­va állandó tisztelettel vagyok, Pesten October Hónap első napján. a Nemes Tanátsnak alázatos szolgája Simonyi István tanátsbéli." /§ levél eredetije ma is megvan a Kecskeméti Alla- mi Levéltárban. Horváth Istvánnak az ügyre vo­natkozó közleménye a Tudományos Gyűjtemény 1834. évi X. kötetében a 125—127. lapokon olvasható. A 126. lapon a pecsét rajza is látható. Egy évszázadig ringatódzott a város közvéleménye abban a hitben, hogy a pecsét a város régi igazságának bizonyítéka. Akkor Balyi János lelkész Szent Miklós püspök és Kecskemét kapcsolatával foglalkozván a pe­cséten látható ábrázolatról szakértői véleményt kért Ku- marovits B. régész gödöllői lakostól. 1935. jan. 24-i dá­tummal meg is érkezett a válasz. Ez veti föl a nem hi­telesség első gondolatait. A főbb kifogások: sárgarezet Európában a középkorban ilyen célra a legritkább eset­ben használtak. A rajz sem teljesen korszerű. A körirat Anjou-kori, de nem akkor készült. A vésnök a pallium- ból ügyetlen keresztet csinált. Lehet hogy volt a város­nak régi pecsétje, de valamiért egy kis változtatással újat csináltatott, vagy régi lenyomat után faragtatott újat. A kételkedő szakértő nem mond hatarozottan nem-et. Sőt a levél felső szélére, utólag odaír néhány sort. Ezt: „Archeológiái következtetéseket azonban erről is le le­het vonni, mert az alak többé-kevésbé megfelel a régi előírásnak.” Ezek után következtek a tagadások, sőt hamisítással vádaskodások. A hamisítást azért követte volna el a tanács, hogy igazolja jussát a szabad királyi várossághoz. T alán kissé messzire elkalandoztunk az elveszett régi pecsét históriája után nyomozva. Mai éle­tünkben már úgy sincs jelentősége az egykori királyok által adományozott szabad királyi városi címnek. Ma a dolgozó nép maga adja meg jó munkájával lakóhelye közösségének értékelését a többi közösségek keretében. De hasznos elgondolkozni a fentebb elmondottakon, ami­kor nem szemtanúk százéves véleményeket próbálnak megdönterü. Joós Ferenc Kevesebb fertőző betegség Szervezettebb a félegyházi járásban •• A közelmúlt napokban tárgyalta a Kiskunfélegy­házi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága a járás és a város egészségügyi hely­zetét. Életünk annyi más területével együtt e tekin­tetben is nagyarányú fej­lődést hozott az elmúlt né­hány év. A mezőgazdaság szocialista átszervezését kö­vetően született rendelkezé­sek révén ma a lakosság­nak több mint 90 százaléka részesül a társadalombizto­sítás előnyeiben. A maga­sabb szintű orvosi kezelés hatékonyságának záloga emellett a kórházak, rende­lőintézetek egyre növekvő száma. Kiskunfélegyházán is fo­lyik az építkezés, amelynek befejezésével rövidesen eny­hül majd a rendelőintézeti zsúfoltság, s javul a beteg- ellátás nemcsak a járási székhelyen, de az egész já­rásban. A BCG-oltás bevezetése óta lényegesen kevesebb a tbc-s fertőzések száma. Míg a tüdőgondozó 1957- ben 187 gyermekbeteget tartott nyilván, tavaly már mindössze hármat. Fokozatosan csökkennek a járásban az egyéb fertőző megbetegedések is. Az élelmezés-egészségügy tekintetében viszont jóval több a hiányosság. A kis- kunmajsai cukrászüzem pél­dául egyáltalán nem felel meg a követelményeknek, míg Jászszentlászlón a rak­tározás gondjai mellett a fagylalt hűtése és tárolása sem megoldott. Korszerűsítésre szorul a Járás élelmiszerboltjainak nagy része. A sütödék állapota általá­ban megfelelő, a húsboltok zömében ezzel szemben a — Igaz, szép nagy példány, de azért nem kell tüntetni vele. Válaszolunk olvasóinknak „Kőműves szakmunkásként dolgozom — írja levelében C. Károly, akasztói olvasónk. — Arra szeretnék választ kapni, hogy szakmámból milyen fel­tételek mellett tehetnék szak­vizsgát. Ennek letételéhez keil-e szakmai továbbképzés­ben részt venni, s kell-e gya­korlati Időt igazolnom, hogy a mesteri oklevelet megszerez­hessem?” A mestervizsgára való jelent kezes alapfeltétele, hogy a Je­lentkező a választott szakmá­ból szakmunkás oklevéllel és 36 hónapi gyakorlati idővel rendelkezzen. A vizsga letéte­léhez külön tanfolyam elvégző se nem szükséges, a mesterje­löltnek azonban ismernie kell a szakmai tudnivalók mellett a mesterek munkáját szabályozó rendeleteket is. Kőművesszak­mából a budapesti és a szege­di KlOSZ-nál jelentkezhet vizs­gára. A vizsgákat negyedéven­ként tartják, d(1a 200 forint. « „A Petőfi Népe február 10-1 számában olvastam a Megje­lent a megyei pályaválasztási tájékoztató című cikket — írja Szepesi János, bócsal olvasónk. — A felsorolt szakmák között találkoztam a vendéglátóipari­val, amelyre én Is nagyon sze­retnék Jelentkezni. Az általá­nos iskolát azonban már öt éve végeztem el. Arra szeretnék választ kapni, hogy ebben az esetben szerezhetek-e még a választott szakmában képesí­tést?” A rendeletek értelmében a nyolc általános Iskolát végzett fiataloknál 17 év, az érettségi­zetteknél pedig 23 év a jelentke­zés felső korhatára. így levél­írónk vendéglátóipari tanuló­nak nem jelentkezhet. Arra azonban van lehetőség, hogy más ipari szakmában megsze­rezze a szakmunkás-képesítést. Ehhez az szükséges, hogy a választott szakmából négy év gyakorlati Időt igazoljon. Ezért azt javasoljuk, helvezkedjen el egy Ipari szakmában segéd­munkásként, és akkor négy év után — mivel 22. évét betölti — jelentkezhet szakmunkás­vizsgára. Halig Jrtzsefné Eáesalmásről írja: ..Fé-í-m a Bajai Táilagyár bácsalmási telepén dolgozott I hosszabb ideig. A családi pót­lékot mindig rendesen meg- ! kaptuk. 1966 októberében meg- I szűnt a bácsalmási telep és a munkások egy részét a szin­tén Bajához tartozó Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat­hoz helyezték át. Itt U mind­járt leadtuk az iskola igazolá­sát. Fiunk 12 éves, kislányunk 17 esztendős volt. Lányunk egészségügyi szakiskolába jár, ellátást és munkaruhát kap. Szeretnénk tudni, hogy ezek­nek a tanulóknak jár-e csalá­di pótlék, vagy nem? Ha igen, akkor van-e még mód arra, hogy az akkor elmaradt há­romhónapi pótlékot megkap­juk? Három hónap után a fér­jem munkahelyet változtatott, ott ú jra beadtuk az iskolai iga­zolást és ismét folyósították a családi pótlékot. Férjemnek azt a felvilágosítást adták, hogy még kérhetjük ezt az elmaradt családi pótlékot. Valóban így van-e. nem túl hosszú Idő telt-e el azóta?” Levélírónk panaszával a Szakszervezetek Társadalom- biztosítási Központját kerestük meg, ahol a következő választ kaptuk: Családi pótlék folyósí­tására, mivel 17 éves lányuk középfokú egészségügyi Iskolá­ba Jár, Haug Józsefék jogosul­tak. Az elmaradt családi pótlék folyósítását azonban csak há­rom hónapra visszamenőleg le­het Igényelni, amelybe beszá­mít az elmaradt pótlék Igény­lésénél a kérelem beadásának hónapja is. Így az elmaradt családi pótlék folyósítását a Szakszervezetek Társadalom- biztosítási Központja már nem tudja biztosítani. mélyhűtött húsok tárolási feltételei erősen kifogásol­hatók. A járási egészségügyi cso­port munkáját az idén egy gyógyszerész-toxikológus is segíti így remélhetőleg fel számolják a növényvédő szerek tárolásában és ki­szolgálásában még tapasz­talható hiányosságokat. E- mellett a méregkezelői vizs­gával még nem rendelkező néhány személyt mihama­rabb tanfolyamra küldik. Két község kivételével a járásban mindenütt tör­pe vízmű áll a lakosság ren­delkezésére. Gondot okoz ellenben a jó minőségű ivó­víz hiánya több általános iskolában. Az állandó köz­egészségügyi felügyelet alatt álló közös gazdaságokban több helyütt ugyancsak az ivóvízellátás, ezenkívül pe­dig a lakásviszonyok, vala­mint az állatgondozókkal kapcsolatos higiéniai hiá­nyosságok várnak mielőbbi megoldásra. A jelenlegi tervidőszak­ban számos feladat és ten­nivaló áll még a kiskun­félegyházi járás egészség- ügyi szakemberei, a tanácsi •ezetok és a lakosság előtt. Mindenesetre biztatónak 'gérkezik az a legújabb 'yakorlat, hogy a körzeti rvosok — a gyógyító mun­ka mellett — szoros kap­csolatot alakítanak ki a he­lyi tanáccsal, rendszeresen tolmácsolják a körzet gond­jait. A hatósági egészség- ügyi tevékenységben ily módon egyre nagyobb sze­repet kap — igen helye­sen — a közügyekkel való törődés. Mintegy fél esztendeje an­nak, hogy Kiskunfélegy­házán egyesítették a vá­ros és a járás egészség­ügyének vezetését. A megyében az elsők kö­zött itt megalakult Egész­ségügyi Tanács — mint kezdeményező és tanácsadó szerv — egyéb szakemberele bevonásával havonként ülé­sezik. Nem utolsósorban azzal is hézagpótló, újsze­rű feladatot tölt be, hogy az egészségügyi fejlesztés­sel kapcsolatos, eddig ösz- sze nem hangolt sok elkép­zelésben bizonyos sorrendi­séget állapít meg, és céltu­datosan munkálkodik azok mielőbbi valóra váltásán. J. T. Megbecsülés Értekezés a soron követ­kező feladatokról a köz­vetlen munkatársakkal, osztályvezetőkkel. Tanács­kozás a párt végrehajtó bizottságában. Tárgyalás a város érdekeit érintő kér­désekről, a különböző he­lyi partnerekkel — és tár- nrvalás Pesten. Győrött, vagy másutt, hasonló cél­ból. Az utóbbi napokban például az esetleg letele­píthető újabb ipari üzem dolgában. S mennyi min­den még! Felsorolni is ép­pen elég volna mindazt, amit néhány perc alatt el­kapott mondattöredékekből jegyeztem meg a Kiskun- halasi Városi Tanács V. B. elnökinek előszobáidban. Aztán, amikor az azna­pi zsúfolt munkaprogram­ja mellett néhány percet az újságíró számára is jut­tatott Vincze Ferenc vb- elnök, annál jólesőbb volt a tapasztalat: A tanácstagok múlt évi tevékenysége felöl érdek­lődtem, s egymás után hal­lottam az elismeréssel nem fukarkodó jellemzéseket. Név szerint valamennyit, s felvázolva hozzá ki mi­ben, például milyen értékű társadalmi munka meg­szervezésével jeleskedett. Közben megkérdeztem: ho­gyan ténykedik, mint ta­nácstag az a fiatalasszony, akit — a népfront által patronált •— egyik építő- közösségben végzett agilis munkáia nyomán hoztak javaslatba a jelölő gyűlé­sen? Nyomban tudta kiről van szó. — Sajnos, beteg. S elég sokat gyengélkedett az el­múlt évben. Reméljük azonban, hogy hamarosan ismét bizonyíthat. Beszélgetésünk végén nem mulaszthattam meg­kérdezni: Tömérdek elfog­laltsága mellett hogyan futja idejéből, figyelméből nemcsak név szerint is­merni a város valameny- nyi tanácstagját, hanem a munkáját, emberi sor­sát is? Meghökkentette a kér­dés. S válasza szinte ma­gától értetődően csengett: — Hiszen a munkatár­saim! És ezért annyira so­ha nem lehet szűkös az időm, hogy ne fussa az irántuk való figyelemre, érdeklődésre... —y —n Egy hónapon beiül elkészül az új megyei telefonkönyv Hiánycikk lett megyénk­ben a telefonkömyv. Leg­utoljára több mint négy éve jelent meg az egész megye távbeszélő előfize­tőit tartalmazó névsor. Az­óta rengeteg változás kö­vetkezett be. sokan kap­tak új telefont. Elavulttá lett a régi névsor, amelyet azonban még így sem le­A Mathiász Tsz példája A kecskeméti Mathiász Termelőszövetkezetben a közeljövőben négy előadás­ból álló sorozatot rendez­nek. Az előadások témája: a tsz-gazdálkodás és a ház­táji okos kihasználása. A negyedik eiőadás vetélkedő lesz az első három alka­lommal hallottakról. A ve­télkedőn résztvevők tapasz­talatcserével egybekötött ta­nulmányi kiránduláson vesznek részt a termelőszö­vetkezet költségén. hetett már kapni sehol. Nemrégiben jelentettük előkészületben van az ú megyed távbeszélő névsor és év közepére valószínű­leg készen is lesz. Mos ezt a híradásunkat — ör­vendetes módon — helyes bitjük: ha minden jó megy, egy hónapon beíü kézhez kapják az előfize­tők az új telefonnévsort. Mint a megyei postahi­vatal vezetői elmondották a posta vezérigazgatóságai egyik fővárosi nyomdánál készítteti az új megyei névsort. A kefelevonatot éí a korrektúrát már vissza­küldték a nyomdába. Még annyit: *z új név­sorban benne lesznek a kecskeméti leninvárosi elő­fizetők is... ~ • hi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom