Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

1968. március 1, péntek 5. o!dí*l MŰTEREMBEN Michnay Andrea, az új kecskeméti festő A kecskeméti Művészte- Fényképeket mutat. Ha- — Lehet. Mindenesetre lep egyik elsőemeleti mű- talmas sgraffitók többemé- azt fogják látni, amit a termében meglehetős ren- letnyi magas házfalakon, világiból és magamból ösz- detlenség fogad. Nem az a Mozdulatlan, szinte pasz- szeböngésztem. Kifogásolni sokat emlegetett művészi szív figurák, mégis mintha valót találhatnak, de ha­azonnal szembetűnő és igen rokonszenves sajátossága az, hogy ágy beszél azem­Utolsó ecsetvonás a képen, a tártai előtt. szétrobbantanák a falak zugságon nem kaphatnak . „ . ... , , síkját. Tiszaszederkény rajta. . l€; mintha már száz oroszlány és a budapesti Érdeklődéssel várjuk ev óta ismerne.^ Nincs Egressy út épületeit diszí- Michnay Andrea vasárnap szükség a kezdődő isme- tik. megnyíló tárlatát. Hiszen retségeket jellemző torok- _ A monumcntális mé_ most már nemcsak a Mú- koszorulesekre. udvarias retek után i61esett tábla- vésztelep alkalma vendege: semmitmondasra. Két képeket csinálni. Meghit- csa,ádl , kapcsolatai révén máris tebb. Nem kell alkalmaz- megyénk művészé lett. mondatot mond. megismertük nyílt egyéni- kodnom az épülethez, nem ségét, és ami még fonto- kell három-négy színhez sabb: otthonosan mozgunk kötődnöm, többet adhatok különös festői műhelyében, magamból. — Nem vagyok már kéz- — A kiállításra szánt dő festő, mégis hihetetlen a:nT'a8han feltűnően sok a izgalommal várom ezt a poltIe' tárlatot. Többször szerepel- — Portré. Nem szeretem tem a Fiatal Művészek Stú- ezt a szót- Windig a meg- diőjában és másutt is cső- rendelésre festett élethű portos kiállításon. Az égé- vaf y. eszményített- arcma- ,. . - sok jutnak eszembe róla. szén más. Most. hogy a Nem portrét festek: em­falakrol csak a saját mun- bert ábrázolok. A legben- kaim néznek majd vissza ső lényegét, jelleme fő rám. ez valami számvetés- meghatározóit próbálom féle lesz önmagámmal is, néhány négyzetcentiméte- amit lehetetlen elvégezni ren elmondani. Bár a lát- abban a szobában, ahol vényből indulok ki, mégis megfestettem őket. Itt a iga^b képet tudnék fes­-y.»leni olyan emberről, akivel műteremben meg onkente- hosszan beszélgetek sötét. lenül is rokonszenvezek ^ mint arr61> akit na_ küzdelmeimmel, esetleg hi- polcig nézek anélkül, hogy báimmal is. Kell a kiállí- bármit is tudnék róla. tóterem hideg tárgyilagos- _ Nem Sága es persze különösen ezek a képek méRlepik az emberek ^ véleménye, majd az alföldi pikturá­Már csak azért is, mert boz a posztimpresszio­eddig egészen mást esi- nizmushoz szokott közön­náltam. séget? Sz. J. Márciusban tartják az általános iskolai tanulmányi versenyek megyei döntőit Megyénk általános isko­láiban már nagyrészt befe­jezték az egyes tantárgyak­ból a tanulmányi verseny városi-járási fordulóját. Ki­vétel az orosz nyelv, amely­ből Kecskemét és a kecs­keméti járás kivételével még mindenütt folyik a versengés. A városi és járási verse­nyeken első és második he­lyezést elért tanulók kerül­nek a megyei döntőbe, ame­lyeket márciusban rendez­nek meg. A megyei döntők sorrendje a következő: KÉMIA: 8. oszt.: március 11. Kiskunfélegyháza, Pető­fi Sándor Általános Iskola. TÖRTÉNELEM: 7. és 8. oszt.: március 13. Soltvad- kert, Kossuth Lajos Álta­lános Iskola. FÖLDRAJZ: 7. és 8. oszt. március 12. Kiskunhalas, KISZ-székház. MATEMATIKA: 7. és 8. osztály: március 13. Kis­kunhalas, KISZ-székház. OROSZ tagozatos osztály: 7. és 8. oszt.: március 14. Kecskemét, 3. sz. Ált. Isko­la. Hatezer-ötszáz szakmiÉislauüli szerziitelésére készül fel magáÉisipar A kisiparosok 90 szak­mában képeznek tanulókat. Ez évben a magánkisipar­ban 6500 szakmunkástanu­lót kívánnak szerződtetni, s ennek csaknem egyharma- da előreláthatólag lány lesz. Területenként és szakmán­ként a felvételi igények igen váltakozóik: vannak szakmák, ahol a tanítómes­ter, vannak ahol a jelent­kező fiatal kevés. De külö­nösen szívesen fogadták a jelentkezőket a cipész, kő­műves, tetőfedő, központi­fűtés-szerelő, vízvezeték­Március l-től lehet jelentkezni szerelő, lakatos, bádogos, kovács, bognár, épületbur­koló, címfestő, asztalos, vil­lanyszerelő szakmákban, ahol hiány van a szak­ember-utánpótlásban. A magánkisiparban a ta­nulószerződtetés feltételei, azonosak az állami iparé­val, a képzési idő a nyolc általánost végzetteknél a szakmától függően két-há- rom év, az érettségizettek­nél egy, másfél, vagy két év. A jelentkezéseket a KI- OSZ-szervezetek március 1- től elfogadják. (MTI) OROSZ normál osztály: március 21. Kecskemét, 3. sz. Általános Iskola. BIOLÓGIA: 7. és 8. osz­tály: március 18. Kiskun­halas, KISZ-székház. FIZIKA: 7. oszt.: március 19. Kiskőrös, Petőfi Sándor Ált. Isk. 8. oszt.: március 20. ugyanott. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM: 5—6—7. és 8. osztály: március 20. Kis­kunhalas, KISZ-székház. A megyei döntőn első he­lyezést elért tanulók vala­mennyi tantárgyból orszá­gos döntőn vesznek részt júniusban. Az országos dön­tő 1. 2. és 3. helyezettjei agusztusban 10 napot tölte­nek a Csillebérci Úttörőtá­borban. A járási-városi ver­senyek helyezettjei bronz­oklevelet, a megyei nyer­tesek ezüstoklevelet és az országos győztesek arany­oklevelet is kapnak. Kártyavár A magyar krimiről már Tahi László is megmondta, hogy kár erőlködni vele. Próbálgatjuk, próbálgatjuk, több, kevesebb sikerrel. Kétszeresen nehéz fel­adatra vállalkoztak ezúttal Ez még mindenesetre jobb, mintha azon bosszan­kodik; hogy: Azok a híg- velejűek ott még mindig nem sejtik!... Vagy pedig a végén se tudja meg, hogy ki volt a gyilkos. Mert a Jelenet a filmből. filmeseink. A mi krimisze­gény viszonyaink között lemondtak még a látvá­nyos mozgásról is, a szálak kibogozása itt szűk téren, egy dunai gőzösön zajlik le. Végül is sikerül meg­lepő eredményt produkál­niuk, s a néző elcsodálko­zik: Erre aztán, ha évekig töröm a fejem, akkor sem jöttem volna rá!... magyar krimik között már ilyen is akadt. A Kártyavár tehát jobb a hazai átlagnál. Nincs hi­ba a logikájával, csupán a feszültséget nem sikerül mindvégig ébren tartani. Aki rajongva szereti a kri­mit, nem fogja kihagyni. M. L. 51. A forró napon embertelenül szenved az őrség. A dzsungelból millió szúnyog jön ki, és legyek raja zsong az ételmaradékok között. Elviselhetetlen. Min­denki vérzik a moszkitók csípésétől. Kinint osztanak. Galamb titokban kiköpi. így biz­tosan maláriás lesz. örömmel tűri a szúnyogcsípése­ket. Kizárt dolog, hogy ne legyen közöttük malária­terjesztő. A büdösség szörnyű. A rabok felől pestises szag árad. Rongyokba burkolt csontvázak ténferegnek, ko- pácsolnak a táborban. Most itt elöl kezdenek mű­ködni. Nézd csak... A kabátujjakból fehér sétapálcák lógnak ki kar helyett, és a pofacsontjuk úgy kiszögell, mintha át akarná döfni a puszta bőrt, ami még raj­tuk maradt... Galamb mellett Kréta áll. Sárgán és hülyén, de nyugodtan. Öt írígylik a katonák, mert a paralitikus elhalt idegrendszere nagymértékben érzéketlen testi kínokkal szemben ... — Vedd be a kininedet! — kiabál rá Kobienszki káplár. — Köszönöm, nem fáj a fejem... Kobienszki belevág Kréta arcába. Galambnak ököl­be szorul a keze ... — Vedd be, mert széttöröm a fejedet! — Akkor fájni fog — vigyorgott a hülye vérző or­ral. Galamb kilép a sorból, feszesen. — Alázatosan jelentem, a bajtárs gyengeelméjű . -.. — Mi? Te jelentesz?... Te... kiállsz a sorból? — A káplár felemelte az öklét, de Galamb keze kissé lecsúszik a puskaszíjon, mintha súlyba készülne a fegyverével. Kobienszki jó emberismerő, tudja, hogy ha üt, akkor ez a puska lerepül a vállról, és beléje szalad a szurony ... — Már bevettem a kinint... — jelenti Kréta vi­gyorogva. De Kobienszki elordítja magát: — Gamberlcs! Pelli! Hammer és Bouillon! Négy régi ember volt. Nyomban odajöttek egy altiszttel. — Lefegyverezni ezt a közlegényt, és gúzsba kötni! Galamb nyugodtan tűrte mindezt. Odadobták a porba. Leesett a sapkája, de nem vette fel senki. Ügy feküdt, fedetlen fővel a perzselő napon. — Négy ember vigye az erődbe! Egy óra kikötés... —■ mondta keményen. — Jelenteni az őrmesternek ... A legénység undorral nézte az ablakból a megszo­kott látványt. Az udvar közepén a napon, derékig le­vetkőztetve, egy oszlophoz kötötték Galambot. Hátul összehurkolt csuklóinál fogva felhúzták, hogy éppen csak a lábhegye érte a földet, azután megerősítették a kötelet. Tizenöt perc múlva elájult. Akkor leoldozták, vé­gigöntötték. Egy óra alatt négyszer ájult el, és négy­szer kezdték elölről az egészet. Azután felvitték a szobájába, és az ágyra dobták. Latouret kemény arc­kifejezéssel nézte végig a büntetést. Most fekhet fél- holtan a pimasz. Majd ha estig nem tér magához, egy napra a gyengélkedőbe mehet... Nem hitt a szemének, amikor tizenöt perc múlva bement a kantinba, és ott ült Galamb egy üveg bor előtt, vidáman szájharmonikázva ... — Közlegény! — ordította Latouret. Felugrott. Az őrmester csendesen folytatta: r- Ide hallgasson közlegény. Magát Kobienszki fel­jelentésére két nap pelote-ra terjesztettem fel, de a ka­pitány úr hozzácsapott még három napot dupla meg­terheléssel és két óra futólépéssel... Ilyen büntetés nem létezett. Ezt senki sem bírhatta ki. Eredetileg a pelote naponta egyszer víz és kenyér, délben egy órát futni húsz kiló kővel a hátizsákban. Gardone azonban, aki Galambot mint gyanús em­bert el akarta pusztítani, negyven kiló követ, öt na­pot és két óra futást rótt ki. Latouret várta, hogy a közlegény vidám arca megrándul. Tévedett. A csodá­ba! Hiszen felragyog a szeme, és vigyorog. — Mit röhög! Ember! Ettől elpatkol! — Alázatosan jelentem, köszönöm a büntetést. Belökték a börtöncellába, egy piszkos, nedves ve­rembe. Pad nincs itt. Most csakugyan el fog patkol- ni, és megszabadul ettől a homályos mesétől. Végre is mi köze egy halott embernek ilyen szövevényes-svind­ler históriákhoz? Ö azért jött ide. hogy a tízezer dol­láros kötvényt hozzátartozói örököljék. Ez meg fog történni azon nyomban, ahogy agyvérzést, vagy tüdő­embóliát kap a napon, és kész. Hála a kapitánynak, megoldotta a problémát. Azért a porkoláb által ho­zott kininadagot ismét eldobta. Pedig most már nem is szükséges maláriát kapni! A pelote is elég lesz. De ami biztos, az biztos! Kinin nem kell! Délben ötven fok volt, amikor Battista tizedes el­harsogta: — Gyakorlatra!... fel! Futott a napon. Egész könnyen ment. A legénység elszörnyedve látta az ablakból, hogy teljes háromne­gyed órát fut, és csak akkor esik össze. De már tíz perc múlva fut tovább. Teljes félórát. Azután három­szor tizenöt percet. Latouret valahol a raktárban ült ezalatt, és komoran pipázott. Latouret látta másnap, amikor elővezették. Most végre letört a fiú! Az arca beesett, a szeme fáradt, és rekedten jelentkezik... (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom