Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

Kiskunfélegyháza a fejlődés útján Kiskunfélegyháza ez évi költségvetési és fejlesztési terve már a nagyobb ta­nácsi önállóság, a fokozott felelősség jegyében készült és nyert jóváhagyást Az idei tervünk — éppúgy, mint az egyidejűleg kör­vonalazott 1969—1970. évi célkitűzések — lényegében a városi pártértekezlet irányelvei által megszabott és a megyei tanács harma­dik ötéves terve alapján meghatározott városi tenni­valókat foglalja magában. Fő törekvésünk tehát a harmadik ötéves terv alap­vető célkitűzéseinek meg­valósítása, az ipari és me­zőgazdasági fejlesztés mel­lett a lakosság kommuná­lis ellátásában való további előrehaladás. Egyik legégetőbb gon­dunk a lakáshiány. Ennek fokozatos enyhítésére kell tennünk erőfeszítéseket. A harmadik ötéves terv idő­szakában mintegy 1200 la­kás építésével számoltunk. (Hadd említsem meg: 1955 —1965 között, tehát tíz év alatt 920 lakás épült Fél­egyházán.) Az előirányzottnál több laka» Az 1200 lakásból, az el­múlt két évben csaknem 900 építése befejeződöfi, il­letve közel áll ahhoz. A többi között erre a tényre alapozva úgy látjuk, hogy a harmadik ötéves tervidő­szak végéig — minden erőt latba vetve — összesen mintegy 1500 lakás építése válik lehetővé. A Fürst Sándor utcai lakótelepen 138 állami lakás kivitele­zése kezdődött meg Az Or­szágos Takarékpénztárral kötött megállapodásunk ér­telmében négyszintes tár­sasházakban 114 lakás épí­téséhez fognak az idén. Emellett mintegy 200 lakás kivitelezésének előkészüle­tei is folyamatban vannak. A móravárosi új lakóte­lepen a KISZ-bizottság szervezésében kezdődött meg újabb 27 lakás építése, saját kivitelezésben, egy­emeletes épületekben. Csa­ládi házak céljára rendel­kezésre áll az úgynevezett Kiss Gizella terület és a Móraváros egy része. Ta­valy számos telek talált gazdára itt, s az idén, csak­nem 200 családi ház épí­tése várható. A lakosság segítségével A legutóbbi hét évben a város úthálózatának több mint 20 százalékát láttuk el szilárd burkolattal. Ezt a munkát ebben az évben tovább folytatjuk. Több mint 1,5 millió forintos költséggel befejeződött a Bercsényi utca felújítása. Tervezzük a Dózsa Terme­lőszövetkezet bekötő útjá­nak részbeni felújítását és készül a Kazinczy, Már- tonffy utcák, valamint a Móraváros egyik legforgal­masabb útvonalának köve- zési, illetve felújítási terve. A kivitelezésre 1969-ben ke­rül sor. Nagy gondot jelent a ro­hamosan fejlődő lakótele­pek alapközművel — víz, villany, csatorna, járda — való ellátása. Ezért biztató, hogy főleg a vízhálózat és járda építéséhez a lakosság anyagiakkal is hozzájárul. A most befejezés előtt álló és az idén épülő további KISZ-lakásokhoz a Móra- városban és a városi ta­nács tagjai által javasolt utcákban mintegy 2,5 millió forintért több mint 7 kilo­méter vízvezetékhálózat épül. Befejezéshez közeledik a víztorony építése, amely a csúcsfogyasztási időszakban is biztonságosabbá teszi a vízellátást Üj kút fúrásá­val a víznyerőtelep bőví­tése kezdődik meg az idén — az üzemeltetéshez és há­lózatfejlesztéshez szükséges műhelyek, épületek egy­idejű létesítésével. Járdaépítésre mintegy 700 ezer forintot költünk. Ebből részben az új lakó­telepen, részben azokban az utcákban, ahol társadalmi segítséget szerveznek a ta­nácstagok, csaknem 7 kilo­méter járda építése való­sulhat meg. Tovább folytatjuk a köz- világítás korszerűsítését is. S hadd tegyem hozzá: e vonatkozásban jelentősen fejlődött a város az elmúlt években. Az E—5-ös főút Kiskunfélegyházát átszelő szakaszán — nem utolsó­sorban a balesetveszély csökkentése érdekében — félmilliós költséggel folyik a közvilágítás korszerűsíté­se. Másfél kilométer köz- világítási hálózatot építünk ki az új lakótelepeken és azokon a helyeken, ahol eddig hiányzott a közvilá­gítás. Egészségügyi fejlesztés Nem tévesztjük szemeiül a kereskedelmi hálózat fej­lesztését sem. Az eddigi nagyarányú iparfejlesztés és foglalkoztatási növeke­dés, a tsz-ek megszilárdu­lása, s tagjaik jövedelem- emelkedése jóvoltából nőtt a vásárlóerő. A kereslet kielégítését az elavult ke­reskedelmi hálózat —■ me­gvet még tovább rongált az 1966. évi belvíz —, nem képes biztosítani. A Petőfi téren ezért még az idén felépül az új élelmiszerüz­let. A Kossuth utcai újon­nan kialakult lakótelep kö­rül — tsz beruházással és üzemeltetéssel — két zöld­ségbolt létesül. Megkezdő­dik két ABC-áruház kiala­kítása. Városunkban az egész­ségügyi ellátás tárgyi felté­telei már nem biztosítják a ÍQY IS LEHET Március 21-i lapszámunk­ban szóvá tettük, hogy Kecskeméten a Halasi út, a Batthyány utca és a Sze­gedi út kereszteződésében, valóságos bűvészmutatvány a gyalogos átkelés. Öröm­t^,^toit.i,ir hogy az- a .gyors intézkedést. óta az úttesten korlátok el­helyezésével tették lehetővé a biztonságos közlekedést. A leninvárosi kisiskolások, munkába igyekvők nevében köszönettel nyugtázzuk ezt megnövekedett betegforgal­mat. Van tennivalónk te­hát e vonatkozásban is. A szakrendelés zsúfoltságán kívánunk enyhíteni a kór­ház területén megkezdett építkezéssel. Az új épületbe költözik a Petőfi téri épü­letből a szülészet II., s a helyéin a szakrendelés bő­vül. Egyidejűleg közel 5 milliót költünk egy új szak­rendelő tervezésére. Két orvos munkába állásával ja­vul a gyermek körzeti or­vosi ellátás is. A művelődési intézmé­nyek közül elsősorban az általános iskola, iskolai napközi otthon és óvoda­hálózatot fejlesztjük. Ké­szíttetjük egy új, 12 tanter­mes iskola tervét, s az épít­kezés jövőre kezdődik meg. A Petőfi és a Kossuth is­kola — erre alkalmas épü­let felszabadításával — kor­szerű napközi otthont kap. A Bercsényi utcai óvodát pedig a kétszeresére bővít­jük. S hadd említem még meg: Tovább szépülnek városunk utcái, parkjai. Ezt a szép munkát mint eddig, az idén is tanácstagok szervezésé­vel, a lakosság végzi — társadalmi munkában. Főbb vonatkozásaiban ezek városunk 1968. évi tö­rekvései. Ezekre futja anya­gi fedezetünkből, amely nem jelent többet, mint amennyit erre az évre, a harmadik ötéves terv elő­irányzott. Célkitűzéseink azonban az eddigieknél ész­szerűbb, okosabb, felelős­ségteljesebb gazdálkodást, a lakosság segítőkészségé­nek igénybe vételével, a helyi bevételek növelésével bizton megvalósíthatók. Dr. Dobos Ferenc, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. elnöke Török átok? Mármint a rossz szom­szédság. Az összeférhetet­lenség, a naponkénti tor­zsalkodás. Egyik kecske­méti olvasónk, idős, 70 év felé járó asszony is az ilyen fajta békés egymás­melleit élés elromlásának , .szenvedő alanya”, s hoz­zánk írott levelében szá­mol be panaszairól. Férjével, aíki asztalos és méhész, több mint tíz éve laknak a házban. Az egy­szerűség kedvéért nevez­zük őket X-éknek. Hara­gosuk a szomszéd házban lakó Y-ék Ott a férj, fő- foglalkozására nézve fé­regirtó, amellett szenvedé­lyes kutyatenyésztő. Faj­tiszta foxikat tart már évek óta. Hát innen a ha­rag. Azaz, hogy már ko­rábbról, amikor még Y-ék nutriát tenyésztettek. X • néni idestova egy évtizede nézi görbe szemmel a szomszéd háztáji állattar­tását. Oka van rá ? Körül­néztem a haragosok háza- táján, megpróbáltam a fe­leket békülésre bírni. Ke­vés sikerrel. Kétségtelen, hogy az egyik kutyáéi elég közel esik a panaszos há­zához, néhány karnyújtás­nyira van az ablakuktól. Kutyusok szokása, hogy olykor ugatnak, s ez éjjel nem mindig kellemes. Az anyagcsere-funkciókkal já­ró illatok, főleg nyáron, nem éppen a francia par­fümökével vetekszenek. De hát mindez Y-ék udva­rán történik. A nézetelté­rést fokozza, hogy a két portát elválasztó drótkerí­tés, az X-éké, meglehető­sen elhanyagolt állapot­ban van. jókora rések tá- tonganak rajta, s azokat a kutyák egyre tágítják. És Y-ék? — Baromfit mi nem tartunk, de a szomszédasszony már az ellen Is kifogást emel, ha piád napon veszünk egy pár csirkét, hogy vasár­napra levágjuk — panasz­kodik a házigazda. — Azt terjeszti rólunk, hogy di­rekt az ablaka alá tesszük a kakast, hogy ott kukoré­koljon. Holott a torzsalko­dásra mi is találnánk al­kalmat, ha nagyon keres­nénk. A bácsinak kis mű­helye van az udvaron, benne néhány elektromos géppel, amelynek működé­se gyakran zavarja a rá­diós és a televíziós vételt. Tavasszal a méhek miatt nem lehet kiteregtni a ru­hát De ezek miatt soha nem szóltunk nekik. A rossz szomszédság­ból fakadó visszás helyze­tet leginkább jellemzi az az ajánlott levét amit a kutyás gazda irt — a szom­széd bácsi címére. Máso- lattaL Kért a szomszédot, saját érdekükben is csinál­tassák meg a kerítést Majd a levél végén arra hívja fel az idős mester­ember figyelmét hogy fe­lesége számára keressen valami elfoglaltságot hát­ha kevesebb ideje marad a helyzet további élezésé­re... Megkérdem: nem lett volna jobb személye­sen megbeszélni az ügyet? A válasz: „Szükségem van a dokumentációra.” Hogy az emberi kapcso­latokat mennyiben helyet­tesíthetik a dokumentu­mok, külön tanulmány tárgya lehetne. Ezúttal az sem lényeges, ßjganaffja lesz-e a levélnek, vagy sem. Feltehetően az utób­bira számíthatunk. X-éhi az utóbbi pár évben egy húsz méternyi szakaszon már téglafalat húzattak a két porta között. Költséges beruházásról lévén szó, nem valószínű, hogy foly­tatják. A három méter gas deszkakerítésnek a tö­rök hódoltság korából szár­mazó hagyománya, korsze­rűbb változatban. újból feltámad hát a 600 éves városban. Csak ezúttal a szomszédból áthallatszó kutyaugatás, kakaskukoré­kolás ellen. A bírák a megmond­hatói, hogy még manapság is milyen csekélységek ké­pesek megmérgezni a szom­szédság légkörét. Ideje len­ne, hogy elkezdjük tanul­ni: hogyan éljünk egymás mellett békében, csendben, derűsen. Nemcsak a mun­kahelyen. de odahaza isle kell győznünk ingerültsé­günket Az egymásra acsarkodást csak így szám­űzhetjük tartósan, és nem a téglafallal. A tégla ugyanis nemesebb, fontod sabb célokra kell. Hatvani Dániel 130 éves a Vidámpark 130 uvvel ezeióit 1638-ban Vexlechner Sebestyén pesti pol­gár állított-* fel a ^ arosligetben az első mutatványos bódét, az akkori Angol Park mellett. Az ósszetákolt bódék a „vurstli- többnyire kispénzű emberek szórakozóhelye volt. 1945 után több mint lf l'oldnyi területen kezdte meg működését a Vidám Park A liget Kurs erütlen épületeit lebontották, s azóta Is minden évben új Iá l ivalóval, szórakoztató játékokkal bóvitik a közkedvelt Vidám Parkot. A ma is kó-k<évelt dodzsem. Fél évszázada történt ötven évvel különösen nagy volt az elégédetlenség a hadbavo- nultak hozzátartozói köré­ben, mivel már két hónap­ja nem kaptak hadisegélyt. Ezért április 5-én a helyi pártszervezet irányításával — asszonyok tömege vo­nult a községháza elé. A ezelőtt, Ferenc budapesti kiküldött bé tette annak kulturális icf=yző nem volt hajlandó Háborúellenes küzdelmek .-Kiskun megyében 1918 március—április folya- a háború és béke kérdését programja. Várnai Zseni és v,^,u^ szóbaállni; felhábo- mán hazánkban megerősö- fejtegette. „Világbékét aka- Csizmadia Sándor verseit F1.0 módón viselkedett és dött a tömegek küzdelme a runk!” — ezek a felkiáltá- szavalták. (Különösen nagy Kiutasította , °Ket Erre a véres imperialista háború sok hallatszottak a jelenle- sikert aratott Várnai közis- no^ több szaz f®nyi_ tömege és a népelnyomó kormány- vök soraiból. Miután meg- mert költeménye, a Kató- megostromolta a községhá­zat ellen. A fiatal szovjet hallgatták a beszámoló je- nafiamhoz.) Március 24-én Reszkettek az épület- állam következetes békepo- lentést az elmúlt hónapok rendeztek nőnapi összejö- ben Körülzárt urak; féltek litikája követendő példát munkájáról, megválasztot- veteleket Kecskeméten és ® sokaság jogos haragjától, nyújtott a magyar nép szá- ták az új helyi végrehajtó Baján is. Mindkét helyen r?uPaa ,a Kivonult csendőri mára is. Miután március bizottságot. (Ennek tagjai az egybegyűlt asszonyok és Készültség tudta a tömeget elején létrejött a békekötés Pock Nándor, Tinusz An- lányok békevágya fejező- feloszlatni. (A megye saj- Szovjet-Oroszországgal, ha- tál, Bulyovcsics Béla, Győr- dött ki az ünnepségeken. tója „Asszonyháború Ma- zánk lakossága egyre hatá- gyevics Milorád, Budai Fe- Ugyanez jellemző a már- öJirason” címmel foglalko- rozottabban követelte: renc, Hajosovics Sándor és cius 25-i bácskossuthfalvai zot*- ezzel az eseménnyel.) Czigler József lettek.) Március folyamán a Ausztria—Magyarország ha talmasai más harctereken is azonnal vessenek véget a háborúnak, nagy Bács-Kiskun megye népe közi nőnappal függtek ősz is becsülettel szét megemlékezésre is. (Ez Április 22-én az egész or- utóbbi helyen Bak Lajosné sz^g munkássága (a Szoci- és Jeges Sándomé játszót- , . .. :. A tömegek e legjelentősebb politikai tak komoly szerepet az ün- békemozgalmából megmozdulások a nemzet- nepély megszervezésében.) negye népe közi nőnappal függtek ősz- ... egysegeden megmozdult a kivette ré- sze. Ezt — akárcsak má- Április első felében a választójogért és a békéért. sutt — Bács-Kiskun megyé- Bács-Kiskun megyei mun- Ez Bacs-Kiskun megyeben Március hónaDban úiabb ben is némi késéssel ünne- kásmozgalomnak két ki- *s,érí:zt®t?e ha^*ft bár iu> iJdüWt „vert a vidék Pelték meg. Kiskunhalason emelkedő eseménye volt tekintettel a vidék elmara­munkásmozealma EsZás «re március 17-én került Az egyik a kiskunhalasi ^tságára került sor S r ,z Te sor. Délután 3 órakor kéz- pártszervezet április 7-i °,yaVf.ycsf után Került sor az egyes « ,7* gyűlése Ezen Hihó vándor részvételére, mint hazánk kisvárosokban szociálde- födött az ünnepély a va- Sjuiese. & zen nioo fcanaor iparvá ^ utcai tün. mokrata pártértekezletekre. naháza dísztermében. Hibo es mas szonokok elesentá- ^ róttak Ezek közöl leginkább fi- Sándor, a helyi pártszerve- madták a háborút es a kor- uc ncm vonás, gyelemre méltó a bajai. A zet titkára mondott hatá- mány népelnyomó politiká- Kecskeméten április város szocialistái március sos beszédet „A nő helyzete ját. A másik kiemelkedő 22-én a Munkásotthonban 3-án tartották meg a be- a háborúban” címmel. A megmozdulásra április 5-én tartottak összejövetelt. Ezen számoló értekezletet. Klárik sikeres ünnepséget színeseb- Madarason került sor. itt a tömeg kifejezte szolidari-

Next

/
Oldalképek
Tartalom