Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

1988. március 18, csütörtök S. oldal Új utakon a Kiskőrösi Vegyesipari Vállalat Bizottságok ■ I" aa ■■ ■ ■ I a ....... L ibamáj — egy kiló felett Az Agrártudományi Egyetem gödöllői állat- tenyésztési tanszékén évek óta jelentős libate­nyésztési kísérleteket folytatnak. A bevált faj­takeresztezések eredmé­nyeként növelték a to­jáshozamot és rendkívüli súlyra hizlalták a barom­fi máját. Képünkön: a rajnai és landosd fajta utódjai, amelyek egy ki­lósnál nagyobb májat ad­nak. Másfél évszázada kezdő­dött a Duna elleni védeke­zés, a folyó szabályozása megyénk területén. Ezalatt felbecsülhetetlen értékeket fordítottak arra, hogy meg­fékezzék és hajózhatóvá te­gyék. A folyam ma is arra készteti a szakembereket, hogy a veszély megelőzésé­nek érdekében fokozottan foglalkozzanak vele. Az idei munkákról Fenyvesi Béla, a bajai Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság közgazdasági osztályvezető­je tájékoztatott. — Mennyit költünk eb­ben az évben a biztonsá­gunkra? — Ismét tetemes összeget — kezde. — A medersza­bályozásokra, a töltések erősítésére, a meglevő mű­vek fenntartására és be­ruházásokra összesen 54 millió forintot fordítunk Bács-Kiskunban. Sokkal jellemzőbb ennél az adat­nál a felhasznált anyag- mennyiség. Ami a folyó­szabályozást illeti, mintegy 70—80 ezer köbméter kö­vet építünk be keresztgá­takba és a part biztosítása céljából Dunafalva és Sü- kösd térségében. Az itteni kanyarok szabályozását az idén befejezzük. Egységes, 400 méter szélességű med­ret alakítunk ki és arra törekszünk, hogy 150 mé­ter szélességben mindenütt elérje a víz mélysége a ha­józható két és fél métert. Ez a jeges árvizek veszé­lyét is csökkenti. — Milyen magas töltése­ket célszerű a Duna men­tén kialakítani? — A legmagasabb víz­szintet általában egy mé­terrel „fejeljük meg”. Az Idén tovább magasítjuk és szélesítjük a védelmi tölté­seket. Vonulatukat körül­belül 570 ezer köbméter A Kiskőrösi Vegyesipari Vállalat a múlt év második felében válaszút elé került: Főként szolgáltató tevé­kenységet folytat továbbra is, vagy készáru termelést vállalva ad munkát dolgo­zóinak. Szükség volt erre a tűnődésre, hiszen a hely­beli, nyolcszáz munkással dolgozó Vegyesipari Ktsz egyre nagyobb részt vállalt ia lakosság részére végzett szolgáltatásból. Elhatároz- * ták, hogy rátérnek a na­az evben végzünk, az 1965- ös emlékezetes nyári árvíz szintjéhez képest több mint 2 méterrel emeljük a töltés magasságát. Van, ahol eléri a gát a 15 métert is. — Hol áldoznak legtöb­bet a védelemre? — A Baja és az ország­határ között. Itt tavaly kezdtük a töltések erősíté­sét, ami a programunk sze­rint még hét évig eltart. A nagyszabású munkálatok­ra 130 millió forintot köl­tünk. Ezenkívül jövőre el­készül a Dunavölgyi Fő­csatorna torkolati szivaty- tyútelepe. Üzemeltetésével megszűnik a 22 kilométeres Baja—Nemesnádudvar sza­kaszon a közvetlen árvíz- veszély — fejezte be tájé­koztatását Fenyvesi Béla. Halász Ferenc Nemrégiben új szerződő félre találtak a Bácskai Termelőszövetkezeti Szö­vetséghez tartozó zöldség- termesztő közös gazdasá­gok: a bátmonostori, a ga- rai, a katymári és a bács­almási tsz-ek 250 vagon áru értékesítésére a Szigetvári Konzervgyárral kötöttek megállapodást. Zömmel paradicsom tft termesztenek a gyár meg­rendelésére, de a termé­nyek között további négy­öt zöldségféle is helyet kap. A szerződé* jelentős elő­nyöket kínál a gazdaságok­nak: rögzített árakat, s a termény elszállítását. Ha gyobb arányú árutermelés­re. Ennyit tudtam erről, mi­előtt bekopogtattam Rá- duly Sándor műszaki ve­zető irodájába. — Azt hiszem, most már sokkal jobban bízhatunk a jövőben, mint néhány hó­nappal ezelőtt — mondot­ta elöljáróban. — Idejében terveztünk s alapos meg­fontolás után jó utat vá­lasztottunk. Az árutermelés feltételei részben adottak, a többit meg viszonylag könnyen megteremtjük. — És hogyan készítették ezt elő? — Természetesen gondos piackutatással. Meg kellett találnunk azt az árut, ami­re szükség van, s amit el tudunk készíteni. A múlt év negyedik negyedévében meg is kezdtük a fénycső­armatúrák gyártását. A RÁVILL és más vállalatok részére 1300-at készítettünk s minden büszkeség nélkül mondhatjuk — erre az évre már 10 ezerre kaptunk megrendelést. Jelentkeztek ilyen irányú igényeikkel a Tolna megyeiek, de Duna­újvárosból, Pest megyéből és még sok vállalattól is kaptunk kisebb-nagyobb megrendelést. Az armatú­rákból különben az idén már hat típust gyártunk. — Ennyi lenne a profil­változás? — Szó sincs erről. A piackutatás során rájöt­tünk arra is, hogy nagy hiány van a közvilágítási higanygőz lámpatestekből. Iparművésszel terveztet­tünk néhány új típust — a falra mutat, ahol hatal­mas rajzokon láthatók az ízléses lámpatestek —, két fajtát, el is fogadtak belő­lük. Már megkezdtük á prototípus gyártását, és ha a KERMI, valamint a Mű­szaki Ellenőrző Intézet el­fogadja, a harmadik ne­gyedévben me^cezdjük a sorozatgyártást. Az egyik budapesti vállalat már be­jelentette kétezer darabra az igényét. — Egyelőre ennyit tudok mondani a profilváltozás­ról, ami többek között azt jelenti, hogy a múlt évi 17,5 millió helyet az idén előreláthatólag 25 millió forint értékű árut terme­lünk. Ezenkívül azt is jó eredménynek könyveljük el, hogy hamarosan leg­alább kilencven nőnek tu­dunk munkalehetőséget biztosítani. — Üzemünk különben háztartási mérlegek készí­tésével is foglalkozik. Ta­valy 45 ezret gyártottunk, az idén már 60 ezerre szól a megrendelés. dasag bonyolítja le, úgy az esetben az üzem külön megtéríti a díjat. Vállalta a gyár azt is, hogy jövőre néhány nagyobb zöldség­termesztő gazdaságban elő- feldolgozót létesít, a na­gyobb bevétel elérése és a gazdák állandó foglalkoz­tatása végett. A szövetség területéről nem „vonult, ki” véglege­sen a Kecskeméti Konzerv­gyár sem, a bácsalmási gazdaságokkal 60 vagon árura — paradicsomra I uborkára, pritamin papri ' kára — kötött szerződést. I — A szolgáltatás teljesen megszűnik? — Csak szűkül. Az építő­ipari részlegünk továbbra is megmarad. Autó- és mo­torszerelőink részére most épül a korszerű szerviz- állomás. Asztalosaink szin­tén árutermelésre térnek át. A TÜZÉP-től kaptak nagyobb megrendelést aj­tók, ablakok készítésére. A Kiskőrösi Vegyesipari Vállalat új utakat keresett és talált arra, hogy az új mechanizmus keretei kö­zött is megtalálja a helyét, sőt bővítse termelését és növelje dolgozóinak létszá­mát. Opauszky László Táp és műtrágya a lombikban Előzetes tárgyalásokat folytat a Bácskai Termelő­szövetkezeti Szövetség a Szentendrei Körzeti Talaj- vizsgáló Központtal, arra vonatkozóan, hogy a jelen­leg is működő bácsalmási talajlaboratórium tevé­kenységét — a gazdaságok megrendelésére — kiter­jesszék a műtrágya- és a takarmányvizsgálatokra is. A szövetséghez tartozó 41 közös gazdaságban ugyanis ez az igény mind sürgetőb­ben jelentkezik. A korsze­rű gazdálkodás egyre ke­vésbé nélkülözheti a mű­trágyák hatóanyagtartal­mának és a tápok, takar­mányok beltartalmi érté­kének pontos ismeretét. A konkrét megállapodásokra egy hónapon belül kerül sor. Üvegház helyett fóliasátor A Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola soroksári telepén dr. Somos András professzor újrendszerű fó­liasátrakkal kísérletezik. A műanyagvázas, kétszeres behúzatú fóliasátrakat ta­lajfűtéssel, vagy olajkály­hafűtéssel látják el. Az eddigi kísérletek szerint a fóliasátrak tökéletesen he­lyettesítik az üvegházakat. Képünkön: a talajfűtéses fóliaházakban szépen fej­lődnek a különböző növé­nyek. (MTI-foto — Fehérvári Ferenc felv.) A tsz-eket maguk a tagok hozták létre, ők gazdálkodnak benne, ők érzik közvetlenül a nagy­üzemi társas gazdaság mű­ködésének kedvező és ked­vezőtlen eredményeit egy­aránt. Ebből ■ következik, egyebek között az, hogy minden termelőszövetkezet önálló vezetéssel gazdálko­dik. Szervezetileg a tsz nincs alárendelve egyetlen szövetkezeti, állami, vagy más szervnek sem. Magá­tól értetődik, hogy a tör­vényeket s egyéb jogszabá­lyokat minden termelőszö­vetkezet vezetőinek, tagjai­nak tiszteletben kell tar­taniuk. Kézenfekvő az is, hogy a termelőszövetkezet mű­ködését és gazdálkodását is maga a tagság ellenőrzi. Erre a célra szolgál az el­lenőrző bizottság, amelyet a közgyűlés választ meg, a tagok közül. Alkalmazott tehát nem lehet tagja az ellenőrző bizottságnak. Rendkívül fontos tétel, hogy az ellenőrző bizottság és a tsz vezetősége szerve­zetileg függetlenek egymás­tól, nincsenek egymásnak alárendelve. Mindkét tes­tület a tagságnak, a köz­gyűlésnek tartozik felelős­séggel. Lényeges különbség azonban közöttük, hogy az ellenőrző bizottságnak nincs önálló intézkedési jogköre. Ha hibát, vagy mulasztást tapasztal, akkor figyelmezteti a vezetőséget, s ha ez a figyelmeztetés eredménytelen, akkor jo­ga van a közgyűlés össze­hívását kezdeményezni. A termelőszövetkezeti törvény, s a végrehajtásá­ra kiadott jogszabályok ki­mondják, hogy az ellenőrző bizottságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a tsz bármilyen tevékenységének ellenőrzése. Különösen vo­natkozik ez a tervteljesí­tésre, a vagyonkezelésre, a pénz- és hitelgazdálkodás­ra, valamint a munkák nyilvántartására és elszá­molására. Vizsgálatainak, el­lenőrzéseinek tárgyát, he­lyét, terjedelmét és idő­pontját az ellenőrző bizott­ság maga állapítja meg. Működéséről azonban kö­teles rendszeresen beszá­molni a közgyűlésnek. Jogszabály írja elő azt is, hogy a tsz bármelyik tagja és alkalmazottja — tekintet nélkül beosztására — köteles elősegíteni és támogatni az ellenőrző bi­zottság munkáját. Rendel­kezésére kell bocsátani minden olyan okmányt és adatot, meg kell adni min­den olyan felvilágosítást, ami a valóság feltárásához szükséges. Joga van az el­lenőrző bizottságnak arra is, hogy vizsgálataihoz esetenként külső szakértőt alkalmazzon, a tsz költsé­gére. Az ellenőrzések idő­tartamára a vezetőség — az előírt javadalmazással — köteles mentesíteni a munka alól az ellenőrző bizottság tagjait. Más a szerepe és a rendeltetése a tsz többi bi­zottságának, amilyen pél­dául a háztáji, a szociális, kulturális, a fegyelmi stb. bizottság. Ezek a bizottsá­gok szintén szerves részei a termelőszövetkezeti ön­igazgatásnak. Nem arra valók csupán, hogy a köz­gyűlést és a vezetőséget te­hermentesítsék, hanem fontos hivatásuk a tagság minél nagyobb részének szervezett bevonása a tsz ügyeinek intézésébe. A jö­vőben, amikor ritkábban ülésezik a közgyűlés, még inkább megnő a bizottsá­goknak ez a szerepe. Régsbben a legtöbb helyen az a felfogás ural­kodott, hogy a bizottságok «errurűféle «döntést, határo­zatot nem hozhatnak, csak javaslatot tehetnek. Bebi­zonyosodott, hogy a bizott­ságok akkor tevékenyek, akkor tudnak megfelelni rendeltetésüknek, ha egyes ügyekben önállóan is dönt­hetnek. Ez a joguk azon­ban a vezetőség vagy a közgyűlés részére megálla­pított feladatkör egy részé­nek gyakorlását jelenti. A közgyűlés és a vezetőség elhatározásától függ, hogy milyen és mekkora legyen ez az átruházott hatáskör. Helyesnek látszik például, hogy a szociális bizottság egy meghatározott összeg­határig saját maga utal­hasson ki segélyt, a kultu­rális bizottság rendelkez­hessen a kulturális alappal vagy egy részével, a ház­táji bizottság kimérje és birtokba adja a kinek-ki- nek járó háztáji földet. Ha így fogják fel a termelő- szövetkezetben a bizottsá­gok jelentőségét, akkor számottevően elősegítik a termelőszövetkezetek veze­tésének demokratikussá té­telét, annak az alapelvnek az érvényesülését, hogy, a tsz gazdái, tulajdonosai a tagok. A termelőszövetkezeti törvény a közgyűlésre bíz­za — az ellenőrző bizott­ság kivételével, amit min­denképpen meg kell vá­lasztani —, hogy milyen bizottságokat hoz létre. Most, az alapszabály­módosítások, illetve az új alapszabályok kidolgozása idején nagyon fontos, hogy ne csupán a termelőszövet­kezet vezetői, hanem a ta­gok is világosan lássák, he­lyesen értelmezzék a bi­zottságok szerepét, s asze­rint szabják meg feladatai­kat. e. p. Milliók a Dunára Baja, Ordas, Sükösd térségében «K. *«- * m rf- * a földdel erősítjük meg. Or­dasnál például, ahol ebben Baja környéki zöldségtermesztés szigetvári megrendelésre az áru fuvarozását a gaz­01530202010131025301

Next

/
Oldalképek
Tartalom