Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

1968. március 1, péntek S. oldal A lovaskaszárnyától az exportig millió forint értékű tűre- felszerelt műhelyek már a szelőre érkezett megrende- jövőt jelentik. És mégin- lés. kább azt jelentik, ezek a Láttuk az úi csomagoló- kis színes, több nyelvű eszközöket is. Az op-art szöveggel ellátott reszelő­mintás. színes dobozok és dobozok. Arról beszélnek, Iluszonegynéhány évvel ezelőtt aligha „álmodtak” arról a kecskeméti lovas­laktanya épületei, hogy né­hány fiatalabb társukkal együtt, otthonul szolgálnak majd a megye egyik jelen­tős üzemének. A Kézi Szerszámgyár Reszelőgyá­ráról van szó, ami valóban a kopott istállóépületekben kezdte a termelést és ma már jókora teleppel ren­delkezik. A második ötéves terv kezdetéig 35 millió forint­ra nőtt az üzem évi ter­melése, tavaly pedig már elérte a 60 millió forintot. Ez kielégíti az egész ha­zai ipar igényét a fontos kéziszerszámból. Emlékszünk még rá, hogy 1063—64-ben milyen sokat cikkezett a sajtó amiatt, hogy a kisméretű reszelők a hiánycikklistán szerepel­tek. Addig részben a ke­reskedelem importálta áru­készletét, s ez tetemes de­vizakiadást jelentett. A kecskeméti üzem feladatul kapta, hogy növelje a tű­reszelőgyártást, tegye fe­leslegessé a behozatalát. Már az első évben elő is állították azt a mennyi­séget, amennyi korábban átlagosan elfogyott. Csak­hogy a vásárlók — örö­mükben, hogy kapható _ Adácsl Zoltán, a Kossuth nevét viselő szocialista brigád tö bb évre ellátták magukat tagja dolgozik az egyik korszerű, új vágógépen, Nem- az apró szerszámmal. így csak a termelékenységet, minőséget javították a gépi aztán gyorsan kifogyott a beruházások, hanem a munkakörülményeket is. készlet. (Pásztor Zoltán felvétele) Már a múlté ez a gond is Az 1967-ben előállított az ügyes műanyagtasakok ugyanis, hogy a gyorsan fej - 60 millió forint értékű re- klóban minden igényt ki — “ u'~ " szelő elegendőnek bizo­,, . Az üzem vezetői azon­nyult, s nem volt hiány ^an tudják, hogy nem elég türeszelőben sem. Sőt a szépen öltöztetni az árut,, gyártás műszaki fejlesztő- a legvonzóbb a jó minő­se, az erőteljes gépesítés — ség. Éppen ezért felkészí- j két év alatt körülbelül 8 tik a galvanizáló műhelyt millió forintot költöttek új arra> hogy a szerszámok fe- berendezések vásárlására lelete egészen finom kiké­lődő üzem híre néhány év alatt 'túlnőtt az országha­táron. Békés Dezső Szőlősgazdák a felső sziaiea IV. Sorsfordulón az ifjabb nemzedék A helyzet ellentmondá­sos. Soltvadkert őslakossá­ga kétharmadrészben sváb eredetű, s ezek elődei két nullámban telepedtek ide, pár évszázaddal ezelőtt. A magyar eredetű réteg ké­pezi az egyharmadot. A nemzetiségi ellentétek csak­hamar elsimulták, később feloldódtak a vallási kü­lönállásban. S megnyilvá­nultak mindenekelőtt a gazdasági versengésben. Jó idő óta már vallási különb­ségről sem beszélhetünk, a a versengés azonban fenn­maradt, s ez egymásra rá­licitáló igyekezet a nemze­dék idegeibe szívódott fel. Ezt még fokozta a szomszé­dos, a valamivel szerényebb igényű kiskőrösiekkel va­ló rivalizálás. Ennek hullá­mai is a jelen partjait ver­desik még. Gazdag község tehát Soltvadkert, országosan is előkelő helyen áll, mégis, a látszattal ellentétben — az új házak építése, amit já­rási felmérés bizonyít, az országos átlag alatt van. Igaz, a felújítások száma nagyobb az új építkezések­nél, ám ezeket más csoport­ba sorolja a statisztika. Még különösebb, hogy a község lakossága az utóbbi nyolc év alatt 20 százalék­kal csökkent. Az elvándor­lásból kifolyólag. Ezen az sem változtat lényegesen, hogy azóta sokan visszatér­tek. Csattanós válasz Elsősorban az érdekel: a legmódosabb réteg gyerme­kei milyen utat választanak. Elődeik nyomába lépnek-e a családi birtokon, vagy pe­dig szakítanak a hagyomá­nyos paraszti életmóddal? A legcsattanósabb válasz a majsai Fülöp Péteréknél ér. Két nagylányuk mind­egyike férjnél van; az egyik tanárnő, a másik ápolónő. Mindketten jóval szeré­nyebb javadalmazással, mint amit odahaza elérhet­nének. Péter bácsi egy alka­lommal óvatosan meg­kockáztatta a kérdést ápo­lónő lányának: Mi lennre ha visszajönne? A lány ilyenformán válaszolt: „Igaz, édesapám, nem mindegy, hogy az ember­nek mennyi a jövedelme. De még kevésbé mindegy, hogy hol és hogyan éli je az élétét.” Fülöp Péterek tanyája hat kilométerre va,n a községtől, szőlőstáblájulk közepén. Hasonló példa jócskán akad. Az egyik leginkább jómódú vadkerti gazda leá­nya a fővárosban, az Emke- cukrászdában felszolgáló, fia gépésztechnikus. Ez a tendencia mégsem általáno­sítható. A Jóreménység két magas jövedelmű gazdájá­nak, Sámel Ferencnek és Kemény Ferencnek a fiai, leányai szüleikkel együtt dolgoznak, odahaza. Más jómódúak orvosnak, mér­nöknek/ taníttatják a gyer­mekeiket­Más szakmák felé Ez utóbbi esetben, nem is ritkán, előfordul: a máshol tanuló, vagy dolgozó gyer­mekek, szinte csak „mellé­kesen”, tevékenyen részt vesznek szüleik üzleti há­lózatának szélesítésében. Sőt, a községtől már vég­leg elszakadtak is ellátnak ilyenfajta feladatot. A lele­ményesség tehát minden szinten megnyilvánul, s bo­nyolulttá teszi az emberi kapcsolatokat. eredményeképpen ma szítást kapjon. , . , ,, , A hajdani istállókból mar exportra is gondolhat műhelyekké alakított né- az üzem. Eredményes tar- hány épület még a múltat gyalások folytak a külke- idézi, de a legmodernebb reskedelemmel és eddig 4 vágó és csiszológépekkel Több építőanyag családi házakra A tavasz közeledtével sok magános építtető készül ar­ra, hogy családiház-építés- hez kezdjen. Munkatársunk felkereste Szilvási Sándort, a Belkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetőjét, és felvilágosítást kért arról, milyen lesz az idén a építő­anyag-ellátás. A kérdésekre adott vála­szokból megtudtuk, hogy a magánépítkezések cél­jaira az idén 11 százalék­kal több építőanyagot biz­tosítanak, mint az el­múlt esztendőben. Tavaly 4 miliárd 200 mil­lió forint értékű építőanya­got vásároltak magánsze­mélyek, az idén 470 millió értékű anyaggal többet bo­csátanak a magánosok ren­delkezésére. Hozzávetőleges statisztika szerint 1967-ben mintegy 38 ezer családi há­zat építettek magánosok. Ez a szám az idén előrelátha­tóan 40—41 ezerre fog emelkedni. A lakosság építőanyag-el látásának folyamatosságát a Joheiaséfi '-ceteio belül maximálisan biztosítani fog­ják. Bizonyos cikkekből: fa­lazó- és tetőanyagokból, ce­ment és fűrészáruból meg­határozott kontingens áll a felhasználók rendelkezésé­re. Ezenkívül a TÜZÉP-vál- lalatok helyi termeléséből is jelentős mennyiségű anya­got biztosítanak. Egy igen lényeges dolog: a kereske­delmi vállalatoknál ez évtől kezdve kiutalás nélkül, szabadon besze­rezhetők a különböző épí­tőanyagok. Néhány adat a TÜZÉP- telepek építőanyag-ellátott­ságáról. A múlt év december 31-én a TÜZÉP-telepeken 544 millió forint értékű épí­tőanyag-készlet volt. Az az­óta eltelt két hónap alatt jelentősen nőtt ez a kész­let. A lakások belső kiképzé­séhez szükséges parkettát, csempét és más anyagokat jelentős mennyiségben ho­zunk be külföldről, főleg a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból és más államokból,, Fordulat Fülöpszálláson A munkaidő utolsó negyedórájában járunk a fülöpszállási tanácsházán. A vb-titkár szobájában fiatalasszony igazít el ben­nünket, kit hol találunk a községben. Utolsó kérdés: — Ki most a községi nép­frontbizottság titkára, s őt merre... — Én vagyok — mondja jófzűt mosolyogva, és hoz­záteszi —, de csak, egy-két napja... Így kezdődött ismeretsé­günk Papp Antalné nép- frontitkárral, aki igazga­tási főelőadó a tanácsnál. Barátságosan marasztalt minket, így nem is men­tünk tovább. Beszélget­tünk a hangulatos helyi­ségben, s hamarosan a •község egyik legfájóbb gondjára terelődött a szó. — Egyre többen költöz­nek el a faluból — mon­dotta —, több munkaalka­lom kellene... A napok­ban éppen környezettanul­mányt végeztem, s engem is meglepett, amit tapasz­taltam. Vannak utcák, ahol 4—5 házban sorra csak az öregek laknak már itthon. A fiatalok elmentek. Fel­tűnő a lélekszám-csökkenés. 1948-ban — igaz, akkor Fülöpháza is ide tartozott — még hétezer lakosa volt a községnek. Később egyre esett ez a szám, 1960-ban már mintegy négyezer volt csak, s jelenleg háromezer­\ hét-nyolcszáz lehet. — Mennyien járnak el dolgozni? — Több százan. Vannak, akik naponta, mások he­tenként, kéthetenként jön­nek haza. — Mégis, hogyan próbál­ják megállítani ezt a fo­lyamatot, illetve, mit tesz­nek a foglalkoztatottság növeléséért? A következőkről már jó kedvvel számolt be a községi népfronttitkár. — Egy budapesti vas­ipari vállalat helyezi ki ide egy részlegét, ök is örül­tek, hogy a fővárostól 80 kilométerre találtak erre alkalmas községet. A ma­lomépület ad helyet az új üzemnek. A helybeli Vörös Csillag Tsz építőbrigádja vállalta az épület szüksé­ges átalakítását. Május 2-án szeretnénk indítani a termelést. — Hány ember talál itt munkaalkalmat? — Százötvené s létszám­mal indulnak. Távlatban 500 főnyi munkaerőgárda az elképzelés, de hogy ez mikorra valósul meg, abba több minden belejátszik majd ... Mindenesetre, már a kezdő üzem sok falunk- belit hoz vissza. — Hogyan kerül ki hely­ből az induláshoz is szük­séges szakmunkás-kollektí­va? — Január óta ötvenen járnak fel naponta Buda­pestre, a központi gyárban tanulják a szakmát. Zöm­mel nők — főleg őket fog­lalkoztatja majd az üzem —, akik reggel fél 7-kor in­dulnak a fővárosba, és este 8-kor érkeznek haza. De szívesen vállalták ezt a megterhelést, hiszen csak átmeneti. örömmel beszélt Papp Antalné a falu életében jelentős változásról. Jó a hangulat a községben is. Gondoljuk, a fiatal kis üzem munkásnőinek, mun­kásainak a helytállása, ter­mékeik minősége lesz a biztosíték arra, hogy a még csak elképzelésekben szereplő 500 munkás, egy megnövekedett, fejlődő­képes kis gyárban találja meg számítását. Várják ezt a környező községek la­kói is. , Miként a népfronttit­kár említette, a kereskedők a megmondhatói, milyen szemmel látható volt a vá­sárlókedv emelkedése, a forgalom felfutása egész rövid idő alatt, amikor például a csupán 40—50 embert foglalkoztató kis konzervelőkészítő üzem működött. Sajnos, nem so­káig ... Mindenki bízik benne, hogy az új vasipari syárrészleggel az ipar vég­képp meghonosodik a köz­ségben. Tóth István Annyi bizonyos, hogy a szakszövetkezeti parasztság nemzedéki rétegeződé" szempontjából sem egysé­ges, a hagyományos parasz­ti életvitel fölött is kong a lélekharang. A meglehető­sen kiegyensúlyozott réte- geződésű Soltszentimrén is az gondolkoztál el legin­kább, hogy a jövedelemben legjobban álló gazdák vala­mennyien az idősebb kor­osztályhoz tartoznak, s gyermekeik ugyancsak más szakmák felé kacsingatnak. Pedig ez a község, egyebek között, olyan adottságokkal dicsekedhet, mint például a 2,7 főre jutó egy lakással, amely aránynak nem sok párja akad az országban. Családi vállalkozás A legkülönösebb nemz» déki jelenséggel Kiskun- majsán találkozom. Győrfi László, három felnőtt fiá­val, tíz hold szőlőt művel. Az apa már idős ember, s élete nagyobb hányadát mint gyógyszerész élte le. Csupán az 50-es években állt rá teljes mértékben a gazdálkodásra. Mintaszerű­en. Szőlőjük jóidéig törzste- lepként szerepelt Legidő­sebb fia, ifjabb Győrfi lászló felsőfokú techniku­mot végzett, a két kisebb fiú pedig középfokú techni­kumot. RS—09-sel, Agrosz- tojjal, s hozzájuk való munkagépekkel rendelkez­nek. Gépesítésük majdnem vetekszik a közös ültetvé­nyével. Évi adójuk százezer förint, s a közös alaphoz — tíz százalékkal — 50 ezer forinttal járulnak hoz­zá. Szakszövetkezetbe oltott szőlőfarm? Családi közös vállalkozás? Az élet sok­színűségéhez ez is hozzátar­tozik. S hogy állják-e a ver­senyt az egyre izmosodó közössel? Erre a jövő ad választ. (Folytatjuk) Hatvani Dániel Mezőgazdasági könyvespolc MAGYAR MEZÖGAZDASÄG ZSEBKÖNYVE Szerkesztette: Horváth Sándor 'A kis formátumú, köny- nyen kezelhető kiadvány a Magyar Mezőgazdaság Zsebkönyveinek hagyomá­nyait folytatja. Áttekinthe­tően, táblázatokban dol­gozza fel a fontos muta­tókat, adatokat. Az egyes növények termesztésében eligazító számok mellett helyet kap a műben egye­bek közt a hazai műtrá­gyák, keveréktakarmányok ismertetése. Különös -fi­gyelmet érdemel a növény­termesztés gépesítéséi? k fejlesztéséről szóló feie- . amely már a gazdasági-.- - nyitási rendszer szellem - ben íródott. A növény vő szerekről is az új rend-'nt szerint tájékoztat a k'rd- vány. A könyvet statis-H- kai adatok, a mez6gazrli- sági intézmények címjeni- zéke, és a gazdasági fel­jegyzésekkel kitölthető táb­lázatok zárják lg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom