Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

4. oldal

fM8. március Ti. szerda

StiEC$l*JEStSÉ.TEW,

Török basák és kincsek meséi

tWa a régi Kecskemétről beszélünk, nem szabad megellnünk a város mai határánál. Meg kell látnunk a felszabadulás óta önállósult környékbeli helységeket, amelyek a valamikori és a török időkben is — bármily messze is estek a főbírói hatalmat megtestesítő derestől, sőt pallostól — ide tartoztak. A -óluk szóló hagyományokat joggal tekinthetjük kecskemétieknek.

Kecskeméttől nyugatra esik az a falu, amelyet Kecskemét nevével együtt Nagy Lajos oklevele említ, Ágasegyháza. Dombjai közül az egyiket, amíg megvolt, Selyemhegynek mondták. Hát csak olyan síkvidéki hegy volt. Nem volt nehéz a tetejére felkapaszkodni.

Talán ez a jó kilátás, meg a közeli tó hozta magával, hogy itt ütött tábort a turbános urak idejében bizonyos Szelim basa. Ez a Szelim szó változott aztán a pusztai népeit ajkán Selyem-mé. A régi öregek, akik még nem könyvből tanulták a történettudományt, úgy véltek, hogy a basa Kecskemétre a beszélő köntös miatt nem tehette be a lábát, de annál inkább sanyargatta azokat, akik közvetlen szomszédságában laktak. Főleg az izsáki szegénységet. Egyik parancsa az volt, hogy az Izsákiak vigyenek neki naponta ebédet a Szelim hegyi homoki magasságba. Mindennap más széplány vigye az ebédet.

ffgy nap egy olyan lányra került a sor, akinek éppen otthon volt a bátyja. Hogy a német császár ellen olykor a törökkel paktáló erdélyi kurucok- ból való volt-e, vagy a német császár seregéből meglépve, bújdosásra adta-e a fejét, annak nincs tudója. Aeon a bizonyos napon húga helyett ő vállalta az eOédvivést. Vitte a kardját, meg a lódingos pisztolyát. is. Mi történt, mi nem, annyi bizonyos, hogy a basa elhallgatott, se ebéd, se széplány nem kellett neki ifibbé. A széplány bátyja se került azután haza.

Azért, hogy igaz volt ez a történet, szívesen megmutatnám a Szelim-, maibban mondva a Selyemhegyet, de nem tehetem. Azután, hogy Ágasegyháza búcsút mondott anyavárosának, Kecskemétnek, igen fellendült itt az élet. A vasúttól az Agasegyháza központját jelentő iskoláig egész utcasor támadt. Később távolabbi telkekre is építkeztek. Bővültek az iskolák is, tanácsháza, művelődési ház épült. Az új házak építéséhez a homokot a Selyem-hegyből vették. Lassan elkopogatott Szelim basa magaslata. Aztán megindult arrafelé is az autóbusz, kigyulladt a villany.. Talán a falak vakolatában rejtőzött homok tud erről a meséről, de semmiesetre sem ijesztgeti a falak között lakó dolgos embereket.

•

/§ másik mese térben is, időben is közelebb esik hozzánk. Ez meg Helvécián történt. Mégpedig akkor, amikor már lehanyatlóban volt a török félhold uralma Magyarországon. Errefelé is lakott egy basa, mégpedig a Strázsa-hegyen. Ez a Strázsa-hegyi basa mérhetetlen gazdag volt. Annyi volt az aranya, ezüstje, hogy se szerit, se számát nem tudta. Ki tudja, hol szerezte, hol nem.

Hallja ám egy szép napon a basa, hogy nagy baj jár a kontyosokra. Százötven év után megint magyar zászló leng a Budai váron. A török császár hadai meg ugyancsak verik a port hazafelé. Kerülköztek a Strázsa-hegy felé is a hazafelé futókból. Lóhátról kiáltották vissza, hogy mi történt. A basa — azt mondják Korhán lett volna a neve, van ma is- Kor- hán köz nevű útja Helvéciának — hitte is, nem is. A végén addig őrizgette a kincsét, hogy neki is futnia kellett. Egy hűséges katonájának segítségével elásta mindenét a Strázsa-hegy belsejébe. Hatalmas, fehér héjú nyárfák voltak a Strázsa-hegy oldalán, tetején. Ha visszajöhet egykor, azokról könnyen felismeri a tetthelyet. De hát a törökök többé nem jöhettek vissza, Korhán basa se.

ITelt-műlt az idő. A környékből az erdő kipusz-* tűit, csak a Strázsa-hegy szép fehér héjú fái maradtak meg. A kipusztult erdő helyén a homokot fújta, kergette a szél. Egyszer aztán egy svájci ember, Weber Ede tanítóképző intézeti igazgató, akit Eötvös József hivott be hazánkba, azt indítványozta, hogy ezen a filoxéramentes homokon telepítsenek szőlőt. Az általa és társai által telepített szőlők ma is megvannak. Az állami gazdaság központja ott van egy várszerü házban, a helvéciai állomás közelében. Amögött volt a Strázsa-hegy.

A hegyben a kincs. A régi öregek úgy suttogták egymás fülébe, hogy hét kádnyi az és csak a helvé- ciaiaknak van jussuk hozzá. A kincs minden hetedik karácsony éjszakáján tisztul. Egy merész ember több karácsonyt átvirrasztott, míg egyszer meglátta a jelet. Ásni kezdett. Éppen éjféli misére szólt a harangszó. Mi történt, nem tudni. A miséről hazafelé tartó hel- véciaiak szembetalálták magukat a kincsásóval. Hiába kérdezték, nem tudott egy hangot se adni. Csak mutogatott maga mögé. És ott épp akkor fordult meg rgy lovas, két öregasszony még megesküdni is haj- 'andó lett volna, hogy igen különös lovas volt az, ninth a feje nem lett volna.

Néhány évvel ezelőtt az állami gazdaság kivágatta íz öreg nyárfákat, elegyengette, elhordatta a Strázsa- hegyet. Géppel művelhető szőlőt ültetett helyébe. Most bizonyosodott be, hogy valóban van kincs a Strázsa-hegy homokjában. Az ott díszlő szőlőkbe ivódott fel a basa aranya, ezüstje

K

ecskemétnek is jutott a kincsből. A telepítésre eladott földek árából építették a Katona József színházat és az is kincsosztó, ha jól, a nép érdekét szolgálva használják.

Joós Ferenc

Találkozás

A jubileum jegyében

1

Vadász

Ferenccel

Megyénk várja a turistákat

Megáll a szél címmel néhány hete jelent meg a könyvesboltokban Vadász Ferenc regénye. Az írót jól ismerik Kecskeméten, a felszabadulást követő években itt volt pártmunkás. Regényét nálunk különös érdeklődéssel olvasták, Vadász Ferenc ugyanis többek között az akkori időkből merítette témáját.

Az olvasók most találkozhatnak az íróval személyesen is. A megyei könyvtár és a TIT irodalmi szakosztálya meghívására csütörtökön este 6 órakor vendégünk lesz Vadász Ferenc, a TIT Móricz Zsigmond utcai klubjában.

A tavasz érkeztévei a

kiránduló kedv is új ösztönzést kap. A turisták nyakukba veszik az országot, s ha módjukban áll, természetesen a szomszédba is ellátogatnak. Az idegenforgalom „újesztendeje” tehát ezekre a napokra esik. Megyénk egyébként is kipróbált idegenforgalmára az idei év sokszoros feladatokat ró. Kecskemét fennállásának 600. évfordulója bizonyára nagy tömegeket mozgósít majd, elsősorban az országhatárokon innen, de feltehetően túlról is. Az eredményekről és tervekről, feladatokról beszélgettünk el Reile Gézánéval, a Báos-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével.

A szerkesztőség postájából

Kórház vagy szanatórium?

Mindkettő. Kórház is, meg

szanatórium is. A Kiskunfélegyházi Városi Tanács II. sz. kórházának fül-, orr-, gégeosztályáról van szó, a köztiszteletnek örvendő „Kiskórház- ról”.

Dr. Faltum Antal főorvos és dr. Plcsór Mária szakorvos nagy szaktudással végzi a műtéteket, kezük biztos a legkényesebb esetekben is. Innen a kórház jó híre.

A műtétek előkészítése és az utókezelés — az orvosok, ápolónők, a kórház valameny- nyi dolgozójának egybehangoll munkája nyomán — szanatóriumi jellegű. A gyógyulni vágyó betegek, gyermekek iránti emberbaráti szeretetük követésre méltó.

A volt betegtársak, s a magam nevében köszönöm önzetlen segítségüket, fáradozásukat gyógyulásunkért. Megérdemlik a tiszteletet, elismerést. — KU- RUCZ BÉLA tanár, Kiskunfélegyháza.

Mikor lesz jó kút?

Kecskeméten, a Dárdaitelep negyedik utcájából igen nehézkes a vízhordás. A negyedikből a harmadik utcába kell fáradozni vízért. A kút méréséhez többször nekiláttak már, de a mai napig úgy áll, ahogy nekiálltak. Elismerem, hogy máshol is van így, de azért jó lenne, ha valami történne már.

Mert azt se lehet mondani, hogy utcánk nagyon kint volna a város szélén. — BERTA SÁNDOR, Kecskemét, Dárdaitelep, IV. U. 28.

Válaszlevél előlapon irta,

szintén a kútról

Az újságon keresztül fordulok az illetékesekhez, csináltassák meg egyetlen ivóvízkutun- kat. Ez az egy van, de elromlott még a télen, így víz nélkül vagyunk. Szegény nyugdíjas lévén, nem tudok már messzire gyalogolni. — EGY NYUGDÍJAS, Kecskemét, Dárdaitelep.

Egynapi

átlagkeresetüket

adják

A tv, rádió és a sajtó sfirQn

ad hirt tiszteletre méltó kezdeményezésekről, hogy a gyárakban és üzemekben vietnami műszakot tartanak, s annak bérösszegét a vietnami nép megsegítésére ajánlják tel. A hősiesen küzdő nép igazságos törekvéseitől áthatva, a pál- monostori tantestület anyagi segítséggel is kifejezi szolidaritását.

Nevelőink úgy döntöttek, hogy egynapi átlagkeresetüket ajánlják fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság megsegítésére. — LACZKÖ ROBERT igazgatóhelyettes, Pál- monostorr

— a napokban várjuk

megyénkbe az első idei külföldi vendégeket, Április 5-én például már egy szovjet turistacsoport érkezik. Az elmúlt évben kapcsolódtunk be az Euró- pabusz országok közötti túrajárataiba, amelyek egyike Kecskeméten is áthalad. Az egy napig itt időző turisták az Aranyhomokban szállnak meg, s úti- programjukban városnézés és bugaci kirándulás szerepel.

Egyik legfőbb Idegenforgalmi látványosságunk a bugaci puszta. A turisták élvezettel költik el a csárdában feltálalt magyaros ebédet Tavaly a puszta természetvédelmi területté nyilvánított részén a kiskunfélegyházi Lenin Tsz a hajdani pásztoréletet, illetve a szilaj álattartást bemutató kiállítást hívott életre, ezenkívül látványos lovasbemutatókat is rendez a vendégeknek.

Kecskemét környékén kívül azonban a megye más részei sem szűkölködnek látványosságokban. Kalocsán nemsokára parasztbútorokkal berendezett hangulatos csárda várja az utasokat Nagy érdeklődésre tarthat számot az eredeti német népi berendezésű szobát, régi háztartási eszközöket és a színpompás népviseletet bemutató har- tai helytörténeti kiállítás is. Egyre nagyobb méreteket öltenek, s mind népesebb tömegeket vonzanak a bajai napok rendezvényei. Ha a vendéglátóipar az eddiginél lelkiismeretesebben zárkózik fel a korszerűség követelményeihez, akkor ez a patinás Duna menti város is előkelőbb helyet kap majd a megye idegenforgalmában.

Nem csupán a jubileumi év miatt várható az idén nagyobb pezsgés, elevenség. A szabad szombattal kibővülő hétvégi pihenők alkalmával is fel kell készülni a kirándulóhelyek elözönlésére. Ennek jeepében folvnak a vendéglátás előkészületei a Szelidi, illetve a soltvadkerti tó környékén is. Az áprilistól folyamatosan nyitva tartó

bugaci csárda szomszédságában vasárnaponként mo6t már a hazai turisták is gyönyörködhetnek a lovasbemutatókban.

Az idegenforgalmi kiadványok, tájékoztató leporellók eddig is hasznosan szolgálták az érdeklődés felkeltését. A jól ismert prospektusok hagyományait rövidesen még korszerűbb kiállítású ismertetők követik. Nyomdában van már a „Szüret az aranyhomo- kon’’ idejére megjelenő több színnyomású, öt nyelvű kiadvány, s a Szelidi-ta- vat bemutató leporelló — mindkettő egyenként 20— 25 ezer példányban jelenik majd meg. A néprajzi jellegű ajándéktárgyak, a szüreti bemutatóriM készült film is feltehetően jó „to- borzónak” bizonyul majd, felénk irányítja az érdeklődés reflektorfényét. Legutóbb, a külföldiek számára készülő Hungarian Travel Magazine tavaszi száma egész oldalas, képes cikkben számolt be a jubileumi előkészületekről.

S az idegenforgalom legújabb eszköze, a „public relations” — ami az idegenforgalmi szervek között kialakuló egészséges légkört, a szakmai ismeretségeket, személyes jó kapcsolatokat jelenti — ugyancsak gazdagon kamatozó lehetőség. A megyei hivatal a svájci utazási szervekkel és a jugoszláv Putnife irodával máris szoros ösz- szeköttetésben van, s most fonódnak a szálak még erősebbre az Intouris-tal.

Hazánkban tavaly több mint négymillió külföldi vendég fordult meg. Ebből — az E—5-ös útvonal igénybevételével — 1 800 000-en lépték át déli országhatárunkat Ez azt bizonyítja, hogy az idegen- forgalom jó része megyénkén át bonyolódik le. Mindez nemcsak megérdemli, de meg Is követeli a törődést, a mind korszerűbb tájékoztatásról, az igényes vendéglátásról való fokozott gondoskodást

J. T.

73.

niomor, aki különben egészen jól beszél franciául, ott ült némán, és eljátszotta a „fogadalom” komédiát Szegény Iljics jó médium volt, és a gazemberek továbbra is felhasználták a fiút Később megtudták, hogy hol van a Russel-féle rajz, elhatározták, hogy végeznek Brétailjal. Illomor, aki állandó futár volt a szokota-törzs és a kémek között éppen Oranban tartózkodott. A sirokkótól szenvedő Iljics konyakjába nagy mennyiségű altatót kevertek, pedig talán a rettegés önszuggesztiója is elég lett volna ahhoz, hogy a fiú önkívületbe essen, és mindent elhiggyen, amikor a szekrényből kilépett a meztelen, dárdás pigmeus, letett egy revolvert, és azt mondta: „Ölj!”

A fiú nem ölt hanem elaludt. Este a gazemberek megölték Corot kapitányt, dr. Brétailt és az asszonyt. Pencroft tette vagy Lorsakoff. Iljiccsel elhitették, hogy ő ölte meg kivimámorban a három embert. Ezzel rávették, hogy azt vallja az ügyben, amit Pencroft így két tanú mondta el a „féltékenységi” drámát Aut-Taurirtban is szívesen felhasználták volna Iljicset aki Pencrofttal együtt a légióba lépett. De azután látták, hogy csődöt mond végképpen a fiú idegrendszere, és eltették láb alól.

... Reggel volt. A nap sárga, perzselő sugarai éppen szétnyíltak az ablak előtt, és beömlöttek a szobába. Ültek, hallgattak, és mindenki fáradt aggyal gondolt az elmúlt szörnyűségekre.

— Mozgalmas pár hetünk volt — jegyezte meg csendesen Galamb, és titokban, a terítő alatt megfogta Madge kezét.

— Most adja át a karórát, közlegény. Mondja meg, mit kér érte, és Madge Russel is beleszólhat az alkuba — mondta íves őrnagy. — Elég messzemenő felhatalmazásom van.

— Sajnos, az óra elveszett — felelte Galamb.

Rémülten néztek rá.

— Mit mond? — kérdezte Delahay a könyökére támaszkodva. — Ezt az állítását jól fontolja meg.

— Az óra elveszett, de nyomban megkerül — folytatta Galamb —, ha engem általános testi gyengeséggel kiszuperálnak, hogy részint a régi famíliámat eltartsam, részint újat alapítsak. Ha ezt nem teljesítik, akkor az óra sohasem kerül elő, olyan jól elrejtettem.

Ives a homlokát ráncolta. Minden katonai elképzelést meghalad, amit Harrincourt kért.

— Rendben van — mondta végüL — Mást nem kíván?

— De igen. Troppaher Hümér költeményeit. Ehhez ragaszkodom!

— Ezt vártam tőled — rebegte a költő.

— Troppauer közlegény külön kitüntetésben is fog részesülni a szerzett érdemeiért — szólt közbe Delahay.

— Azután, ha tőlem megkapják az órát, természetesen Madge Russeltól kell megvásárolni. Én csak mint izgatott megtaláló érdemiek jutalmat.

— Minden rendben lesz — mondta íves —, jegyzőkönyvbe vesszük a feltételeket, és korlátlan felhatalmazásom alapján módomban áll a szokatlan kívánságot teljesíteni.

Elkészült a jegyzőkönyv. A tisztek aláírták, hogy íves őrnagy a vezérkar D. osztálya nevében a fenti kívánság teljesítésére ígéretet tett.