Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

IMS. március 2*7, szerda i oldat ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) tik magukat gazdájuknak Napirendre kell tehát tűz­ni ezek átadását az illeté­kes mezőgazdasági üze­meknek. A választópolgárok által egyik leggyakrabban felve­tett téma a járdaellátott­ság. A járdaépítés teljesen a helyi fejlesztési alapokat terheli, ezért tanácsaink e munkában a lakosság to­vábbi segítségére számíta­nak. Meglevő útjaink folyto­nos karbantartására hoz­tuk létre az útkarbantartó szerveket Ezután a vasúti személy- és áruszállítás helyzetének ismertetésére tért rá Buda elvtárs. Rámutatott, bár a közúti szállítás aránya az utóbbi években megkétsze­reződött, de még így sem meghatározó jellegű. Az elmúlt évek időszakos fu­varozási gondjain túljutot­tunk, a tüneti kezelés azonban problémáink ren­dezéséhez már nem elég­séges. A közlekedés gerince — mint országosan, úgy me­gyénkben is — a száz év előtti gazdasági és techni­kai adottságok között ala­kult ki. Széchenyi István ködekedési koncepciója időtálló volt, de a mai kö­vetelményeket már nem képes kielégíteni. A több paint száz éve kialakított vonalhálózat az akkori üt­és szállítóeszköz-viszonyok­ra épült és az akkor szük­séges sűrű vasút- és vasúti állomáshálózat a mai mű­szaki, technikai követelmé­nyek miatt már túlhala­dott Az ország 9360 km hosz- szú vasúti hálózatából 4060 kilométer terjedelmű törzs- hálózatra és fővonalakra a szállítási összteljesítmény Öl százaléka, az 5390 kilo­métert kitevő mellékvona­lakra mindössze 9 száza­léka jut. Az egymáshoz közel épülő vasútállomások 44 százalékán a kocsirakomá- nyú forgalom a jövő évre csökken és a napi három vasúti kocsit sem éri el. Az elaprózott, sűrű állomási rendszer nem biztosítja a technikai fejlődés előnyei­nek gazdaságos kihaszná­lását, mint például a Die­sel- és villamos vontatásé, nagy raksúlyú vasúti ko­csik, nagyterhelésű vasúti kocsik forgalomba állítását. Az elavult mellékvonali hálózat és a kisforgalmú állomások közeljövőben esedékes felújításai miatt dönteni kell, hogy ezek felújításra kerüljenek-e, vagy az anyagi erőforráso­kat a n^gyforgalmú háló­zat, illetve a közút korsze­rűsítésére fordítsák, s a kisforgalmú vonalak és ál­lomások forgalmát a közút­hálózat korszerűsítése után, autók, autóbuszok biztosí­tásával a közútra tereljék át. Az ország mintegy 30 000 kilométer közúthálózatából 14 200 kilométer makadám burkolatú, 1400 kilométer pedig kiépítetlen. A vasút­felújításnál felszabaduló összegek egy részét a köz­úti forgalom javítására in­dokolt fordítani. A közlekedéspolitikai cél­kitűzések megvalósítása érdekében — mondotta a továbbiakban Buda elvtárs —, megyénkben is előtérbe került: — a vasúti kocsi rako- mányú áruforgalom kör­zetesítése és — a kisforgalmú vasút­vonalak forgalmának fo­kozatos közútra terelése. A körzetesítés következ­tében koncentráltabb, ke­vesebb vasútállomással rendelkező vonalak foko­zott fejlesztése kerül elő­térbe, a megmaradó vasút­állomások korszerű techni­kai berendezéssel, a rako­dás gépesítésére alkalmas eszközökkel történő egy­idejű ellátásával. Ezzel párhuzamosan a gazdaság­talan üzemű, kisforgalmú mellékvonalak forgalma fokozatosan közútra terel­hető. Tervvázlatunk szerint 22 állomáson és megállóhe­lyen kell a felülvizsgálatot és értékelést elvégezni. A kisforgalmú és megszünte­tésre tervezett vasútvona­lak megyénkben húzódó vonalszakasza 174 kilomé­ter rendes nyomközű és 97 kilométer keskeny nyom­közű vonalszakaszt érinte­ne. Az elképzelés szerint a megye jelenlegi 599 kilo­méter hosszú normál nyom­közű vasútvonala 425 kilo­méterre, a 68 állomás és megálló, illetve rakadó- hely 46-ra csökkenne. A körzetesítés eredményekép­pen az átlagos vasútállo­más-távolság 7,87 kilomé­terről 9,24 kilométerre tlő­ne meg. Különös problémát je­lent a keskeny nyomközű kecskémét—kiskőrösi, kecs­kémét—kiskunmajsai vas-, útvonal jövendő sorsa. A kisvasút által átfogott te­rület közúthálózata is igen gyér. A tanyatelepülések bekapcsolását az ország gazdasági, kulturális vér­keringésébe ez idő szerint e vasúttal tudjuk biztosí­tani, bár nagyon kultúrá­latlanul. A megszüntetésre terve­zett vonalszakaszok napi teher- és személyforgalmát előzetesen felmértük. Hoz­závetőleges számvetést ké­szítettünk a megszüntetés előfeltételeként szükséges útkorszerűsítés, útépítés, teher-, személyjármfi igény­ről, valamint a felvevő állomások bővítéséről. Ezen túl a közelmúltban for­galomszervező területi munkabizottságot hoztunk létre, melynek feladata, hogy körültekintő részle­tességgel mérje fel az érintett területek forgalmi helyzetét, az adott helyzet módosításához szükséges valamennyi előfeltételt. Mindezek ismeretében le­gyen lehetőség tárgyilagos döntésre, hogy a népgazda­ság összessége szempont­jából is a leggazdaságo­sabb megoldás lehetőségét válasszuk. Buda elvtárs hangsúlyoz­ta: a tanácsülésnek most nem az állomások és vonal- szakaszok megszüntetéséről kell döntenie, hanem a hosszabb távlatú koncepció elvi elfogadásáról. Az em­lített bizottságok nagyon aprólékos vizsgálódásainak ismeretében így nyílik meg a lehetőség a konkrét dön­tések meghozatalára. Felszólalások Buda Gábor előterjesztése után sokoldalú vita bonta­kozott ki. Ennek során fel­szólalt Sarok Antal, Tán- czos Sándor, Deák István (Lakitelok), Nagy Sándor (Kecel), Filákovity Vitá- lyosné (Hercegszántó), K. Szabó Sándor (Izsák), Har­mati Lajosné (Hajós), Vá­mos Ferenc (Felsőszentiván) és Sohajda József (Kecske­mét) tanácstag. Ezt követően Horn Dezső miniszterhelyettes kért szót. Az 1967. évi községfej- lesatés feladatainak végre­hajtásáról és a tanácsok közötti községfejlesztési verseny értékeléséről szóló beszámoló egyben a tíz­éves múltra visszatekintő község-, illetve várospoli­tikai tevékenységről is számot adott. A községfejlesztési mun­ka eredményes tíz eszten­deje zárult le a múlt év­vel. A kezdeti nehézségek után — a párt- és tanácsi szervek, társadalmi és tö­megszervezetek irányításá­val — a lakosság egyre na­gyobb tömegeit sikerült al­kotó együttműködésre meg­nyerni a lakóhely, a szülő­föld fejlesztésére. Ennek eredményeként fe­jeződött be a megye vil­lamosítása, a legmerészebb elképzeléseket is felülmúló mértékben bővült a víz­hálózat, épültek a kultúr- házak, utak, járdák — vált korszerűbbé, szebbé az élet. Hogy a lakosság hoz­zájárulása mint gyorsította meg a fejlődést, jó példá­A témával kapcsolatban ki­fejtette, hogy a Közleke­dés- és Postaügyi Minisz­térium sem tartja kielégí­tőnek az áruszállítás és a személyi forgalom jelenlegi színvonalát. Emlékeztetett azonban a 4—5 évvel ez­előtti rendkívüli szállítási problémákra, s az azok nyo­mán történt intézkedések­re. A többi között megem­lítette: Azóta sok milliárd forint ráfordítással folya­matban van a vasúti re­konstrukció és megkezdő­dött az egész közlekedés fejlesztése. Elmondotta továbbá, hogy a közútfejlesztésre — a kor­mány jóváhagyásával — útalap létesült, melynek jó­voltából a fejlesztés költ­ségeit nemcsak az állam viseli, hanem bizonyos mér­tékben az abban érdekel­tek, a közúti hálózat hasz­nálói is. Az egyes kisállomások és vasútvonalak helyzetével kapcsolatban kifejtette: ál­laguk sürgeti a felújítást. Ez azonban sok százmillió forint költséget igényelne. Ezért kell eldönteni, gaz­daságos-e a felújításuk, il­letőleg a megszüntetésük­kel jelentkező megtakarí­tásból nem lenne-e célra­val szolgál a harmadik öt­éves terv. Az eredeti terv bevételi és kiadási elő­irányzatainak teljesítése két év alatt csaknem elérte az ötéves terv teljes elő­irányzatát. Hogy ebben a folyamat^ bau mit jelentett a ver­seny, igen jól mutatják ezt az 1967-re hirdetett köz­ségfejlesztési verseny ered­ményei is. A helyi taná­csok, a tanácstagság, a tár­sadalmi és tömegszerveze­tek együttes munkája a la­kossággal — többek közt — a következő létesítmények­ben, alkotásokban reali­zálható: 10 orvosi rendelő­vel, 149 szolgálati lakással, 4 iskolai tanteremmel, 6 községi vízművel, 59 km vízhálózattal, 3 mélyfúrású kúttal, 65 km villanyháló­zattal, 1127 közvilágítási lámpahellyel, 93 ezer négy­zetméter szilárd burkolatú járdával, 24 km szilárd burkolatú úttal, s 156 ezer négyzetméternyi parkterü­lettel gazdagodtak közsé­geink, városaink. vezetőbb a korszerűség kö­vetelményeinek jobban megfelelő közúti hálózat és szállítóeszközök fejlesztése. Kifejtette, hogy a szállítás olcsóbbodásának feltétele a vasút és az autófuvarozás magasabb termelékenysége. Egyben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai kon­cepció szerint a megszűnt vasútvonalak nyomán a korszerűbb közúti szállítás tarifái semmiképp sem le­hetnek magasabbak, mint a vasútnál voltak. A vita összefoglalójában Buda Gábor ismételten ki­emelte: A napirendi téma előkészítése során a végre­hajtó bizottság rendkívül körültekintően ügyelt min­den érdek egyeztetésére, lehetőséget hagyva a továb­bi módosításokra. A vitá­ban elhangzott javaslatok­nak megfelelően ezért úgy módosítják a határozati ja­vaslatok egyik pontját, hogy az egyes állomások, illetve vasútvonalak távlatokban történő megszüntetéséhez, a korszerűbb szállítási fel­tételek megteremtéséhez további biztosítékokat kí­ván a KPM részéről a ta­nács. A napirendi téma össze­gezésekor dr. Varga Jenő megállapította, hogy a me­gyei tanács megfelelő tájé­koztatást kapott a közleke­déspolitikai koncepció Bács megyei vonatkozásáról. Egyidejűleg O/asolta; A n.ejyei tanács juttasson el egy értékelő összefoglalót a tanácsülésen elhangzott- kérdésekről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium­hoz, illetve a Miniszterta­nácshoz, hogy az ország egyik legnagyobb mezőgaz­dasági jellegű megyéjének a szállítással kapcsolatos feladatai — a lehetőségek­hez mértei — bedolgozha­tok legyének az országos tervekbe Is. Ezt követően a módosí­tott határozati javaslatokat határozattá emelte a ta­nácsülés. A továbbiakban dr. Kő­rös Gáspár vb-titkár ter­jesztette elő a múlt évi községfejlesztési verseny ér­tékeléséről szóló jelentést. Minden eddigi év ered­ményét felülmúlta a társa­dalmi munka értéke, amely meghaladta a 99 millió fo­rintot. A tanácsok közötti köz­ségfejlesztési verseny ered­ményeinek értékelésére ko­rábban, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-titká­rának elnöklete alatt, 15 tagú értékelő bizottság ala­kult. A megyei tanácsi ha­tározatba foglalt számos feltétel teljesítésének fi­gyelembevételével, az ér­tékelő bizottság a követke­ző, legjobb eredményeket elért járási, városi, községi tanácsokat javasolta — he­lyezésük szerint *— jutal­mazásra: A járás«* közül 1. Kalo­csa, II. Baja, 350 ezer fo­rint és zászló, illetve 200 ezer forint jutalommal. A városok versenyében — tekintettel az egész mi­nimális pontkülönbségre — Kecskemét és Kiskunhalas egyaránt első helyezett, s fele-fele arányban része­sülnek az I—II. díj együt­tes, 550 ezer forint össze­géből. A másodvárosok közül I. Dunapataj — jutalma 200 ezer forint és zászló, — a II. Bácsalmás, , 150 ezer forint jutalommal. A 4000 lélekszám feletti községek sorrendje és ju­talma: I. Hajós — 150 ezer forint és zászló; II. Mada­ras — 120 ezer forint; III. Sükösd — 50 ezer forint; IV. Harta — 50 ezer forint. A 4000 lélekszám alatti községek versenyében: I. Csátalja — .120 ezer forint és zászló; II. Nagybaracska — 80 ezer forint; III. Fel­sőszentiván — 40 ezer fo­rint; IV. Dunaszentbene- dek — 40 ezer forint. Az értékelő bizottság a községfejlesztési nagyaktíva megtartásának időpontjául 1968. május 8-át, helyéül pe­dig Dunapataj községet ja­vasolta. E témához szólt hozzá dr. Molnár Frigyes, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, megyénk országgyű­lési képviselője. Elöljáró­ban elismeréssel emlékezett meg arról a nagyszerű te­vékenységről, amely a köz­ségfejlesztési alap létreho­zása, 1957 óta a megye köz­ségeinek, városainak üte­mes fejlődését eredmé­nyezte. Majd hozzátette: — Az új gazdaság- irányítás körülményei kö­zött a község- és telepü­lésfejlesztési munkát úgy kell kiszélesíteni, hogy az mindenre kiterjedő legyen. Szolgálja az ipar és a me­zőgazdaság fejlesztését, a város és a falu közötti kü­lönbség fokozatos megszün­tetését, a kereskedelem fej­lődését, valamint a kultu­rális igények kielégítését. — Éppen ezért javasolja: — Fontolja meg a mejfei tanács a „községfejlesztés” fogalmát felváltó „telepü­lésfejlesztés” elnevezést. Ez utóbbi ugyanis leszűkíti a fejlesztés tartalmát A tanácsülés a megyei tanács vb és a Hazafias Népfront megyei elnöksége részéről adott jelentést, s az értékelő bizottság javas­latait jóváhagyólag elfogad­ta. Ügy határozott, hogy a vb 1968 szeptember 30-ig egy külön bizottságot hoz­zon létre. Ennek feladata lesz a mindent átfogó fej­lesztési verseny feltételei­nek kidolgozása. Délutáni programja so­rán először dr. Borbély La­jos pénzügyi osztályvezető 1967. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentését vitatta meg és hagyta jóvá a tanácsülés. Majd Sándor Béla építési-közlekedési osz­tályvezető előterjesztése nyomán a tanácskozás ugyancsak jelentős témáját, a vízszolgáltatást szabályo­zó tanácsrendelet tervezetet tárgyalta meg a megyei tes­tület. A tervezetet némi módosítással a megyei ta­nács elfogadta. (E közérde­kű téma részletes ismerte­tésére a közeljövőben visz- szatérünk.) A továbbiakban több be­jelentést fogadott el a ta­nácsülés, végezetül pedig interpellációk hangzottal, el. Ennek során felszólal Harmati Lajosné (Hajós) Filákovity Vitályosné (Her cegszántó) és K. Szabó Sán­dor (Izsák). Minden eddigit felülmúló eredmény a társadalmi munkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom