Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
IMS. március 2*7, szerda i oldat ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) tik magukat gazdájuknak Napirendre kell tehát tűzni ezek átadását az illetékes mezőgazdasági üzemeknek. A választópolgárok által egyik leggyakrabban felvetett téma a járdaellátottság. A járdaépítés teljesen a helyi fejlesztési alapokat terheli, ezért tanácsaink e munkában a lakosság további segítségére számítanak. Meglevő útjaink folytonos karbantartására hoztuk létre az útkarbantartó szerveket Ezután a vasúti személy- és áruszállítás helyzetének ismertetésére tért rá Buda elvtárs. Rámutatott, bár a közúti szállítás aránya az utóbbi években megkétszereződött, de még így sem meghatározó jellegű. Az elmúlt évek időszakos fuvarozási gondjain túljutottunk, a tüneti kezelés azonban problémáink rendezéséhez már nem elégséges. A közlekedés gerince — mint országosan, úgy megyénkben is — a száz év előtti gazdasági és technikai adottságok között alakult ki. Széchenyi István ködekedési koncepciója időtálló volt, de a mai követelményeket már nem képes kielégíteni. A több paint száz éve kialakított vonalhálózat az akkori ütés szállítóeszköz-viszonyokra épült és az akkor szükséges sűrű vasút- és vasúti állomáshálózat a mai műszaki, technikai követelmények miatt már túlhaladott Az ország 9360 km hosz- szú vasúti hálózatából 4060 kilométer terjedelmű törzs- hálózatra és fővonalakra a szállítási összteljesítmény Öl százaléka, az 5390 kilométert kitevő mellékvonalakra mindössze 9 százaléka jut. Az egymáshoz közel épülő vasútállomások 44 százalékán a kocsirakomá- nyú forgalom a jövő évre csökken és a napi három vasúti kocsit sem éri el. Az elaprózott, sűrű állomási rendszer nem biztosítja a technikai fejlődés előnyeinek gazdaságos kihasználását, mint például a Diesel- és villamos vontatásé, nagy raksúlyú vasúti kocsik, nagyterhelésű vasúti kocsik forgalomba állítását. Az elavult mellékvonali hálózat és a kisforgalmú állomások közeljövőben esedékes felújításai miatt dönteni kell, hogy ezek felújításra kerüljenek-e, vagy az anyagi erőforrásokat a n^gyforgalmú hálózat, illetve a közút korszerűsítésére fordítsák, s a kisforgalmú vonalak és állomások forgalmát a közúthálózat korszerűsítése után, autók, autóbuszok biztosításával a közútra tereljék át. Az ország mintegy 30 000 kilométer közúthálózatából 14 200 kilométer makadám burkolatú, 1400 kilométer pedig kiépítetlen. A vasútfelújításnál felszabaduló összegek egy részét a közúti forgalom javítására indokolt fordítani. A közlekedéspolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében — mondotta a továbbiakban Buda elvtárs —, megyénkben is előtérbe került: — a vasúti kocsi rako- mányú áruforgalom körzetesítése és — a kisforgalmú vasútvonalak forgalmának fokozatos közútra terelése. A körzetesítés következtében koncentráltabb, kevesebb vasútállomással rendelkező vonalak fokozott fejlesztése kerül előtérbe, a megmaradó vasútállomások korszerű technikai berendezéssel, a rakodás gépesítésére alkalmas eszközökkel történő egyidejű ellátásával. Ezzel párhuzamosan a gazdaságtalan üzemű, kisforgalmú mellékvonalak forgalma fokozatosan közútra terelhető. Tervvázlatunk szerint 22 állomáson és megállóhelyen kell a felülvizsgálatot és értékelést elvégezni. A kisforgalmú és megszüntetésre tervezett vasútvonalak megyénkben húzódó vonalszakasza 174 kilométer rendes nyomközű és 97 kilométer keskeny nyomközű vonalszakaszt érintene. Az elképzelés szerint a megye jelenlegi 599 kilométer hosszú normál nyomközű vasútvonala 425 kilométerre, a 68 állomás és megálló, illetve rakadó- hely 46-ra csökkenne. A körzetesítés eredményeképpen az átlagos vasútállomás-távolság 7,87 kilométerről 9,24 kilométerre tlőne meg. Különös problémát jelent a keskeny nyomközű kecskémét—kiskőrösi, kecskémét—kiskunmajsai vas-, útvonal jövendő sorsa. A kisvasút által átfogott terület közúthálózata is igen gyér. A tanyatelepülések bekapcsolását az ország gazdasági, kulturális vérkeringésébe ez idő szerint e vasúttal tudjuk biztosítani, bár nagyon kultúrálatlanul. A megszüntetésre tervezett vonalszakaszok napi teher- és személyforgalmát előzetesen felmértük. Hozzávetőleges számvetést készítettünk a megszüntetés előfeltételeként szükséges útkorszerűsítés, útépítés, teher-, személyjármfi igényről, valamint a felvevő állomások bővítéséről. Ezen túl a közelmúltban forgalomszervező területi munkabizottságot hoztunk létre, melynek feladata, hogy körültekintő részletességgel mérje fel az érintett területek forgalmi helyzetét, az adott helyzet módosításához szükséges valamennyi előfeltételt. Mindezek ismeretében legyen lehetőség tárgyilagos döntésre, hogy a népgazdaság összessége szempontjából is a leggazdaságosabb megoldás lehetőségét válasszuk. Buda elvtárs hangsúlyozta: a tanácsülésnek most nem az állomások és vonal- szakaszok megszüntetéséről kell döntenie, hanem a hosszabb távlatú koncepció elvi elfogadásáról. Az említett bizottságok nagyon aprólékos vizsgálódásainak ismeretében így nyílik meg a lehetőség a konkrét döntések meghozatalára. Felszólalások Buda Gábor előterjesztése után sokoldalú vita bontakozott ki. Ennek során felszólalt Sarok Antal, Tán- czos Sándor, Deák István (Lakitelok), Nagy Sándor (Kecel), Filákovity Vitá- lyosné (Hercegszántó), K. Szabó Sándor (Izsák), Harmati Lajosné (Hajós), Vámos Ferenc (Felsőszentiván) és Sohajda József (Kecskemét) tanácstag. Ezt követően Horn Dezső miniszterhelyettes kért szót. Az 1967. évi községfej- lesatés feladatainak végrehajtásáról és a tanácsok közötti községfejlesztési verseny értékeléséről szóló beszámoló egyben a tízéves múltra visszatekintő község-, illetve várospolitikai tevékenységről is számot adott. A községfejlesztési munka eredményes tíz esztendeje zárult le a múlt évvel. A kezdeti nehézségek után — a párt- és tanácsi szervek, társadalmi és tömegszervezetek irányításával — a lakosság egyre nagyobb tömegeit sikerült alkotó együttműködésre megnyerni a lakóhely, a szülőföld fejlesztésére. Ennek eredményeként fejeződött be a megye villamosítása, a legmerészebb elképzeléseket is felülmúló mértékben bővült a vízhálózat, épültek a kultúr- házak, utak, járdák — vált korszerűbbé, szebbé az élet. Hogy a lakosság hozzájárulása mint gyorsította meg a fejlődést, jó példáA témával kapcsolatban kifejtette, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium sem tartja kielégítőnek az áruszállítás és a személyi forgalom jelenlegi színvonalát. Emlékeztetett azonban a 4—5 évvel ezelőtti rendkívüli szállítási problémákra, s az azok nyomán történt intézkedésekre. A többi között megemlítette: Azóta sok milliárd forint ráfordítással folyamatban van a vasúti rekonstrukció és megkezdődött az egész közlekedés fejlesztése. Elmondotta továbbá, hogy a közútfejlesztésre — a kormány jóváhagyásával — útalap létesült, melynek jóvoltából a fejlesztés költségeit nemcsak az állam viseli, hanem bizonyos mértékben az abban érdekeltek, a közúti hálózat használói is. Az egyes kisállomások és vasútvonalak helyzetével kapcsolatban kifejtette: állaguk sürgeti a felújítást. Ez azonban sok százmillió forint költséget igényelne. Ezért kell eldönteni, gazdaságos-e a felújításuk, illetőleg a megszüntetésükkel jelentkező megtakarításból nem lenne-e célraval szolgál a harmadik ötéves terv. Az eredeti terv bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése két év alatt csaknem elérte az ötéves terv teljes előirányzatát. Hogy ebben a folyamat^ bau mit jelentett a verseny, igen jól mutatják ezt az 1967-re hirdetett községfejlesztési verseny eredményei is. A helyi tanácsok, a tanácstagság, a társadalmi és tömegszervezetek együttes munkája a lakossággal — többek közt — a következő létesítményekben, alkotásokban realizálható: 10 orvosi rendelővel, 149 szolgálati lakással, 4 iskolai tanteremmel, 6 községi vízművel, 59 km vízhálózattal, 3 mélyfúrású kúttal, 65 km villanyhálózattal, 1127 közvilágítási lámpahellyel, 93 ezer négyzetméter szilárd burkolatú járdával, 24 km szilárd burkolatú úttal, s 156 ezer négyzetméternyi parkterülettel gazdagodtak községeink, városaink. vezetőbb a korszerűség követelményeinek jobban megfelelő közúti hálózat és szállítóeszközök fejlesztése. Kifejtette, hogy a szállítás olcsóbbodásának feltétele a vasút és az autófuvarozás magasabb termelékenysége. Egyben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai koncepció szerint a megszűnt vasútvonalak nyomán a korszerűbb közúti szállítás tarifái semmiképp sem lehetnek magasabbak, mint a vasútnál voltak. A vita összefoglalójában Buda Gábor ismételten kiemelte: A napirendi téma előkészítése során a végrehajtó bizottság rendkívül körültekintően ügyelt minden érdek egyeztetésére, lehetőséget hagyva a további módosításokra. A vitában elhangzott javaslatoknak megfelelően ezért úgy módosítják a határozati javaslatok egyik pontját, hogy az egyes állomások, illetve vasútvonalak távlatokban történő megszüntetéséhez, a korszerűbb szállítási feltételek megteremtéséhez további biztosítékokat kíván a KPM részéről a tanács. A napirendi téma összegezésekor dr. Varga Jenő megállapította, hogy a megyei tanács megfelelő tájékoztatást kapott a közlekedéspolitikai koncepció Bács megyei vonatkozásáról. Egyidejűleg O/asolta; A n.ejyei tanács juttasson el egy értékelő összefoglalót a tanácsülésen elhangzott- kérdésekről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz, illetve a Minisztertanácshoz, hogy az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági jellegű megyéjének a szállítással kapcsolatos feladatai — a lehetőségekhez mértei — bedolgozhatok legyének az országos tervekbe Is. Ezt követően a módosított határozati javaslatokat határozattá emelte a tanácsülés. A továbbiakban dr. Kőrös Gáspár vb-titkár terjesztette elő a múlt évi községfejlesztési verseny értékeléséről szóló jelentést. Minden eddigi év eredményét felülmúlta a társadalmi munka értéke, amely meghaladta a 99 millió forintot. A tanácsok közötti községfejlesztési verseny eredményeinek értékelésére korábban, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-titkárának elnöklete alatt, 15 tagú értékelő bizottság alakult. A megyei tanácsi határozatba foglalt számos feltétel teljesítésének figyelembevételével, az értékelő bizottság a következő, legjobb eredményeket elért járási, városi, községi tanácsokat javasolta — helyezésük szerint *— jutalmazásra: A járás«* közül 1. Kalocsa, II. Baja, 350 ezer forint és zászló, illetve 200 ezer forint jutalommal. A városok versenyében — tekintettel az egész minimális pontkülönbségre — Kecskemét és Kiskunhalas egyaránt első helyezett, s fele-fele arányban részesülnek az I—II. díj együttes, 550 ezer forint összegéből. A másodvárosok közül I. Dunapataj — jutalma 200 ezer forint és zászló, — a II. Bácsalmás, , 150 ezer forint jutalommal. A 4000 lélekszám feletti községek sorrendje és jutalma: I. Hajós — 150 ezer forint és zászló; II. Madaras — 120 ezer forint; III. Sükösd — 50 ezer forint; IV. Harta — 50 ezer forint. A 4000 lélekszám alatti községek versenyében: I. Csátalja — .120 ezer forint és zászló; II. Nagybaracska — 80 ezer forint; III. Felsőszentiván — 40 ezer forint; IV. Dunaszentbene- dek — 40 ezer forint. Az értékelő bizottság a községfejlesztési nagyaktíva megtartásának időpontjául 1968. május 8-át, helyéül pedig Dunapataj községet javasolta. E témához szólt hozzá dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, megyénk országgyűlési képviselője. Elöljáróban elismeréssel emlékezett meg arról a nagyszerű tevékenységről, amely a községfejlesztési alap létrehozása, 1957 óta a megye községeinek, városainak ütemes fejlődését eredményezte. Majd hozzátette: — Az új gazdaság- irányítás körülményei között a község- és településfejlesztési munkát úgy kell kiszélesíteni, hogy az mindenre kiterjedő legyen. Szolgálja az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését, a város és a falu közötti különbség fokozatos megszüntetését, a kereskedelem fejlődését, valamint a kulturális igények kielégítését. — Éppen ezért javasolja: — Fontolja meg a mejfei tanács a „községfejlesztés” fogalmát felváltó „településfejlesztés” elnevezést. Ez utóbbi ugyanis leszűkíti a fejlesztés tartalmát A tanácsülés a megyei tanács vb és a Hazafias Népfront megyei elnöksége részéről adott jelentést, s az értékelő bizottság javaslatait jóváhagyólag elfogadta. Ügy határozott, hogy a vb 1968 szeptember 30-ig egy külön bizottságot hozzon létre. Ennek feladata lesz a mindent átfogó fejlesztési verseny feltételeinek kidolgozása. Délutáni programja során először dr. Borbély Lajos pénzügyi osztályvezető 1967. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentését vitatta meg és hagyta jóvá a tanácsülés. Majd Sándor Béla építési-közlekedési osztályvezető előterjesztése nyomán a tanácskozás ugyancsak jelentős témáját, a vízszolgáltatást szabályozó tanácsrendelet tervezetet tárgyalta meg a megyei testület. A tervezetet némi módosítással a megyei tanács elfogadta. (E közérdekű téma részletes ismertetésére a közeljövőben visz- szatérünk.) A továbbiakban több bejelentést fogadott el a tanácsülés, végezetül pedig interpellációk hangzottal, el. Ennek során felszólal Harmati Lajosné (Hajós) Filákovity Vitályosné (Her cegszántó) és K. Szabó Sándor (Izsák). Minden eddigit felülmúló eredmény a társadalmi munkában
