Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-15 / 63. szám
4. oldal 1968. március 15. péntek Á „kalandos" társaság WS alandosok szövetsége a középkorban tulajdonkép- pen jótékony vallásos egyesület volt. Fő céljának tekintette, hogy halálozás esetén tagjainak és hozzátartozóinak végtisztességéről gondoskodjék. Azonban temetéseken kívül is összejöttek a társaság tagjai, mégpedig rendszeresen minden hónap elsején, amit latinosán Ca- lendae-nek neveztek. Ebből torzítódott a nép száján a kalandos név. A havi találkozások közös lakomákkal végződtek. A tagságnak — borban az igazság — megoldódott a nyelve és a jótékonykodáson túl egyébről is szót ejthettek. Teszem azt szóvá tehették az ország dolgát és a hatalmasok túlkapásait is, mert ismételten keletkeztek olyan törvények, amelyek korlátok közé igyekeztek szólítani a kalandosok tevékenységét. A jönemesség és kisnemesség egymás között torzsal- kodott a hatalomért. A két párt között váltakozó szerencsével folyt a harc. A Szapolyai János párti Wer- bőczynek és híveinek sikerült kibuktatniok a nádori székből a hatalmaskodó Báthory Istvánt és a nem tisztázott pénzügyi vállalkozásokba bonyolódott Thurzó Elek főkincstárnokot. Werbőczy a Dózsa-felkelés leverése után alkotott megtorló törvények szellemében kormányzott. Mikor a király környezete a fenyegető török veszedelemre való tekintettel a népet legalább részben fegyverhez kívánta juttatni, Werbőczy és pártja ezt megakadályozta. Mind a főnemességben, mind a köznemességben még élénken éltek a parasztfelkelés emlékei és tartottak attól, hogy a felfegyverzett tömegek nem a török ellen fordulnak majd, hanem számon kérik a felkelést leverő nemesek Temesvár környéki kegyetlenkedését. Werbőczy a néppel szemben mindig erőskezünek bizonyult. Vérbefoj- totta a besztercebányai bányászok lázadását és vezetőiket a már Temesvárnál alkalmazott módon kivégeztette. /j hangulat Werbőczy ellen fordult. Ezt a pillanatot használta fel Báthory István pozíciója visszaszerzésére. Engedélyt kért a királytól, hogy a kecskeméti kalandosok társaságát titkos szövetséggé változtassa Werbőczyék ellen. Hogy miért esett a választása éppen Kecskemétre, arra sem az országos történetírók, sem a kecskeméti források nem adnak magyarázatot. Hornyik János tényként említi, hogy Báthory István volt nádor és megbízottai itt tevékenykedtek és eszméiknek megnysrté/c a kecskeméti kalandosokat. Sem Báthory, sem bizalmasai nem tartoztak Kecskemét eszmei földesurai sorába. Talán a legutóbbi országgyűlések helyének — Hatvan, Rákos — közelsége volt az indok, vagy hogy ebben az aránylag népes városban volt nagyobb a kalandosok társasága, mint másutt. Vagy hogy Kecskemét szélesebb körű kereskedelme révén bővebb értesülést kapott a török készülődéséről, mint mások. Hatással lehetett a kecskemétiekre az is, hogy az iparosság tudomást szerzett Werbőczyék Szálkái érsek elleni intrüzáiról, s hogy az érseket mint vargaivadékot emlegették, Báthorynak meg marha- és bőrkupeckedését vetették szemére. Bethlenék ügyesen használhatták ki a kecskeméti iparos céhek és a tőzsérek érzékenységet. Hiszen a város életében mindkét réteg fontos szerepet vitt. 1%/fint történhetett, mint nem, de tény, hogy 1526-”■* áprilisának végén a Bethlen István vezérelte elégedetlenek, maguk mellé véve a kecskeméti kalandosok közül az arra alkalmasakat, mintegy kétszáz embert — akiknek mint nem nemeseknek+iem lett volna joguk megjelenni az országgyűlésen — fegyveresen jelentek meg Rákoson. Április 24-én kezdték meg agitációjukat főleg a kisnemesség körében. Azzal érveltek, hogy Werbőczy a török veszedelmet semmibe véve ellenzi a királynak azt a tervét, hogy a parasztságot is állítsák csatasorba a török ellen. Április 25-én, az országgyűlés kimondta Werbőczy letételét és ismét Báthoryra ruházta a nád-orságot. Werbőczy Erdélybe menekült. Április 27-én a tanácskozásokon a szólásszabadság biztosítását követelték az országgyűlés résztvevői, köztük a kecskemétiek. A résztvevők többsége kétségtelenül jóhiszemű volt. Remélték, hogy a hatalomnak a király kezében való egységesítésével az ország teljes erejét vethetik a fenyegető török veszedelem elé. De a hatalomból eltávolított párt nem volt hajlandó támogatni Báthoryék politikáját. Báthory és hívei sem. vették komolyan ígéreteiket. Ott folytatták, ahol abbahagyták. A török szultán teljesen tisztában volt a magyarországi helyzettel és a legkedvezőbbnek tartott pillanatban megindította hatalmas ármádiáját. És 1526 augusztus 29-én „hősvértől pirosult gyásztér”-ré, „nemzeti nagy létünk nagy temetőjé"-vé vált Mohács. Pontosan egy hónap múlva, 1526 szeptember 29-én a Duna bal partján visszavonuló török fősereg bal szárnyát biztositó oldalvéd elérte és feldúlta Kecskemétet. A lakosság egy része lábasjószágával együtt a Tőserdő Tisza- menti öntéses területein, a környező vidékek nagykiterjedésű tavainak nádasaiban keresett menedéket. Akiket elért a martalóchad, azoknak nemigen volt szükségük sem kalandos társaságra, sem végtisztességre. /# környéknek a tatárjárás után még pusztává nem-í* vált falvai akkor tűntek el. Némelyiknek megpörkölt templomromjai közt csak sok-sok idő múltán akadtak a bennégettek elszenesedett csontjaira. Joós Ferenc Titkár elvtárs, jelentem... A napokban egyik katonai egységünknél látogatást tett dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első átkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke. A parancsnokok a szolgálatban levő katonák, a légvédelmi üteg parancsnoka, egyaránt így fogadta Molnár elvtársat: „Titkár elvtárs, jelentem!” Beszélgetés közben a katonai terminológia beidegződött szokásaként sokszor visszatért a szó: „Jelentem”. A szűkén egynapos . látogatás alatt, valóban sok mindent jelen- tettok a parancsnokok, a katonák a párt megyei első titkárának. A híradó katonák tantér- mében például az egyik fiatal hadnagy, aki nemrég került ki a főiskoláról, találmányát mutatták be. Lényege, hogy a távirászok egymástól függetlenül, de egyidőben adják és veszik a morsejeleket a parancsnok kapcsolása alapján. Molnár és Varga elvtársak az elismerés után, közvetlenül is kitapasztalták, hogyan működik ez a kiképzést segítő berendezés. Humorban sem volt hiány. Az egyik légvédelmi harcállásponton az ütegpn- rancsnok arról beszélt, hogy a csöves tüzérség bár kilométerekről „látja” a célt, több száz gránátot kell kilőni megsemmisítésére. Vezetőink nemcsak meglepődtek, de vitába is szálltak az ütegparancsnokkal: „Több száz lövedék? Hiszen addig az agresszor árkon-bokron túl van!” — jegyezte meg Molnár elvtárs. Az ütegparancsnok már-már a sarokba szorult, de kivágta magát: „Jelentem, a több száz lövés tizenkét másodperc alatt történik”. Varga elvtárs nevetve nyugtázta a választ: Miért nem ezzel kezdte? így már más!” A tiszti lakótelepen az egység parancsnoka elmondta: A lakáshiány csökkentése érdekében, a lakásokat maguk tervezik, saját erőből építik. A tanácsi rendelkezésű lakásokat így majd fel tudják szabadítani. Ugyanitt hangzott el az első kérés: Járda kellene a lakótelepen.,. Különösen a sportkombinátban tett szemle során mutatkozott meg igazán a hadsereg és a lakosság közötti szoros kapcsolat. Az alakulat valóban fővárosi színvonalú sporttelepet épített, futball-, futó- és atlétikai pályákkal. „A sporttelepet magunknak készítettük — így a parancsnok —, de főleg a város fiataljai, sportolói használják. Elhatároztuk, hogy már ebbén az évben tovább fejlesztjük. Egy gazdasággal kötött megállapodás szerint téglát kapunk munkadíjként. Tornatermet építünk, amit már a jövő télen használhatnak a teremsportot kedvelők...” Epizódok, komoly, megfontolt beszélgetések egymást követték. A látogatás végén Molnár elvtárs így foglalta össze a nap tapasztalatait: „Nagyon örülök a látogatásnak. A közvetlen tapasztalat a legjobb információ. A kiképzés tervszerű, ötletes, biztosítva vannak hozzá az anyagi és személyi feltételek. Ez a nap kölcsönös haszonnal járt. Mi megismerkedtünk a legmodernebb fegyverzettel, azok jól kiképzett kezelőivel, s elmondtuk azt is, hogy mi, mit teszünk”. A látogatás summázata nem lehet más: NéphadseBolti gépek javítása 48 órán beiül A Kecskeméti Általános Fogyasztási Szövetkezet vendéglátóipari üzemeiben és boltjaiban levő kereskedelmi gépek javítása nagy gondot okozott a korábbi ivekben. A fővárosból kellett ugyanis szerelőt hívatni, vagy odaszállíttatni az elromlott berendezéseket. Az elmúlt évben a szövetkezet kilenc szakmunkásból álló részleget szervezett, s megbízta a gépek karbantartásával és javításával. Létszámuk azóta tizenegyre emelkedett, ám munkaterületük is bővült ök végzik ma már a megyeszékhelyen kívül a kecskeméti, kiskunfélegyházi és dunavecsei járás földművesszövetkezeteinél levő hűtőgépek, hűtőpultok, presz- szó- és fagylaltgépek stb. javítását Tavaly 1,1 millió forint értékű javítást végeztek. Munkájukat megkönnyíti, hogy két motorkerékpár és egy gépkocsi teszi gyorsabbá a szerelők közlekedé- dését. Ily módon 48 órán belül ismét üzemképessé tudják tenni a vendéglátóipari és kereskedelmi bolthálózatban elromlott gépeket ' Április 1-től kedvezményes tüzelőakció A SZOT a Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben az idén is megszervezte a kedvezményes tüzelőakciót. Az előkészületek után már megkezdődött az utalványok szétosztása, s március végéig folyamatosan valamennyi üzem megkapja az utalványokat. A kedvezményes akció hivatalosan április 1-én kezdődik, azonban az előbb jelentkezők megrendeléseit korábban is elfogadják. Az idén 850 millió forint értékben, mintegy 240 000 vagon tüzelőanyagnak megfelelő, 1,4 millió utalványt bocsátanak ki. Az ez évi mennyiség lehetővé teszi, hogy egy dolgozó több utalványt kaphasson. Az Idén kétféle, 600 és 900 forintos utalványt adnak ki. Mindkét névértékű utalvány — a telepi készletektől függően — bármilyen tüzelőanyagra beváltható. (MTI) regünk katonái megtesznek mindent a haza védelméért. Nem feledkeznek meg azonban arról sem, hogy jó ki képzési eredmények, a hadi- technika megóvása mellett, a termelés segítésével, városfejlesztési munkával ia viszonozzák a rájuk költött forintokat. Gémes Gábor Jolii) magnószalag A Polimer Ktsz hamarosan ú> típusú magnetofonszalagot hoz forgalomba. A szalag hossza 3S0 méter, s így alkalmas nagy művek felvételéhez. A kísérletek szerint az új magnószalag az eddigieknél sokkal jobb elekíro-akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik. Képünkön: ellenőrzik a magnószalagot. (MTI-foto — Bereth Ferenc felvétele.) Új utakon az űjítómozgalom Népgazdaságunkban« s ezen belül megyénkben is régi hagyományai vannak az újító- mozgalomnak. Műszaki értelmiségiek. fizikai munkások, ezrei törik a fejüket azon, hogy hogyan tehetnék gazdaságosabbá a termelést. Bács-Kiskun megyében tavaly 2764 újítást nyújtottak be, 1536-ot elfogadtak, s közülük már 1152-t sikerrel alkalmaznak az üzemekben. A mozgalom kibontakozását azonban eddig sok akadály fékezte. Hiányzott többek között az újítók megfelelő anyagi és erkölcsi elismerése, s nem egy helyen szűklútókörüség, vagy nemtörődömség vette kedvét az újjal foglalkozóknak. A múlt év decemberében egy kormányrendelet jelent meg, amely megszabja a mozgalom további útját. Erről beszélgettünk a napokban Kovács Pállal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa köz- gazdasági munkabizottságának vezetőjével. — Nagy szükség volt már erre a rendeletre — mondotta elöljáróban Kovács elvtárs — számos eddig vitatott kérdésre ad világos választ és több hasznos új módszer bevezetését teszi lehetővé. Ez lényegében keretrendelet. nem szab merev határokat, nagyobb önállóságot is biztosít az üzemeknek. A műszaki dolgozók közül például eddig azok, akik gyártmányfejlesztéssel. vagy üzemszervezéssel foglalkoztak, nem újíthattak, mert munkaköri kötelességként előírták ezt részükre. Természetesen a munkaköri kötelesség továbbra is megmaradt, de lehetőség nyílt a kiemelkedő munka, a „jelentős alkotás” anyagi elismerésére. Alapbéremeléssel, prémiummal, jutalmakkal lehet ösztönözni a műszakiakat a további újításokra. Amennyiben olyan pályázaton vesznek részt, amelyet egyébként az ő munkakörükön belüli feladatok megoldására hirdet az üzem, jogosultak a külön díj felvételére. Ez a módszer minden bizonnyal tovább szélesíti majd az újítók táborát. — Mi ösztönzi még az újítókat? — Igen fontos a mozgalom jövője szempontjából az is — folytatta Kovács Pál —, hogy a vállalat kísérleti, vagy hasznosítási szerződést köthet az újítókkal. Ez a részletes megállapodás elejét veszi az esetleges kedvet rontó vitáknak és biztosítja a megvalósítás reális feltételeit. Lehetőség nyílik még arra is, hogy a vállalat — ha valami ok miatt nem használja fel az újítást — eladhassa azt más üzemnek. Lényeges szempont —és többek között ez bizonyítja a nagyobb önállóságot — hogy az üzemeknek, vállalatoknak saját újítási szabályzatot kell kidolgozniok. s ebben határozzák meg a „házon belüli” rendszabályokat. Nagy erkölcsi elismerést jelent majd a Kiváló újító kitüntetés odaítélése az arra érdemesnek. Ezekről a kérdésekről különben igen sok szó esett a néhány héttel ezelőtt tartott újítási ankéten. Itt mintegy 150 résztvevő előtt Kiss András elvtárs, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese részletesen ismertette a rendelet végrehajtójának módjait és számos problémára adott választ. Megyénkben már számos üzem készítette el saját újítási szabályzatát, ezek közül különösen a Bajai Finomposztó Vállalaté mutatkozik ösztönzőnek. — Bízunk abban — mondotta befejezésül a munkabizottság vezetője —, hogy a gazdasági vezetők élnek majd a lehetőségekkel és a rendelet végrehajtásával segítik az ú iíf ■''mozgalom további erősödését. P. U
