Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-09 / 33. szám
4. oldal 1968. február 9, péntek Az ügyész to/Mból r ...r Bi új földtörvény és veptajtasa A .földtulajdon és föld használat továbbfejlesztéséről szóló jogszabályok végrehajtása, értelmezése tekintetűben több kérdéssel fordultak a megyei tanácshoz, a Petőfi Népe szerkesztőségéhez és az ügyészséghez is. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy tájékoztatást adjuk a szóban forgó rendelkezésekről. A törvény — az 1967. évi IV-es — általános indoklása szerint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről kiadott jogszabályok a termelőszövetkezetek legfontosabbb termelőeszköze, a föld jogi helyzetének rendezésével, a tsz földtulajdon létrehozásával olyan folyamatot indítanak el, amely hosszabb időre megszabja a nagyüzemi gazdálkodás irányát. Ha- zánkban a közös gazdaságok jelenleg több mint 8 millió holdon gazdálkodnak, de a birtokukban levő föld nagyrészének csak használói, nem tulajdonosai. Egységes szövetkezeti földtulajdon Eddig állandó törekvés volt, hogy a földrendezésekkel kialakított nagyüzemi táblák még akkor is a tsz használatában maradjanak, ha a használat alapjául szolgáló jogviszony megiffint, vagy megváltozott. Az említett törvény es végrehajtási rendeletéi — a 36/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet és a 7/1957«, MÉM sz. rendelet — elsősorban a nagyüzemi gazdálkodást folytató mezőgazda- sági tsz-ekre vonatkoznak. Elöljáróban mindjárt le kell szögezni: a jogszabályokban nincs szó arról, hogy valakinek a földjét elveszik, vagy attól más módon megfosztják. Ilyen aggályok csupán a jogszabályok félreértéséből származhatnak. Az új rendelkezések elsődlegesen a tsz gazdálkodási biztonságát, az egységes szövetkezeti föld- tulajdon megteremtését kívánják elősegíteni. A földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztéséről szóló jogszabályokat természetesen csak a tsz- törvénnyel és annak végrehajtási utasításaival együtt lehet alkalmazni. E két jogszabály együttes alkalmazása teszi lehetővé, hogy az egyes rendelkezéseket megnyugtató módon és megfelelően értelmezzék a tsz-ek, hatóságok és a jogkereső érdekeltek is. A* egyik leggyakrabban vitatott kérdés, hogy a pártoló tagsági viszony törvényi megszüntetése után mi lesz a tényleges helyzet? A tsz-ek már kiadták a felhívásokat a volt pártoló tagoknak, hogy megkérdezzék: rendes tagként belépnek-e a közös gazdaságba. A pártoló tagok tehát alaposan mérlegelhetik választásukat és egyrészt nyilatkozatukból, másrészt a közgyűlés határozatától függően, a korábbi pártoló tagsági viszony átalakítható tagsági kapcsolattá, s ebben az esetben a föld tulajdonjoga továbbra is a belépőé marad. De ha volt pártoló tag nem kéri felvételét, illetve ha a közgyűlés nem veszi fel, továbbra is kívülálló lesz és a tulajdonát képező föld 1969. január 1-vel a tsz tulajdonába megy át — természetesen a törvényben megállapított pénzbeli térítés ellenében. Szóljunk röviden az úgy- neves:ett kívülállókról, akiknek földjét valamilyen jogcímen használják a tsz-ek, de maguk nem dolgoznak a közös gazdaságokban. Az ő tulajdonukban levő ingatlanok is 1969. január 1-től a tsz-ek tulajdonába mennek át szintén a jogszabályokban meghatározott térítés ellenében. Fokozatos rendezés Az új jogszabályok tehát — mint ahogy a fentebb elmondottak is bizonyítják—, elsősorban a tsz-ek és a kívülállók közötti tulajdonviszonyokat rendezik és a szövetkezeti tulajdont fokozatosan — mondhatnánk első lépcsőben — a tsz-ek használatában levő, de kívülállók tulajdonát képező földekből kívánják fejleszteni. E földek megváltásával kapcsolatos eljárásokat az említett jogszabályok részletesen körülhatárolják. A felmérések elvégzésére bizottságokat kell létrehozni, amelyek majd javaslatokat tesznek az illetékes földhivataloknak a határozatok meghozatalára. Az új rendelkezés lehetőséget ad arra is, hogy a megváltás alapján tsz-tu- lajdonba került földből 800 —1600 négyszögölnyi területet meghagyjanak a tulajdonosnak. Erre az úgynevezett mentesítésre irányuló kérelmet az érdekeltek 1969. január 1-ig-terjeszthetik elő a járási földhivataloknál. A mentesítési eljárások során, a kérelmek elbírálásánál vizsgálni kell a rászorultságot, az illető anyagi és szociális helyzetét. A személyi földtulajdon megállapítására, illetve szerzésére is lehetőséget nyújtanak a jogszabályok. A törvény szerint az állampolgárok községek, városok belterületén levő földjei legfeljebb 1600 négyszögölig személyi tulajdonban vannak. Zárt kerti szőlő, vagy gyümölcsös esetében ez legfejlebb 800 négyszögöl lehet. A törvény indoklása szerint ugyanis számos olyan munkás, alkalmazott él falun, városon — a tsz- tagokon kívül —, akik részére méltányos a minimális földhasználat lehetővé tétele. A zárt kertekre vonatkozóan még el kell mondani, hogy az új szabályok szerint a tsz-en kívülálló földtulajdonosok a személyi földtulajdon mértékét meghaladó — tehát a 800. illetve az 1600 négyszögölön felüli — területet választásuk szerint a zárt kerten kívüli földre kicserélhetik, vagy eladhatják. Eladás esetén a tsz-t, illetve az államot elővásárlási jog illeti meg. ményföldek kérdése is. Az új törvény ezt egységesen, szabályozza, meghatározva a jogosultság feltételeit, s annak mértékét. Az illetményföld személyenként a 800 négyszögölet általában nem haladhatja meg. Űj lehetőséget biztosítanak a rendelkezések a tanácsok végrehajtó bizottságai részére abból a célból, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas állami földeket kisebb részletekre osztva — 200—400 négyszögöl — kertszerű művelés céljára eladhatják, vagy bérbeadhatják. A most megjelent jogszabályok az egységes tulajdoni és használati jogviszonyok kialakításának első lépcsőjét képezik. A későbbiekben alkotandó földjogi kódex lesz hivatva a kérdéseket teljes részletességgel és hosszabb időre rendezni. Addig azonban ajánlatos a cikk elején említett jogszabályok figyelmes, részletes tanulmányozása, mert így az egyes állampolgárok, a konkrét ügyekben eljáró hatóságok, illetve tsz-ek munkája lényegesen könnyebbé válik. Dr. Nagy László ügyész 4 utóbusz- közlekedésünk helyzetéről Eredmények, gondok, tervek A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága múlt heti ülésén, egyik témaként a város autóbuszközlekedésének helyzetéről tárgyalt. Az előterjesztés néhány, valamennyiünket érintő részletét érdemes bővebben is ismertetni. 1967-ben: tízmillió utas A megyeszékhelyen a helyi közlekedés mintegy két évtizedes múltra tekinthet vissza. Abban a kis híján 16 esztendőben, amióta a tanács a forgalom bonyolítását, szervezését és irányítását az AKÖV-nek adta át, a járművek férőhelykapacitása csaknem a két és félszeresére emelkedett. Bevált az 1965-ben bevezetett perselyes kiszolgálási rendszer, illetve a havi bérletjegyek alkalmazása. A helyi járatok teljesítménye, s ezzel párhuzamosan az utasok száma évről évre nő. A megtett kilométer 1962- höz viszonyítva 44 százalékkal, míg az utaslétszám 23 százalékkal magasabb, s ez utóbbi tavaly megközelítette a 10 milliót. A csúcsforgalmi időszakokban a Az illefményföld IJhhez a témához kapcsolódik az eddig eléggé szétszórtan szabályozott illet- kockás paprikavetést. legnépesebb vonalakon rendszeresen közlekednek mentesítő járatok. Átmeneti nehézségek Jelenleg az egyik legna gyobb gondot a város köz művesítésével együttjáró út elzárások okozzák. A tere- lőutakon való közlekedés miatt több eddigi megállóhely kimarad, hosszabb a menetidő, s ez nem egyszer késéshez, a csatlakozásról való lemaradáshoz vezet, Egyre fokozódó nehézséget jelent a tanácsházi központnál tapasztalható balesetveszélyes zsúfoltság. Az autóbuszokra váró utastömeg a gyalogosforgalmat is akadályozza. Az elkövetkező években éppen ezért feltétlenül szükséges egy korszerű helyijárati csomópont kialakítása. Sűrített járatok, munkásbuszok Az Autóközlekedési Vállalat rövidesen néhány járat útvonalának a módosítását tervezi, a legjobban igénybe vett 1-es, 3-as, 6-os, 11-es és 12-es járatokat pedig sűríteni kívánja. Az ősztől kezdve pedig több nagy forgalmú vonalon gondoskodik a dolgozók 22 óra utáni hazaszállításáról. A rohamosan növekvő utasforgalom igényeinek kielégítésére a járatokat fenntartó vállalat igyekszik a lehetőség szerint rugalmasan, hatékonyan intézkedni. Figyelemmel és tekintettel vannak arra is, hogy napjainkban szaporodik a város központjából a peremrészekre települő vállalatok száma. Ezek vezetőségeivel történt megbeszélések már eddig is jó eredményre vezettek, megnyugtató megoldást hoztak. Az AKÖV a jövőben is arra törekszik, hogy az ezután kitelepítendő vállalatok dolgozóinak érdekében hasonlóan előnyös utazási lehetőségeket tudjon teremteni. J. T. tWBSmSiSa Rászolgáltak az elismerésre Aki a múlt hét végi, sűrű ködben valamely távolsági, vagy akár helyi járat utasa volt, tanúsíthatja: ritkán kíséri a buszok vezetőit olyan tömeges, féltő aggodalom, mint azon a bizonyos két napon, s főként a február 2-t, pénteki reggelen. A Cegléd—Kecskemét közötti távolsági autóbusz utasterében feszült volt a csend. A tekintetek a vezetőre szegeződtek. (Előtte, a fülke ablakán túl köd borította az utat, a szemközti forgalmai.) A járművezető előrehajolva, szinte felemelkedve az ülésen, keményen markolta a volánt. Minden idegszála a síkos úttest belátható darabjára összpontosult. Eszébe jutott-e, hogy ezúttal a megszokottnál is jobban a „kezében" van az utasok élete, testi épsége? ö a megmon- dója. Egy azonban bizonyos: Szokatlanul kemény erőpróbára tette öt ezen a reggelen a természet. Annyi köszönet és hálál- kodás nem hangzott el mostanában, mint amennyivel a bajnélküli megérkezésért, az úti cél végén — okkal — elhalmozták a buszvezetőket. S ami ennél is jólesőbb; A péntek reggeli idegfeszítő utazás, s a gépjárművezetők iránti hála nem halványult napok múlva sem. Fél' füllel 'épfieh Wtá' teg- gel hallottam egy, a munkahelyre naponta busszal bejáró kis csoport beszélgetését erről. „Mit szólnátok hozzá, ha hálánk jeléül legalább egy tábla csokival lepnénk meg a buszvezetőt? Biztosan jólesne neki. Elvégre neki köszönhetjük, hogy azt a reggeli utat ép bőrrel megúsztuk...” Nem tudom, hogy a kedves indítvány tettre váltódott-e. Egy azonban bizonyos; minden elismerésre rászolgáltak az azokban a kritikus napokban is derekasan helytálló gépjárművezetők. Ezért, a tábla csoki helyett, sok-sok utas nevében hadd tolmácsoljuk ezúton: Köszönet érte! P. I. Zöldségek, Tárosellátásra Kimondottan városellátásra rendezkedik be az idén a Kalocsai Iszkra Tsz zöldségkertészete. Terményeiket Kalocsán kívül, Budapesten, Dunaújvárosban és Kiskőrösön értékesítik. A 11 ezer négyzetméternyi üvegfelület alatt március közepén már szedhető lesz a saláta. Majd sorra kerül a karalábé, a zöldhagyma és a paprika. Az utóbbi között új fajta is akad: a nagytétényi csok- ros fehér. A képen: Fittler Mária, a fiatal szakmunkások egyike megöntözi a tápSzép eredmény! Négyszáz kilométer iárdát, 14 kilométer szilárd burkolatú utat, nyolc községben művelődési otthon^ ugyanennyi helyen törpevízművet. Császártöltésen és Soltvadkerten pedig körzeti orvosi rendelőintézetet építettek 1960. óta a kiskőrösi járásban. New Yorkban sokan egy furcsa betegség áldozatai lettek, amely más városokban is elterjedhet. Elsősorban olyan emberek kapják meg ezt a betegséget, akik üvegből és betonból épült, sokemeletes házakban laknak. A betegség tünetei: szédülés, üldö- akasztanak a zési kényszerképzet, s egy sötét szobában való elrejtőzés vágya. A betegség kiváltó oka a hajszolt életmód és a modem, üvegfalú épületekben Úgy érzik, hogy akváriumban élnek... Üvegbetegség például igyekeznek nak lényeges az ablakoktól mi- hülést, mert nél távolabb ülni. A lakók rendszerint hosszú, sötét színű függönyöket fal eny- nem tudják ellensúlyozni a napsugárzást. Az üvegfalak mögött élő lakóknak az az érzésük nagyságú üveg- támad, hogy akvá- ablakokra. riumban élnek és James Feetch pro- a szomszédok bá- fesszornak, a Ko- múlják őket. ösz- lumbia Egyetem ta- szejöveteleken, ün- nárának szavai sze- népségeken az rint az üvegfalak ilyen lakásokban a mögötti élet szá- vendégek mindig folyó megfeszített mos problémát vet igyekeznek a „normunka. New Yorkban a legújabb épületeket főleg üvegből és betonból emelik. Az emberek csak egy idő múlva kezdik észlelni a kóros 'elenségeket. Az üvegfalú épületekben a titkárnők falakhoz fel. Ha a mennye- mális” zettől a padlóig húzódni, csupa üveg a fal, William Pálmán, akkor az emberek egy híres New nagyon gyakran el- York-i lakberende- szédülnek. Ezenkí- ző elmondta, hogy vül a meleg és a sok üvegfalú lakás milyen sokba ke- napfény is kábítóan tulajdonosa azzal rül nekik a pomoás hat. Még a légkon- a kéréssel fordult kilátás, amiben dícionáló berende- hozzá: valami mó- nem is tudnak gyö- zések sem nyújta- dón csökkentse az nyörködni. ablakok méreteit. A hatalmas üvegfelületek ugyanis bizonytalanságot és kiegyensúlyozatlanságot keltenek a lakókban. Az üvegfalú házak lakói közül sokan — mivel nem voltak tisztában rossz közérzetük okaival — Ideg- gyógyászhoz fordultak. A szakorvosok azután újabb tünetet fedeztek fel náluk — a foto- fóbíát, vagyis a fénytől való irtózást. Az ablakok befüggönyözésével azonban még nem oldódnak meg az üvegfalú házak lakóinak problémái. Állandóan nyugtalanítja őket ugyanis a gondolat, hogy
