Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

4. oldal 1968. február 1. szerda ÜNNEP - SZÁNKON Fényképeztünk a faluban, minden utcában lefektették fgy a népfrontbizottságot a gázvezetéket, beépítették újjáválasztó gyűlésre akkor a csatlakozókat is. Aligha van másik ilyen község az országban! A 3 millió fo­rint költséget az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt érkeztünk, amikor Iglódi Miklós, a községi népfront­titkár éppen ezeket mon­dotta : • Egyre nagyobb mérete- viselte, a 4 km hosszú ve­ket ölt kincsünk, az alat. tunk húzódó jelentős kő. olaj- és roldgázmező kiak. názása. Ez munkaerőgondo- ipar adja hozzá kát — s tegyük hozzá, kel- az ipar sürgeti lemes gondokat jelent szá. zetékhez... Kiépül a víz­vezeték-hálózat. A 3 milliót ugyancsak az olaj-és gáz- A jövő, persze a 2 tsz és 4 tszcs gazdálkodá­hogy mintegy 140 falunkbe- 1970-re új, li dolgozik még vidéki mun- tantermes iskola k,-i helyeken. A gáztermelő Ez is 3 millióba munkra, ha azt számítjuk, si színvonala is —, hogy emeletes, 4+2 épüljön. ____ kerül... Ol aj, gáz — forgalom, szállí­tás. 15 milliós összeggel korszerűsítik a Kiskunmaj- sa—Szánk közötti utat... Gáz adta azt az egyenle­tes, jó meleget, amely a kultúrháznak nemcsak a nagytermét, irodáit, hanem az előcsarnokát, sőt a teke. pálya folyosóját is betöl­tötte. A csillárok fényében fürdő, modernül festett fa­lak mentén ezüstösen fény­lenek a gáztűzhelyek fém­hálós borításai. A hálósze­meken át látni a vígan lo­bogó gázlángokat... Gáz fűti a tanácsházát, tsz-iro- dát is. Zelei Béla fmsz-dol- gozó házában — a szeren­csés elsők között vannak, akikhez már be is kötötték — a gáztűzhelynél melege­dő családot fényképeztük. Zelei Ferencnek, aki csak úgy benézett fivéréékhez — és előkészítő üzem létreho- sógómője nem győzte mon- zása azt is jelenti, hogy dogatni — „Vége már a mintegy 400 munkásra lesz reggeli hamuzásnak, kapko- szükség 1970-ig... dásnak. Kényelmes higiénl­Mint pedagógus, tanítvá- kus. Nem kell rohannom a nyaim pályaválasztására is munkába haza ..." gondolok. Szeretném, ha a Mintegy 150 család jelen­kőolaj-és gázipar jövő szak- tette már be igényét ugyan­munkásai a mi gyerekeink erre. Olyanok, akik egyhar- közül kerülnének ki. Osztá- madánál már fürdőszoba is ivómból, a hetedikből már van, s gázfűtést előbb kap­»Mg,,.**,.::.. ■ .<■ ........ , Iglódi Miklós: Megköszö­nöm a bizalmat A Zelei család melegszik. A sógor — tűzhely-nézőben. Bölöni Imre: Átadom Szánk népének a gázveze­téket. Az alegység KISZ-ti A műszaki alakulat laktanyájának udvarán a fel-fel támadó szél csomóba hordta a havat. A műszaki kabinetben — ahol a harc­eszközök miniatűr, de pon­tos és működő másai sora­koztak — jó meleg volt. A vékony arcú, szőke KISZ- titkár, Kernya János hon­véd büszkén mondta: — Ezeket még az előt­tünk szolgáló KISZ-isták készítették szabad idejük­ben ... Ilyenkor télen na­gyon jó szolgálatot tesz­nek. ugyanis a meleg tan­teremben tökéletesíthetjük a gépek kezelését, s megta­nulhatjuk alkalmazási mód­jaikat. Az eredeti harci technikai eszközöket sem hanyagoljuk el, sőt télen, mivel az időjárás viszon­tagságainak jobban ki van­nak téve, fokozottabban gondoskodunk róluk. Meg­beszéltük a KlSZ-taggyű- lésen, hogy a szakmai, po­litikai kiképzésben, a kar­bantartási munkában az alegységnél versenyt indí­tunk. Az értékelést havon­ta tartjuk, s Ítéljük oda a rajoknak, szakaszoknak az elsőbbséget. Nemcsak az alegység versenyének szervezésében, de egyénileg is példát mu­tatott Kernya János hon­véd, aki bevonulása előtt a sükösdi Üj Élet Tsz ön­tözéses brigádvezetője volt. A múlt év őszén — katonai szolgálatának első évében öten jelentkeztek, hogy jö­vőre kérik felvételüket Vár­palotára, Nagykanizsára, olaj-, illeve gázipari tech­nikumba. Olaj, gáz —ipar. Milyen gyors mozgást idézett elő ennek Jelenléte az 1200-as belterületi — határaival együtt 4000 — lélekszámú faluban. Minden mögött ez a húzóerő. A belterületen Az írásműyészet kongresszusa Gutenberg halálának 500. vfordulója alkalmából, az UNESCO védnöksége alatt 'ebruárban Libanonban megtartják az írásművészet világkongresszusát. A nem­zetközi kongresszust az an­tik Bibiasz városban ren­dezik, ahol a föníciai ábé­cé született. nak, mint vezetékes vizet. De sose legyen kellemetle­nebb várakozás, mint az a kis időkülönbség!... A mintegy 250 résztvevő, aki újjáválasztotta a népfront­bizottságot — dr. Elek Jó­zsef orvos lett az elnök, s ismét a lelkes, fiatal peda­gógus, Iglódi Miklós a tit­kár. — nem ment haza a gyűlés után. Miután a fej­lődő falu legfrisseb gond­jait számba vették: legyen 6—8 tantermes az új isko­la; kapjon Szánk gázcsere- és TÜZÉP-telepet; legyen gázfűtés az orvosi rendelő­ben is — természetesen lesz, csak kis türelem!; ugyanitt párnás ajtó a váró és ren­delő között, hogy ne hal. latszon ki minden; villanyt az állomásra is; sűrűbb ké­ményseprést a faluban — ezek után tehát átvették az ipar ajándékát, a gázveze­téket. Meghallgatták Bö­löni Imre főosztályvezető részletes tájékoztatását a további teendőkről. Lapokat böngészve... Ötletek a korszerű vendéglátáshoz „Sopron Város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága a Kuruc-dombon minded­dig elhanyagoltan álló szél­malom épületét idegenfor­galmi látványossággá lép­tette elő” — olvasom a Kisalföldben. — „Malom­presszót” varázsolnak az épület falai közé, s a nyár­ra elkészül a berendezés is. * A somogyiak, mint erről a Néplap beszámol — igaz, egyelőre csupán egy éjsza­kára —, visszaidézték a ré­gi romantikus betyárvilá-' got, megcáfolva azt a néze­tet. hogy a balatoni holt­szezonnal nem lehet mit kezdeni. Szárszón, a Vén Diófa Étteremben az egyik hét végén eredeti betyár­vacsorát rendeztek. Volt ott rablóhús kardon, be­tyártál fokossal, somogyi zsiványpecsenye bugyli­bicskával és Sobri Jóska fatányéros ... Erre az es­tére a technika vívmányait is száműzték. Csak a gyer­tyák égtek: a kezdetben koromsötét terem minden vendég érkeztekor egy-egy gyertyányival világosabb lett 5 A dunaújvárosi Halász- csárdában viszont — erről a helybeli Hírlap tudósít — a múltnak adták át a „vastagon fogó” pincér­ceruzát. Bevezették a fo­gyasztók védelmében a központi számlázás rend­szerét. Az egyik asztalnál helyet foglaló vendéglátó­ipari dolgozónak ugyanis az a kizárólagos feladata, hogy a felszolgált ételek és italok árát nyilvántartsa, feljegyezze. .............« Mi ndez talán azért ra­gadta meg a figyelmemet, mivel az olvasó — még ha újságíró is — sokszor a lokálpatrióta szemével nézi, kíséri figyelemmel az or­szág más részén bevált jó példákat. Az utóbbi években Kecs­keméten is számos tervet dédelgettünk valamilyen kulturált, az idegenforga­lom szempontjából is kifo­gástalan étterem, presszó, szórakozóhely kialakításá­ról. Vajon — s ezt a ju­bileumi év is feltétlenül időszerűvé teszi —, nem lehetne ezeket a terveket valóságra váltani? A központi számlázó asztalt pedig? — Pusztán kuriózumként említettem. Hiszen, mint ez köz tudó­Milliárdok felett rendelkeznek a szövetkezeti gazdák A mezőgazdasági könyv-1 lajjavítás mértéke, hónap keretében tegnap dankénti 70 kilós délelőtt Kecskeméten, a Cifrapalotában gyűltek össze tapasztalatcserére a megyeszékhelyen és kör­nyékén dolgozó mezőgaz­dasági szakemberek. Ki­rály László, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tő helyettesének megnyitó­ja után Berend Iván, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium osz­tályvezetője tartott elő­adást, a mezőgazdaság fej- lesztéísének beruházási fel­tételeiről és lehetőségeiről. Elmondotta, hogy a megye közös gazdaságai országo­san is kiemelkedő beruhá­zásban részesültek az át­szervezés óta. Ezt bizonyít­ja egyebek között, hogy 1960-hoz képest évente megháromszorozódott a ta­A hol- műtrá- kilóra gya csaknem 200 növekedett, ami az orszá­gos átlagnál is magasabb. Említette az öntözés és a telepítés térhódítását, s azt, hogy ezeknek köszönhetően a szövetkezetek közös va­gyona az utóbbi öt évben megkétszereződött, annak értéke jelenleg két és fél milliárd forint. Az új gazdaságirányítás lehetőségeiként említette, hogy a beruházásokról a szövetkezeti gazdák és ve­zetők döntenek, s így or­szágosan évente 3—3,5 mil­liárd forint felett rendel­keznek. Szólt arról, hogy a megye szövetkezetei ál­tal ez évben igénybevehető hitel: 30—40 millió forint. Az előadás után a jelen­levőket érdeklő kérdésekre válaszolt, mású, egész megyénkben évek óta nem fordult elő, hogy a vendéglátóiparban tévesen — különösen nem, hogy a fagyosztó kárára „bakizva”- — számláztak volna... J. T. — megszerezte az élenjáró katona címet. — Nem vagyok túlságo­san elégedett. Kiváló sze­rettem volna lenni. Remé­lem ebben az évben sike­rül. Ebben azért is hiszek, mert az alegység katonái­nak 90 százaléka részt vesz a szocialista versenyben ... A tanulás, a katonai fel­adatok végrehajtása mellett jut idő a fiataloknak a szó­rakozásra is. Ifjúsági napo­kat szerveznek, hetenként 2—3 alkalommal a VIT- körben és a marxista vita­körben bővítik politikai is­mereteiket. Vasárnaponként az alakulat beat-zenekara uralja a KISZ-klubot. — A társadalmi munká­ból is kivettük a részünket. Amíg az időjárás engedte, a városi KISZ-házak építé­sénél segédkeztünk. Ta­vasszal hozzákezdünk a laktanya kultúrparkjának építéséhez. Röplabda-, kézi­labda- és tekepálya készül; A katonai szolgálat első éve gyorsan elszaladt, ahogy Kernya János hon­véd fogalmazta; „észre sem vette”. De közben a 20 éves fiú nemcsak katonai, ha­nem polgári szakképzettsé­gében, a mozgalmi munká­ban is újabb tapasztalato­kat szerzett. Gémes Gábor Jogalkotás az üzemekben Készülnek a Vállalati Munkásvédelmi Szabályzatok A vállalatok önállóságá­nak növekedésével és bő­vülésével egyidőben olyan feladatok is hárultak a gazdasági és műszaki, va­lamint a szakszervezeti vezetésre, hogy szigorúan rendezzék az üzemen belül — a technológiai fejlett­ségnek megfelelően — a munkásvédelmet. Megyénk sok vállalatánál már elké­szült, vagy folyamatban van a Vállalati Munkásvé­delmi Szabályzat kidolgo­zása. E feladat megoldá­sában nincsenek magukra hagyva a termelőegységek. A SZOT általános útmu­tatót bocsátott ki részükre s ezt a megyére „lebontva” kibővített munkabizottsági ülésen tárgyalta meg az SZMT, amely ezentúl — éppen a VMSZ-ek elkészí­tésével kapcsolatban — még a múlt év decemberé­ben tájékoztatót tartott a szakszervezeti vezetőknek. Mi a VMSZ? Röviden és tömören megfogalmazva a VMSZ nem más, mint a baleset­elhárításra és a munkás­védelemre vonatkozó köz­ponti előírások — a Mun­ka Törvénykönyve, SZOT- határozatok, az Általános Balesetelhárító és Övó- rendszabály, miniszteri rendeletek, utasítások stb. — egy-egy üzemen, válla­laton belüli speciális válto­zata. A keretjogszabályok kitöltése, vállalaton belüli alkalmazásuk, a megoldás módjának megválasztása már üzemi hatáskörbe tar­tozik. Minden termelőegy­ség maga határozza meg az elmondottak figyelem- bevételével, hogy mit tesz az egészséges és biztonsá­gos munkavégzés feltételei­nek megteremtéséért. Nagyon körültekintő munkát igényel a Vállalati Munkásvédelmi Szabályzat kidolgozása, amely jóvá­hagyása után kötelező ér­vényű, jogszabályi hatása van, nemcsak a vállalat dolgozóira, hanem a veze­tőkre is. A VMSZ megha­tározza például azt, hogy ki milyen védőruhát, védő­ételt és -italt kapjon, az orvosi vizsgálatok rendjét, a munkásvédelemmel kap­csolatos eljárási kérdéseket (például a balesetek kivizs­gálását), a baleseti oktatást stb. Éppen ezért a VMSZ elkészítése kollektív mun­kát igényel. Szükséges, hogy a műszaki vezetők üzemrészenként a dolgozók bevonásával, azok gyakor­lati tapasztalatainak hasz­nosításával és velük meg­vitatva készítsék el a sza­bályzat tervezetét. Kollektív felelősség Az elmondottakból kö­vetkezik, hogy ha közösen vitatják meg a munkásvé­delmi szabályzatot a dolgo­zók, akkor annak betar­tása is az egész vállalat munkásaira hárul. Igaz ugyan, hogy a szabályokat mindig egy-egy ember sze­gi meg, de a felelősség, a kollektivitás hatása vi­szont jelentkezik az üzemi balesetek megelőzésében. Az emberek egyrészt ön­magukra vigyáznak job­ban, de fokozottabban őr­ködnek munkatársuk egész­sége, biztonsága felett is. A Vállalati Munkásvé­delmi Szabályzat arra fog­ja ösztönözni a szakszer­vezeti és gazdasági vezető­ket is, hogy gondosabban ügyeljenek az egészséget óvó berendezések használ­hatóságára. Hiszen legfőbb érték az ember. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom