Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-28 / 49. szám
4 oldal 1968. február 28, szerda Az emberek oldaláról Egy vastallcskát toló mnkást kérdeztem meg a árudvaron, merre van irály elvtárs Irodája? — Annak nincs irodája — felelt rögtön —, de ar- a tessék keresni — mu- atta —, az előbb ott tárait vagy negyedmagával. Nagyon megtetszett ez a .llemzés — „Annak nincs rodája.” Pedig tudom, hogy a Fémmunkás Vállalat üzemvezetőjének, Király Lajosnak, aki az alapszervezet párttitkára, van irodája. Csakhogy ez nem az átlag értelemben vett ilyen munkahely. Az élvtárssal többször találkoznak a munkások a csarnokokban, a nyitott üzemrészekben, mint az íróasztalnál. Mikor itt is, ott is feltűnik jól megtermett alakja, piros arca, mindjárt jobb kedvre derülnek az emberek. Nyílt, közvetlen, őszinte természet, valami barátságos biztonságérzet árad mozgásából, beszédéből. Most is, mikor az egt ik műhelyirodában ráakadok, nagy kabátosán, kalaposán ül az egyik szegletben, s nagy eszmecserében van több szaktárssal. Előttük nagy fehér lapok, tervrajzok... Elnézem, fesztelen, jó kedvű a beszélgetés, olyanok is szívesen oda- odasétálnak pár pillanatra, akiknek nem éppen ott van dolguk. Tíz perc múlva már az „irodában” beszélgetünk. A tűz majdnem kialudt, régen járt itt ma, így biztonságosabb itt is — naigy- kabátban. Természetesen, a gazdaságirányítás új rendszere az első téma, s abban is közelebbről egyik nagyon lényeges, a legfontosabb gondolat, ö így fogalmazta meg; — A termelésben döntő szerepe az embereknek és a gazdasági folyamatokban kialakuló emberi kapcsolatoknak van. Ezért — különösen az új körülmények között — nagyon lényeges, hogy a pártszervezet ne foglalkozzon a legkülönbözőbb operatív feladatokkal. Csinálják azt a gazdasági vezetők, szakemberek, az az ő dolguk. A pártszervezet a gazdasági kérdésekkel is az emberek oldaláról foglalkozzon. Mezőgazdasági könyvespolc KERTÉSZET Szerkesztette: Cselőtei László A Kertészet első kiadása méltán vált népszerűvé esztendőkkel ezelőtt a szakemberek körében. _ Megadta ugyanis a lehetőségét annak, hogy mezőgazdászaink kellő hozzáértéssel irányítsák a kertészeti üzemágakat. A szerzők — Cselőtei László, Csider László, Bu- day László —, a közben eltelt négy év gazdasági tapasztalatainak megfelelően átdolgozták a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermesztéssel foglalkozó fejezeteket. Mindenkor a korszerű nagyüzemi termesztés célkitűzéseit tartották szemük előtt. A függelék- lsen pedig röviden összefoglalták a dísznövénytermesztés és a kertépítés alapismeretéit is. (Mezőgazdasági Kiadó) — Nem lehetne ezt levezetni gyakorlatiasan? Ismerjék, értsék a fő célkitűzéseket — Csakis úgy lehet szemléltetni — nyugtat meg a párttitkár —, éppen erre akarok rátérni. Mindjárt a januári taggyűlésünk annak jegyében folyt le, hogy az elvtársak ismerjék meg, értsék meg az üzem legfontosabb gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Így számíthatunk segítségükre, hogy együttesen keressük a módját az eredményes megvalósításnak. A vállalat az építőiparnak dolgozik. 1968-ban mintegy 20—21 százalékos termelésnövekedés lesz nálunk, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 74 millió helyett, 90 milliós termelési értéket kell produkálnunk. Ez — úgymond — a fő mutatónk. A követelmény hoz. za magával azt is, hogy 50 főnyi létszámemelésre van módunk. A termelés emelkedése 'azonban olyan mérvű, hogy a foglalkoztatottság bővülése mellett Is — ahogy szokták mondani —, fel kell kötni... A sok tényező közül, a munkások szorgalma, helytállása mellett, nagy erőforrásunk a munkaverseny. Néhány adatot érzékeltetésül. 1966-ban még 9 brigádunk versenyezett a szocialista címért, a múlt évben már 22. Az idén a szocialista üzemrész cím elnyerésére aspirálunk. Eszünkbe jutnak azok az idők, amikor rendre, mint „hajrás” üzemről jelentek meg a cikkek a halasi fémmunkásról. Egyéni és kollektív érdek A múlt évi tervet már december 10-re teljesítettük, s 74 millió helyett 78 milliót tettünk a népgazdaság asztalára. Ennek, s a jövedelmezőség túlteljesítésének eredményeképpen most 10 nap felett lesz a nyereségrészedés... Nemcsak szentbeszéd tehát az anyagi érdekeltség elve. Ha többet, jobbat adnak a munkások, lássák is, hogy érdemes. De hogy másik példát Is említsek arra a szellemre, amely a kollektív, a gyári érdeket is szem előtt tartja. Nehéz helyzetekben tűnik ki ez is igazán. Tavaly egyik napról a másikra hagyott itt bennünket legalább húsz bejáró munkásunk, elhúzták őket a kelebiai, kisszállási, jánoshalmi, mélykúti termelőszövetkezetek. Köztük jó pár hegesztő, s olyan munkás, aki itt szerzett, szak- képzettséget. A szorongató helyzetben támadt egy ötletem; miért ne húzhatnának ki bennünket a sárból a nők? Beszélgettünk munkásainkkal. Feleségeikkel, hozzátartozóikkal hamarosan pótoltuk a hiányt. Három hét alatt eldőlt, ki felel meg. Hegesztőket is képeztünk ki belőlük. Két elvtárs foglalkozott az elméleti, gyakorlati tanításukkal. A szó szoros értelmében kezüket fogva mutatták, hogvan kell hegeszteni. Egyik takarítónőnk is jelentkezett. Jó hegesztő lett belőle. A nők érzékenyebb kezűek... S ez is megfigyelhető; hűségesebbek az üzemhez, mint sok férfi. — Mi volt a januári taggyűlésen, mikor megismerték a fő célkitűzéseket? Mivel foglalkoztak a felszólalók? — Egyik csoportvezetőnk észrevétele, javaslata mindjárt a fő feladathoz kapcsolódott. Az ő műhelyükben komoly részarányt, 20 milliót kell vállalnia a 90 millióból. Ehhez viszont a jelenleginél nagyobb kapacitású fúrógépről kell gondoskodnia a gyárvezetésnek. A mostani géppel, a 6 milliós növekedést biztosítani nem lehet. Januárban többször is elromlott, márpedig egy-egy nap kiesés 60—80 ezer forint értékű termeléscsökkenést jelent. Egyszerűen, gyorsan Ez a hozzászólás gyors intézkedésre sarkallja a gazdaságvezetést. Nem is bonyolítottuk ezernyi tárgyalással az ügyet. A műszaki fejlesztésen dolgozó saját gárdánk konstruált egy nagykapacitású, 4 orsós fúrógépet. Ennek elektromos vezérlése azonban még nem megoldott Először úgy tervezték, hogy egyik győri üzemmel végeztetik el ezt a munkát. A csoportvezető reális helyzetfeltárása azonban sürgetőbb megoldást kíván. Miért ne tudnák ezt a feladatot végrehajtani a mi villanyszerelőink? —• jutottunk az egyszerű, de ha belegondolunk, nagyon jó hatású következtetésre. Bízunk saját munkásainkban. Célprémiumot tűztünk ki... Egyik nagy akadály el fog gördülni,., Ahol ilyen jó a gyári szellem, indokolt a párt- alapszervezet, a szakszervezet, a KISZ törekvése, hogy a megnövekedett létszámhoz már túl kicsi szociális létesítmények fejlesztésére, az anyagellátás jelenlegi komoly zökkenőire, illetve ezek megoldására nagy gondot fordítson az üzemi s felsőbb szintű gazdaságvezetés. Tóth István Rugalmasabb formák, nagyobb kockázat Űj módszerek az Állami Biztosítónál Az általános gazdasági fejlődéssel lépést tartva évről évre újabb biztosítási formákat, az igényeknek megfelelő módozatokat léptet életbe az Állami Biztosító. Ebben az évben is — január elsejétől kezdődően — ésszerűbb megoldásokkal kívánja szolgálni a mező- gazdasági termelőszövetkezetek érdekeit, természetesen a biztosítás eszközeivel. Az ÁB megyei igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint egységes biztosítási mezőgazdasági rendszert léptettek életbe 1968. január elsejével. Mit jelent ez pontosabban? Korábban a termelőszövetkezetek külön gazdálkodási áganként kötöttek biztosítást például az állatállományra, a növénytermesztésre stb. Most, az új egységes keretben ezt egyetlen kötvény teszi s ebben benne van a szőlők tavaszi fagykára, a gabonákra, az álló és forgóeszközökre vonatkozó biztosítás is. Sok vitát képezett az elmúlt esztendőkben a belvíz által okozott károk megtérítésiek a módja. Tavaly még olyan gyakorlat szerint kaptak kártérítést a termelőszövetkezetek, hogy az Állami Biztosító kárbecslői felmérték a tényleges kárt, de azt az állami költségvetésből térítették meg a tsz- eknek. Az új biztosítási rendszerben már ez is benne van, tehát ha a tsz általános vagyonbiztosítást köt, az ÁB megtéríti az esetleges belvízkárokat is. Az eddigi adatok szerint megyénk termelőszövetkezeteinek 70 százaléka biztosította gazdálkodását az új lehetőségnek megfelelően. Az egységes biztosítási rendszerbe tartoznak — ugyancsak január elsejétől — a termelőszövetkezeti csoportok és a szak szövetkezetek is. Közülük eddig csaknem húsz kötötte meg a szőlők tavaszi fagykár elleni biztosítását. Először nyílt alkalom 1968-ban arra, hogy az állami gazdaságok is köthetnek biztosítást, ami annyiban tér el a termelőszövetkezetekétől, hogy az állami gazdaságokra nem vonatkozik az álló- és forgóeszközök általános biztosítása. Hogy mennyire időszerű volt ennek a bevezetése, azt legjobban bizonyítja a tény: a megye állami gazdaságai kivétel nélkül éltek e lehetőséggel, valamennyi megkötötte a biztosítást. Az általános módszert vezették be a földművesszövetkezetekre vonatkozóan is. Míg korábban az fmsz- ek szintén kárfajtánkéntt csoportosításban voltak kapcsolatban a biztosítóval, most rájuk is az általános, illetve összevont forma vonatkozik. Sőt, az ÁB bővítette is a kockázatvállalás körét az állat-, betörés-, és a csőrepedés elleni biztosítással. A kockázatbővítés a tsz-ek vonatkozásában is tapasztalható, hiszen általában a gazdálkodás egészét átfogja az új rendszer. G. S. Kémények, kis hibával Még javában tart a fűtési idény, ezért érdemes felhívni a figyelmet arra, milyen építési okok miatt keletkeznek lakóházakban tüzek. A tűzrendészet! hatóság megállapításai szerint, átlagosan hetenként történik egy-egy kisebb, vagy nagyobb kárral járó tűzeset a megyében. A tüzet főleg a régebbi lakóházak kéményébe beépített födém vagy tetőszerkezeti anyagok teszik lehetővé. Ezek a gyúlékony — általában fa — anyagok legtöbb esetben nem látszanak, de a kémény távozó füstjében levő kátrány jelenléte miatt elszurko- sodnak, s egy erősebb tüzelés alkalmával izzásba jönnek, majd lappangó vagy nyílt tűzként jelentkeznek. 1966-ban 34 esetben keletkezett tűz, a múlt évben pedig 53 házban lobban lángra a kémény hasonló ok miatt. Sajnos, ebben az évben tíz ilyen „építési hiba” okozott tüzet, amely több mint 13 ezer forint kárt okozott, A tűzesetek megakadályozása mindenkinek érdeke, hiszen értékek, emberéletek válhatnak áldozatává. Ezért az ilyen építési hibák megszűntetése érdekében mindent el kell követni. Leleplezett tolvajok Február 17-én Kiskunhalason a Jótoai utcai italboltban magasra csapott a jókedv. Az egyik asztalnál H. János 50 éves kiskunhalasi lakos tízesével rendelte a pohár söröket, nem csoda, hiszen mellette két csinos, fiatal korú lány ült, J. Ibolya és K, Erzsébet. Később H. János részegségében eldicsekedett azzal, hogy bőségesen van még pénze. A két lánynak összevillant a szeme, s mikor H. János már eszméletlenségig ittas volt, beA szerkesztőség postájából Nagyon várjuk már Tizenkét szomszédom és a magam nevében kérünk tanácsot. 1963-ban azzal a kéréssel fordultunk a Baja Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztályához, hogy az utcába a villanyt bevezetni szíveskedjenek. Még az évben 20 619(1)1963. sz. alatt a következő választ kaptam: „T. Cím kérelmére válaszolva közöljük, hogy kérését ez évben nem áll módunkban teljesíteni. Hálózatbővítési hitelkeretünk 1963. évben teljesen kimerült. Kérelmét azonban 1984-re nyilvántartásba vesszük, és a kérelmek sorrendjében a munkát elvégezzük. Baja, 1963. XI. 14. Sztrikinács Lajos mb. osztály- vezető.’* 1965. I. 23-án — 20 042/1965. sz. a. majdnem a fent idézett szövegű értesítést kaptam. Második kérésünkre csak az alá'rás változott: Sas Gyula, oszt. vez. főmérnök. Ez év januárjában benyújtott harmadik kérésünkre — 20 063/1968. sz. a. ez a válasz érkezett: „Kérelmükre osztályunk közli, hogy az 1968. évi villanyhálózat bővítési hitelek előző bejelentések alapján fel- használást nyertek. Fentiek alapján kérelmüket nyilvántartásba vettük, és amennyiben évközben pénzügyi lehetőség lesz, igyekszünk a kért munkát mielőbb megrendelni... A fentiekről, kérjük, a kérelem valamennyi aláíróját értesíteni Az Ügyben kérjük szíves türelmüket. Baja, 1968. I. 29. Sas Gyula o. v. főmérnök.” Iskolások vannak az utcában, tanulásuk bizony nehézkes. Három műszakban dolgozók az asszonyok, s bizony félnek hazajönni éjjel. Jó volna, ha kérésünk az 5. évben teljesülne. —■ Mezei Lajos, Baja (régi), Erkel F. u. 25. Tiszta legyen a ház eleje Egy nyugdíjas, február 13-1 levelében az utcák tisztasága érdekében emelt szót. Ízléstelen, egészségtelen — különösen nyáron — az utcákra folyó szennyvíz, a teli kukákat körüldongó legyek rajzása. Nekem a Mária utca jutott erről eszembe, ahol magam is lakom. Nap mint nap négyszer teszem meg rajta az utat. Mikor már tavaszra, nyárra fordul az idő, a páratlan oldal legtöbb udvaráról az utcára ömlik a szennyvíz. Az ember gyomra felfordul a bűztől. Nem egy ház eleje is hagy kívánnivalót maga után. Pedig ez eléggé a város közepén van, sok külföldi autó is megfordul erre, ha ez mellékutca is. Nemsokára eljön a jó idő, helyes lene, ha nem ismétlődnének a régi tapasztalatok. A város 600 éves születési évfordulóját ünnepeljük. — Egy munkásasszony, a megyei lapnak 15 éve előfizetője, Magányosok klubja Sokszor olvastunk, hallottunk nyugdíjasok klubjáról. Ügy szintén felvetődött már újságok hasábjain, hogy magányosok klubját alakítanak. Jó lenne, ha ez Kecskeméten is megtörténne. Sokan lennének rá jelentkezők, akár havi tagdíjat is szívesen fizetnénk azért, ha havonta egy-két esetben betérhetnénk, hogy szabadidőnket kellemesen töltsük el, A 30 év körüli — vagy feletti — magányosok már nem járnak táncolni, ebben a korban nem mindenkinek testhezálló az ugra-bugrálás. Viszont kellemes Időtöltés lenne a társasjáték, pingpong, kártya, sakk s más efféle szolid szórakozás (néha előadás, tv-nézés) ... Nem mindenkinek van társasága. lehetősége arra. hogv tár* sas életet éljen. Nagyon hasznos, közkedveltségnek örvend lenne ez Kecskemét. klub. — K. I.-né, lekaroltak, s hazafelé invitálták. Útközben J. Ibolya és K. Erzsébet fürge ujjakkal kutatta végig a férfi zsebeit. A belső zsebből gyorsan előkerült a pénztárca, amelyben 1200 forint lapult. A zsákmányt elosztották, majd a férfit sorsára hagyták. Másnap a rendőrség a két fiatal korú lányt elfogta, s előzetes letartóztatásba helyezte. A kiskunhalasi rendőrkapitányság mindkettőjük ellen lopás miatt indított büntetőeljárást, Garázdákat tartóztattak le Vasárnap Solton nagy riadalmat keltett három huligán garázdálkodása. Sz. István 17 éves, Sz. József 18 éves és Zoboki István 20 éves kecskeméti lakosok a község főutcáján sétáló személyek közül ötöt minden indok nélkül megtámadtak, s tettleg bántalmaztak. A felháborodott sétálók azonnal értesítették a rendőrséget, s a járőr a helyszínre sietett. A rendőri intézkedés elől a garázdák az út szélén veszteglő autóbusz belsejébe menekültek. Többszöri felszólításra sem voltak hajlandók ..búvóhelyüket” elhagyni, ezért ki kellett vezetni őket. Eközben Sz. István az egyik intézkedő rendőrnek támadt. A megyei főüsvész- ség a három garázdát előzetes letartóztatásba helyezte, s ellenük garázdaság. _ valamint hatósági személy elleni erőszak miatt indított büntetőeljárást. G. G. öítoú
