Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

4 oldal 1968. február 28, szerda Az emberek oldaláról Egy vastallcskát toló mnkást kérdeztem meg a árudvaron, merre van irály elvtárs Irodája? — Annak nincs irodája — felelt rögtön —, de ar- a tessék keresni — mu- atta —, az előbb ott tár­ait vagy negyedmagával. Nagyon megtetszett ez a .llemzés — „Annak nincs rodája.” Pedig tudom, hogy a Fémmunkás Válla­lat üzemvezetőjének, Ki­rály Lajosnak, aki az alap­szervezet párttitkára, van irodája. Csakhogy ez nem az átlag értelemben vett ilyen munkahely. Az élv­társsal többször találkoz­nak a munkások a csar­nokokban, a nyitott üzem­részekben, mint az íróasz­talnál. Mikor itt is, ott is feltűnik jól megtermett alakja, piros arca, mindjárt jobb kedvre derülnek az emberek. Nyílt, közvetlen, őszinte természet, valami barátságos biztonságérzet árad mozgásából, beszédé­ből. Most is, mikor az egt ik műhelyirodában ráakadok, nagy kabátosán, kalaposán ül az egyik szegletben, s nagy eszmecserében van több szaktárssal. Előttük nagy fehér lapok, tervraj­zok... Elnézem, fesztelen, jó kedvű a beszélgetés, olyanok is szívesen oda- odasétálnak pár pillanat­ra, akiknek nem éppen ott van dolguk. Tíz perc múlva már az „irodában” beszélgetünk. A tűz majdnem kialudt, ré­gen járt itt ma, így biz­tonságosabb itt is — naigy- kabátban. Természetesen, a gazda­ságirányítás új rendszere az első téma, s abban is közelebbről egyik nagyon lényeges, a legfontosabb gondolat, ö így fogalmazta meg; — A termelésben döntő szerepe az embereknek és a gazdasági folyamatokban kialakuló emberi kapcsola­toknak van. Ezért — kü­lönösen az új körülmények között — nagyon lényeges, hogy a pártszervezet ne foglalkozzon a legkü­lönbözőbb operatív felada­tokkal. Csinálják azt a gazdasági vezetők, szak­emberek, az az ő dolguk. A pártszervezet a gazda­sági kérdésekkel is az em­berek oldaláról foglalkoz­zon. Mezőgazdasági könyvespolc KERTÉSZET Szerkesztette: Cselőtei László A Kertészet első kiadása méltán vált népszerűvé esz­tendőkkel ezelőtt a szakem­berek körében. _ Megadta ugyanis a lehetőségét an­nak, hogy mezőgazdászaink kellő hozzáértéssel irányít­sák a kertészeti üzemága­kat. A szerzők — Cselőtei László, Csider László, Bu- day László —, a közben el­telt négy év gazdasági ta­pasztalatainak megfelelően átdolgozták a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőter­mesztéssel foglalkozó feje­zeteket. Mindenkor a kor­szerű nagyüzemi termesz­tés célkitűzéseit tartották szemük előtt. A függelék- lsen pedig röviden összefog­lalták a dísznövénytermesz­tés és a kertépítés alapis­meretéit is. (Mezőgazdasági Kiadó) — Nem lehetne ezt le­vezetni gyakorlatiasan? Ismerjék, értsék a fő célkitűzéseket — Csakis úgy lehet szem­léltetni — nyugtat meg a párttitkár —, éppen erre akarok rátérni. Mindjárt a januári taggyűlésünk an­nak jegyében folyt le, hogy az elvtársak ismer­jék meg, értsék meg az üzem legfontosabb gazda­sági, gazdaságpolitikai cél­kitűzéseit. Így számítha­tunk segítségükre, hogy együttesen keressük a módját az eredményes megvalósításnak. A vállalat az építőipar­nak dolgozik. 1968-ban mintegy 20—21 százalékos termelésnövekedés lesz ná­lunk, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 74 millió helyett, 90 milliós termelési érté­ket kell produkálnunk. Ez — úgymond — a fő muta­tónk. A követelmény hoz. za magával azt is, hogy 50 főnyi létszámemelésre van módunk. A termelés emel­kedése 'azonban olyan mérvű, hogy a foglalkoz­tatottság bővülése mellett Is — ahogy szokták mon­dani —, fel kell kötni... A sok tényező közül, a munkások szorgalma, helyt­állása mellett, nagy erő­forrásunk a munkaverseny. Néhány adatot érzékelteté­sül. 1966-ban még 9 bri­gádunk versenyezett a szocialista címért, a múlt évben már 22. Az idén a szocialista üzemrész cím elnyerésére aspirálunk. Eszünkbe jutnak azok az idők, amikor rendre, mint „hajrás” üzemről jelentek meg a cikkek a halasi fém­munkásról. Egyéni és kollektív érdek A múlt évi tervet már december 10-re teljesítet­tük, s 74 millió helyett 78 milliót tettünk a népgazda­ság asztalára. Ennek, s a jövedelmezőség túlteljesí­tésének eredményeképpen most 10 nap felett lesz a nyereségrészedés... Nem­csak szentbeszéd tehát az anyagi érdekeltség elve. Ha többet, jobbat adnak a munkások, lássák is, hogy érdemes. De hogy másik példát Is említsek arra a szellemre, amely a kollektív, a gyári érdeket is szem előtt tart­ja. Nehéz helyzetekben tű­nik ki ez is igazán. Ta­valy egyik napról a má­sikra hagyott itt bennün­ket legalább húsz bejáró munkásunk, elhúzták őket a kelebiai, kisszállási, já­noshalmi, mélykúti terme­lőszövetkezetek. Köztük jó pár hegesztő, s olyan mun­kás, aki itt szerzett, szak- képzettséget. A szorongató helyzetben támadt egy öt­letem; miért ne húzhatná­nak ki bennünket a sárból a nők? Beszélgettünk munkásainkkal. Feleségeik­kel, hozzátartozóikkal ha­marosan pótoltuk a hiányt. Három hét alatt eldőlt, ki felel meg. Hegesztőket is képeztünk ki belőlük. Két elvtárs foglalkozott az el­méleti, gyakorlati tanítá­sukkal. A szó szoros ér­telmében kezüket fogva mutatták, hogvan kell he­geszteni. Egyik takarító­nőnk is jelentkezett. Jó hegesztő lett belőle. A nők érzékenyebb kezűek... S ez is megfigyelhető; hűsé­gesebbek az üzemhez, mint sok férfi. — Mi volt a januári tag­gyűlésen, mikor megismer­ték a fő célkitűzéseket? Mivel foglalkoztak a fel­szólalók? — Egyik csoportvezetőnk észrevétele, javaslata mind­járt a fő feladathoz kap­csolódott. Az ő műhelyük­ben komoly részarányt, 20 milliót kell vállalnia a 90 millióból. Ehhez viszont a jelenleginél nagyobb kapa­citású fúrógépről kell gon­doskodnia a gyárvezetés­nek. A mostani géppel, a 6 milliós növekedést bizto­sítani nem lehet. Január­ban többször is elromlott, márpedig egy-egy nap ki­esés 60—80 ezer forint ér­tékű termeléscsökkenést jelent. Egyszerűen, gyorsan Ez a hozzászólás gyors intézkedésre sarkallja a gazdaságvezetést. Nem is bonyolítottuk ezernyi tár­gyalással az ügyet. A mű­szaki fejlesztésen dolgozó saját gárdánk konstruált egy nagykapacitású, 4 or­sós fúrógépet. Ennek elekt­romos vezérlése azonban még nem megoldott Elő­ször úgy tervezték, hogy egyik győri üzemmel vé­geztetik el ezt a munkát. A csoportvezető reális helyzetfeltárása azonban sürgetőbb megoldást kí­ván. Miért ne tudnák ezt a feladatot végrehajtani a mi villanyszerelőink? —• ju­tottunk az egyszerű, de ha belegondolunk, nagyon jó hatású következtetésre. Bí­zunk saját munkásainkban. Célprémiumot tűztünk ki... Egyik nagy akadály el fog gördülni,., Ahol ilyen jó a gyári szellem, indokolt a párt- alapszervezet, a szakszer­vezet, a KISZ törekvése, hogy a megnövekedett lét­számhoz már túl kicsi szo­ciális létesítmények fej­lesztésére, az anyagellátás jelenlegi komoly zökkenői­re, illetve ezek megoldásá­ra nagy gondot fordítson az üzemi s felsőbb szintű gazdaságvezetés. Tóth István Rugalmasabb formák, nagyobb kockázat Űj módszerek az Állami Biztosítónál Az általános gazdasági fejlődéssel lépést tartva év­ről évre újabb biztosítási formákat, az igényeknek megfelelő módozatokat lép­tet életbe az Állami Bizto­sító. Ebben az évben is — január elsejétől kezdődően — ésszerűbb megoldásokkal kívánja szolgálni a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek érdekeit, természete­sen a biztosítás eszközeivel. Az ÁB megyei igazgatósá­gától kapott tájékoztatás szerint egységes biztosítási mezőgazdasági rendszert léptettek életbe 1968. ja­nuár elsejével. Mit jelent ez pontosabban? Korábban a termelőszö­vetkezetek külön gazdálko­dási áganként kötöttek biz­tosítást például az állat­állományra, a növényter­mesztésre stb. Most, az új egységes keretben ezt egyet­len kötvény teszi s ebben benne van a szőlők tavaszi fagykára, a gabonákra, az álló és forgóeszközökre vo­natkozó biztosítás is. Sok vitát képezett az el­múlt esztendőkben a belvíz által okozott károk megté­rítésiek a módja. Tavaly még olyan gyakorlat szerint kaptak kártérítést a ter­melőszövetkezetek, hogy az Állami Biztosító kárbecslői felmérték a tényleges kárt, de azt az állami költségve­tésből térítették meg a tsz- eknek. Az új biztosítási rendszerben már ez is ben­ne van, tehát ha a tsz ál­talános vagyonbiztosítást köt, az ÁB megtéríti az eset­leges belvízkárokat is. Az eddigi adatok szerint megyénk termelőszövetke­zeteinek 70 százaléka biz­tosította gazdálkodását az új lehetőségnek megfelelő­en. Az egységes biztosítási rendszerbe tartoznak — ugyancsak január elsejé­től — a termelőszövetke­zeti csoportok és a szak szövetkezetek is. Közülük eddig csaknem húsz kötötte meg a szőlők tavaszi fagykár elleni bizto­sítását. Először nyílt alkalom 1968-ban arra, hogy az ál­lami gazdaságok is köthet­nek biztosítást, ami annyi­ban tér el a termelőszövet­kezetekétől, hogy az állami gazdaságokra nem vonatkozik az álló- és forgóeszközök általá­nos biztosítása. Hogy mennyire időszerű volt ennek a bevezetése, azt legjobban bizonyítja a tény: a megye állami gazdaságai kivétel nélkül éltek e le­hetőséggel, valamennyi meg­kötötte a biztosítást. Az általános módszert vezették be a földművesszö­vetkezetekre vonatkozóan is. Míg korábban az fmsz- ek szintén kárfajtánkéntt csoportosításban voltak kap­csolatban a biztosítóval, most rájuk is az általános, illetve összevont forma vo­natkozik. Sőt, az ÁB bőví­tette is a kockázatvállalás körét az állat-, betörés-, és a csőrepedés elleni biztosí­tással. A kockázatbővítés a tsz-ek vonatkozásában is ta­pasztalható, hiszen általá­ban a gazdálkodás egészét átfogja az új rendszer. G. S. Kémények, kis hibával Még javában tart a fű­tési idény, ezért érdemes felhívni a figyelmet arra, milyen építési okok miatt keletkeznek lakóházakban tüzek. A tűzrendészet! ha­tóság megállapításai sze­rint, átlagosan hetenként történik egy-egy kisebb, vagy nagyobb kárral járó tűzeset a megyében. A tüzet főleg a régebbi lakó­házak kéményébe beépí­tett födém vagy tetőszer­kezeti anyagok teszik lehe­tővé. Ezek a gyúlékony — általában fa — anyagok legtöbb esetben nem lát­szanak, de a kémény távo­zó füstjében levő kátrány jelenléte miatt elszurko- sodnak, s egy erősebb tü­zelés alkalmával izzásba jönnek, majd lappangó vagy nyílt tűzként jelent­keznek. 1966-ban 34 esetben ke­letkezett tűz, a múlt év­ben pedig 53 házban lob­ban lángra a kémény ha­sonló ok miatt. Sajnos, eb­ben az évben tíz ilyen „építési hiba” okozott tü­zet, amely több mint 13 ezer forint kárt okozott, A tűzesetek megakadá­lyozása mindenkinek érde­ke, hiszen értékek, ember­életek válhatnak áldozatá­vá. Ezért az ilyen építési hibák megszűntetése érde­kében mindent el kell kö­vetni. Leleplezett tolvajok Február 17-én Kiskun­halason a Jótoai utcai ital­boltban magasra csapott a jókedv. Az egyik asztalnál H. János 50 éves kiskun­halasi lakos tízesével ren­delte a pohár söröket, nem csoda, hiszen mellette két csinos, fiatal korú lány ült, J. Ibolya és K, Erzsébet. Később H. János részeg­ségében eldicsekedett az­zal, hogy bőségesen van még pénze. A két lánynak összevillant a szeme, s mi­kor H. János már eszmé­letlenségig ittas volt, be­A szerkesztőség postájából Nagyon várjuk már Tizenkét szomszédom és a magam nevében kérünk taná­csot. 1963-ban azzal a kéréssel fordultunk a Baja Városi Ta­nács V. B. Építési és Közleke­dési Osztályához, hogy az ut­cába a villanyt bevezetni szí­veskedjenek. Még az évben 20 619(1)1963. sz. alatt a követ­kező választ kaptam: „T. Cím kérelmére válaszolva közöljük, hogy kérését ez évben nem áll módunkban teljesíteni. Háló­zatbővítési hitelkeretünk 1963. évben teljesen kimerült. Kérel­mét azonban 1984-re nyilván­tartásba vesszük, és a kérel­mek sorrendjében a munkát elvégezzük. Baja, 1963. XI. 14. Sztrikinács Lajos mb. osztály- vezető.’* 1965. I. 23-án — 20 042/1965. sz. a. majdnem a fent idézett szö­vegű értesítést kaptam. Máso­dik kérésünkre csak az alá'rás változott: Sas Gyula, oszt. vez. főmérnök. Ez év januárjában benyújtott harmadik kérésünkre — 20 063/1968. sz. a. ez a válasz érkezett: „Kérelmükre osztá­lyunk közli, hogy az 1968. évi villanyhálózat bővítési hitelek előző bejelentések alapján fel- használást nyertek. Fentiek alapján kérelmüket nyilvántar­tásba vettük, és amennyiben évközben pénzügyi lehetőség lesz, igyekszünk a kért mun­kát mielőbb megrendelni... A fentiekről, kérjük, a kérelem valamennyi aláíróját értesíteni Az Ügyben kérjük szíves türel­müket. Baja, 1968. I. 29. Sas Gyula o. v. főmérnök.” Iskolások vannak az utcában, tanulásuk bizony nehézkes. Három műszakban dolgozók az asszonyok, s bizony félnek ha­zajönni éjjel. Jó volna, ha ké­résünk az 5. évben teljesülne. —■ Mezei Lajos, Baja (régi), Erkel F. u. 25. Tiszta legyen a ház eleje Egy nyugdíjas, február 13-1 levelében az utcák tisz­tasága érdekében emelt szót. Ízléstelen, egészségte­len — különösen nyáron — az utcákra folyó szennyvíz, a teli kukákat körüldongó legyek rajzása. Nekem a Mária utca jutott erről eszembe, ahol magam is la­kom. Nap mint nap négyszer teszem meg rajta az utat. Mikor már tavaszra, nyárra fordul az idő, a páratlan ol­dal legtöbb udvaráról az ut­cára ömlik a szennyvíz. Az ember gyomra felfordul a bűztől. Nem egy ház eleje is hagy kívánnivalót maga után. Pedig ez eléggé a vá­ros közepén van, sok kül­földi autó is megfordul er­re, ha ez mellékutca is. Nemsokára eljön a jó idő, helyes lene, ha nem ismét­lődnének a régi tapasztala­tok. A város 600 éves szü­letési évfordulóját ünnepel­jük. — Egy munkásasszony, a megyei lapnak 15 éve elő­fizetője, Magányosok klubja Sokszor olvastunk, hallottunk nyugdíjasok klubjáról. Ügy szintén felvetődött már újsá­gok hasábjain, hogy magányo­sok klubját alakítanak. Jó lenne, ha ez Kecskeméten is megtörténne. Sokan lenné­nek rá jelentkezők, akár havi tagdíjat is szívesen fizetnénk azért, ha havonta egy-két eset­ben betérhetnénk, hogy sza­badidőnket kellemesen töltsük el, A 30 év körüli — vagy feletti — magányosok már nem jár­nak táncolni, ebben a korban nem mindenkinek testhezálló az ugra-bugrálás. Viszont kel­lemes Időtöltés lenne a társas­játék, pingpong, kártya, sakk s más efféle szolid szórakozás (néha előadás, tv-nézés) ... Nem mindenkinek van társa­sága. lehetősége arra. hogv tár* sas életet éljen. Nagyon hasz­nos, közkedveltségnek örvend lenne ez Kecskemét. klub. — K. I.-né, lekaroltak, s hazafelé invi­tálták. Útközben J. Ibolya és K. Erzsébet fürge ujjakkal ku­tatta végig a férfi zsebeit. A belső zsebből gyorsan előkerült a pénztárca, amelyben 1200 forint la­pult. A zsákmányt elosz­tották, majd a férfit sor­sára hagyták. Másnap a rendőrség a két fiatal ko­rú lányt elfogta, s előze­tes letartóztatásba helyez­te. A kiskunhalasi rendőr­kapitányság mindkettőjük ellen lopás miatt indított büntetőeljárást, Garázdákat tartóztattak le Vasárnap Solton nagy riadalmat keltett három huligán garázdálkodása. Sz. István 17 éves, Sz. Jó­zsef 18 éves és Zoboki Ist­ván 20 éves kecskeméti la­kosok a község főutcáján sétáló személyek közül ötöt minden indok nélkül megtámadtak, s tettleg bántalmaztak. A felhábo­rodott sétálók azonnal ér­tesítették a rendőrséget, s a járőr a helyszínre sie­tett. A rendőri intézkedés elől a garázdák az út szé­lén veszteglő autóbusz bel­sejébe menekültek. Több­szöri felszólításra sem vol­tak hajlandók ..búvóhelyü­ket” elhagyni, ezért ki kellett vezetni őket. Eköz­ben Sz. István az egyik intézkedő rendőrnek tá­madt. A megyei főüsvész- ség a három garázdát elő­zetes letartóztatásba he­lyezte, s ellenük garázda­ság. _ valamint hatósági személy elleni erőszak miatt indított büntetőel­járást. G. G. öítoú

Next

/
Oldalképek
Tartalom