Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

1968. január 7. vasárnap 5. oldal Mennyibe kerül D. Károly családi háza? elefonbeszélgetés: — Petőfi Népe? — Igen. — Az egyik olvasójuk beszél. Kérhetek valamit? — Természetesen. — írjanak az építőanya­gok árváltozásáról. Úgy gondolom, ez velem együtt sok embert érdekel. — Építkezik? — Azt szeretnék. Kér­dés, hogy elég lesz-e any- nyi, amennyit eddig sike­rült megtakarítanunk. — Tudja mit? Menjünk el együtt a TÜZÉP-hez és keressünk választ a kér­désre. r| Károly technikus elmondja, hogy tíz éve házas, azóta spórolnak egy kis otthonra. Felesége is dolgozik, fizetésükből azonban ennyi idő alatt sem tudtak volna félre­tenni egy családi házra valót Ügy tervezik, hogy szülei is eladnák a szoba- konyhás épületet és össze­költöznek. • Czibidnilliil Ferenc ^ áruforgalmi előadót nem lepi meg láto­gatásunk. Sokan keres­ték fel hasonló kérdések­kel az utóbbi napokban. Van, akivel kénytelen kel­lemetlen hírt közölni. Egy idős hölgy például szinte személyes sértésnek vette, hogy az ajtók, ablakok ára csökkent. Ö ugyanis — „jól tájékozott” sógorának hitelt adva — a múlt év végén megvásárolt minden ajtót, építendő családi há­zához, Mosolygunk a pórul járt asszonyságon, de a fiatal házaspár még csak úgy félszájjal. Izgatottan vár­ják, mi lesz a kalkuláció végeredménye. Gyorsan kiválasztunk egy két szoba komfortos típus­tervet és megkérjük az áruforgalmi előadót, hogy készítsen részletes számve­tést. Sorra felkerül a kockás papírra a 32 ezer tégla, a faanyag, ajtó, ablak, cse­rép, cement, mész. Mind az, amiből a jóképű kis épü­let „összeáll” majd. Szorgalmasan zakatol a számológép és negyedóra sem telik el, máris meg­születik a végeredmény: A 10X8,20 méter alap- területű, pincével ellátott ház építőanyagai a régi áron számítva körülbelül 80 ezer forintba kerültek volna. Az új árak nyolc­kilencezer forinttal növel­ték az összeget. — Ez sem kevés egy kis­pénzű embernek, de mégis lényegesen kisebb az ár­emelkedés, mint amire a szállingózó hírek alapján számítottunk — mondja megkönnyebbülve D. Ká­roly. * jorsiin kiderül, ^ hogy a nyolc-kilenc­ezer forintra tehető plusz költséget zömmel a tégla árának az emelkedése okoz­za. Helyesebben egy új költségtényező: a szállítás. Ezer darab kisméretű elso- osztályú tégla régi ára 777 forint volt, az új ár 769 forint. Csakhogy január 1-től a vásárlónak kell megtérítenie a vasúti fu­varköltséget is, ami ezer téglát véve alapul 300 fo­rintot jelent. — És ha nem a TÜZÉP- telepről, hanem közvetle­nül a téglagyárból viszem el az anyagot? — puhatolja a takarékoskodás módját D. Károly. — Ezt megteheti, hiszen már évekkel ezelőtt beve­zettük a gyártóműtől való közvetlen vásárlást. Sajnos, a kecskeméti üzem csak II. és III. osztályú téglát ké­szít. Ha ragaszkodik az elsőosztályú minőséghez, akkor Csépáról kell saját szállítóeszközén hazafuva­roznia az anyagot. Csépa pedig harminc kilométer innen. Ily módon nem so­kat takarít meg, annak el­lenére, hogy a gyárban csak 713 forintba kerül ezer darab elsőosztályú kis­méretű tégla — válaszol az előadó. Azokban a városokban tehát, ahol megfelelő tégla­gyár működik és győzi is a" helybeli igények kielégí­tését, ott valóban tetemes összeget takaríthatnak meg a szállításon az építtetők. A megye sajnos elég sze­gény téglagyárakban, mi­vel néhány évvel ezelőtt — egy elhamarkodott közpon­ti intézkedéssel — felszá­molták az üzemek zömét. Futurológia Mi mindent ki nem süt­nek ezek a pihent agyú tu- _ dósok! Nemrég a futuroló­giáról, erről a szépen hangzó névvel illetett tudomány­ágról olvastam, amelyik a jövendőt igyekszik fürkész­ni. Szakértőink már hatvan évre jósolnak előre, s fi­gyelmüket a testi és szellemi életnek jóformán egyet­len területe sem kerüli el. Kritikusan olvasó ember lévén, nem mehetek el szó nélkül e bölcs orákulumok mellett. Azt például, hogy alig röpke negyedszázad múltán zsebkendőre már nem lesz szükségünk, örömmel üdvözöltem. De hogy hét esztendő leforgása alatt megbízhatóvá váljék az időjá­rás-előrejelzés, — már kötve hiszem. Hogy 21 év múl­va úgy mászkálnak a bányászok a tenger fenekén, mint mi a Kada Elek utcán — sőt, feltehetően még sokkal könnyebben —, ebben sem kételkedem. De hogy a szá­zadforduló táján az éttermek már algapörköltet is kí­nálnak menüben, ez ellen igen viszolygó álláspontot foglalok el. Hidegen hagy, hogy 1989-ben mesterséges, vagy ter­mészetes úton hozzák-e létre az életet, de épp ez ok­ból fáj végtelenül, hogy új szervek és végtagok nö­vesztésére csupán 2007-re van kilátás! Számos tapasztalatom indokolja abbeli óhajomat, hogy az intelligencia fejlesztését — akár gyógyszeres úton is — nem ártana 2012-nél előbbre hozni!­99 éves fejjel még megérhetem, hogy 50 évvel növel­hető lesz az élettartam. De ha csak kicsit is késnek a terminussal, félő, hogy lemaradok a 104. születésna­pomra beígért programpontról: „információk közvet­len betáplálása az agyba...” Ez esetben ugyanis a bi­zonyára jelentős és fontos információkat — nem lesz majd hova betáplálni! — jóba — Pótlásukra számos tanácsi vállalat salakblokk-tégla- gyártó üzemet hozott létre tavaly. Baján, Kalocsán, Dunavecsén, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán mű­ködik salakblokk-üzem. Sajnos, ma még kevesen ismerik és ezért viszony­lag kevesen is kérik az új építőanyagot. Pedig minő­ségben felveszi a versenyt, ha nem is az elsőosztályú, de, a másodosztályú téglá­val és olcsó is. Mindössze 820 forintba kerül annyi, amennyi ezer kisméretű téglának felel meg. * fiáira van azonban ** még a többi anyag- féleség. Tovább nézegetjük a listát. Kiderül, hogy az épületasztalosipari cikkek ára lényegesen csökkent. Az ajtóké és ablakoké kö­rülbelül 10 százalékkal, a parkettáé 20—25 százalék­kal, a hajópadlóé pedig 33 százalékkal. A fenyő fű­részáru ára nagyjából azo­nos szinten maradt. Lénye­gesen olcsóbb lett viszont a cement. Az 500-as minő­ségű például 30 százalék­kal. Nagyjából ugyanany- nyiba kerül a mész, mint tavaly és említést sem ér­demel a beton árváltozása. Annál inkább a cserépé: ezer darab szalagcserépért tavaly még 1760 forintot kellett fizenti, az idén — a már említett fuvarkölt­séggel együtt — 1460 forin­tot. * A n. árvetés tehát "r"' egy cseppet sem riasztó. De vajon kapha­tók-e a felsorolt anyagok. Erre a kérdésre Huszár Sándor áruforgalmi vezető ad választ. Megtudjuk, hogy tavaly óta bizony nem sokat ja­vult az ellátás. A legna­gyobb hiány téglából mu­tatkozik. De nem folyama­tos az ellátás cserépből, palából, több fajta fa­anyagból sem. D. Károly tiszta vizet akar a pohárba és megkér­di: — Ha most előjegyez­tetjük az igényt, mikorra kapjuk meg az összes anya­got? — Két-három hónapot bizonyára várni kell, de időközben természetesen folyamatosan szállítjuk az érkező anyagféleségeket. * ¥ ehet hogy ősszel, vagy legkésőbb jövő tavasszal egy vidám ház- avatóról írhatok riportot? Békés Dezső • • Ülésezett a területi szövetség A bácskai mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek te­rületi szövetsége januárj­án küldöttgyűlést tartott, amelyen megtárgyalták az elnökség beszámolóját a szövetség megalakulása óta végzett munkáról. Elemez­ték a közös gazdaságok termelésfejlesztésével kap­csolatos információs tevé­kenységet, továbbá az idei évre történő felkészülést. Tájékoztató hangzott el a mezőgazdaság 1968-as nép- gazdasági terv előirányza­tairól is. Avartemetö a sükösdi dombon A Sükösdi Paprikafeldol­gozó Vállalat munkásai nem is sejtették, hogy azon a községtől északra fekvő dombon, ahová az üres lá­dákat gúlákba rakták, ava­rok alusszák álmukat. A bajai múzeumnak beszol­gáltattak néhány érdekes­séget. amit a ládák alatt találtak. Felfigyeltek erre a múzeum munkatársai és ásni kezdtek a színhelyen. Ritka régészcsemege nyo­mára bukkantak: mintegy 40 méter szélességben avarkori temető terül él a dombon, ami arra enged következtetni, hogy ezen a helyen avar közösség élt. Megvalósulás útján a terv Sok-sok töprengés, szá- többbet is elárul. Segít molás, vita és vélemény- magunk elé képzelni, m egyeztetés után vált a Kecs­keméti Városi Tanács által szentesített törvénnyé a megyeszékhely részletes rendezési terve, amelyről ként alakul, formálódik elkövetkező három-n,' évben a Nagytemplom m gött a városközpont. Nézzük csak figyelme? kijelenthetjük: elindult a megvalósulás útján. A már zajló munkából a járókelő egyelőre, az 500 lakással tervezett két sza­lagház egyikének — a Le- ninvároshoz közelebb eső­nek — építését szemlélheti. A ház harmadik szintjén dolgoznak a mesterek. Ám Reile Géza tanácselnök iro­dájában lencsevégre ka­pott makett ennél, jóval Válassz fiam ipszilont! A tésztagyár jó­voltából hetek óta nem ízlik a húsle­ves. Ott találták fel ugyanis az ABC- tésztát, ezt a be­tűkből álló tészta­féleséget, amely rendszeresen meg­keseríti életemet. A kisfiam jövőre lépi át az iskola küszöbét. Nagyany­ja már előre meg­tanította nevének nagybetűire, s ami­óta fiam ismeri eze­ket a betűket, az­óta mindig és min­denüvé rajzol. Fiamat Darázsy időnkének hívják. Tulajdonképpen a tésztagyár jóvoltá­ból és e jóhangzású névből keletkezett minden kompliká­ció. Nejem vasárnap ismételten húsle­vest főzött ebédre. A levestészta ezút­tal is „ABC” volt. A fiam, annak a tudatában, hogy rö­videsen iskolába megy, újfent pró­bára kívánta tenni tudását. Ám ez al- icalommal nem kré­tával, hanem ka­nállal. Saját tányér­jából sikerült ki­halásznia egy D- betűt, továbbá egy A-betűt, kisvártat­va egy R-t és egy Á-t. Ezeket szépen egymás mellé he­lyezte az asztalon. hát ennyi már olvasható volt ne­véből: Dará. Megkezdődött a kutatás egy komp­lett ZS-betű után. Először az én tá­nyéromban. Szere­tett fiacskám a fi­nom sárgarépát be- hajigálta a vízcsap­ba. A számomra oly ízletes karalá­bét minden szó nélkül kidobta az ablakon. így keres­te tányérom fene­kén a ZS-t. Lehetséges, hogy néhány másodperc­cel előbb már el­fogyasztottam a szóbanforgó betűt. Feleségem porciója került terítékre. Csemeténk már ra­dikálisabb módsze­rekhez folyamodott, mert egy óvatlan pillanatban leöntöt­te a lét a betűkről, hátha megmutatja magát a ZS. A gyár bizonyára nem gondolt arra, hogy ilyen határo­zott nevű és egyé­niségű Lurkó fo­gyasztja majd ké­szítményét. Amíg ekképpen elmélkedtem, a nagymama tányér­jából előkerült a ZS. Fellélegeztünk. Folyhat tovább az vbéd, én pedig kér­hetek sárgarépát. Ekkor felüvöltött a fiam: „Engem nem Darázsnak hív­nak, hanem Dará- zsynak. lpszilon kell!” Jól sejtettem, mert a kutatás hosszú ideje alatt kihűlt a paprikás­csirke, odaégett az almásrétes. Én csak arra emlékszem, hogy bevánszorog­tam az éléskamrá­ba, kihoztam a tésztászacskót és tartalmát az asz­talra borítottam. — Tessék fiam, válasszál ipszilont. — Az nem jó! Főzzétek meg a le­vesben, csak úgy érdekes. A feladat teljesí- | tésére a nagymama vállalkozott. Utólag hallottam, hogy sze­gény nagymama összesen 12 ipszi­lont válogatott ki a tésztahalmazból és mind belefőzte a 1 levesbe. Párkány László í s induljunk ki a halványan látható templomtól. Az első makett-tömböcske illuszt­rálja a leendő modern mű­velődési házat. Az utána következő kisebbik a me­gyei pártbizottság, a ma­gasabbik makett a megyei tanács székháza. A két székház mögött, a szalag­házakkal szöget záró te­kintélyes épület irodaház céljait szolgálja majd. (Szá­munkra ez a makett külö­nösen kedves, mert a kény­szerű „albérletben” levő szerkesztőség számára az új otthont jelképezi.) S hogy mindezek a ma- kett-tömböcskék mikorra válnak a városközpont va­lóságává? A tervszerű elő­készületek. nem is szólva az első 9 szintes szalag­ház építéséről — feljogosí­tanak arra' a reményre, hogy aki legközelebb 1971- ben, látogat Kecskemétre, annak már. új városközpont tárulkozik a szeme elé. Nemcsak a Nagytemplom mögötti, új létesítmények­kel, hanem a zsinagóga melletti új OTP-öröklakás házzal, s a Cifrapalota mel­letti irodaházzal együtt. Végezetül még egy, ami­ről a foto nem árulkodik: Már az idén tavasszal el­kezdődnek a tűzoltó lak­tanya szomszédságába ke­rülő földművesszövetkezeti nagy ániház építésének elő­készületei. Egyelőre mint­egy harminc egészségtelen, rossz, nem egy esetben életveszélyes lakás szaná­lásával a 25 milliós beru­házás területét alakítják ki. hogy az év végén, illetve 1969. elején megkezdődhes­sen a kivitelezés. (Perny—Pásztor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom