Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-27 / 22. szám
1968. Január 27. szombat 8. oldal Nulla- plusz két fok Két, egyenként huszonöt vagonos hűtőraktár építését kezdték meg, saját építőbrigádjuk közreműködésével a kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben az elmúlt év nyarán. Olyan jól haladtak, hogy az egyiket az ősztől kezdve már hasznosítják: 27 vagon húsvéti rozmaring almát zsúfoltak be a nulla—plusz két fok hőmérsékletű raktártérbe. Az alma számára ugyanis ez a kondicionálás a legkedvezőbb. Bár az új telepítésű gyümölcsösről csak néhány vagonnal szüreteltek, mégis jól kihasználják a létesítményt: bértárolást végeznek a MÉK részére. A gazdaságban a következő évek során 174 hold almás, 61 hold kajszis és 14 hold szilvás fordul termőre. Mind nagyobb mértékben foglalkoznak szamócatermesztéssel is. A két épület egyébként a gyümölcsös sarkában foglal helyet. Ez év nyarán a másikkal is elkészülnek. Az ötvenvagonos tárolótér így összesen hárommillió 200 ezer forintba kerül. A képen: Major Mihály főkertész, Balogh Ferenc tárolásfelelős és Nagy László főagronómus elégedetten vizsgálják az ép, egészséges gyümölcsöket. (Pásztor Zoltán felvétele) fi fogaton ült az idős ember Oknyomozás egy szomorú témában Csak azok tartják megcáfolhatatlan igazságnak a „mindenkit érhet baleset” — szólásmondást, akik sohasem foglalkoztak balesetmegelőzéssel. A közlekedésrendészet, vagy a szakszervezet munkavédelmi szakemberei így fogalmaznak: A balesetek elkerülhetők. A jól képzett, fegyelmezett és óvatos ember ritkán sérül meg az üzemben, vagy az országúton, öt csak akkor fenyegeti vész, ha közvetlen környezetében valaki bűnös hanyagságot tanúsít. • Tavaly 26 megyei dolgozó vesztette életét üzemi baleset folytán. Héttel több, mint 1966-ban. De szomorú rekordot jelez a 26-os szám akkor is, ha több évet veszünk alapul. Vajon milyen okokra vezethető vissza a halálesetek szaporodása? Nem könnyű választ adni e kérdésre még akkor sem, ha az SZMT munkavédelmi szakemberei segítenek a nyomozásban és tárgyilagos baleseti jegyzőkönyvek állnak rendelkezésünkre. Egyik-másik krónika ugyanis éppen azt látszik igazolni, hogy a rossz sors működött közre és semmi más. Mert mi más taszíthatta le például az 57 éves tsz- gazdát a lépésben ballagó fogatról, világos nappal, egy csendes dűlőúton? Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat. Kutassunk tovább, módszeresen. * Az első, ami kiderül a statisztikából az, hogy a 26 halálos baleset közül 20| a mezőgazdaságban következett be. Érdemes tehát különös figyelemmel vizs gálgatni az állami gazda-* ságok, tsz-ek és tszcs-k há- zafáján a munkavédelmet Találunk-e vajon közös vonást a balesetek körülményeit tekintve? Néhányat igen. A halálos sérülések 50 százalékát fogatosok szenvedték el. Többségük az idősebb korosztályhoz tartozott. Egy újabb szál: nyolc halálos baleset júliusban és augusztusban következett be, és ezek közül hét a mezőgazdaságban. (Emlékeztetőül: az idei nyáron különösen sok volt a kánikulai nap ezekben a hónapokban.) Nem lehet véletlen az sem, hogy általában a déli órákban történtek a szerencsétlenségek. Ügy hisszük, az elmondottak alátámasztják a kögázkitörés a Zobák-aknában A Mecseki Szénbányászati Vállalat Zobák-ak- nájában gázkitörés történt. Ennek következtében leomlott a szénfal, amely hat személyt maga alá temetett, közülük négyet sikerült sérülés nélkül kimenteni. Szekeres Gyula 43 éves komlói és Kvej János 35 éves nagymányoki vájár azonban életét vesztette. (MTU Újabb mezőgazdasági kisgépeket gyártanak Baján Az elmúlt évek során a Bajai Gépjavító Állomás egyre inkább rátért a kisgépgyártásra. Számos olyan, a mezőgazdaságnak nélkül- lözhetetlen berendezést, szerkezetet készített, amelyet az ipar jelenleg még nem állít elő a szükséges mennyiségben. Az idei tervek szerint Axiál ventillá- [ toros permetezőkből harmincat gyártanak, háti permetezőkből pedig 10 ezer darabot vállaltak. Az AG- ROTRÖSZT részére 100 küllős kapát szállítanak. Már tavaly készítettek a pneumatikus kukoricavetőgépekből, amelyek alkalmasak a szemenkénti vetésre. Ezt az idén tovább gyártják és az üzemi gyakorlat alapján tovább tökéletesítik. vetkeztetést: a betakarítási csúcsidőszakban, amikor a munka okozta fáradtságot még a tűző napsütés is növeli, nagymértékben csökken az emberek elővigyázatossága. Különösen az idősebb korosztályhoz tartozóknál és azoknál, akik órákon át kinn tartózkodnak a tűző napsütésben. Lásd: fogatos. Az SZMT munkavédelmi felügyelői szerint a betakarítás megkezdése előtt a közös gazdaságok dolgozói balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Az oktatás azonban elsősorban a gépek — kombájn, traktor stb. — helyes kezelését célozza. Nem szerepel a tematikában például az, hogy a naphosszat szabadban dolgozó embernek az időjárás ellen is védekeznie kell. Az üzemekben ma már arra is ügyelnek, hogy milyen színűre fessék a falakat, gépeket. Feltűnő csíkozással látják el a balesetveszélyes. mozgó alkatrészeket. A cTűlőút fehér-sárgán izzó tarlók között kanyarog Déli hőségben igen csekély védelmet nyújt a csajla szélű kalap. „Sok gyümölcslé, vitamin, lehetőleg naponta többször zuhany, könnyű ételek és ruháik, a nagy melegben árnyék...’’ — olvassuk évről évre az orvosi tanácsokat a kánikula idején. Mennyit ismer, és főképpen mennyit fogad meg ezek közül a jó tanácsok közül az idős tsz-gazda? A betakarítás idején minden gazdaságban sürget a munka. Körültekintő szervezéssel viszont bizonyára elérhető, hogy a legforróbb órákban ne induljon hosszú útra a fogat, s árnyékba húzódhasson a többi szabadban dolgozó is. A gazdaságok vezetői és biztonsági megbízottjai pedig gondoskodjanak arról, hogy az időjárás ártalmaira is felhívják a dolgozók figyelmét. Ideje sokrétűbbé, ha úgy tetszik: tudományosabbá tenni a munkavédelmet a mezőgazdaságban is. A húsz halálos sérülés erre int. Békés Dezső Cukor Nemrég olvashattuk a lapokban, hogy cukorgyáraink befejezték a cukorrépa feldolgozását. E tény ör- vendetességét fokozza, hogy háromezer vagonnal, tehát 30 millió kilóval több cukrot gyártottak, mint egy évvel azelőtt. így hazánkban — beleértve a csecsemőket is — az egy főre jutó évi cukormennyiség három kilóval növekedett, s a 41 ezer vagonos összteljesítményt véve alapul, eléri a 41 kilót. Persze, le kell vonni az exportra kerülő mennyiséget, de így is nyugodtak lehetünk: van elegendő étel-, italízesítőnk. Illetve nemcsak ízesítő, mert személyenként naponta mintegy 10 deka mV • -éget számítva, a cu, 4 mint tömegélelmezési cikkről beszélhetünk. A külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének szerve A Magyar Kereskedelmi Kamara új feladatai A gazdaságirányítás új rendszerében csaknem minden gazdasági szervezet — minisztériumok, országos hatóságok, vállalatok — feladata jelentősen módosult. Megváltozott a Magyar Kereskedelmi Kamara szerepe is. A kamarának eddig csak a külkereskedelmi vállalatok voltak a tagjai. A múlt év végén született kormányrendelet — az új kamarai statútum — értelmében minden állami, gazdasági szervezet, amely érdekelve van a külkereskedelemben, tagja lehet a Magyar Kereskedelmi Kamarának. Mind a tagság körének kiterjesztése, mind pedig a kamara érdekképviseleti szerepe szorosan összefügg az új gazdaságirányítási rendszerrel. A Magyar Kereskedelmi Kamarának ugyanis az az alapvető feladata, hogy Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak, külkereskedelmének fejlődését előmozdítsa. Ennek egyik eszköze a külföldi kamarákkal való együttműködés. A Magyar Kereskedelmi Kamara ma már mintegy nyolcvan külföldi és nemzetközi kamarai intézménynyel tart rendszeres kapcsolatot. A kereskedelmi kapcsolatok kezdeményezése, bővítése igen gyakran — különösképpen diplomáciai kontaktus hiányában — a kamarákon keresztül, kamarai küldöttség kiküldésével történik. A kamara kezdeményezi és összeköttetései révén előkészíti magyar vállalati szakemberek, küldöttségek külföldi üzleti tárgyalásait. Különösen nagy jelentőségűek a kamarai kapcsolatok azokban az országokban, ahol a vállalatok még nem rendelkeznek üzleti tapasztalatokkal és piaci ismeretekkel. A vállalatok felkérésére a kamara közreműködik a külföldi üzletfelek, kooperációs partnerek felkutatásában, információkat ad a piaci lehetőségekről, üzleti és ügynöki kapcsolatokat ajánl. A kamara sokrétű információkkal segíti a tagvállalatok külkereskedelmi, s azzal közvetve összefüggő munkáját. Tájékoztatja a vállalatokat az általános kereskedelempolitikai szempontokról, a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jogszabályokról, és szokásokról, a csomagolási és árumegjelölési előírásokról, a kereskedelemtechnikai és vámszabályokról. (A kamara 120 ország kereskedelemtechnikai és vámjogszabályait gyűjti és dokumentálja, s a változásokról tájékoztató kiadványokat készít.) A kamara Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Irodája bonyolultabb szerződéskötéseknél szaktanácsokat ad, s megbízásra ellátja a hazai vállalatok jogi képviseletét. Még konkrétabban kapcsolódnak a külkereskedelmi munkához a kamara szolgáltatásai, a kamara mellett működő testületek. Kamarai szolgáltatás a nemzetközi kereskedelemben szükséges bizonyítványok, okmányok kiállítása és hitelesítése. A kamara mellett önálló testületként működik az áruszakértő bizottság, amely a mező- gazdasági termékek minőségét vizsgálja, s az eladó és a vevő ezzel kapcsolatos jogvitáját szak- véleményével dönti el. önálló kamarai testület a választott bíróság is, amelynek eddig az volt a feladata, hogy export—import ügyekben a magyar külkereskedelmi vállalat és a külföldi cég jogvitáját a nemzetközi kereskedelmi jogszabályok és szokások figyelembe vételével gyorsan rendezze. A jövőben a hazai termelő és külkereskedelmi vállalatok is a választott bírósághoz fordulhatnak jogviták tisztázására, rendezésére. A Magyar Kereskedelmi Kamara tehát nem hatóság, hanem a tagság, a vállalatok testületi, érdekképviseleti szerve. Ebben a minőségben képviseli tagjai érdekeit a külföldi és a nemzetközi kamarai szervezetekben, a külföldi és a hazai államigazgatási és egyéb szerveknél. G. I. A néptömegek idősebb korosztályaihoz tartozók azonban emlékezhetnek még rá, hogy a családjuk csak jelesebb napokon engedhette meg kevéske cukor — akkor valóban mint ízesítő — vásárlását, fogyasztását. Akkoriban a cukor a kétkezi dolgozók számára luxuscikknek számított. Nem véletlen, hogy néhány évtizede egy neves polgári közgazdász az általános jólét, az életszínvonal egyik fokmérőjeként a cukorfogyasztás mértékét jelölte meg. Nos: nem beszélve más kritériumokról, egész népünk, mindannyiunk élet- színvonalának foka e tekintetben a csak szűk rétegekre vonatkozó polgári követelményeknek is megfelel. S hogy még magasabb szintű legyen, kormányzatunk ismét gondoskodott róla, amikor a cukor kilónkénti árát nemrégiben egy forinttal csökkentette. Ezt persze az tette lehetővé, hogy mezőgazdasági üzemeink a korábbinál több cukorrépát termesztettek. És hogy ez év őszén még nagyobb meny- nyiséget adjanak át cukorgyárainknak, erről is történt gondoskodás. A cukorrépa átvételi árát ugyanis mázsánként 5,5 forinttal növelték, ami nyilván ^ jelentős ösztönzésül szolgai a fontos „alapanyag” termesztéséhez, hiszen egy-egy hold után 1000—1500 forinttal is több lesz a cukorrépa-termelő gazdaságok bevétele, mint tavaly, s a korábbi években. A gyárakkal kötött szerződések eddigi eredményéből ítélve termelőszövetkezeteinkre kedvezően ható* a cukorrépa árának rende zése, _s kétségtelenül te vább is hat, hogy a mé hiányzó mennyiség meg termelését is vállalják JT. I. *
