Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

MOT. december 10, vasárnap 5. otrial A gazdasági reform bevezetése előtt Új együttműködési tormák Paprika a forró alagúthan A megyei MÉK az ország egyik legtöbb árut felvásárló vállalata. Az idén a 12 300 va- gonos előirányzatot előrelátha­tólag ezer vagonnal teljesíti túl. Már megkötötte a szerződéseket a következő esztendőre is a me­zőgazdasági üzemekkel, 13 400 vagon zöldségre és gyümölcsre. Nemcsak áruról gondoskodott a vállalat, hanem vevőről is Ugyanis a leszerződött mennyi­ség eladására megállapodást kö­tött az exportáló vállalatokkal, a konzervgyárakkal, a hűtőhá­zakkal. a budapesti nagykerrel, az üzletekkel és így tovább. A gazdaság reform eddigi in­tézkedései úi helyzetet terem­tettek a MÉK-nél io. A szerző­déskötéseknél abból indultak ni a partnerek, hogy az előre elké­szített nyomtatvány csak tájé­koztató jellegű, tehát attól el lehet térni. Időben kezdték — Voltak-e viták a MÉK és a mezőgazdasági üzemek között — kérdeztem Perényi István igazgatótól. — Tizenhárom esetben. — válaszolja. — Ez aránylag nem sok, hiszen 160 közös gazdaság­gal kötöttünk megállapodást. Nagyon ügyeltünk arra. hogy találkozzanak az érdekek, vagy­is a mezőgazdasági üzemek elé­gedettek legyenek a szerződés feltételeivel, mi pedig ki tud­juk elégíteni áruval a piac igé­nyeit. Míg az előtervezés idején fel­kerestük a közös gazdaságokat, így időben felkészülhettek a szerződésben lekötött áru ter­melésére. Űj dolog, hogy az idén először nem holdra, ha­nem mennyiségre kötöttünk megállapodást. Számunkra ugyanis közömbös, hogy a ter­melőszövetkezet mekkora terü­leten termeli meg a szerződött árut. — Várható-e egyes zöldségfé­lékből magasabb kínálat? — A vöröshagymából 600 va­gonnal többre szerződtünk, mint az idén átvett mennyiség, vagy­is háromezer vagonra. Az üze meknek mi adjuk a hőkezelt dughagymát. így segítjük őket a szanorítóanyag-ellátásban. — Ha már a hagymáról- be­szélünk ejtsünk szót a fokhagy­máról is. Az idén 40—50 fo­rintra emelkedett a kilónkénti ára a piacon, amire még nem volt pé’da. Különösen ilyenkor, di'znóvágás ideién keresett cikk és sokan panaszkodnak a magas ár miatt — vetem közbe. — Igazuk ván. szerintem emelni kell a felvásárlási ára­kat, mert a jelenlegiek nem ösz­tönöznek a termelésre. Gond van a szaoorító anyaggal is. Jö­vőre tehát még nem sok vál- tozár’-a számíthatunk. Közvetlen szállítás — Hogyan kívánnák a jövő­ben szorosabban együttműköd­ni a termelőszövetkezetekkel? — Vannak már hagyományos együttműködési formáink. Pa­lántát minden évben adunk. Jövőre egymilliót. Két termelő­szövetkezettel már megkötöttük a szerződést ennek előállítására. A primőrtermesztés fejlesztésé­re ötször annyi fóliát adunk jö­vőre. — Az úi helyzetben azonban más vonatkozásokban is korsze­rűbb együttműködésre lesz Szyv-Zrt. F-re is gondolva, ólvan me°á1lc,r“'>dásokat kötöttünk bovv azok a termelő-zövetkeze­tek. ame’vek közvetlenül szál­ltak az üz’e^be az árut. a fo­gvájói ár lő—°0 «zézsléká* kard*'-. Fnnok eiőnvel lemér­ték. <rv'-*eeoKx-*-m idcebb törMé®. Már az idén is volt erre példa, de jövőre ezeket a szállításokat sűrűbbé és szervezettebbé kí­vánjuk tenni. Közös tárolás — Közbevetőleg megenged is­mét egy kérdést? Irturúi arról, aogy Hartán a MÉK és a Lenin Termelőszövetkezet közös tá­rolót épített. Van másutt is ha­sonló kezdeményezés? — Igen. Jánoshalmán a ter­melőszövetkezet-közi vállalko­zással együtt létesítünk egy százvagonos hűtőtárolót. Közis­mert gondunk a tárolás. A ho­zamok évről évre emelkednek és hovatovább nem tudjuk rak­tározni a termést. Az idei sza­bolcsi álmagondok figyelmezte­tők számunkra is. Helyes, hogy a termelőszövetkezetek is építe­nek tárolókat. Mi szívesen együttműködünk továbbra is velük, természetesen a gazdasá­gosságot minden esetben szem előtt tartva. A hartal Lenin Termelőszö­vetkezetből a hagymát elszál­lítottuk és a jövőben burgonyát tárolnak. Minden kilóért 55 fil­lért fizetünk a szövetkezetnek. A kecskeméti Vörös Csill ag Ter­melőszövetkezet hűtő táró lójában almát helyezünk el. ami már­cius végén, április elején kerül az üz’ etekbe. A nyereségen megosztozunk a gazdasággal. — Mindez azt szolgálja, hogy minél nagyobb választék várja a fogyasztót a jó minőségű, szép és olcsó áruból, — hangoztatta végezetül Perényi István. Csütörtökön este 9 órakor vá­ratlan esemény történt a Kecs­keméti Erőműben. A gázszol­gáltatás leállt s a kazánokban kiaudt a láng. Harkai Ferenc művezető azonnal hívta a Föld- gázfogadó Állomást, eközben újabb problémáról értesítették. Kiss József fűtő izgatottan kö­zölte, hogy a kazán fala be­omlott A következő telefonhívás már a Dél-Magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat Szegedi Köz­pontjába futott be. Innen kora reggel megérkezett Petri Pál főmérnök, Kutasi Mihály erő­művi mérnök, sőt a Nagykőrösi Igazgatóságtól Monostori József főmérnök is. Az azonnal meg­indított vizsgálat során megál­lapították hogy a kazán falát sajnos le kell bontani, sőt le­hetséges, hogy a szomszédos ka­zánnal is ugyanezt kell tenni. A kazánok helyreállítása öt-hat napot is igénybe vehet ami a leninvárosi lakások és intézmé­nyek fűtését veszélyeztetné. Azonnal tárgyalások kezdőd­lek a Kecskeméti Konzervgyár­ral, amelynek főmérnöke vál­lalta, hogy hétfőn reggelig — tehermentesítve az erőművet — gőzt ad a Fémmunkás Vállalat­nak és a Béke Tsz hajtatóházá­nak. Ez a seeí+ség azonban csak akkor elegendő, ha a másik ka­zán falát nem kell lebontani. Ez esetben ugyanis csak korlátozni kellene a gőzszolgáltatást, ami néhány fokkal alacsonyabb hő­mérsékletet jelentene a laká­jokban. és az intézményekben. Amennyiben mégis sor kerül a másik kazán javítására, két-há- "om napig teljesen szünetelne a fűtés. Fzen csak a konzerv- zvár segíthetne A konzerveyű-iak arra hivat, koztak, hogy december 11-én, Dísztelen, malomszerű épület I Bátyán. Hosszú éveken át a ka­locsai paprikafeldolgozó hasz­nálta, raktározási célokra. Ez év őszétől kezdve azonban a hely-1 beli Piros Paprika Tsz birto­kolja. Méghozzá szárítóüzem­ként! Az olajtüzeléses alaguta- kat a gazdaság építőbrigádja készítette, a jánoshalmi tapasz­talatok alapján, a berendezése­ket pedig a gépműhelyben a tsz két ügyes lakatosa hozta össze és szerelte fel. Zömmel idősebb asszonyok dolgoznak itt; csipkedik, csu- mázzák, szeletelik — egyszóval előkészítik — a paprikát. — Máris legalább három hó­nappal hosszabbítjuk meg a kertészeti brigádunk foglalkoz­tatását — magyarázza Molnár László főagronómus. — A há­hétfőn, meg kell kezdeniük a must sűrítését, ami igen gőz­igényes művelet. Ezt határidőre, december 23-ra be kell fejezni, ahhoz, hogy a pincegazdaság fontos szállításait megkezdhesse. Felhívtuk Benei Sándort, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgatóját. Ismertettük előtte a tényeket, miszerint előfordul­hat, hogy 850 leninvárosi lakás­ban (kb. háromezren lakják), az rom műszakban másfél százan dolgoznak itt. A korábbi években a paprikát ládákba ömlesztve, esetleg fel­fűzve adták át a válla’atnak. Ezzel túladtak a termésen. De most nem! November eleje óta négy vagon szári tmányt: fél­kész terméket készítettek. Ezen­kívül még több mint tíz vagon várható a közösben maradt 90 vagon nyers termésből. A száza­lékos részesedés folytán a gaz­dáknál 40 vagon maradt. Ennek megaszalására januárban kerül sor, mivel a gazdák nagyobb ré­sze szintén félkész termékként kívánja átadni a termését. De ez még mindig csak há­rom hónap. Rendszeres kihasz­nálás? Zöldségek, hagyma, ma­joránna, borsfű — ezek szárítá­sa szerepel a tervekben. És mi­iskolákban óvodában, bölcsődé­ben, napköziben, áruházban stb. szünetel a fűtés, ami belátha­tatlan következményekkel járna. Benei elvtárs hangsúlyozta, hogy bármennyire fontos is ré­szükre a must határidőre való, sűrítése az emberek egészségét! ő maga is előbbre valónak tart-i ja. Reméljük, ezek után nem lesz fennakadás a távfűtésben.' N. O. re költik a szárításból adódó többletbevételt? Ennek is meg­van a helye: 6400 négyzetméte­res hajtatótelep építését terve­zik, a primőrök termesztése cél­jából. A brigád szezonja tehát nemcsak kitolódik, de hama­rább is kezdődik. És ez már egész éves rendszeres foglalkoz­tatottságot jelent. De maradjunk még a jelen­nél! Pillanatnyilag gondok is felhőzik a távlatot. Ezekről Or­bán Pál főkönyvelő beszél: — Termékünk kétharmada el­sőosztályú. Kilónként ezért 36,80 fillér járna. A vállalat ezt az összeget a Paksi Konzervgyár­nak, amely ugyancsak készít fél­kész terméket, zokszó nélkül megadja. Nekünk viszont ennél jóval kevesebbet akar fizetni. Az ügy kivizsgálásra vár a minisztérium árosztályán. Re­mélhetőleg olyan döntés szüle­tik, amely a tsz érdekeit is fi­gyelembe veszi. A szárítás —, amely egyet jelent a falusi ipar- leremtéssel — útjában álló aka­Farkas Marika hozzáfog a fél­kész termek osztályozásához. dályokat eltüntetni majdnem olyan nehéz, mint életre hívni egy új üzemet. (Hatvani—Pásztor) trükk fortélyát dobta be, s az idegen címkés palackban Hungária pezsgőt küldött barát­jának szilveszteri aján­dékul. Szólt ám a tele­fon Szilveszter éjszaká­ján. „Nagyon hálásan köszönöm a gáláns fi­gyelmességet” — hal­latszott a vonal túlsó végén, s mondta ám a barát, milyen sikere van a náluk összejött társaságban a márkás „nyugati” pezsgőnek. Persze ennél az eset­nél jóval később merte leleplezni magát az igazgató... Íme a csomagolás ereje. Olyan jó, hogy megkezdték már új csomagolási divatbe­mutatójukat a B ács megyei aranyhomok borai is. S ezt minden nagyképűség nélkül mondhatjuk: Egerben éppúgy, mint Budapes­ten, vagy Szegeden — a csemege- és italbol­tok kirakatainak . elő­kelő megjelenésű repre­zentánsai a mi me­gyénk borai. —th —n K. S. Veszélyben a távfűtés Beomlott egy kazán az erőműben A konzervgyár segítségére számítunk 00 Öngól a pezsgőspalackban A TV jelenti leg­utóbbi műsorában; ke­reskedelmi vezetők nyugtatták meg az or­szág lakosságát, hogy lesz elegendő és gaz­dag választékú áru­készlet az év végi ün­nepekre is. Alátámasz­tották ezt azzal, hogy jelentős mennyiségű importáru egészíti ki a hazai kínálatot. Emlí­tették többek közt a külföldi italféleségeket, s mondották, hogy ezekkel — de más im­portcikkekkel szintén — további céljaik is vannak a forgalmazá­son kívül. Szeretnék megmutatni az ipar­nak, kereskedelemnek, mindazoknak, akiket "nt — mit jelent az áruk csomagolása. Mert ehhez sokfelé jobban értenek, mint mi. Ennek hallatán ju­ztt e*~ombe két érde­kes kis eset, melyet Dancz Pál, az Eger és Gyöngyösvidéki Pince- gazdaság igazgatója mesélt el nemrég — az üzemlátogatáson ottjárt újságíróknak. Szólt arról az igaz­gató, mennyien „oda­vannak” nálunk — me- ő sznobságból — a külföldi italokért. Ugyanakkor tapasztal­ják ők nap mint nap, hogy például egyéb vi- ’á'shírű egri borok mel­lett — mennyi külföldi üzletember „odavan” kiváló dessert- és li­kőrboraikért, mint ami­lyen az Eger csillaga, az Egri merengő, vagy a Medoc cordial. Csak győznék kielégíteni a megrendeléseket azok­ra a nyugati tájakra, melyek boraira ideha­za „buknak” a külföld­rajongók. Magyar meorende- ’őkkel. szakemberekkel tárgyaltak. Ismerve ■'qyp’-mf'sikuk menta­litását régebbi megbe­szélésekről, egy kis cse­les fogást is megenge­dett magának az igaz­gató. A pincészet leg­egyszerűbb asztali bo­rával töltetett meg a palackozóüzemben egy nyuganémet rajnai pa­lackot. Ebből kínálta az üzletfeleket. Ök pe­dig — nem győztek áradozni: „Látják, ez bor, ilyenek kellené­nek nálunk is a kö­zönségnek ...” Dicsér­ték könnyű voltát — ma elsősorban ezt sze­retik világszerte —, frisseségét, üdeségét, meg ami ráfért. Szerencsére okos üz­letemberekkel történt mindez, akik jobbnak látták, ha sértődés he­lyett maguk is derül­nek a felsülésen. Más alkalommal egy megye- és városszerte tekintélynek örvendő, szellemi foglalkozású barátját tréfálta meg Dancz Pál. Ismeri ar­ról az oldaláról is. hogy nagy bámul ója mindennek, ami kül­földi, Ismét a palack-

Next

/
Oldalképek
Tartalom