Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
4. oldal 1967. december 10, vasárnap Utak és kiutak Petőfiszálláson 1. KILENCSZAZ TANYA Fagyot lehel a téli szél. Tanyák, facsoportok, nádasok feszülnek ellene. Hajnalban a Féteri-tó vizének felszíne meg- páncélosodott. Reggel a halászok evezővel törtek utat a hálónak. Elköltöztek a nádas ritka madarai. A léptek zajára felrebben egy-két szárcsa. Köröznek az acélszürke égbolton. Aztán csend lesz újra, jégvilági csend. Petőfiszállás .. • Mozdulatlan tanyavilág? A majd 12 ezer holdas határt észak-déli irányban a vasút pontosan megfelezi. Jó hét kilométer hosszan, a fővonalbeli közlekedés piros Diesel-fejű dübörgő vaskígyóival. A látóhatár peremébe bújó tanyákat látja az utas mindenfelé, szinte mindegyik mellett a szo- morúíűz lombjának zöld foltjaival. A táj honfoglalói, 70—80 év óta, ezt a szerény, de szívós gyökerekkel megkapaszkodó fafajtát ültették a gödör partjára, amely a tanyaépítés után maradt a telken. A városhoz kötődve A határ szélessége majdnem t kétszerese a hosszúságának. Ekkora területen, a világ számtalan tájékán, ha nem is metropolisok, de tekintélyes méretű, népességű városok találhatók. Petőfiszállás 900 tanyáján azonban mintegy 2700-an laknak. Az utóbbi hét évben majd ötszázzal fogyott a lélek- szám. Bár az elköltözés üteme csökken, a petőfiszállási ember, ha csak a piac végett készül is belátogatni Félegyházára, még ma is ezt mondja: „Megyek haza ...” Lám, a városhoz kötődés még 15 évvel az önálló köz- igazatás megteremtése után is ilyen erősl | A tanácsházától nem messze, a majd kétszáz éve itt őrködő kőbefaragott Szent Vendel, a pásztorok védőszentje is mintha a robogó vonatok után bámulna sóvár szemmel... Ha csak 15 éve is, de Petőfi- szállás az ország egyetlen helysége, amely nevében a költő emlékét őrzi. Mindenesetre méltóbb elnevezés a hajdani Ferencszállásnál. Mondják, a keresztelésre az adott apropói, hogy a jó öreg kocsmárosnak volt ezen a vidéken is bérlete, s talán csárdája is a mostani betonút közelében. Kiss Jenő tanácselnök, aki tisztségét négy év óta látja el, nagy ügybuzgalommal, megmegújuló lelkesedéssel, szintén félegyházi születésű. De már petőfiszállásinak vallja magát. Betelepülők és ingázók — És nemcsak azért, mert itt lakom én is — teszi hozzá —, hanem mert hiszem, hogy van jövője e községnek. Még akkor is, ha a belterületen egyelőre csak 25 család lakik. — Pár percig számolt az ujján: — Hetven fő összesen. Jó tíz éven át ki voltak mérve a házhelyek, de senkinek se kellettek, pedig négyzetölenként csak 5—-6 forintért kínálták. Nemrégiben 51 telket adtak át az OTP-nek értékesítésre, s bár ölenként a legolcsóbb is 15 forintba került; jócskán van rájuk jelentkező. Többnyire a fiatalok szánják rá magukat a beköltözésre, amióta villany és bekötőút is van. Családi, rokoni összefogással építkeznek. Tavaly már Fortuna is közrejátszott a belterületi házak gyarapításában: Toldi Sándor, a ÁTADÁS ELŐTT tanács adóügyi csoportvezetője a négytalálatos lottónyeremény jóvoltából építtetett bent szép családi házat. Igaz, nem halt még ki az a törekvés sem, hogy a petőfiszállási embérnek, ha anyagi helyzete megengedi, legyen háza Félegyházán is. Ez összefügg a város adta széles körű megélhetési lehetőségekkel. Naponta mintegy százan ingáznak a járási székhely és Petőfiszállás között. S ugyancsak ennyire tehető azoknak a száma, akik távolabbi vidékeken dolgoznak, s csak hetente látogatnak haza. Villany, komfort, művelődés Mi kell ahhoz, hogy Petőfiszállás valóban megszilárduljon az önálló község rangjában? — Kommunális fejlesztés először, másodszor és harmadszor is — feleli a tanácselnök. — Erre a községfejlesztési alapból évi 500—600 ezer forintot fordíthatunk, ami az átlagosnál jobb. Félúton a gémeskutas puszta és a komfortos szocialista község között — az eddigi törekvések alapján ezt nyugodtan leírhatjuk. Először, kilenc évvel ezelőtt, iskola épült Majd tanácsháza, amely eredetileg orvosi rendelőnek és lakásnak készült, de aztán a csere folytán a helyi államigazgatás költözött az új falak közé. Aztán szolgálati lakások épültek, majd öt évvel ezelőtt — másfélmilliós költséggel, de csak 200 ezer forintos támogatással — a rangos művelődési otthon is tető alá került. Közben villany, tereprendezés és bekötőút emelte a belterület rangját. Legutóbb két pedagóguslakás készült el. A félmillió forintba kerülő szol- gáltaitóháznak már lerakták az alapját, a járdák helyét is kijelölték, s a házak építésével egyidejűleg bővítik a villanyhálózatot. A kultúrotthon tágítására készülnek; a szakköri- és klubfoglalkozások kis helyiségeket igényelnek. Szombat és vasárnap délutánonként a fiatalok már ma sem a kocsmába mennek; a jól berendezett művelődési ház vonzza őket, könyvtárral, tv-vel. Könyvekről vitatkoznak, zenét hallgatnak hanglemezről, s aztán a tánchoz előkerül a magnó is. Csak az ablakon át eléjük táruló puszta juttatja eszükbe, hogy Petőfiszálláson vannak. (Folytatjuk.) Hatvani Dániel Kétrendbeli bűncselekmény A vádlott évei számát tekintve nem tartozik a fiatal emberek közé. Negyvenkét éves, de ha külső megjelenéséről akarnánk megítélni, ennél bizonyára jóval többre gondolnánk. A tanúk ötvenet mondtak, de volt, aki ötvenötre becsülte Molnár Mihály Szeged, Gyapjas Pál utca 43 szám alatti lakos életkorát. Ezen csöppet sem lehet csodálkozni, mert a letartóztatását megelőző hónapokban csavargó módjára élt, különösen ez év augusztus végén, szeptember elején vándorolt sokat Ki kergette a fél országon át ezt az embert, aki valamikor jobb napokat látott, hiszen többi között adjunktus volt az egyik budapesti főiskolán, majd kollégium-igaz- tó lett, később tsz-elnök? Senki sem üldözte, talán a saját lelkiismeretétől akart elfutni, hajtotta valami, s ő sohasem ismerte fel a hibát. Mondom, nem fiatalember már Molnár Mihály. Éppen ezért, amikor a bíróság felolvassa a vádakat ellene, kicsit hitetlen- kedve csóválom meg a fejem: valóban ez az ember követte el a gyerekes tolvaj lásokat: bicskát, napszemüveget, táskarádiót lopott. — Valahol megtört a pályafutásom — magyarázza a vádlott a bíróság előtt. — Családi életem zsákutcába jutott 1959-ben, feleségemtől elköltöztem, majd 1962-ben törvényesen is elváltunk ... ö ekkor került ki a Csongrád megyei Balástyára tsz-el- nöknek. Korábban már sok helyen megfordult, mint említettük adjunktus volt egy főiskolán, majd onnan elkerült a Szegedi Városi Tanácshoz, de itt mindössze pár napig dolgozott. Aztán segédmunkás lett egy vasöntödében, később a MÁV-nál talált munkát. A gyakori változást ő azzal magyarázza, hogy nem mindig értett egyet a feletteseivel. Ez aligha hihető, annál is inkább, mert Molnár Mihály hadilábon áll az igazmondással is. Balástyá- ról már a rendőrök vitték el 1964-ben és a bíróság a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás, csalás, hanyag kezelés miatt kétévi börtönre ítélte s két évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Amikor kiszabadult, a Mélyépítő Vállalat kecskeméti telepére került segédmunkásként. Munkásszálláson lakott, s már ekkor foglalkoztatta az a gondolat, hogy elhagyja az országot. Ez év augusztusában egy reggel, mikor társai már elmentek, felfeszítette a szekrényeket, s az egyikből egy táskarádiót, húsz forintot és néhány nyakkendőt vett magához. A másik szekrényből negyven forint készpénzt, egy táskarádiót és egy napszemüveget lopott el. így indult Győr felé, hogy disszidál. A várostól nem messze azonban leszállt a vonatról, mert tartott az igazoltatástól. Ceglédre utazott — vonaton, gyalog, autóstoppal stb. — ahol egy régi tanártársát kereste fel a mezőgazdasági technikumban. Azt hazudta, hogy elromlott az autójuk, most javítják s szeretne egy éjszakára szállást kérni. Megbíztak a volt adjunktusban, bevezették a szobába, olvasnivalót adtak neki. ö azonban másképpen gondolta a dolgot. Hajnali ötkor lelépett s magával vitt néhány apróságot: orkánkabátot, zsebkést és húsz forintot. A kabátot még Cegléden eladta. Ismét föltámadt benne a gondolat: disszidál. Ceglédről Kerekegyházára indult, de Kecskeméten kötött ki. Útközben alkalmi szállásokon húzta meg magát. Kecskeméten azonban attól félt, hogy volt munkatársai felismerik s ezért Fülöp- szállás felé kanyarodott — természetesen gyalogszerrel. A fü- löpszáílási útkereszteződésnél azonban a vasúti sorompó le volt zárva, igy várakoznia kellett. Elhanyagolt külseje gyanússá tette az éppen odaérkező rendőrök előtt. Igazoltatták és bekísérték Soltra.’ Hamarosan előzetes letartóztatásba került. A Kecskeméti Járásbíróság a napokban hirdetett ítéletet Molnár Mihály ügyében. Hétrendbeli különböző bűncselekmény miatt — tiltott határátlépés előkészülete, visszaesőként elkövetett lopás és ötrendbeli lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett — halmazati büntetésül kétévi szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Az ítélet nem jogerős. G. S. Bontják az állványokat, hamarosan átadják a kiskőrösi tanács- és pártszékházat. A csaknem 7 millió forintos beruházásból készülő impozáns épületet a megyei tervező iroda tervei szerint, a Bács megyei Építőipari Vállalat készíti, az átadás határideje december 3L Minden a divat A Ruházati Mintatervező Vállalat megkezdte az 1968. évi tavaszi kollekció összeállítását, amely mintegy 200 modellt tartalmaz a nők. a férfiak és gyermekek számára. Mielőtt a hazai tavas# divat főbb vonalait meghatározták, a tervezők tanulmányozták a párizsi divatot és felhasználták a KGST öltözkö- ködéskultúrával foglalkozó munkabizottsága, valamint a moszkvai nemzetközi ruhaipari kiállítás és szaktanácskozás tapasztalatait. Nádor Vera, a vállalat művészeti vezetője, aki a közelmúltban Párizsban kilenc divatház bemutatóját tekintette meg, elmondotta: jövő tavasszal méginkább érvényes lesz az, ami az őszi divatot is jellemzi: mindennek az ellentéte is divat. A hosszú, a rövid szoknyák, a testre simuló és lezser ruhák, az élénk és a tompa árnyalatok váltakoznak. m. Az irkutszki Szibéria című újság ezt írta 1908. július 2-án: „Karelinszkoje községben a parasztok északnyugati irányban, elég magasan a látóhatár felett valami rendkívüli, erős kékesfehér fényben égő testet láttak (a fény olyan erős volt, hogy el vakította a szemet), amely vagy tíz percig mozgott felülről lefelé. A test „cső” alakúnak látszott, vagyis hengeres alaknak ...” Figyeljék csak meg: az eső test cső alakúnak látszott. Ismeretes, hogy a robbanás helyétől húsz-harminc kilométerre izzó gázokból álló oszlop látszott, amely húsz kilométernyi magasságba emelkedett. Ha a robbanást üstökös, antianyagból álló meteorit vagy egy űrhajó katasztrófája okozta, miért irányul felfelé?! Miért emelkedett a lángoszlop a föld felszínére merőlegesen és nem szanaszét, minden irányba? Általában úgy vélekednek, hogy a robbanás öt kilométer magasságban következett be. Eszerint a láng, amely minden irányba terjed, a robbanás helyén mély krátert égetett volna ki. Ilyen pedig nincs! Nincs is szükségünk rá, ha azt vesz- szük, hogy sugár „zuhant” le. A „sugármeteor’’ robbanása abban a pillanatban történt, amikor a sugár (amennyiben folyamatos sugárról van szó) a földfelszínhez képest merőleges helyzetbe ért, és mélyebbre hatolt, vagy pedig (ha a sugár szaggatott) amikor a sugár irányát metszi a következő impulzus. A robbanás mindkét esetben tűzoszlopnak látszik, amely elvész valahol az atmoszféra ritkább rétegeiben, 15—25 km magasságban. Ez a sugárhipotézis teljességgel megmagyarázza a kráter hiányát, a kozmikus maradványok — s ezen belül a radioaktivitás — hiányát is az 1908. év rétegeiben és szelvényeiben. Egy sugár, amely valamilyen információt hordoz, minden bizonnyal szaggatott. Metszetében bonyolult szerkezetű lehet, vagyis a központi sugárfonal körül van véve sokkal gyengébb sugarak széles sávjaival, amelyek figyelmeztetnek a keskeny „fősugár” közeledésére. Ez lehetővé teszi, hogy megmagyarázzuk a robbanás előtti és utáni optikai jelenségeket (az ég fényességét két nappal a robbanás előtt és három napon át a robbanás után). 4. Az optikai sn®ár egyenes vo- nalúan terjed. lehet tehát állapítani íl»«o’ébbis nagyjából), honnan jött a sugár. Az