Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-12 / 293. szám

4. oldal 1961. december 12, kedd Körinterjú olajkályha-ügyben Vidéki rokonok megbízásából olajkályhát akartam vásárolni a fővárosban. Mintha idegen égitestről kerültem volna az áruház műszaki osztályára, az elárusító nem éppen udvarias hangnemben tájékoztatott: „Hol él maga, ember. Naponta aikár ezer kályhát is el tudnék adni, ha lenne. De nincs.” Az igen gyorsan fejlődő laké “kultúra ma már valóságos tö­megfogyasztási cikké léptette elő ezt a tiszta, higiénikus, kevés munkát igénylő, s a lakás hőmérsékletét jól szabályozó korszerű fűtőberendezést. Az olajkályha hiánya különösen érzékenyen érinti azokat, akik vezetékes gáz híján nem alkalmazhatnak más egyéb korszerű fűtési megoldást. Elhatároztam, hogy utána já­rok, miért nem lehet olaj kályhát kapni. Lássuk hát az illetékes nyilatkozatokat! Csűri István, a Bclkeresketlel­ms Miniszléi'ium vas-műszaki főosztályának vezetője ezeket mondta: — Egyik régi és nyomasztó hiánycikkünk az olaj'káiyha. Az igényeik ugrásszerűen növeked­nek, a kereskedelem évek óta nem tudja ezeket kielégíteni De hozzátehetem, eddig még sohasem a gyártó cég, a Mechanikai Művek hibájából. Hol fűtőolaj nem Volt elegendő, s emiatt korlátozták a gyártást, hol meg a kályha előállításához szükséges finomlemez hiánya fékezte a termelést. Az idén az eredeti tervek szerint 35 ezer darab olajkályha került volna értékesítésre, s ezzel szemben a Mechanikai Művek jóvoltá­ból mintegy 60 ezer korszerű olaífűtő berendezést értékesít­hetünk. A Szekszárdi Vasipari Vállalat szintén gyárt olaikály- hát kisebb mennyiségben, ott azonban baj van a minőséggel, s ezért nem készül el a kért darabszám. Sátor János, a Mechanikai Művek igazgatója: — összesen 60 ezer darab olajkályhát készítünk az idén a különféle korszerű típusok­ból. Tavaly mindössze 25 ezer darabot gyártottunk, a termelés tehát egv esztendő alatt több mint megkétszereződött. Jövő­re hasonló terveink vannak: az idei 60 ezer darabbal szemben 140—150 ezer darab olajkályha gyártására készültünk fel. Sze­retnénk végre folyamatosan ki­elégíteni a lakosság növekvő igényeit. Végigjártam az ország valamennyi nagykereskedelmi vállalatát, s partnereinket bá­torítottam nagyobb rendelések­re. Eddig 120 ezer darab olaj­kályha szállítására kaptunk megbízást. Attól tartok, hogy a kereskedelem most is óvatos a megrendeléssel, s ezért ké­szültünk fel a 140—150 ezer da­rabra. — Az idei tervet és a terven felüli vállalást egyaránt teljesí­tettük december 10-ig. így még ebben az évben üzembe helyez­hetjük az olajkályha gyártásá­ra létesített második konveyor- sort és futószalagot, amelyről — a már működő szalaghoz ha­sonlóan — 4 percenként kerül le egy késztermék. Különböző típusú ola’kályháink ízlésesek, ■>ó hatásfokúák, műszakilag ki­fogástalanok. Szinte ismeretlen a rek’amáció. Minden me ívei és járási székhelyen, sőt több nagyközségben is létesítettünk szervizszolgálatot. Kapnak maid elég fűtőanya­got az ola.ikályha-tulajdono- sok? — ezt kérdeztük meg végezetül Bandi Józseftől, az Országos Kőolaj- és Földgáz­ipari Tröszt gazdasági vezér­igazgató-helyetteséiül. — Jelenleg mintegy 150—160 ezer olaj kályha működik az or­szágban, akár ennek többszörö­sét is zavartalanul elláthatjuk megfelelő mennyiségű és mi­nőségű fűtőanyaggal. Az olaj- kályha-tulajdonosok lényegében olyan gázolajat vásárolnak, ami­lyent a mezőgazdasági erőgépek üzemeltetésére is használnak. Mivel a mezőgazdaság, mint fő- fogyasztó tavasszal, nyáron és ősszel jelentkezik igényével, a lakosság téli szükségleteinek ki­elégítése gazdaságilag előnyös számunkra. Az ÁFOR már Bu­dapesten kívül több vidéki vá­rosban is megállapodott az AKÖV-vel és kérésre házhoz szállítják a fűtőanyagot. Ez a házhoz szállítási akció arányo­san bővül majd a haszná’atban levő olaikályhák számának gya­rapodásával. Egybehangzó tehát a kereske­delem és az ipar illetékes ve­zetőinek nyilatkozata: 1968-ban lesz e5ég olaikályba és hozzá­való fűtőanyag. K. J. Nagyipari sertéstenyésztés Az iparszerű sertéstenyész­tésről tanácskoznak ma Nagy- bararskán. A témáról vitaindí­tót dr. Bajor Ferenc, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium osztályvezetője tart. A megbeszélésen a tanácsi ve­zetőkön kívül részt vesznek a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek képviselői is. II ^gaszláv műsora KEDD 18.10: Riport. — 18.50: A világ a képernyőn. — 19.10: Vörös- jelzés. — 20.55: Egy játékfilm. Az ügyész tollából: Új törvény a munkáról,,. Az új Munka Törvénykönyve — az 1967. évi II. törvény — részletesen rendezi a munkavi­szonyra vonatkozó szabályokat, ugyanis ezek adnak választ ar­ra. hogy az állampolgá­roknak a társadalom munkájá­ba való bekapcsolása, munkahe­lyük megváltoztatása milyen módon történik. Igen sók vita és probléma me­rült fel a munkaviszonynak a vállalkozástól és az alkalmi munkavégzéstől stb. való elha­tárolása kérdésében. Ezért szük­séges utalni a törvény indoklá­sára, amely e téren eligazítást nyűit. A munkaviszony szem­pontjából egyik legfontosabb Is­mérv, hogy a munkavégzésre vonatkozóan a munkáltatót szé­les körű utasítási jog illeti meg. Ez kiterjedhet a munkavégzés bármely részletére, annak mód­jára. helyére és idejére isj. To­vábbi útmutatásul szolgálhat a érdés eldöntésénél a munkavi- zony mellett a munkavégzés rendszeressége, a munkának a dolgozói kollektíva keretében a vállalat munkaeszközeivel való égzése, sót adott esetben a munkavisznmv tartamát adó 'íves részkötelezettséeek vizs­gálata is. mint például a mun­kaidő kötött, vagy kötetlen vol- a. a személyes munkavégzési kötelezettség fennállása stb. A felmondás A gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetése szükséges­sé tette, hogy a dolgozók maguk választhassák meg munkahelyü­ket, illetve hogy a vállalatok a részükre legmegfelelőbb dolgo­zót alkalmazhassák. Ezért ki­mondja a törvény, hogy a ha­tározatlan időre létesített mun­kaviszonyt mind a vállalat, mind pedig a dolgozó felmon­dással bármikor megszüntetheti. Ez a kérdés nagy érdeklődésre tart számot, mivel a korábbi rendelkezések a felmondási oko­kat részletesen leírták és az azoktól való eltérés a felmondás hatálytalanítását vonta maga után. Az 1968. január 1-én hatályba lépő rendelkezések szerint a tör­vényben meghatározott felmon­dási idő betartása mellett úgy a vállalat, mint a dolgozó meg­szüntetheti a munkaviszonyt Voltak, akik úgy látták, hogy a szabad felmondás e’lentétes a dolgozók érdekeivel. Köztudo. mású. azonban, hogy a korábbi intézkedések sújtották jobban főleg a jól dolgozókat, mert csu­pán különösen indokolt esetben, vagy csak hátrányok árán vál­hattak meg munkahelyüktől. Tehát akkor, amikor egyik ol­dalról nézve a kérdést, a vál­tatoknak szabad kezet ad a törvény a felmondáshoz, ugyan­akkor a dolgozók is élhetnek a =zabad felmondás adta lehető­sével s megfelelőbb helyet 1» reshetnek a masuk számára. A gazdasági vezetőknek tehát töb­bet kell törődniük a jő munkát végző dolgozókkal, azoknak a oroblérnátmnk a megoldásával, •'melyek őket a vállalathoz kö­tik. A felmondást a vállalat in­dokolni köteles, a törvény sze­rint az esetek zömében írásban, s az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűn­nie. A felmondás oka bármi le­het, de ha az valótlan, és a dolgozó emiatt panasszal él, a felmondást hatálytalanítani kell. A dolgozót viszont a felmondás esetén sem írásbeliség, sem in­doklási kötelezettség nem ter­heli. Jogellenesen szünteti meg azonban a munkaviszonyt, aki felmondás nélkül lép ki. illetve a felmondási idő lejárta előtt engedély nélkül hagyja ott a vállalatot. A vállalatot terhelő femondí- si tilalmak ős korlátozások kö­zül új rendelkezésnek számíta­nak még az alábbiak: Csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a vállalat a nála hosszú Ideje munkaviszonyban áttó, és ezalatt az átlagosnál jobb munkával és példamutató magatartásával kitűnt dolgozó­nak. Csak különösen indokolt esetben mondható fel a munka­viszonya az egyedülálló dolgozó nőnek gyermeke 16. évének be­töltéséig, Ez a védelem megille­ti a gyermekét egyedül nevelő apát Is. A vállalat nem szüntet­heti meg felmondással a mun­kaviszonyát annak a dolgozó nőnek, akinek férje sorkatonai szolgálatot teli esi t. annak idő­tartama alatt és a leszerelését követő 15 nap alatt. Dr. Kolozsl Gyula, a megyei főügyész helyettese. Leláncolt A mítoszokban ma már nem hiszünk és tudjuk, hogy lelán­colt Prométheusz nincs. Az vi­szont tény, hogy leláncolt tele­fonok vannak Kecskeméten. No, nem a rendőrség — Interpol, Scotland Yard, megyei, városi kapitányság stb. — tett lakato­kat, láncot az elmés készülé­kekre, hanem a Kecskeméti Fodrász Ktsz. Ebből vajon az következik, hogy a ktsz üzemi titkokat őriz, nem bízik a dol­gozóiban? Dehogy. Üzemi titok nincs, mert ugyebár mindenki tudja, hogy sima borotválás 1,70, szőrkivágás orrból, fülből 50 fillér stb. A probléma máshol jelentkezik. Kiderült, hogy nagyon sok a telefonszámla és volt rá eset, amikor egy-egy üzlet dolgozói száz forintot is fizettek a szö­vetkezet pénztárába, telefondíj címén. Ez a száz forint akképpen jött ki, hogy a ktsz vezetősége meghatározta: havonta például húsz beszélgetést bonyolíthat le az üzlet. Ami ezen felül van, azt a dolgozók tartoznak kifi­zetni, ha beszéltek, ha nem. Márpedig ha a számla azt mu­tatja, akkor biztos beszéltek. Jött a leláncolás ötlete. Nem azt jelenti ez, hogy nem beszél­hetnek „hivatalos ügyben” a fodrászok, de ilyen esetben az üzletvezetőnél levő kulccsal ki­nyitják a lakatot, leveszik a lán­cot, s engedélyezik a távbeszé­lést. Annak végeztével a lánc ismét a készülékre kerül. Mi a véleménye erről a ktsz dolgozóinak? Valamennyivel ter­mészetesen nem tudtam beszél­telefonok ni, de néhányan mélységesen egyet értettek az újítással, má­sok pedig tömören, mindössze egy közismert magyar szóval fejezték ki az esettel kapcsola­tos álláspontjukat. Volt olyan, aki rabszolgaságot emlegetett, ismét más újjongott, hogy végre megszűnik az örökös fizetgetés, mert ugyebár nem az üzlet dol­gozói voltak a hibásak, ha ma­gasra ugrott a számla. Egyes vendégek képesek voltak az üzletből hazatelefonálni, sőt volt vidéki beszélgetés is. A pénzt persze nem tették le az asztalra. Így aztán nem csoda, hogy szigorítani kellett és kizá­rólag hivatalos beszélgetésre korlátozni a telegráf használa­tát Fő szempont a takarékos­ság. Fordítsuk azonban komolyra az élcelődő hangot. Ez a vaska­lapos, antihumánus intézkedés mélyen sérti a fodrászok önér­zetét — kivételek természetesen lehetnek. Elhisszük, hogy ma­gas volt a telefonszámla ösz- szege, s ezen változtatni kellett. De nem lehetett volna diszkré- tebb, tapintatosabb megoldás­hoz folyamodni? Teszem azt: minden készülékhez — a lánc és lakat helyett — egy kis per­selyt akasztani, s udvariasan figyelmeztetni a telefonálót a ráírott szöveggel: Ne felejtse el bedobni a forintot! Nem hiszem, hogy bárki is igyekezne „elblic­celni” az egy forintot, de ha mégis akadna néhány, lelke rajta. A ktsz jó híre bizonyára többet ér. — dorgál —i Ax olvasó írja „Jólesett az emberség...” ..U-.-O '"1 t .ÄVifco. lUduuJivU Ar. Kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt Szerkesztőség! Olyan sok - csalásról, lopásról olvasni a lapokban, hogy úgy érzem, az újságba kívánkozik, amikor mindennek az ellenkezőjéről számolhatok be Önöknek. Ese­temben nem is annyira az ér­ték, mint inkább a ritkán ta­pasztalt emberi becsületesség az, ami említésre méltó. Bérfizetés napján — decem­ber 2-án — a kecskeméti pos­tával szemközt levő önkiszol­gáló boltban vásároltam. A pénztárnál egy százforintos ki­esett a tárcámból, ezt azonban csak otthon vettem észre. Már belenyugodtam a veszteségbe, a legközelebbi munkanapon ér­deklődtem mégis & boltvezető­nél. ö legnagyobb meglepeté­semre elmondta,. hogy,. Agá-» zasomat egy fiatalember a föl­dön megtalálta és a bolti dol­gozóknak nyomban átadta. Bizony, meglehetősen ritka az effajta önzetlen becsületesség. Az ismeretlen fiatalembernek személyesen sajnos nem tudom megköszönni tisztességes és nekem nagyon jóleső eljárását. Így ezúton mondok köszönetét neki és a boltvezető elvtársnak, akik a számomra már teljesen elveszettnek hitt pénzt vissza­juttatták. Zsigmond Löszióné Kecskemét” IV. deti hipotézisét is az élet lene­5. tőségéről a kihűlt törpecsilla­Miért észleltük a tunguz-je- gokon. És még ' egy példa: a let épp 1908-ban? Sem hasonló, Nemzetközi Csillagász Szövetség sem gyengébb jel nem mutat- V. kongresszusán Béla Kario­kozott sem azelőtt, sem azóta, vies és Bernhard Lewis mérnö- Miért volt az 1908. évi jelnek kök egy „üstökösszerű” űrhajó robbanásos jellege? tervét ismertették, és kimutat­Megpróbálunk válaszolni az ták, hogy az 1956-ban megfi- összes miértre. Ehhez azonban gyeit Äreida-Rollana üstökös át kell lépnünk az egzakt tudó- ilyen űrhajóra emlékezteti, mány és a tudományos fantasz- A kozmikus korszak csillagá- tikum közötti átmeneti terű- szata a további kutatások ter- letre. vezésénél hipotézisekben gon­Be kell ismernünk, hogy a dolkodik. melvek merészséeük- csillagászok egyre gyakrabban ben túlhaladíák a fantasztikum kénytelenek behatolni erre a regényeket is. területre, és fantasztikus hipo- A sugár 1908-ban ért a Föld téziseket segítségül hivni. Ilye- re. Valami oka lehetett, hős­nek például I. Sklovszkij pro- tizenegy évvel azelőtt útnak ir fesszor elmélete5 a Mars hold- dították. Az egvetlen magva-é jainak mesterséges eredetéről, zat az lehet, hogv a tunguz rob vagy Dyson feltevése, amely bánás előtt 22.2 évvel a Föl szerint minden civilizációban a dön történt valami olvan. am' fejlődés megfelelő szakaszán kozmikus ielnek vehető. Erre a az értelmes lénvek gömbhéiat ielre küldték válaszként a su- hoznab létre a központt világi- garat, amely 1908. június 30-án tó test körül. Említhetnénk érkezett. ugyanígy Harlow Shapley ere- Természetesen, a 22,2 év el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom