Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-12 / 293. szám

ItWl. december 12. keid 5. oldal Ev régi mérleg az ifjúsági Jön: a feleletellenőrző gép Mi készül az Iskolai Taneszközök Gyárában? építőtáborokról Elkészültek az új esztendő tervei Csaknem 45 ezer közép- és főiskolás, valamint egyetemista népesítette be az idén az ifjú­sági építőtáborokat — vonták meg a KISZ Központi Bizott­ságánál az óesztendő mérlegét. Megállapították, hogy a fiatalok 1967-ben is derekasan kivették részüket a különböző feladatok megoldásából. Egyedül a va­kációzó diákok több mint két­millió órát dolgoztak a földe­ken, az egyetemi, az út- és csa- tomaépítkezéseken, valamint a vasúti rekonstrukciókon. 130 ezer köbméter földet mozgattak meg. s nyolcszázezer négyzetmé­ternél is nagyobb területen vé­geztek talajrendezést. Leszedtek több mint százezer mázsa gyü­mölcsöt és zöldséget, 25 millió szőlőtőkét kötöztek és csonkoz- tak, s ötezer kataszteri holdon segítették a növényápolási mun­kákat. Az őszi ifjúsági táborok több mint tízezer lakója további 90 ezer mázsával gyarapította a leszedett gyümölcs és zöldség mennyiségét. A megyei KISZ- bizottságok táboraiban szorgos­kodó csaknem három és fél ezer fiú és lány pedig alig kevesebb, mint 220 ezer munkaórát telje­sített. A tavalyinál háromezer­rel több fiatal lakott állandó jellegű épületekben. A nem is olyan régen egyeduralkodó sá­torvárosok helyett az új nemze­dék magyar képviselőivel együtt ezer külföldi fiatal dolgozott a táborokban. Hazánkból 658-an viszonozták a munkát. A KISZ Központi Bizottságá­nál elkészítették az építőtáboro­zás jövő évi programját. A ter­vek szerint 33 központi és hét egyetemi építőtábor nyílik meg 1963-ban. Az ifjú társadalmi munkások első csoportja 1908. június 30-án áll sorompóba. Budapesti randevú A nagy érdeklődéssel kísért, hat országban folyó táncdalénekes ver­seny harmadik fordulóját Budapes­ten, az Erkel Színházban rendezik. A könnyűzene hívei izgatottan vár­ják a bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK és szovjet vendégsztárok ér­kezését. Különösen Margareta Niko- lovára, a fekete bolgár szépségre kí­váncsiak, aki a Szovjetunióban és Lengyelországban is megnyerte a női versenyt. A leghevesebb tapsot azért érzésünk szerint mégiscsak a két magyar művész, Sárosi Katalin és Korda György kapja. (Kedd, 20.00) Meddig felelős az ember? Sebastiano Capelli olasz drámaíró Kéts ázezer és egy című művében rendkívül nehéz és napjainkban ége­tően időszerű kérdés megválaszolá­sára vállalkozott. Meddig terjed a személyes felelősség határa, most, amikor szinte alig van tere az ön­álló cselekvésnek, annyira társadai- miasodott a világ? A kérdés önma­gában túlságosan filozófus ízű, vér­beli dráma aligha kerekedhetne be­lőle, Capelli ezért valóságos és ön­magát fájdalmasan túlélő esemény­hez, a hirosimai atomrobbantáshoz kapcsolja. Felelős volt-e és tehetett volna-e bármit is a katasztrófa el­len az az öt amerikai pilóta, aki végrehajtotta a számukra kikerül- hetctlennek látszó parancsot? A bí­rósági tárgyalások feszült levegőjét idéző drámát a Szolnoki Szigligeti Színház társulata adja elő. (Szerda, 20.30) A megmenthetctlen igaz ember A színháztörténet nem tartja szá­mon Csehov sikerei között a Plato­nov szerelmei című színművet. Ifjú­kori mű, hosszú évtizedekig befeje­zetlenül, cím nélkül hevert a Cse- hov-hagyatékban. A darab értékeit gondos filológus munka hozta fel­színre. Egy elhagyatott vidéki kor­mányzóságban játszódik, sivárlelkű emberek között. Az egyetlen becsü­letes, értékes jellem Platonov, a nagyműveltségű, merészen gondol­kodó tanító, menthetetlenül alkoho­lizmusának börtönébe van zárvá. Kétségbeesetten pesszimistának ítél­hetnénk az ifjú Csehov világképét Platonov ábrázolása alapján, hanem a kort akarta volna ezzel vádolni, amelyre éppen az igazi emberi ér­tékek elkallódása volt a jellemző. A dráma tv-változatának főbb szere­peit Torday Teri, Drahota Andrea, Darvas Iván és Sz’rtes Adám játsz- sza. (Csütörtök, 20.20) Portréfilm Molnár Erikről A XX. századi marxista társada­lomtudomány egyik legsokoldalúbb, egyik legtöbbet vitatott de legin­kább tisztelt magyar művelője volt Molnár Erik, tudós, pedagógus és államférfi. Azok közé tartozott, aüik a tudomány szigorán alapuló elmé­lyült elméleti munkásságot minden­kor a forradalmi cselekvés szolgála­tában állították. A tv emlékfilmje soko'dalúan mutatja be egyéniségé \ köztük Kecskeméten töltött éve;t is Erről az időszakról ’a tudós akkori munkatársa, dr. Csereklyei Gyula beszél a nézőknek. (Szombat, 17.45) 1 1950 óta önálló üzem az Is- Mind több a szakközépiskola, és kólái Taneszközök Gyára. Rö- ez törvényszerűen maga után vid idő alatt hatalmas felada- vonja a taneszközök és szemlél­Nem kell eredeti csontvázat vásárolni. tokát kellett megoldania. A há­borúban az iskolák nagy része elpusztult, és a romok alatt ott maradtak a tönkrement tanesz­közök is. Eleinte csupán a leg­sürgősebb alapvető, szemléltető eszközöket gyártották: a méter- rudak és a lombikok gyára volt abban az időben. Akkor a hábo­rú következményéi, most pedig [ az iskolareform követelményei I szabják meg az üzem profilját. Az iskolareform meghozta az új tanterveket, s ehhez szinte másodpercnyi pontossággal al­kalmazkodott a gyár kollektí­vája. Két nagy részlegre osztható az Iskolai Taneszközök Gyára. Működik egy tudományos ku­tatócsoportja, amely pedagógu­sokból áll és természetesen van egy műszaki-termelési appará­tusa, amely a gyakorlatban ki-, vitelezi az ötleteket. Egyre inkábbb terjed az a szemlélet, hogy az iskolában minél több önálló kísérletet folytassanak a tanulók, együtt­működve az előadó tanárokkal. miai és biológiai jellegű iskola» alapfelszerelésöől mintegy két­ezer darabbal gazdagodtak az iskolák. A kutatócsoport elké­szítette az úgynevezett norma­listát ami magában 'foglalja mindazt az alapvető felszerelési tárgyat, amire az iskolának szüksége van. De természetesen sok idő kell még ahhoz, hogy a legmesszebb eső tanyai iskola szertára is rendelkezzék vala­mennyi szemléltető- és kísérleti eszközzel. De addig is, amíg nem tudnak alkatrészt küldeni, műszaki rajzokkal és hasznos tanácsokkal szolgálnak az isko­lának, miként készíthetnek sa­ját maguk is szemléltetőeszkö­zöket. 1968-ra több új, bonyolult be­rendezést gyártanak az iskolák­nak. Megjelenik sorozatgyártás­ban a feleletellenőrző gép. A. tanár a gép segítségével pillana­tok alatt meggyőződhet az osz­tály felkészültségéről. Újdon­ság lesz az AUDIA is: ez első­sorban a modern nyelvoktatást segíti. A diákok a képpel szink­ronban hallhatják a hangot, s az előadók akár kézi távvezér­léssel, akár automatikával irá­nyíthatják működését. Szinte nincs már olyan tan­tárgy az iskolában, amihez ne készülnének szemléltető- vagy kísérleti eszközök. A mágneses fekete táblán különböző alak­Ezzel a berendezéssel a diákok könnyebben tanulják az elektromosságtant. tetőeszközök gyártásának fej­méleti és minimális határidő. Hogy a válaszsugár „végigta­possa” a Földet, egy ideig „kö­röznie” kell a Nap környékén. Az ilyen „tapogatás” természe­tesen nem egészen vaktában történik. Minden csillagra vo­natkozóan meg lehet állapítani az „életzónáját”, amelyben la­kott bolygók kereshetők. A mi Napunk „életzónáia” például egy szűk gyűrű a Venus pályá­jától a Mars pályájáig. De a Földet elkapni még a gyűrű kö­zepe táján pásztázó sugárral sem könnvű dolog. Ezért tehát a minimális 22.2 évet néhány évvel meg kell toldanunk. Történt-e tehát a tunguz rob­banás előtt 23—25 évvel vala­mi. ami kozmikus jelnek tűnhe­tik? 1883. augusztus 27-én felrob­bant a Krakatau vulkán. Ez volt talán a leghatalmasabb vulkáni jelenség az emberiség emlékezetében. Ilyen erejű rob­banás valószínűleg a mitológiai Atlantisz pusztulása óta nem volt a Földön. Emellett a fel­izzó- plazma kilökődése — az ionoszférával való kölcsönha­tásban — feltétlenül létrehoz bizonyos rádiósugárzást. Éppen ilven vulkánkitöréssel magya­rázzuk a napiainkban megfi­gyelt pontszerű rádiósugárzást, amely a Jupiterről érkezett. A Krakatau felrobbanásakor az űrbe erős rádióimpulzus „indult” (lehet, hogy fényim­pulzus). melyet a Hattyú 61-en „hívójelként” értelmeztek 11,1 év múlva. Ha a Hattyú 61-ről már ko­rábban is küldtek jeleket a Nap irányába, akkor az 1883. évi jel válaszának kellett értelmez­nünk. Különösen, ha éppen 1883-ban vagy 1882-ben érke­zett a Földre az előző jel a Hattyú 61-ről. Ily módon a sugárhipotézis a következő — sok helyütt felté­telezésen alapuló — képet adja. A Hattyú 61 bolygórendszeré­ben létezik egy magas fejlett­ségű civilizáció. Ez a civilizá­ció már régóta küldöz optika» (laser típusú) jeleket a Nap irányába. Egy ilyen jel 1882-ben (vagy 1883-ban) érkezett. A Krakatau robbanása 1883-ban erős rádióimpulzust gerjesztett, melyet a Hattyú 61-en válasz­jelként értelmeztek. Ilyen jel­nek tűnhetett egyébként az 1882. szeptemberi nagy üstökös is, amely a Nap közelében rob­bant fel. Ekkor a Hattyú 61 ér­telmes lényei elhatározták, hogy megpróbálják pontosabban meg­határozni a „címzett” helyzetét, és a következő sugarat (ez a Földdel 1908. június 30-áh ta­lálkozott) lényegesen nagyobb energiával indították, amely, úgy látszik, elegendő volt az optikai lokációhoz. Mindenekelőtt Hangsúlyoz­nunk kell, hogy a nagy távol­ságokban történő lokációt cél­szerűbb optikai és nem rádió­lokációs eszközökkel végezni: „Az optikai kvantumgenerátor kimenő jele jól összefogott su­gárnyaláb, ezért az optikai lo­kátor elég erős visszavert 'Hét tud adni akkor is, ha a cél a rádiólokátorok hatósugaránál naavobb távolságra van.” Bonvolultabb a másik kér­dés: érkezett-e az 1882—1883. években a Földre optikai iel az űrből? Gondolatmenetünkben eddig ez az egvetlen önkényes feltételezés. Ezenkívül énnen ez az útía a hipotézis további iga­zolásának is. ' A ténvek ez esetben is telje­sen egvbeesnek a hipotézissel. 1882-ben feljegyeztek egy op­tikai jelenséget, amely meg­döbbentően hasonlít a tunguz robbanásra. Csak akkor a iel nem volt annvira koncentrált. Érdelrpa részlet — az ..íspn évi jeiről” szóló első tudómé, nvos beszámoló ríme ez volt- . Furcs* é,crr A túrván'7 robbanásról írt első úisá<Toii-v ríme nedig: „Az égi tér küldöt­te” volt. (Folytatása következik) lesztését is. Ma már több mint ezerféle iskolai felszerelés készül a gyár­ban, ehhez tizenhárom és fél ezep féle anyagot, illetve alkat­részt használnak. Különös gon­dot fordítanak arra, hogy a vi­déki iskolák, még a tanyai is­kolák is — megfelelő mennyi­ségű és minőségű szemléltető­eszközhöz jussanak. Csupán eb­ben az esztendőben fizikai, ké­Tmmár harmadik részét lát­hattuk vasárnap délelőtt a tele­vízió gyermekbáb-fesztiváljának. Már a múlt vasárnap is örö­münkre szolgált az előadás, hi­szen a kecskeméti úttörőház bábcsoportja a harmadik helye­zést jelentő bronzparaván díjat kapta. Vasárnap azonban még nagyobb lett az öröm: a tisza- kécslcei diákotthon bábosai já­tékukkal kiérdemelték az arany­paraván díjat és ezzel jogot sze­reztek arra. hogy részt vegye­nek a televízió karácsonyi báb­játékos gáláján. zatban elhelyezhető kis koron-» gok segítségével az énekokta­tást korszerűsítették. Nem kell már csontvázat sem vásárolni, mert itt műanyagból készül a szertárak e pótolhatatlan esz­köze. A műanyag-csontváz könnyen tisztántartható és tör­hetetlen. A mezőgazdasági szak­iskolák számára rövidesen elké­szül a talajvizsgáló felszerelés. Kiszállítható a terepre, önálló kis laboratórium. Mint már megírtuk, a tele­vízió négy vasárnapon át tartó gyermekbáb-fesztiválján az or­szág 1700 csoportjából hosszú versengés során kiválasztott 28 legjobb csoport vesz részt. Me­gyénket ebből 3 csoport kép­viseli, ami annak a bizonyíté­ka, hogy iskoláinkban magas fokon művelik a bábjátékot. Szívből gratulálunk a tisza- kécskei gyerekeknek az orszá­gos sikerhez és várjuk a kun- ■zállási bábcsoport szerepléséi. -melyre jövő vasárnap kerül sor a televízióban. B. J. Aramgpavaván bábosoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom