Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
^or«AinTiAi* lift. v'K'-trtvti) 5. oldal Lemezújdonságok a karácsonyi vásáron Nem lesz könnyű dolog ajándékot választani annak, aki karácsonyi meglepetésként a hanglemez mellett dönt, mert az ünnepi vásárra nem kevesebb, mint 300 000 különböző hanglemez kerül a boltokba. Az újdonságok között egyaránt gazdag választék áll rendelkezésre a könnyű és a komoly zene kedvelőinek. A vásárra új felvételeken kerülnek forgalomba a legszebb cigánydalok. Az egyik lemezen Kovács Apollóniát halljuk, a másikon Madarász Katalin és Gaál Gabriella énekel cigánykettősöket. Az operett barátainak a legújabb lemezeken Strauss Cigánybárójából énekelnek részleteket neves előadó- művészek, s ugyancsak friss félti nnepi hanglemezkirakat. Csak a napokban jelent meg, de valószínűleg a vásár nagy slágere lesz a könnyűzenei felvételek között a bebörtönzött világhírű görög zeneszerző, Theodorakisz műve, az Annyi fájdalom, amelyet az Atlantisz együttessel Dékány Sarolta és Neményi Béla tolmácsol. A legfrissebb felvételek még ezután kerülnek a boltokba. Zorán Szievanoyüy és a Metro együttes négy számot ad elő. Ezek: Bell, a részeges kutya, Feltámadtál, Roppant kényes és Viharvirág. Koncz Zsuzsa legújabb két lemezén a Nyíló vérpiros rózsá-t és Jaj, mi lesz velem ezuián-t énekli, a Liversing együttessel. Lemezújdonság a Doga együttes két dala is: Sötét alagút, Hová siet ez az élet. A Hungária együttes új számai: Ne vedd el az időm, Percekre eláll a szavam. Aradszky László énekli a Tavasszal..., Poór Péter a Nem tudni mit hoz az élet, Harangozó Teréz pedig a Duzzogás című táncdalt. A József Attila Színház énekesként is közkedvelt művészei, Voith Ági és Bodrogi Gyula új lemezére a Luluból kerültek részletek. vételek kerülnek a boltokba Szirmai Albert négy híres operettjének legszebb áriáiból. Érdekes lesz — csemege a sportrajongóknak: a „Szerelmünk a mikrofon”. A lemezen Pluhár István az 1936-os Berlini Olimpia 100 m-es gyorsúrzó döntőjéről, Szepesi György pár dig az emlékezetes angliai 6iáról' és a Tokiói Olimpiáról számol be hangképekben. „Jót. nevettünk ...” a címe annak az újdonságnak, amelyen a két felejthetetlen nevettető. Herczeg Jenő és Komlós Vilmos Hacsek .és Sajóként szólal meg. Rendkívül gazdag a választék a komolyzenei lemezújdonságokból is. Az egyiken Couperin három csembalóművét szólaltatja meg a nemrég elhunyt Gát József. Kodály Zoltán műveiből Gyermekdalokat, valamint a Tátrai-vonósnégyes előadásában az I. és a II. vonósnégyest adják ki. A nyolc lemezből áRó Saljapin-sorozat két utolsó lemeze most újra megjelenik, s szintén a vásár csemegéi közé tartozik Ilosfalvy Róbert legszebb áriáinak új felvétele. Kinga királyné meseországában Lapos, tenyérnyi dobo- zocska az íróasztalon. Felső lapjának közepén, piros négyszögbe ágyazott fekete mezőben ez a szó áll — sárga betűkből — Forte. Most már mindenki tudja, hogy a „Photographie paper”-t tartalmazó skatulyáról van szó. De hogy honnan való az a két gyűszüriyi ásványrögöcske a doboz tetején? — ezt már bajosan találnák ki. A csili ámos, fehéres-szürke „kőzet” — só. Otthon is van belőle egy nagyobb darab, a televízió tetején ... Amikor az ember időt szakít rá, hogy ilyen megszokott kis holmikról is tudomást vegyen — ehol ni, ez is itt van —, nem egyszer kellemes emlékekbe ringatja magát. Ez a kis sórög, most például a kecskeméti Hírős-együttessel tett, lengyelországi kirándulásunk egyik felejthetetlen élményét idézi. Cét'nkat a világhírű wieliczkai sóbányában. Maga a városka — úgy egészében — csak emlékképekben maradt meg az emberben. Ezekben romantika és modernség keveredik. Bástya a XIV. századból, ■ egymás mellett elzúgó autóbuszok; vörösfenyőből épült kis templom — a XVI. század áhítatának' csendjét őrzi maga körül, s ebben felejtjük a XX: század vonatfüttyét, a rrío- torzúgást, a táskárádió fémhangú zenéjét... Wieliczka és a sóbánya; ket- 'őjuk története elválaszthatatlan. A bánya, a Magnum Sal Nagv Só) már a IX. században üzemben volt. Eleinte csak a felső rét eg'k' ől mosták ki a sót — vízzel. A miocénkori tender lerakódásából származó sótelepek alsó, egységes rétegeiben ma is folyik a termelés, persze a legmodernebb berendezések segítségével. A középkorban, a felső rétegekből — k :sőbb már csáká- nyckval, furcsa szerszámokkal — kitermelt sórögök, -tömbök helyén különös, mesebeli hangulatot árasztó termek, monu- me'tál's barlangok maradtak ránk. Ezekben tettünk mi 3 kilométeres sétát... Mielőtt azonban leszállnánk, ismerkedjünk még a városka, a bánya történetével. A tatárok — hozzánk hasonlóan — a lengyeleket is szerencséltették látogatásukkal. Dúlásuk következtében az egész vidék lakossága kipusztult. Érthető, hogy a bánya működése visszaesett. Amikor — 1242-ben — Szemérmes Boleszláv, az akkori uralkodó visszatért Krakkóba, Kinga — a felesége, IV. Béla magyar király lánya,. Magyarországról hívott be bányászokat, ök kezdték újra a bányaművelést Wieliczkában. No de, miként szól minderről a legenda? Béla királyunk hozományként egy erdélyi sóbányát adott Kingának. Ö ebbe a bányába beledobta a gyűrűjét. Mikor megérkezett Lengyelországba, egy helyre mutatott: ott kell ásni. Az első kiemelt sóbálványban megtalálták Kinga gyűrűjét, amely az erdélyi sóbányával együtt átvánerdő kipusztulása a robbanás helyén, ahogy már említettük, kör alakú vagy gyengén elliptikus. Azok a megfigyelők, akik délre voltak a robbanás helyétől, felfelé irányuló tűzoszlopot láttak. Eszerint a sugár iránya a zenithez esik közel. A „sugármeteor” délről jött. Azok a megfigyelők, akik távolabb voltak a robbanástól, többnyire „gömbről” beszélnek, a kevésbé távoliak kereknek írják le a tunguz-testet. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a su^ár a robbanás pillanatában kissé délre hajlott a zenittől. Ha a sugár és az atmoszféra sűrűbb rétegeinek érintkezése szemmel megfigyelhetően kör alakú volt. ez azt jelenti, hogv a robbanás pontián a sugár (abban a pillanatban, amikor áthaladt raita áz impulzus, me'v a robbanást okolta), a látóhatárhoz vis"0"vítva 70—75 fokos szöget zárt be. A robbanás helyének szélessége ismeretes: 60 fok. A sugarat csak olvan csi1VaCTról küldhették amelv 40—dő fok eihej- lású. Ebben a sávban a sugárhipotézis szerint a naprendszerhez elég közel eső csillagnak kell lennie, amelyen megvan az élet létezésének a lehetősége. A Föld közelében elvileg igen kevés csillag alkalmas az élet hordozására. Tizenöt fényév sugarú távolságban csak hét csillagnak van olyan fénye és életkora, amely többé-kevésbé hasonló a mi Napunkéhoz. A „jelöltek” listája szűkül, ha számításba vesszük, hogy a „jelző” csak egy (a Földhöz viszonyítva) öregebb civilizáció lehet. A vizsgált térségben csak egv csillag van, amely „minden igényt kielégít”. Ez a csillag a Hattvú csillagkép 61. csillaga, amely 36 fok és 15 perc elhajlásé, a Naptól való távolsága 11.1 fénvév. A sugárhirotézis egvik fő érve az is, hogy ez a csillag nemcsak egyike a leg- közelebbiekn“k, hanem kife’e- 7etten a legközelebbi a vizsgált térségben. A feltevés alanián m^tnüzs- pált csillagok közül tehát leg- i-fWoiebb van és a» élet ie'enn- c'Tojpr'nn1locfl-Nívf-pf ga, amely két „vörös törpéből” áll, és lényegesen idősebb a Napnál. A Hattyú—61. csillagának van bolygórendszere. Ezeket a legjobb teleszkópokkal sem láthatjuk, de jelenlétük matematikailag teljes bizonyossággal kimutatható. A legnagyobb bolygónak a tömegét is sikerült kiszámítani. Igen, a Hattyú—61 kettős csillag. A csillagászok egy része egészen a legutóbbi időkig úgy gondolta, hogy az ilyen csillagnak nem lehet stabil bolygórendszere. Ez a nézet hibásnak bizonyult. Szu Su-huang csillagász bebizonyította: „...elvileg lehetséges, hogy az egymástól eléggé távol eső két tagból álló rendszernek megközelítően körpályán mozgó, lakható bolygói legyenek.” A Hattyú—61-nek mi vagyunk a legközelebib szomszédai. A sugarat máshonnan is, más bolygórendszerből is küldhették. valamely más, távolabbi csillag közeléből. A „gvanú” azonban elsősorban a Hattyú— 61-re esik. (Folytatjuk) tetszőén agyagzöldek. Most születnek egy álomból... Vagy talán tűnőben levő emlékek ... Pedig csak arról van szó, hogy a pára közel 300 esztendeje deformálja szívósan alakjukat . . A másik szinten a világ egyik legérdekesebb természeti ritkasága nyűgöz le hosszú hosz- szú időre bennünket. A Kinga kápolnában vagyunk. A termet még a XVII. században ásták ki, de a múlt században képezték — kápolnává. 55 m hosszú, 14,5 m szeles, 10 m magas. Ebben is minden díszt, „fal”-képzést, boltívet, padozatot, csillárokat — tündöklő, káprázatos sókristályok füzére, fomációja valamennyi — sóból faragták ki a bányászok. A főoltárt is. s rajta a sóbánya védőszentjének. Kingának a szobrát is. Az oltár domborműveinek egyik alkotója, Józef Mar- kowski wieliczkai sóbányász 1905-ben aranyérmet kapott alkotásáért a párizsi világinál! í*ádorolt Lengyelhonba ... Így teremtett csodát a valóságból a nép emlékezete. És szeretete Kinga, a magyar királylány iránt, akinek képével, szobraival lépten-nyomon találkoztunk a sóbányában, a bányamúzeumban ... Most már — hátunk mögött a város forgalmával, gyárkéményeivel. a villanyvezetékek szövevényével — ereszkedjünk le a bánya mélyébe. Ereszkedjünk? Tessék csak velünk jönni ezen a szögletes, csiga-falépcsőn. Tompán dübörögnek a fokok a félszáz Bács megyei kultúr-diplomata léptei alatt. Vidám izgatottsággal teli zsongással biztatjuk egymást: „nem kell megijedni, visszamegyünk még mi a felszínre!” Közben majdnem száz láb egyenletes, finom robaja: kop- kop! A fordulók olyan egyformák, hogy időnként az az ember érzése, mindig egyhelyben ’árt eddig... Aztán megérkezünk, 63 méterre a föld alá. Itt kezdődik a séta... De ki tudná annak minden bámulatos részletét pár kéziratoldalon elmesélni? Megyünk komoréról — kamráról, teremről! — komorára, kaplicáról — kápolnáról — kap- licára. Az összekötő, szabályos, villanyfényes alagutakban szekér is elmehet... Szent Antal kápolna. Szobrok, meseszép oszlopok, lépcsőzet, boltívek, rácsozatok — s minden sóból. Még a XVII. század végén faragta ki Antoni Kuczkowski mester — zöld sóból. Nedvesség, pára, s mintha testet öltött álom részesei lennénk ... A szobrok is elmosódott körvonalúak, át* son ... Mennyi szobor, dombormű, oldalhajócska, bibliai jelenetek, világhírnévre jutott só- bányász-szobrászok művei. A föld mélyén dolgozó ember képzeletének szárnyalásai: ásványba fogottan is végtelenbe törő fantázia... Mesebarlang sószikláin, mesebeli hatású sóstó partján haladunk tovább. Bámulatos, toron ymagas ácsolatok... Üjabb komora, a Wars-awa-terem. Nagyobb, mint a Kinga kápolna-templom. Egyedül itt van betonból a padló, s ez már ko- runkbeli hangulatot ébreszt... A második világháború végefe- lé itt akartak repülőgépgyárat elhelyezni a fasiszták. Pár órai működés utón azonban elhordták az irhájukat, no meg a gépeket, berendezéseket is. Nyakukon volt a front... Ma ünnepségeiket rendezik itt a bányászok :.. S itt építették meg a világ egyetlen, föld alatti, bányabeli teniszpályáját is ... Ügy, hogy a turista mór természetesnek veszi a közeli büfét is ... Nemzeti hősök, munkások szobrai, korunkban élteké... Azoknak az őseié, akik már 1580-ban sztrájkkal feleitek az olasz bankár-bérlő uzsorájára. Akik a XVII. század közepén fegyverrel verték ki a svéd betolakodókat a városból... ... 135 méterre sétáltunk le a föld alá. Ha az alsó rétegbe is eljutnának a látogatók, a modern asztma-szanatóriumot is láthatnék ... Felfelé már villanyerős bányalift repített bennünket. Stílszerűen, ahogy meséből a valóságba lehet. Tóth István
