Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
sntti HaanpSä: Pussinen A falu végén lakik; kor- jat, a szegény ember fehér • hn/St faIrtinvhfthan nrrnalv iát cóunl ió orrvipri mpzflTs __ _ _ _ _ va- köteget, tűz fölé akasztotta a ha dt fakunyhóban, amely .iát, sóval jó erősen megfűsze- vizesvödröt és szoptatni kezdett, kár emberi fészeknek is ne- vezeti írós vajat. Azután akadt Iiyen asszony volt ő azidőtájt, zhctő. Köröskörül mocsár és még ráérő ideje szöszt gerebe- hogy öröm volt nézni. A beteg- ip, és sarjadó erdő. Szigorú, nezni, meg fonni is: taposta a ségnek nem sok dolga akadt az <>fd tekintetű táj: többnyire rokkát, ölében a legifjabb Pus- ő háza táján. a szegény ember lakóhe- sinennel, aki nekikeseredve, A nyarakat mezitláb töltötte, igének környéke Finnország- szívta-rágta anyja csecsét. Az- még fagyos földön is így járt, ; an. Pussinen anyó már java- után stoppolt és foltozott az mert a talpán úgy megvastago- ráb\eii asszony, szikár terme- anyó, kiváltképpen az urára, godott a bőr, hogy a tímár cseréj kunyhóiaké, akinek arcára később pedig a mindinkább nö- zőkádjából sem igen került ki z idő felirta, amit felírt. Szája vekvő Pussinenekre, akik aztán keményebb talpbőr. Az őszi jé- j'.'rása is olyan, hogy kiművelt sorra benyomultak Finnország gén is mezitláb lépkedett, ke- lésű ember meghökkenne hal- zord téli erdeibe. Az apró cse- zében kimustrált fejsze, ezzel a.ára. De hát a faragatlan szó- metéken rongyokban lógott az ütögette agyon a menyhalakat, íasználat az égetnivaló kölyök ing meg a nadrág, mégsem fáz- hogy hallevest főzhessen aPus- Kope nyáj ónak széthasításáról tak meg soha: villámgyorsan ámeneknek... nem. olyasfajta fenyegetés, ame- futottak a dolguk után. Ilyen anya volt az anyó. És yet a szó igazi értelmében, ko- És hát, persze, mosott is Pus- a szája is járt, csaknem szakaszolván kellene venni. sinen anyó, szünetszakadatlan, datian. Erőteljes, kifejező finn O már olyan, amilyen, haj- Pelenkát és mindenféle más ru- nyelvétől visszhangzott a ház ott korú asszony, a legüszte- hadarabokat. Locsogott a víz, taja, és a szüntelen ítyereksi- etreméltóbb emberi teremtmá- ícrc:ógtek a ruharongyok a kongatas es munka közepette 11 vek kö-ül va ó itt ezen a föl- markában, amely durva volt hányszor csendült fel vidám dön Mindenekelőtt: ez a szigo- « repedezett. Volt mindig mun- nevetése a finn szegénységnek r,. o7 ő íóvoltá- ka rogyasig: a Pussinen nem- ez a kedves fűszere! ból bugyogtatta ki a Pussine- «Jség olyan fajta, .amely, sok- Mondhatják egyesek, hogy az nek sorságát. Zsendülő ifjúko- £ok venteket választ ki. És az- o Keze munkája, sutese főzésé, -■ón-k lea-aevobb részében ál- tán felmosta a kunyhó padló- mosasa, foltozása, mind, mind ■mntian iárt kelt szétvetett Ját- a nyűlt gerendákat, ama- olyan természetű munka, ami lábbal ígéretein’ gömbölyű lyekből úgy öülledtek ki a gör- széthull és elenyészik. Hiszen a loconi’ viráező éveit el- csök> mint otromba békasze- körme tepte faháncsok is már a JerektóE^ és si- mek Mert bárhogyan alakult rég elrothadtak a tímár cser- is közben-közbrn az élet, Pus- zókádjában - és mezítelen tal- «emWes pelenkák mosása. És sin«i anyó sohasem veszítette pan, melyet a szegénység cser- '^i án idővel megtelt a föld el azt a hitét, ho,Sy mégiscsak zett vastagra es kemenyre, WinJet‘ligával Lzala több a víz, mint a piszok... most is ugyanúgy kell lótni- Fussinenek soKasagavai, azzaia __ . .... . . , jö ’ismert nemzetséggel, amelynek csattogó fejszéje és sivító fűrésze visszhangot ver Finnország erdeiben. Ugyanaz a nemzetség ez, amelynek sarja- déltai eljutottak a dübörgő füstös gyárakba is íí olgozgatott ő a kunyhón futnia mint azelőtt. De másfél MJf kl-vü| is a szabad ég tucat Pussinen mégiscsak más- alatt füvet kaszált, szénát ge- Ml tucat. És élnek, reblyé'.t, lombos ágat tördelt, §°^ férfias fejszecsapás kapálta a krumplit, sarlóval mennydorög le a szálvágta az árpát a kis darabka * ,ra, Finnország határtalan földön, amely bizony akkora erdeiben. Széles és hatalmas a Pussi- yol‘ c!fk> h,ogy köttoyével & öregasszony fontod személyiig n*iv&“£ volt a nemzetség gyarapítása , ^ , hivalkodtak a kis Pusban. Több mint egy tucat Pus- “a, anoi siva lkod tak a kis t us- inén bizony, nem kis eredmény sineneK... a maga helyén, hát még ha És a sok lotás-fután meg ez- meggondoljuk, hogy ezek leg- zel sem ért véget. Szakított r.agvobbrészt férfiak, egészsé- időt arra is, hogy a szomszé- g^sek és életrevalóak — égé- dóknak segítsen, egy kis ezért, ;ren az anyjuk. És hát persze, «rért. Mert a kicsinyek szája az apjukra is hajaznak, Pussi- örökösen tátogott, mint az éhes nen apóra, hiszen az ő fejszéje verébfiókák csőre. Pussinen és fűrésze, kapája és ásója ere- anyó eljárogatott dolgozni a jóval növekedett és izmosodott környék gazáéinak szántóföld- i Pussinenek serege. De bizony Jóre, mosta a gazdagabbak asszony is kell ehhez, még pe- szennyesét, gyapjút gerebenedig asszony a javából. A Pus- zett, bogyót szedett és íűzfa- sinenek neveléséhez sok fazék háncsot tépdeselt. tusát kel e t megfőzni és olyan- Amint ott sürgött-forgott hajiéle tüzelővel, az erdőben nagy- longatt a fürge, féktelen és sietve összekapkodott gallyak- nyeives anyóka a friss füzes- kai. És korhadt rönkökkel, ame- ben, keresve sem találhatott lyekről el lehetne még monda- volna senki nálánál nagysze- ni egyet s mást, amikor a fa rűbb emberi lényt a föld kere- nem akart felgyulladni, mert kén. Kettétörte a fűzfát és ere- hát a tűzhely befelé fújta a füs- jót megfeszítve, körmével húz- töt, míg végre aztán a rárakott ta le a törzstől elváló háncsot, gally ropogni kezdett. Megfőtt mintha csak valami elejtett vad bizony ott jó sok krumpli, tőrét nyúzná. Fehéren villog- rnert szája van mindegyik Pus- tak a nyúzott bokrok és a kis sinennek, ahová benyomakodik taknyos rosszcsont Pussinenek az ennivaló, ha meg nőm eszik, is ott lábatlankodtak anyjuk olyan harsány hang tör elő be- körül, mintha segíteni akarná- lő!e, hogy megtelik vele az nak neki. Anyjuk meg egyre egész világ. Hányszor ragadta csak tépkedte a faháncsot és meg ez a ráncos kéz a kávés- szidta a mihaszna porontyokat, 'Kanna fogóját — az egyetlen mint a bokrot. A kunyhóban a árgyat, amelynek ebben a legkisebbek és legnyűgösebbek kun'hóban fényűzés-szaga volt! alig várták, mikor bukkan már /f z udvar sarkában volt az e^ő anyjuk a zsenge füzesből. Finn eredetiből fordította: Képes Géza Hatvani Dániel: Föl átz fzcETttéfírt Alacsony, sárga víz verdes, tükrében mossa lábát a fenyves. Napfény-piócák szopnak gyantaszagot, fülemmel az alkonyra tapadok. Hallgatom, hogy a hullám dohogva fenolos halait partra dobja. Kivetett háló, cirkusz-sátor, —■ felhő-fóka orrán a nap táncol. Salakos szél fúj rongyos zenét, égbenőtt város, indulok feléd. Ne kísérj tavasz, tűlevelű türelem, pendítem körmöm acélon, üvegen. Átüt a járókelők kékkő-szeme, bogozza ereim a láz istene. Húsom a fényből kihántja márványerezet tisztasága. Felszabdal sodronyos álom, villanyütés; nyilai) velőmbe nyílt törés, sebesülés. Ugorj a térre szív, ostromold váltig a gubózó csömör gipsz-figuráit. Izzasztó indulat, hörgő hatalom füstfaló levelekkel csírázzon agyamon. Vitriol-zenesugár, mosdasd sorsom süvítve az atomokig lemeztelenítve. Á korszerű haza fiság és a nemzetiségek Istálló: komor, sötét yuk, dohos, mint a barlang — benne girhes tehén kérődzött és alami bárányféle jószág bégéért bágyadt hangon. Ezeket is etetni és gondozni kellett, mivel ezek az állatok csepegtették a tejet a kis Pussinenek bögréjébe. Az anyó még köpült is hébe-hóba, ahogy az már valamirevaló háziasszonyhoz illik, igaz, hogy csak mogyorónyi va— Pentti HaanpäS, az ÚJ finn próza legerőteljesebb egyénisége Toivo Pekkancn és VSinö Linna mellett. 1‘araszt-szülük gyermeke volt. Szülőfalu iában élt, ott írta remek, rövid elbeszéléseit és regényeit a zscl- érck és béresek életéről. Elbeszéléseinek hősei Is egyszerű emberek: földművesek, útépítő munkások munkanélküli vándorok, a finn nép nehéz küzdelmekben edzett, életerős fial, leányai. 1955-ben bekövetkezett halálával pótolhatatlan veszteség érte a finn Irodalmat, amelynek új műfajt teremtett, a „juttu”-t: vol- takéopen beszélgetés, csevgés. kis történet, rövid história. írását a Finn Köztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából közöljük. És amikor végre megérkezett ledobta hátáról a László Ibolya: Délben Még ezután lesz a világ Kék csönd van égig ér Augusztus kemencéjében nem domb a domb friss rozskenyér Nemregiben zajlott le az a nagy jelentő- általánosan, de fellelhető még a nacionalizmus- ségű tanácskozás a Honvédelmi Minisztérium, tói nem mentes hazafiság. Jelei, tünetei még a Magyar írók Szövetsége és Eger város taná- élnek és hatnak. Akadnak, akik nem tartják esa rendezésében, amely a hazafiság kérdései- összeférhetőnek a nemzetiségi anyanyelv, kul- nek vizsgálatát tűzte napirendre. E tanácsko- túra szeleteiét és ápolását a magyar hazafiig jelentősége, aktualitása vitathatatlan. Rá- Sággal. Vagy másképp fogalmazva: a nemzetivilágított egyebek között a hazafiság és a nem- ségi származású honpolgár, aki szereti és ápol- zetiség viszonyára — nem a történelmi távlat ja saját nemzetiségi anyanyelvét, szerintük —, mint inkább napjaink életének tükrében, „nem jó magyar”. Mint ismeretes, a szocialista hazafiságnak két A szocialista embertípus tulajdonságainak egymástól elválaszthatatlan oldala van: patrio- egyike, hogy szereti anyanyelvét, nemzeti kultikus és internacionalizmus. A patriotizmus túráját, hagyományait. A szocializmusban nem tartalma: a szocialista haza szeretete, odaadás, kell a „magyar hazafiságot” azzal demonstrál- hűség a néphez, szocialista vívmányaink védd- ni, hogy az anyanvelvi kultúra elhanyagolása me, az anyanyelv, valamint a haladó hagyomá- mellett még le is tagadják nemzetiségi szárma- nyok szeretete és ápolása stb. Az intemaciona- zásukat. lizmus tartalma: a Szovjetunió szeretete, a pro- Hogyan tudja tisztelni a másét aki nem szeletár internacionalista érzés és megbecsülés a réti a sajátját? Szükség van-e a ma nekem szomszéd népek iránt, szolidaritás a nemzeti holnap neked hazafiakra? Semmi esetre sem’, felszabadulásért küzdő népekkel stb. A hazának igaz meggyőződésből fakadó, a Szocialista hazafinak és proletár intemacio- múltat és szocialista jelenünket mélyen át’érző nalisíának lenni egy és ugyanaz. Az igazi ha- hazafiakra van szüksége, akik szeretik saját- zafiság soha nem volt korlátolt, provinciális jukat és tisztelik a másét, érzés; minden korban összefonódott az egyete- A másét!? Mennyiben másé nemzetiségeink mes emberi érdekekkel, az emberiség történeti számára a magyar nyelv, kultúra és haladó ha- haladásával, a történelmi mozgalmakkal, a ha- gyományok? Vajon teljesen másénak tekintik ladásban legjobban érdekelt társadalmi osztály nemzetiségeink? Nem is tekinthetik, hiszen sa- érdekeivel. A patriotizmus — internacionaliz- játjuk is! Sajátjuk abban az értelemben, hogv mus nélkül: nacionalizmus. Az internacionaliz- benne élnek, gondolkodásukat áthafía tettei- mus — patrioticizmus nélkül: kozmopolitizmus. két, cselekvéseiket befolvásolia. Cselekvésre Ez az egyszerűsített képlete annak a veszély- ösztönöz, vagy épnen gátol a hétköznmok mun- faháncs- nek. amit a szocialista hazafiság két oldalának káiában és a terített asztal lakomáján. elválasztása rejt magában. Mondom: egyszerű- A szocialista hazafiság nemzetiségi aspektu- sített képlet — mert a szocialista hazafiság saiban tehát összetett jelenség. Ez az összetett- valójában ennél sokkal bonyolultabb. De még ség gazdagabbá, szebbé teszi a személyiséget és mennyivel összetettebb, sokoldalúbb a nemze- szocialista társadalmunkat egyaránt, tiségek esetében. Havafiae , ... , , A szocialista hazafiság nemzetközi aspektu- f ha?a m?n" saira az egri tanácskozás — eddig talán csak • . h ^ . .k e ?^s.e^e’ ,es, kePessege sejtett, de ki nem mondott vonatkozásaira is - *fweréhez ó szocia1l,sta. építomunkánk rávilágított. A Népszabadság október 29-i szá- Slkerehez- anya§1 és szellemi vonatkozásban mában olvashatjuk: „Szóba került az is (az egri tanácskozáson), hogy hivatásunk van a Ezután születik a világ lesem árnyékbabújva s fűszálak félelme remegte: nézve a lomba ősállatokat idéző útgyalura Az 8 istene eoerfasátor hűseben 01 ölében az ebédje kenyér szalonna panrlka cs hőpalackból kávé tökéletes ebédutáni béke Ha egykor Isten Is leül szaltonázn! egy fa alá s kávét is kortyint megpihenve én mondom itt élne a földön művét élvezve nem a mennyben. egyaránt. Most maradiunk a szellemieknél. Mivel járulhatnak hozzá nemzetiségeink szociaszel lend gyarapodásában, kulturálódásában és természetermészetes kétnyelvű alapokat a lehető legjobban kamatoztatják. Ha elsajátítják nemzetesnek vesszük, hogy a testvéri országok is fe- Í.cA_, ... lelősséggel figyelik a nálunk élő nemzetiségek ? ... így esész társr e munk hasonló inrmvpit” gazdagodik olyan két nvelven beszélő állam_ y ' polgárokkal, akik képesek a többieket megTehát (végre) kimondatott, hogy nem ma- ismertetni szomszéd, testvérnénemk kultúrkin- gyar nacionalizmus az, ha figyelemmel kísér- cseivel, haRvománvaival. életével. E tekintetjük pl. a Jugoszláviában élő magyarok életét, ben a proletár internacionalizmus élvonalában és viszont: nem szerb, vagy horvát nacionaliz- harcolnak a nemzetiének a szocialista orazá- mus, ha jugoszláv illetékesek hasonlóképpen gok népeinek egységéért és testvéri sédéért, tesznek a Magyarországon élő szerb, horvát Mert mi a korszerű hazafiság? Az egvének nemzetiségiek esetében. Ez így leírva magától és emberrsonortok aktív bekapcsol-'-jasa a kc- árthetőéőnek hat. Tapasztalataink szerint azon- 70s szociális*;* jövőért, a nemzeti felemelkedé- ban ezt nem árt aláhúzni, éspedig a követ^e-ő sért vívott küzdelembe. okoknál fogva: Társadalmunkban, ha nem is Fekete Bertalan
