Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

3. oldal Az új helyzet más munkastílust Egy ankét tanulságai Hírt adtunk róla, hogy az MSZMP megyei bizottsága és a Petőfi Népe szerkesztősége an­kétet rendezett Kalocsán az Iszkra Termelőszövetkezetben, közös gazdaságok pártalapszer- vezeti titkárainak részvételével. A tapasztalatok szerint a párt- alapszervezetek kommunistái tudják, hogy a gazdasági reform megvalósítása során előállott új helyzet más munkastílust kíván. Az eddig megszokott módszere­ket korszerűsíteni kell. Keresik az újat, a modern utakat a párt­életben is. A pártalapszerveze- tek politikai munkájához akart segítséget adni az említett an­két. A vitaindító előadás jó alapot nyújtott a tanácskozáshoz. Dr. Glied Károly, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára igen érdekesen elemezte a megválto­zott helyzetben jelentkező fel­adatokat. Számos új, a gyakor­lati pártmunkában hasznosítha­tó módszert ismertetett előadá­sában. A felszólalásokból is az újke­resés csendült ki. Homonnai László, a bajai Micsurin Terme­lőszövetkezet párttitkára így kezdte mondanivalóját: — A gazdasági reformot az emberek hajtják végre, tehát úgy való­sul meg, ahogy végrehajtják. Ebben a kommunistáknak kell vezető szerepet betölteniük, mindig ügyelniük kell arra, hogy ne legyenek torzulások. Az alapszervezeteknél dől el A párt vezető szerepe akkor érvényesül, ha megvalósulnak azok az' irányelvek, amelyeket a központi vezetés tűz ki célul. A végrehajtás sikere az alap­szervezeteknél dől el — han­goztatta több hozzászóló. — Eh­hez hatékony politikai munká­ra. az emberekkel való szoro­sabb kapcsolatra van szükség. Az új intézkedések — a terme­lőszövetkezeti és a földtörvény — végrehajtása során emberek­kel kell tárgyalni. Fontos, hogy ez a tárgyalás minden szem­pontot figyelembe véve történ­jen. A kommunistáknak sok segít­séget adhatnak a pártonkívüli aktivisták. Kanesár Sándor, a mélvkúti Űj Elet Termelőszö­vetkezet párttitkára elmondta, hogy az ötventagú pártonkí­vüli aktívacsoport mindenben együttműködik az alapszerve­zettel. A politikai munka haté­konyságát bizonyítja, hogy 1960 óta a termelőszövetkezet meg­kétszerezte eredményeit. A pártszervezet és a pártonkívüli aktivisták kezdeményezésére or­szágosan is kiváló eredménye­ket értek el. Az idén is több mint hatszázan tettek verseny- vállalást. A kommunisták min­dig a döntő kérdésekben igye­keznek segítséget nyújtani, mozgósítani. Egyik legfőbb fel­adatnak — a húsellátás megja­vítása érdekében — a sertés- tenyésztés fejlesztését tartják. 1970-re megháromszorozzák a sertéshizlalást. Szilasi Sándor, a dunapataji Petőfi Termelőszövetkezet párt­titkára hangoztatta, hogy kicsi ugyan a pártszervezet létszáma, de a pártonkívüli aktivisták se­gítsége nyomán jó eredménye­ket érnek el. Többek között egy 32 tagú, főként asszonyokból álló szocialista brigádot szervez­tek. | Lépést tartani A párt belső életét érintették azok a felszólalások, amelyek a pártcsoportok munkájával kapcsolatosak. A vitaindító elő­adás, de Endre István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa is hangsúlyozta, hogy a pártcsoportok munká­ját tartalommal kell megtölte­ni, mért tevékenységük sok he­lyen csak formális. Papp István, a nemesnádudvari Kossuth Ter­melőszövetkezet párttitkára jó példát említett. A pártcsoportok kezdeményezték a szocialista munkaversenyt. Segítik a párt­építést, a leendő párttagok ne­velését. Minden kommunista konkrét feladatot kap. Budai Ferenc, a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet párttibkára a párt- és gazdaság- vezetés együttműködéséről be­szélt. Nagyon lényeges, hogy elvi kérdésekben egyetértsenek. ö is, mások is, hangsúlyozták, hogy a pártmunka differenciál­tabbá vált. Ez összefügg a gaz­dasági és társadalmi fejlődéssel. Nem könnyű egyes kérdések­ben állást foglalni, ehhez szük­séges az elvi biztonság. A kom­munistáknak képezniük kell magukat, hogy lépést tudjanak tartani az általános fejlődéssel. Erről beszélt Madácsi István is, a Solti Szikra Termelőszövetke­zet párttitkára. Elmondta, hogy mind a politikai, mind a gazda­sági továbbképzésben kezdemé­nyeznek a kommunisták. Miskei Károly, a kalocsai Iszkra Ter­melőszövetkezet párttitkára, és mások hangsúlyozták azt is, hogy a pártszervezet segítse a korszerűbb, ösztönzőbb bérezési formák kialakítását, kezdemé­nyezze egyes helytelen normák felülvizsgálását. Éz kihat a ter­melés fejlesztésére, a gazdák hangulatára. Palásti József, a keceli Béke Szakszövetkezet párttitkárának véleménye sze­rint tartalmasabbá kell tenni a szakszövetkezeti pártszervezetek tevékenységét. Reflektorfényben Fazekas Béla, a tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetke­PercenVént ecry láda zet párttitkára arról beszélt, hogy a párttitkárnak, mint a termelőszövetkezet, valamint a község egyik vezetőjének, tud­nia kell, hogy reflektorfényben van, tehát magánéletében is példát kell mutatnia. Félreértés ne essék, nem aszkéta életről van itt szó, hanem arról, hogy be kell tartania az erkölcsi nor­mákat. Vannak olyan tapaszta­latok, hogy egyes vezetőkkel elszalad a ló. Az ilyesmit idő­ben meg kell akadályozni. A kommunistáknak ez a felada­tuk. Érdekes volt a felszólalása Markovics Ferencnek, a kalo­csai járási pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetőjének. Hangoztatta, hogy a járási párt- bizottság az utóbbi időben rendszeresen ellenőrzi a hatá­rozatok végrehajtását és ezt ké­ri az alapszervezetektől is. En­nek jó hatása van, növeli a párt tekintélyét. Szinte valamennyi felszólaló rámutatott, hogy a pártélet az utóbbi időben élénkebbé, tar­talmasabbá vált. Növekedik a vitakészség, erősödik a bírálat szelleme. Hasznosak azok a ta­nácskozások, amelyek az új módszerek kialakítását segítik. Ez a megbeszélés is számos ta­nulsággal zárult. Az elmondot­tak sok segítséget adhatnak a további munkához. K. S. A Szövetkezeti Göngyölegellátó Vállalat kecskeméti telepéről, lassan eltűnik a hagyományos szegező szerszám: a kalapács. A gyártás 80 százalékát gépesítették az idén, s így mindössze egy perc szükséges egy láda elkészítéséhez. Franciaországból vásárolták ezt a tűzőgépet, amelynek segít­ségével ötszörösére emelték napi teljesítményüket a peremezők. Előkészület a mezőgazdasági könyvhónapra Tegnap délelőtt Kecskeméten, a városi tanács vb termében tartotta összejövetelét a jövő év februárjában megrendezésre kerülő mezőgazdasági könyv­hónap előkészítő bizottsága. A művelődési és mezőgazda- sági szakemberekből álló testű­ié; pontos programot dolgozott ki a február 2-án Kecskeméten megtartandó országos megnyi­tóra, amely egyben a 600 éves jubileumi évforduló első na­gyobb ünnepsége is lesz. A megnyitó műsorában „Kert­té szelídül a homok” címmel a Kecskeméti Berkes Ferenc Kol­légium és az Orfeusz Irodalmi Színpad ad műsort. A művelő­dési házban mezőgazdasági könyvkiállítás nyílik, amely bemutatja a szakirodalom leg­jelesebb alkotásait. A könyvhó­nap során szakelőadásokat szer­veznek a megyeszékhelyen és a megye nagyobb városaiban, ahol neves szakemberek részvé­telével vitatják meg a külön­böző mezőgazdasági üzemegysé­gek legfontosabb feladatait. Sárga fólia alatt fejlődnek leggyorsabban a primőrök Szegedi professzor érdekes kísérlete ÜK Levél a levelesládáról Levelet kaptam dr. Varga József- ől, Szegedről. A reggeli lapokat eggel!... című, közelmúltban negjelent cikkemmel vitatkozik,> tangsúlyozva, hogy a postások kö- :ött se rokona, se ismerőse nincs, gy elfogultsággal nem vádolható, tinikor védi a hírlapkézbesítés je- enlegi rendszerét. Glosszámban — a Népszava ha- onló tárgyú cicikéhez csatlakozva - egyrészt azt bíráltam, hogy a apókat az emeletes lakóházak föld- zintjén levő levelesládákba dobják i kézbesítők, ahelyett, hogy a lá­tásokba vinnék; másrészt azt, hogy álságosán elhúzódik a lapkihordás, gy az előfizetők tekintélyes há- íyada csak munka után, a dél- ítáni órákban, vagy este kapja cézhez a reggeli újságot. Dr. Varga József az emberiességre íivatkozva, véneimébe veszi a ,húszkilós” táskát cipelő postáso­dat, mondván: így is rendkívül so- tat fáradoznak, hátha még leveles­láda sem könnyítené a dolgukat, lómaga is csak este olvassa el a reggeli lapot, de szerinte „ezt csak ígv lehet és ekkor sem késő”. Végezetül meg is fenyeget bennün­ket levélírónk: „Kérdezem tiszte­lettel, azt akarják elérni egyes hír­lapok az időnkénti kirohanással a posta ellen, hogy végül egyáltalán ne legyen kézbesítés?’» Ezt valóban nem szeretnénk. De minden reményünk megvan arra, hogy a posta nem is tesz ilyet. Lé­tét ugyanis többek között az in­dokolja, _ hogy kézbesít. Különben sem „kirohanásról” van szó. Bizo­nyára nem is így fogták fel a dol­got a derék postások. Dr. Varga Józsefhez hasonlóan mi is tudjuk, hogy a hírlapkézbesítők munkája nehéz, hogy táskájuk — az indu­lásnál! — húsz kilót nyom. Ko­rántsem biztos azonban, hogy a jelenlegi kézbesítési rendszernél nem lehetne jobbat találni, esetleg ösztönzőbb bérezés alkalmazásával, a létszám emelésével, jobb munka- szervezéssel. Ha nedig feltételezzük, hogy lehetne, akkor érdemes erről a témáról beszélni. ígv a la nők ha­sábjain is, mert levélírónkkal el­lentétben sok olvasó este már .»szakácsnak” tartia a re«,«?eii tii- ságot. És nem kevesen valMák azt sem, hogv az előfizetőt megilleti a lap nemcsak házhoz, hanem lakás­hoz szállítása Is. B. D. Dr. Horváth Imre, a Szegedi József Attila Tudományegye­tem növénytani intézetének pro­fesszora a gyakorlati termelés szempontjából is figyelemre méltó kísérleteket folytat. Töb­bek között vizsgálja, hogy a fény színképi összetétele milyen hatást gyakorol a növényekre. Kis parcellákon kék, zöld, sár­ga és vörös színű műanyag fó­liák alatt tartott különböző zöldségféléket. Felméréseket végzett arra vonatkozóan is, hogy egyes növényeknél a szá­razanyag tartalom a gyökér, a szár és a termés között hogyan oszlik meg, illetve a különböző színek hatására milyen arány­ban változik. Horváth professzor elmondot­ta: — Az eddigi megállapítások szerint a tavaszi és a kora nyá­ri időszakban a sárga fólia alat­ti nevelés a legcélszerűbb. A babnál például fedetlen, termé­szetes viszonyok között az egy növényre számított száraz súly hét és fél gramm volt, ugvan- akkor színtelen fóliánál R 4 sárga színűnél pedig 16 4 gramm. A borsónál és a para­dicsomnál is hasonló arány mu­tatkozott a sárga fólia javára. A sárga fóliával takart növé­nyek általában három-öt nappal korábban érlelték be termésü­ket. Horváth professzor tavasszal nagyobb méretekben is kipró­bálja a sárga fólia alkalmazá­sát, mégpedig a legkorábbi Szeged környéki melegágyi pri­mőr, a hónapos retek termesz­tésénél. (MTI) ■ ;-*8iiÍSÉ lÉMBi A sürített levegős pisztollyal — fizikai erőfeszítés nélkül — pillanatok alatt állíthatják ösz- sze az oldalfalakat a munkás­nők. Az év végéig 1 millió 300 ezer ládát ad a felvásárló tele­peknek. mezőgazdasági üzemek­nek a kecskeméti vállalat. (Pásztor Zoltán felvételei.) Látványos műtét JOHANNESBURG (MTI) A dél-afrikai East London nevű város kórházában bonyo­lult műtétet hajtottak végre egy 21 éves vasutason. A fiatal Strydom munka közben egy mozdony és egy teherkocsi közé szorult és az alsó teste szinte a elismerhetetlenségig ősszeron- '■solódott. Az orvosok elhatároz­ták, hogy műtéti beavatkozással megmentik az életét és ezért öt órán át tartó rendkívül bonyo­lult munkával az alsőtest „szí ' te minden” részét kicserélte, így például műanyagból késze bélszakaszokat és hólyagot ks pott. A beteg életben marad' sőt azóta egy agyhártyágyulla dást is túlélt. Strydom kezelése még nen- fejeződött be, ugyanis a roncsa lások következtében bőrátültr tés is szükségessé vált. A b tegro saját apjának a bőréi ül tették át, )

Next

/
Oldalképek
Tartalom