Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

I

Kodály Zoltán és a nag

Ff odály Zoltán életműve ta- gadhatatlanul, a leghalványabb kétséget kizáróan a miénk. Nekünk, rólunk beszél. Éppen ezért korszakos jelentőségű. Általános érvényűvé tudta emelni sajátos nemzeti mondanivalóját, az emberiség ügyévé növelte azt, aminek eredete a mi népi kultúránkból, történelmünkből, folklórunk értelméből, indulati töltéséből, formakincséből gyökerezik.'

Martinov, jeles szovjet zeneszerző és esztéta írja:

.,Kodály Zoltán zenéje országunkban már a húszas években ismertté vált. Ekkor mutatták be első ízben Moszkvában csellószonátáját. Ezt követően elhangzott a hangversenyeken a Háry János szvit, a Galintai táncok, s a kiváló magyar zeneszerző több más alkotása, amelyek szépségükkel, eredetiségükkel azonnal lebilincselték a hallgatókat.

Miért szeretik nálunk Kodály vuzsikáját? Azért, mert tisztán népi, mert igaz, s mert magas lövészettel jeleníti meg Ma- yarország arculatit, népének érzelmeit. Megértjük és hozzánk közelállónak tartjuk azt a lángoló szeretetet, amellyel Kodály népének dalai felé fordul. Tudjuk. hogy életének nagy részét a dalok összegyűjtésére és tanulmányozásira fordította."

Hogyan jellemzi ezt a művészetet a neves svájci karmester és teoretikus, Ernest Ansermet?

„Kodály egyénisége nem kelt divatos feltűnést, és Kodály nem áll egyedül ebben a nemben ... a divat múló, a való értékű zene viszont maradandó."

A francia kórusmüvészet ki- ** váló patrónusa, Louis Durey így ír:

. Kodály Zoltánt a jelenkori muzsika egyik legkimagaslóbb egyéniségének tartom zeneszerzői munkásságáért csak úgy, mint népzenei kutatómunkájáért és nevelői szerepéért. Kodály művei közül különösen a Psalmus Hungaricus, a Háry János, a Székelyfonó és a Ga- lántai táncok csodáló ja vagyok, de mélyen megindít kórusainak szépsége és tisztasága is, így a Kállai kettős, a Molnár Anna, a Mátrai képek és annyi más ... Mindez oly emberi nyelven szól a francia muzsikusok szivéhez!"

Szaporíthatnánk az idézeteket. A lényeg azonban kibontakozhatott így is. A külföld azt érzi Kodály életművében, amit mi magunk pontosan tudunk róla: alkotásainak népiközelségét.

WFosszú út vezetett a század- forduló romantikus zenei nyelvétől eddig a legfontosabb dolgok természetes méltóságához tartozó egyszerűségig, ami Kodály Zoltán művészetét jellemzi. Puritán alkotó volt. Nemcsak közismerten puritán életvitelére célzunk itt. ami híján van mindenfajta „művészkedésnek", artisztikus nagyképűsködésnek és különcködésnek. Művét, mondanivalóját és művészi nyelvét jellemzi ez a letisztult egyszerűség. Kodály a bonyolultságot foglalja össze, s fejezi ki egyszerűen, világosan, mondjuk így: demokratikusan. Nyelve a nép nyelve nemcsak a tudós kutató buzgalmával, hanem az alkotó kíváncsiságával, s demokratikus szenvedéllyel figyelt a népre, hogy zenei anyanyelve minden erejét és finomságát ellesse. Nagy pályatársával, barátjával, hű szövetségesével, Bartók Bélával együtt — tudta, hogy honnan kell merítenie, s azt is tudta, hogy miért. Hősei nem afféle tarka díszletelemek. Szűkszavúsága: lényegmondás.

Ezért érzi úgy Kodály hallgatója, hogy Háry János nem

d.alolhatna másképpen, mint ahogy dalol, a Budavári Tedeum nem szólhat, a Székelyfonó nem fogalmazhat másképpen; ez a mondanivalója és nyelv egysége.

Nem csodálható, hogy a külföld nem a művészi teljesítményhez fűződő magyarázatokat értékeli, még kevésbé a mentségeket, hanem magukat a műveket. Mi látjuk, átéljük a körülményeket, a nagyvilágot a végeredmény érdekli. Kodály Zoltán azonban művei hallatlan szuggesztivitása révén érdeklődést, tartós vonzalmat tudott ébreszteni a művek oka, közege, inspirációja iránt is. A maga alkotó géniusza segítségével mintegy beemelte a halhatatlanság és a közfigyelem magaslati tájainak védelmébe műveinek hőseit, népünk fiait, lányait, nyelvüket, gondolatvilágukat, érzéseiket. Ezért jelent ma már önmagánál többet a nagyvilág szemében: bizonyos mértékben nemzeti zenénk jelképe is.

£ mert művészete a miénk,

^ elidegeníthetetlen sajátunk, megtoldhatjuk mondandónkat; a mai Magyarországnak, népünk beteljesülő vágyainak is nagykövete Kodály Zoltán.

A. B.

Szelleme köztünk él

Friss tavaszi napfény ragyogott 1945. március 15-én a fővárosra. Győrben német tankok árnyékában még a végső győzelemről .szónokolt a nyilas

le’ügyminiszter, szüntelenül robogtak Kelet felé a halálfej es ezredek, amikor az ország nagyobbik felén már n szabadságot ünnepe''ék.

Letarolt házsorok között, robb,mégoly ók'ól elcsúfítva, le '“’lobogózva vár- a úi vendégeit a .Ingvar Állami Ope- •aház, a nemzet első

színháza. A meghatott közönség előtt Kodály Zoltán lépett először a karmesteri pódiumra. S a Mohácsnál szörnyűbb pusztulás után mindenkit lesújtott és felemelt a Magvar Zsoltár, a Psalmus Hungaricus. Megfellebbezhetetlen ítéletként átkozta a költő-zeneszerző az országvesztő urakat: „Keserű halál szálljon fejére. Ellenségemnek ítéletére." Végül a közönség, a .......m ok karral erősített kórus, a diadalmas zenekar

eg

yütt dalolta a felemelkedés hitvallását.

Mű és történelmi pillanat ritka konstellációja.

Az elmúlt évtizedekben számtalanszor bemutatták e művet Akadtak az 1915. március 15-i előadásnál színvonalasabbak, érlel- tebbek, de ünnepélyesebbek aligha. A szabadság és a művészet karöltve buzdították a múltját temető, vígnbb esztendőkben bízó nemzetet

H. N.

Halálával a XX. század

egyik zseniális, nagy művésze szállt sírba. De még megérhette, hogy tanítása megfogant, elgondolásai elindultak a megvalósulás felé.

Utolsó nyilvásos beszédében, tavaly novemberben a dunapa- taji Művelődési Ház avatásán egy latin mondást idézett: Fákat ültet a földműves, amelynek gyümölcsét ő maga sohasem fogja élvezni... Kodály Zoltán is ilyen fákat ültetett gazdag élete során, de ő megérhette, hogy ezek a fák termőre fordultak, már mutatkoztak hossz«! munkásságának eredményei.

A születésnapján, december 16-án kezdődött ünnepségek fontos eseménye, hogy a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium felveszi Kodály Zoltán nevét Erre a megtiszteltetésre rászolgált az iskola.

Kodály Zoltán sokoldalú munkásságának vezérfonala volt a nép kulturális felemelkedéséért vívott harc. Az, amit ma

Az utolsó megyebeli látogatás. A dunapataji művelődési ház avatásán feleségével és Nemes- szeghy Lajosnéval.

Toronyi János felvételei.

világszerte „Kodály-módszerként" emlegetnek, nem csupán a zenetaníiás általánossá tételét jelenti, hanem az érzelmi és értelmi nevelés harmóniáját, a teljes ember formálását és kibontakoztatását. Az elvet régóta hirdette Kodály Zoltán. S először szülővárosában láttak hozzá, hogy kísérletezzék és megvalósítsák.

^950-ben a város akkori vezetőinek segítségével szervezte meg Nemesszeghy Lajosné a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskolát. Az első évben a Jókai iskolában működött az új intézmény, majd az Erkel utcában kaptak meg egy régi épületet, s itt folytatták a megkezdett munkát egy évtizeden át

Kodály Zoltán először 1952 december 9-én látogatta meg az iskolát. Örömmel látta az eredményeket, tanácsokat adott a további munkához, és a maga részéről megígérte a legmesz- szebbmenő segítséget

A Tanár Ür ettől fogva Kecskemétre küldte azokat az érdeklődőket akik felfigyeltek az új iskolatípusra. Egymás után alakultak az ország más városaiban is az ének-zenei általános iskolák. Kecskeméti mintára szervezték meg 1953-ban Veszprémben, a következő esztendőben Budapesten és még öt vidéki városban. Az ének-zenei általános iskolák száma évről- évre nőtt, ma 17 év után. 97 ilyen iskola működik hazánkban.

Jelszavunk Kodály Zoltán híressé vált mondása: Zene nélkül nincs teljes ember. Céljuk nem a zenészképzés, bár természetesen ez az oktatás segít felkutatni az ifjú tehetségeket és szilárd alapokat ad a későbbi pálya számára is. De az alapvető cél ennél általánosabb igényű és szélesebb körre terjed ki. Mindenekelőtt a szépre és nemesre fogékony ember formálására törekszenek, zeneértő közönség nevelésére, a társművészetek ápolására és a zenében rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására.

Az ének és zeneoktatáson kívül például tantárgy a népitánc is ezekben az iskolákban. \ kecskeméti iskolában a ■yakorlati foglalkozás: népművelés. Irodv'ommal, képzőművészettel. filmművészettel foglalkoznak ezeken az órákon a

hallgatók, továbbá a művelődési házak, könyvtárak, múzeumok munkájának megismerésével.

Ami a kívülállók számára a legnagyobb meglepetés, s az új iskolatípus híveinek leginkább öröm: az az ének-zeneoktatás pedagógiai eredménye. A fül, s hallás művelése sokoldalúan fejleszti a tanulók készségeit. Kitűnőek például az eredmények ennek nyomán a nyelvtanulásiban. A szakemberek hivatottak arra, hogy kutassák és megmagyarázzák a tanulmányi átlagok emelkedését a többi tárgyban is.

Mérföldkő volt a kecskeméti iskola életében 1963-ban az új épület átadása. A modern, külsőre rendkívül mutatós, belül pedig jól felszerelt iskola méltó otthona lett az új típusú munkának. 1964 óta gimnázium is csatlakozik a korábbi általános iskolához, s most 12 osztályban érettségiig azonos nevelést és oktatást kapnak a növendékek.

bátran mondhatjuk, hogy ma már világhírű ez az intézmény. Amerikától Japánig a világ minden résziéből gyakran érkeznek tanárok, tudósok, hogy tanulmányozzák az itteni oktatást. Különösen 1984 óta nőtt meg a híre, amikor az ISME (a Zenepedagógusok Nemzetközi Szövetsége) Budapesten tartotta konferenciáját. Tavaly ősszel pedig az Amerikában rendezett ISME-konferencián tartott tájékoztatót az iskola igazgatónője, s bemutatták az iskoláról készített 20 perces filmet is.

Kodály Zoltán sűrűn megfordult élete utolsó éveiben Kecskeméten. A vendégkönyv tanúskodik ezekről a látogatásokról. 1960-ban még „erőt és kitartást” kívánt a további munkához. Az új iskolaépület avatásán oldalnyi bejegyzést írt és kifejezi reményét, hogy „Ez talán felrázza a tespedők még mindig erős hadát és utánozni támad kedvük.” Legutóbb, tavaly ősszel pedig ezt írta: ..testileg ritkán, de gondolatban gyakrabban itt”.

BÜSZKÉK vagyunk eiism*- résére, büszkék az eredményekre és kegyeletünket, hálánkat rójuk le most, amikor az ő elgondolásait megvalósítani hivatott iskolát róla, a tanítóró! nevezzük el.

H. E