Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
1*67. november 18. vasárnap 3. oldal Feltétel: a termelékenység növelése Január 1-től 44 órás mnnkaltét a Villamossziietelő és Műanyaggyárban A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi üzemében július óta nincs szombat éjszakai műszak. A dolgozók egy része némi gyanakvással fogadta annak idején az intézkedést, mert attól tartott, hogy normaszigorítás követi. Rövidesen elhalt azonban a pusmogás és az egész kollektíva lelkesen támogatta a vezetőséget a 44 órás munkahét főpróbáján. Az éjszakai műszak beszüntetését ugyanis próbának szánták: sikerül-e rövidebb idő alatt is teljesíteni a termelési feladatokat, a tartalékok feltárásával. Sikerült. Emelkedett a termelékenység, az üzem „hozza” az idei évre előírt termelési mutatókat, s nem csökkent a dolgozók keresete sem. A jövedelem forrása Nyugodtan nézhetnek a január 1-i premier, azaz a 44 órás munkahét bevezetése elé a félegyháziak. A vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetősége, a gyáregységl irányítóival közösen, részletes intézkedési tervet dolgozott ki. meghatározta a munkaidőcsökkentés minden feltételét. A tervezésnél abból indultak ki, hogy a dolgozóknak biztosítani kell a harmadik ötéves terv időszakára előírt bérfejlesztést és a már elért nyereségrészesedési szintet. Kidolgozták, hogy ehhez mennyi nyereséget, illetve termelési értéket kell produkálni a vállalatnak. Végül meghatározták, hogy a kéthetenként ismétlődő szabad szombatok bevezetése érdekében, mennyivel kell növelni a termelékenységet. A terv szerint a 150 millió forint termelési értéket a munkaidő csökkentése mellett is elérheti az ideivel nagyjából azonos létszámmal a félegyházi üzem, ha 18,5 százalékkal fokozza a termelékenységet és megtakarít 169 ezer munkaórát Kérdés: hogyan? Talán szakadatlan hajszával? Természetesen nem. Ha ugyanis ez lenne a módszer, akkor értelmetlenné válna a munkahét rövidítése. A cél ugyanis az, hogy tovább javuljanak a munkások életkörülményei, az eddiginél több idő jusson pihenésre, tanulásra, szórakozásra. Mindent „lát” a technojrá* A már említett intézkedési tervben a műszaki fejlesztés szerepel az első helyen, ötmillió forint beruházással egy 1700 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot építenek, s ide vonják össze a présgépeket. Köztük azt a 17 újonnan vásárolt műanyagprést is, amely Savanyítás, vadbefogás, fafeldolgozás Merész kezdeményezések Apostagnn Érdekes ' vállalkozások egész sora érlelődik az apostagi Duna Tsz-ben. Kezdjük a savanyító üzemmel, amit az egyik, régebben módosnak számító parasztház melléképületeiben és pincéjében rendeztek be, és már a múlt évben is sikerrel működött. Mit készítenek itt? Ecetes uborkát, paprikát, vágott savanyúságot, dinnyét, káposztát. És az idén már csemegekukoricát is tartósítanak. Egy-egy befőttesüvegben négy cső kukorica fér el. Az értékesítést illetően két fogyasztási szövetkezettel, a Soltival és a dunavecseivel állnak kapcsolatban. A helyi élelmiszerüzletek a termékből közvetlenül is vesznek át árusításra. Az idén hozzávetőleg tíz vagon savanyúság készítésére kerül sor, azokból a zöldségfélékből, amelyek a szerződéses mennyiség fölött hoztak termést. Ügy tűnik azonban — Apos- tagon és máshol is —, hogy a savanyúság iránt csökken az érdeklődés. Pontosabban: telítődni látszik a piac, mivel a kínálat máris nagyobb a keresletnél. Gondoltak-e arra, hogy szükség esetén másfajta termékre térjenek át? — Természetesen — feleli Alföldi Lajos elnök. — Bár bízunk benne, hogy a százezer forint tiszta hasznot elérjük a savanyúságból, de később a szamócaszörp készítésére is hasznosíthatjuk a helyiségeket és a tároló edényeket. És az itt foglalkoztatott tíz- tizennégy asszony igyekezetét. Szamócát ugyanis 25 holdon termesztünk, s erről már jövőre is hét vagon termést várunk. Mindenesetre kiszámítjuk majd, hogy a konzervgyárnak lesz-e érdemesebb átadni a termést, vagy pedig a saját üzemünkben feldolgozni. Növekszik a téli foglalkoztató» iránti igény, főleg azok részéről, a Ívik tucatszámra tértek vissza az iparból az elmúlt teli, tavaszi hónapokban. Milyen lehetőségekre van kilátás? Például — a vádbefogásra. Ennek már szinte hagyománya van Apostag, s a vele szomszédos Dunavecse és Dunaegyháza határában. Az itt működő Kossuth Vadásztársaság telente ezerszámra fogja hálóba a foglyokat, fácánokat, nyulakat. Elsősorban a szövetkezeti gazdák közreműködésével. Ez az idén már szervezetten történik, az együttműködésre vonatkozóan megállapodást kötöttek. A másik pedig a Kunszent- miklósi Háziipari Szövetkezettel való összefogás. Apostagon már most 30— 40 bedolgozója van a szövetkezetnek, akik exportra készítenek szatyrokat, raffia-papucsokat, s üvegeket fonnak körül. A tervek szerint a szövetkezeti gazdák közül további 25—30 jelentkezésre lehet számítani. Erre vonatkozóan ugyancsak a közös gazdaság köt megállapodást a Háziipari Szövetkezettel. S végül; amiről a tsz vezetői, az elnök és Vajda Gyula főkönyvelő is csak óvatosan nyilatkoznak: a fafeldolgozó üzem létrehozása, kooperációban a Pestlőrinci Faipari Ktsz-szel. Abból indultak ki, hogy a gazdaságnak száz hold ártéri erdője és 53 hold új nyárfása van. A ktsz is szívesen létesít telepet Apostagon: ehhez gépeket ad és néhány szakembert küld le. A gazdaság pedig már megvásárolt égy jókora területet, amelynek átalakításával 400 négyzetméternyi fedett helyiséghez jutnak. Ipari áram, vízvezeték helyben, száz méternyire az országút is. Itt megindulhat a fafeldolgozás: készíthetnek ládákat, hordókat, sőt bútorokat is. Ami iránt legnagyobb lesz a kereslet. Apostagon nemcsak figyelnek az új lehetőségekre, de élnek is azokkal. Hatvani Dániel ezekben a hetekben érkezik meg Lengyelországból. A nagycsarnokban bevezetik a technográfrendszert. Lényege: egy központi jelzőberendezés segítségével a műhely diszpécsere figyelemmel kísérheti az összes gép ütemszerű termelését és a gyártmányok minőségének alakulását. Így azonnal közbe lehet lépni, ha valahol megakad a nagy mechanizmus folyamatos munkája. Célgépek üzembe állításával szinte teljesen megszüntetik a gyáregységben a kézi erővel végzett munkát, a karbantartás és tartalékalkatrész ellátás javításával pedig minimálisra csökkentik a gépek állásidejét. Nagy jelentőségű a beruházás a munkaszervezésben is. Az azonos technológiával dolgozó részlegek — a présgépek eddig több műhelyben, szétszórva üzemeltek — összevonása áttekinthetőbbé teszi a termelést, megkönnyíti az irányítást. Ugyanakkor lerövidül a belső anyagmozgatás útvonala, s javul a szállítóeszközök kihasználása is. Az embereken múlik Távolról sem soroltunk fel mindent, ami az intézkedési tervben szerepel. De talán eny- nyivel is érzékeltetni tudtuk, hogy milyen nagy körültekintéssel készítette elő a gyáregység vezetősége a 44 órás munkahétre való áttérést. Mégis igazat kell adnunk Pataki Árpád igazgatónak, aki többször is hangsúlyozta be-, szélgetésünk során: — Műszaki fejlesztés, munkaszervezés ide, vagy oda, mindenekelőtt rajtunk, a gyáregység dolgozóin múlik, hogy elérjük-e kettős célunkat, úgy tudjuk-e csökkenteni a munkaidőt, hogy ne menjen a gazdasági munka rovására. Erről a kérdésről esett a legtöbb szó azokon a termelési tanácskozásokon is, amelyeken az üzem gazdasági és politikai vezetősége kikérte a dolgozók véleményét a küszöbön álló változásokkal kapcsolatban. Mint a július 1-én kezdődött „főpróba” is bizonyítja, a válasz pozitív, s a szóban elhangzott ígéretek, javaslatok mögött munkasikerek szolgálnak fedezetül. Békés Dezső Négy nap a Vajdaságban w Fehér köpenyben a sertéstelepen Zombort zöld városnak is ne vezik, számos gyönyörű parkja ligete miatt. Ügy érzi itt magé az ember, mintha egy ritkán ül tetett erdőben járna, ahol a fá közötti tisztásokat házak tölti, ki. Azt mondják, hogy valami kor egy tüdőbeteg orvos javas latára ültettek fákat, létesítettek parkokat ebben a kedve: városban, amely jelenleg mintegy 40 ezer lakost számlál. Zombori mezőgazdasági vállalat: a PIK, egész Jugoszláviá ban ismert. A hétezer hektár:: ■ gazdaság területének csaknen felén búzát és kukoricát tér mesztenek. Ezer tehenük és ugyanannyi anyakocájuk jelzi hogy az állatállománynak milyen nagy szerepe van. Tehenei^ négyezer liter tejet adnak évente. A PIK feldolgozó üzemében készült sajt, zombori túró keresett az egész országban. A vállalatnak 1300 állandó munkása van. A magyar szakemberek először a John Deere nevű amerikai kukoricakombájnt tekintetSzveiozár Bozsicskovics szerint az SZK—4-es szovjet kombájnra szerelt adapter segítségével amerikai kombájnhoz hasonló teljesítményt el lehetne érni. Tehát az iparnak gyártaNaponta két ilyen negyven hektós tartályban utazik a savó a sertéstelepre. ték meg. Teljesítménye 6—800 mázsa egy műszak alatt. Szvetozár Bozsicskovics igazgatóhelyettes elmondta, hogy a gép jól dolgozik, de nagyon drága és legtöbb gazdaság szívesebben marad a kisebb teljesítményű, de hazai Zmaj mellett. Tárnái János, a dávodi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke Tisztelegtek a kecskemétiek Katona József szobránál Tegnap, november 11-én megemlékeztek Kecskeméten a város nagy fia, Katona József születésének 176. évfordulójáról. Délben a szobránál gyülekeztek a nevét viselő intézmények képviselői. A Katona József Társaság nevében dr. Hernády Gyula titkár mondott rövid ünnepi beszédet, majd a könyvtár, a múzeum és a népes küldöttséggel kivonuló színház képviselői helyezték el koszorúikat a szobor talapzatán. Koszorúval tisztelgett a költő emléke előtt a művelődési ház, az Óvónőképző Intézet és a Zrínyi Ilona Általános Iskola úttörőcsapatának küldöttsége is. Az első községi szabadegyetem Holnap nyílik Izsákon a megye első községi szabad agyete- me közgazdasági és mezőgazda- sági tagozattal. Az egyetem az MSZMP községi bizottságának és a helyi tanács végrehajtó bizottságának ke demén; ez sé e indul. Az előadások célja, hogy az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban olyan ismereteket adjon, amelyek különösen a vezető beosztásban levők számára nélkülözhetetlenek. Az első előadás témája hétfőn a gazdasági reformmal és annak társadalmi hatásával foglalkozik. Előadó: dr. Polgár Sándor, a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense. Ezenkívül még hét előadás hangzik el. Az utolsó kettőt csehszlovák szakembrek tartják. A szabadegyetem március égén zárul. Mintegy hatvan állandó résztvevőre számítanak. Megállapodtak abban is, hogy az előadások után mezőgazdasági szakemberekből álló küldöttség látogat Izsákról Cseh- iSzlovákiába tapasztalatcserére. nia kellene elegendő adaptert és máris megoldanánk a kukorica-betakarítást. A PIK sertéstelepére többszöri fertőtlenítés után fehér köpenyhen léphettünk csak be. Svéd fehér hússertést tenyésztenek. A csaknem ezer koca átlagosan tizet malacozik egyszeri fialásra. Egy-egy hizlaldában ötszáz sertés van. Egy kilogramm súly- gyarapodáshoz felhasznált takarmány 3,8 kilogramm. A hízókat 100—105 kilós súlyban szállítják el. Ezt a súlyt félévi etetés után érik el. Egy ember ötszáz hízót gondoz. A vállalat tejüzeméből a savót lajtokban szállítják a sertéstelepre. A hízók mozgási lehetőségét a legkisebbre szorították. Kifutók nincsenek. Mindez együtt jelentősen csökkentette a termelési költségeket. Állandó kutatómunka folyik a telepen. A legszorosabb kapcsolatot teremtették az összes tudományos intézetekkel, egyetemekkel. A cél: a termelékenység további növelése. — Nem lehet megállni — hangsúlyozta nem egyszer az igazgatóhelyettes. — Ami ma még korszerű, az holnap elavult. Sok mindent tudunk még tenni annak érdekében, hogy rövidebb idő alatt több húst állítsunk elő. A vendégkönyvben számos elismerő bejegyzéssel találkoztunk. Többek között a Kalocsai Állami Gazdaság szakemberküldöttsége is dicsérőleg nyilatkozik a látottakról. A bajai küldöttség csatlakozott a kalo- csa iádhoz. (Folytatjuk.) Kereskedő Sándor
