Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-29 / 282. szám
Világ proletariat, egyesüljetek! Kicserélték a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikációs okmányait Kedden Moszkvában Szipka József, a Magyar Népköztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Leonyid Iljicsov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese kicserélte a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikációs okmányait. Az 1967. szeptember 7-én Budapesten aláírt szerződés a ratifikációs okmányok kicserélése napján életbelépett. Az ünnepélyes esemény alkalmából Szipka József nagykövet és Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes beszédet mondott. Kecskeméten alakítják ki az alumíniumfeiiieipzé ipar egyik bázisát Szakmai napok és kiállítás a megyeszékhelyen Alumínium a jövő férne címmel, kiállítással egybekötött szakmai napokat rendez Kecskeméten az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ és a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz. Tegnap délelőtt az úttörőház nagytermében Kiss Ferenc, a ktsz elnöke nyitotta meg a programsorozatot, majd Horváth Sándor, az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ vezetője tartott rövid bevezető előadást. A többi között arról szólt, hogy a magyar—szovjet timföldegyezmény keretében 1968-tól növekvő mennyiségben kap a hazai ipar alumíniumot, így lehetővé válik, hogy a jelenlegi 65 ezer tonnával szemben 1980-ban már körülbelül 250 ezer tonna ..fehér aranyat” dolgozzon fel. Kiemelte az előadó, hogv a megye szövetkezeti ipara, elsősorban a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz máris jelentős szerepet játszik az alumíniumfeldolgozásban. A tervek szerint a következő években Kecskemétre települ egy alumíniumfesték-alapan-'agot gyártó üzem is. A szakmai napok és a kiállítás legfontosabb célja, hogy megismertesse a megyeszékhely szakembereivel és minden érdeklődővel a fehér fém fel- használásának lehetőségeit és ízelítőt adjon a következő években várható fejlődésről. Tegnap nyolc előadás hangzott el. Dr. Domony András, a műszaki tudományok doktora, az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ munkatársa, az alumínium tulajdonságait és felhasználási területeit ismertette. Elmondta, hogv a könv- nyen formálható, elektromosságot jól. vezető, könnyű és tartós fém gyártása mindössze százéves múltra tekinthet vissza. Érd ékességként megemlítette, hogv az 1860—70-es években. III. Nanól^on császár alumínium d'szs'sakia még világ- szenzí-iót keltett, hiszen az alumínium abban az időben értékesebb volt az aranynál is. A term«1 és gyors növekedését szem1 hitetik a következő adatok: lö^O-ban még rmudSsz- sze ezer tonna alumíniumot gyártottak világszerte. 1966-ban azonban már 7 millió tonnát. Amíg az acél gyártása évente g százatokkal növekedett az utóbbi tíz évben, az alumíniumé 10.5 százalékkal. Felhasználása igen széles körű. A legtöbbet hazai viszonylatban a villamosipar igényli: a termelt alumíniummennyisén 30 százalékát használja fel, fő leg a vezetékekhez. A jármv gyártás 20 százalékkal részes:' az alumínium alapanyagból é egyre többet igényel a csórna- I goló- és élelmiszeripar is. Itt utalt az előadó arra, hogy a Kecskeméti Fém és Vasipari Ktsz a finom szalag mellett rövidesen megkezdi az alumíni'imfólia gyártását is. amelyből bizonyára nagyobb mennyiséget igényelnek majd a megyei konzervgyárak és hűtőházak a különféle levesporok, konzervek, mirelitkészítmények csomagolásához. A csinos kis alumíniumtálcák — amelyek a kiállításon is láthatók — alkalmasak arra, hogy a háziasszony ezekben főzze vagy süsse meg a boltban vásárolt félkész ételt. A szakmai napok mai programjában ismét sok érdekes előadás és filmvetítés szerepel. A december 4-ig megtekinthető kiállításon a legjelentősebb hazai alumíniumfeldolgozó vállalatok és ktsz- ek mutatják be termékeiket. Köztük számos új cikket is, így például a Kecskeméti Fémes Vasipari Ktsz csővázas gyümölcsszedő állványát, amelyet a jövő évben már megvásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek. B. D. Képünk Alekszej Koszi in a szovj 3t minisztertanács elnöke cs Fock Jenő magyar kormányfő között lefolyt tárgyaláson készült. Az újítás haszna A közelmúltban helyezték üzembe az ÉM. Fémmunkás, Épületlakatosipari Vállalat kiskunhalasi gyáregységében ezt a nagyteljesítményű olajtüzelésű kemencét. Terve Kálmán Gyula és Bartók Sándor újítása alapján készült, s a TMK-cso- port dolgozói építették. Hozzáértésüket dicséri, hogy az új kemence — azonos létszám mellett — 30 százalékkal növelte a cső'karimatermelést, s a Vág- völsvi József szocialista brigádjában dolgozók havi keresete átlagosan 200 forinttal emelkedett. Pásztor Zoltán felvétele. A szov jet kormány vacsorát adott Fock Jenő tiszteletére A szovjet kormány kedden a Kremlben vacsorát adott a baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Fock Jenő. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke tiszteletére. A vacsorán szovjet részről jelen volt Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke, Kirill Mazurov, a minisztertanács elnökének első helyettese és több más hivatalos személyiség. Az ésszerű, gazdaságos takarmányozásról tanácskoztak Nagyszabású takarmánygazdálkodási ankétra került sor szerdán Kecskeméten, a városi tanács dísztermében. Az értekezletet a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint az Agrártudományi Egyesület állattenyésztőinek csoportja kezdeményezte. Meghívták a megye közös gazdaságainak elnökeit, főagronó- musait, állattenyésztőit. Részt vett a tanácskozáson dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője. Dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője bevezető előadásában elemezte a megye takarmánygazdálkodásának helyzetét. Mint mondotta: Az aszály megviselte az idén a kukoricákat, emiatt kevesebb a termés, mint az elmúlt esztendőben. A szárazság miatt a tarlóvetések sem sikerültek úgy, mint tavaly. Ez nehezíti a takarmányhelyzetet. Sok helyen nem takarékos- kodnak a készletekkel. Magas az abraktakarmány felhaszná- még a tömegtakarmányt ágazatokban is, például szarvasmarha-tenyésztésben és hizlalásban. Hasonlóképpen a sertéstenyésztésben is magas a felhasználás, annak ellenére, hogy a tavalyihoz képest van javulás. A következőkben dr. Bíró Gyula, nyugalmazott egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tartott előadást a gazdaságos takarmányozás időszerű kérdéseiről. Ezt követte dr; Baintner Károly tanszékvezető egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának előadása a fehérjehiányos takarmányok megjavításáról. Végül dr. Mentler László, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudorhányos munkatársa a pépesítésnek a sertések takarmányozásában jelentkező elődeiről tartott referátumot. Az . előadásokat élénk vita övette. A felszólalók a korderű takarmányozási módszerek elterjesztését javasolták. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJA 0 XXII. EVF., 282. SZ. Ara 60 fillér 1967. NQV. 29, SZERDA
