Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

4. oldal r t», vasárnap Szabadon választható fizetési rendszer Az egyenlősdi káros gyakorlata ellen Magasabb erkölcsi követelmények Aláírás előtt a BEK Vállalat új kollektív szerződése Lába kelt az ezreseknek — Vezetők, beosztottak hóna­pok óta tartó vitasorozata, évek során kialakult gazdag tapasz­talata, s a további feladatok végrehajtásának módszerei ösz- szegeződnek ebben a 19 olda­las feljegyzésben. De a szöveg még mindig csak tervezet, a végső megfogalmazásra a ter­melési tanácskozás után kerí­tünk sort. Ezekkel a szavakkal kezdő­dött a kerekasztal-beszélge­tés, amely a napokban zajlott le Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat igazgatói irodá­jában, a vállalat január 1-én életbelépő új kollektív szerző­déséről. És Sóhaj da Ferenc igazgató tájékoztatását megerő­sítette Andrássi Kálmánné, a vállalat szb-titkára éppen úgy, mint dr. Hegedűs Kálmán jog­ezért az igazgató határozza meg egy-egy üzlet dolgozóinak lét­számát. Mindez elősegíti nem­csak a vállalatnál, hanem a boltokban is a törzsgárda meg­szilárdulását, ami szintén elő­nyös az egyéni és vállalati ér­dekek szempontjából. A BÉK Vállalat kollektív szerződés-tervezetének csak né­hány részletét érintettük írá­sunkban. A vállalat 200 üzle­tében, központjában a követke­ző hetekben a hatszázötven dol­gozó, s a száz kereskedelmi ta­nuló újabb észrevételekkel, ja­vaslatokkal egészíti ki az eddig elkészült változatot. De már most látható: Helyes alapokon folyik a BÉK-nél a vállalat „alkotmányának” kidolgozása. Indokolt bizakodással tekinte­nek vezetők, dolgozók az új kollektív szerződés termelési tanácskozáson való megvitatá­sa, aláírása elé, tudván azt, hogy munkájukkal elősegítik közösségi és egyéni céljaink megvalósítását. SZINTE közmondásként hang­zik már az a megállapítás, hogy mindennek van határa, csak az emberi hiszékenységnek nincs. Számos eset bizonyítja ennek az igazságát és néha olyan törté­neteket olvashatunk, hogy két­kedve csóváljuk meg a fejün­ket: — Megtörténhet ilyesmi? Sokan vannak, akik első lá­tásra nagyobb összeget adnak kölcsön valakinek, s csak ami­kor az illető eltűnik a pénzzel, akkor döbbennek rá, hogy be­csapták őket. Ilyenkor aztán rendőrségre sietnek, bírósághoz fordulnak, ahol kérik a pénz visszaszerzését, a bűnös meg­büntetését. Jelentős munkát okoz ez az igazságszolgáltatási szerveknek és a nyomozóhatóságoknak is. A tettes kézrekerítése nem min­dig könnyű feladat, főleg akkor, ha csak pontatlan személyle­írást tud adni a becsapott áldo­zat. Mégis az a tapasztalat, hogy az ilyen esetekből csupán az ta­nul, akivel megtörténik, pedig mindenkinek egyértelmű tanul­ságul kellene szolgálnia például annak a három bírósági ügy­nek is, amelyekben a megye különböző részein nemrégiben hoztak ítéletet. DUNAVECSÉN a védgát épí­tésénél dolgozott a nyár folya­mán Szabó János, 24 éves nyír­egyházi lakos, gépkocsivezető. A fiatalember A. J.-nél kapott szállást egy hónapig. Közben megfigyelte, hogy a házigazda könnyelműen kezeli a pénzét. Gondolta, hogy kihasználja az alkalmat, s amikor a házban egyedül volt, kulccsal kinyitott ta a nyári konyha ajtaját, s el­vitte az egyik edényben tartott csaknem hatezer forintot. Ezért és más bűntettéért összesen két évet kapott. A. J. viszonylag ol­csón úszta meg a könnyelműsé­get. Ennél sokkal magasabb tan­díjat fizetett K. I. szabadszállási lakos. AZ IDŐS EMBERHEZ több esetben ellátogatott Raffael Já- nosné 33 éves asszony, s külön­böző élelmiszert vásárolt a ma­gányos embertől. Látogatásai során megfigyelte, hogy K. I. a szobában, az asztalban tartja a pénzét. Elmondta megfigyelését Kolompár Lajos .Gusztáv, ke­rekegyházi lakosnak és úgy ha­tároztak, hogy együtt látogatnak el az öreghez. így is történt. A beszélgetés során a fiatalasszony vásárlás ürügyével kihívta a kamrába K. I.-t. Addig Kolom­pár Lajos bent maradt. A felvi­lágosításnak megfelelően az asz­talhoz sietett, felemelte a tete­jét és — talán ő maga is meg­lepődött — 70 ezer forint kész­pénzt talált, amit habozás nél­kül zsebrevágott. Néhány pere múlva, mintha semmi sem történt volna, eltá­voztak a tolvajok, magukkal vitték a nagy összeget, amit ké­sőbb elosztottak. Kapott, belőle Kolompár Lászlóné kiskunlac- házi lakos is 30 ezer forintot, 20 ezret Raffael Jánosnak ad­tak, a másik 20 ezer forinton ketten osztoztak. A tolvajokat természetesen elfogták és a két tettest egyenként három _ év négy hónapi szabadságvesztésre ítélték, a másik két bűnrészest pedig — ugyancsak személyen­ként — kétévi börtönnel sújtot­ták, s valamennyiüket három, illetve két évre eltiltották a közügyekben való részvételtől. A kár viszont nem térült meg. MAKAI Péter Pálné, kun- szentmiklósi lakos már „nagy- üzemszerűen” élt vissza az em­berek bizalmával. Sajátos mód­szerrel szerezte ismerőseit, aki­ket később — amikor már nem is kételkednek becsületességé­ben — kihasznált. Baromfine­veléssel foglalkozott és a tojást, húst általában Budapesten, pia­cokon értékesítette, öt évig járt fel a fővárosba, s ez idő alatt sok emberrel barátkozott össze rendszerint olyan módon, hogy ajándékképpen tojást, baromfit adott nekik. Így kezdte Makai- né, rövidesen azonban szívessé­gért folyamodott ismeréseihez, s több esetben 10, 20, sőt 30 ezer forintot is kért kölcsön azzal, hogy néhány hónapon belül visszafizeti. — Persze ez eszé­ben sem volt. A BÍRÓSÁG megállapította, hogy Makai Péter Pálné öt év alatt huszonegy ismerősét káro­sította meg és összesen 134 ezer forintot vett fel „kölcsön”. Mint­hogy azonban a cselekmények egy része már elévült, a bünte- tctanács 80 ezer forint tekinte­tében állapította meg a csalási bűnösséget, s ezért két év és hathónapi szabadságvesztésre ítélte Makai Pé.er Pálnét, s két­évi időtartamra eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A kár itt sem térült meg, ép­pen úgy, mint K. I. szabadszál­lási lakos hetvenezer forintja. Súlyos tandíjak ezek az ezresek ahhoz, hogy az oly sokszor han­goztatott tanulságot mindenki megszívlelje. tanácsos. Azonos célokért differenciáltabb eszközökkel — A mi kollektív szerződé­sünk is az új gazdasági mecha­nizmus tudományosan megala­pozott, általános érvényű irány­elveire épül — mondotta Só­hajda Ferenc. — Ezekből kö­vetkezik a szocialista kereske­delem feladata: Megtalálni a legmegfelelőbb áruforrásokat, ahonnan a legrövidebb úton, a legolcsóbban juttatható el a termék a fogyasztóhoz. Mindez — többek között — a kisebb költségfelhasználás miatt, elő­nyös a termelőnek, a kereske­delemnek, a vevőnek, végső fokon az egész népgazdaság­nak. A kereskedők a vevőkkel lebonyolított forgalomból él­nek, s minél magasabb a for­galom, annál nagyobb a jöve­delem, tehát dolgozóink élet- színvonala. — Az állandó és a továbbiak­ban remélhetőleg mind maga­sabb színvonalon ismétlődő körforgás legfontosabb szerep­lője, meghatározója a vásárló. Előtérben a kollek — Az egyéni-elbírálással függ össze — folytatja a gondolat­sort dr. Hegedűj Kálmán —» hogy bár megmaradnak az ed­digi juttatások, szociális ked­vezmények, fegyelmezetlenség esetén ezek csökkenthetők, megvonhatok, akárcsak az év végi nyereségrészesedés. A fe­gyelmi vétségek, a visszaélések megelőzése, a dolgozók erköl­csi, tudati nevelése érdekében a vállalat igazgatója, a szak- szervezeti bizottság, a társadal­Elöterben a kollektíva nevelő szerepe Kilépni a személytelenség homályából „A dolgozó köteles munka­helyén kívül is munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani” ■— olvasható a tervezet egyik pontjában. Mit jelent ez köze­lebbről? Sohajda Ferenc: — A kereskedőre munkahe­lyén nagyfokú anyagi, erkölcsi felelősség hárul. Éppen ezért nem hiszünk abban, hogyha va­lakinek a magánélete rendezet­len, magatartása kifogásolható —, tartósan megfelelhet en­nék a követelménynek. S ha mindez esetleg nem is hat visz- sza a munkájára, a kollektíva, a vállalat tekintélyére minden­képpen rossz fényt vet. A jövőben sokkal többet kell adnunk a vásárlók kedvező vé­leményének a kivívására, en­nek megtartására. Ezért is kí­vánjuk boltosainkat kiléptetni a személytelenség homályából, aminek egyik módszere az hogy a négy városban rövidesen be­vezetjük az úgynevezett táblás boltok rendszerét. Vagyis: A legjobban dolgozó üzletvezetők nevét nagyméretű táblákon olvashatja majd a bejáratnál a vevőközönség. Az erkölcsi el­ismerés anyagi előnnyel is jár. Am, ha a szóban forgó üzlet­vezető méltatlannak bizonyul az erkölcsi, anyagi elismerésre, akkor ez megvonható. — A tervezet szerint milyen jogokkal élhetnek majd a dol­gozók? — Például azzal, hogy maguk dönthetik el: Fix fizetéssel kombinált jutalékos, vagv tisz­ta jutalékos rendszerben kí­vánnak-e dolgozni. Ez utóbbi­Miként veszi ezt' figyelembe az új kollektív szerződés? — Mindenekelőtt azzal — vá­laszolta Andrássi Kálmánné —, hogy az árubeszerzéstől a ki­szolgálásig, a munka vala­mennyi fázisának kifogástalan elvégzésében tesszük érdekelt­té a dolgozókat. Szakmánknak ez az alaptörvénye egyúttal ki­fejezi a vásárlók érdekeit, igé­nyeinek realizálását is. Nem mindegy tehát, hogy az elért forgalmi eredmény mellett mi­lyen lesz egy-egy boltban a kiszolgálás, a vevőkkel való bánásmód, a tisztaság. Mindez kihat az egyéni keresetekre éppúgy, mint az árubeszerzés gyorsasága, önköltsége, a kíná­lat mennyisége, minősége, vá­lasztéka. A boltosok nemcsak saját üzletük, hanem az egész vállalat eredményének növelé­sében lesznek érdekeltek, ez növeli felelősségérzetüket nem­csak a saját, hanem mások ki­fogástalan munkája iránt is. nevelő szerepe >mh bíróság' fokozott mértékben bevonja a kollektív szerződés ellen vétők cselekményének el­bírálásába*'“ annak munkatár­sait, s véleményük meghallga­tásával hozza meg fegyelmi íté­letét. Ez azért fontos, mert a munkát hanyagul végző,, vagy a visszaélést elkövető dol­gozó végső soron nemcsak ön­magának, hanem munkatársai­nak és az egész vállalatnak okoz kárt. Bnbor Gyula Munkában a fsz-épífőbrigad Egy hét múlva nyílik Dunapatajon az új iparcikkáruház. A községben elszórt, korszerűtlen kisebb boltokból ide összponto­sítják a vasműszaki, ruházati és divatáru kereskedelmi részlege­ket. Az építkezés azonban ezzel még nem fejeződik be, mert amint az képünkön is Iái ható, az áruházhoz kapcsolódóan építik a földművesszövetkezet irodaházát is. Az építést a miskei Egyet­értés Tsz építőbrigádja végzi. Pályaválasztás APA A FIAHOZ: — Tehát író akarsz lenni, kisfiam... Jó, legyél író. Nem kell hozzá más, csak te­hetség, aztán papír és ceruza. Továbbá töké­letesen ismerned kell a nyelvet, amelyen írsz, és az embereket, akik között élsz... Az­tán világot kell terem­tened: emberekkel, nö­vényekkel, állatokkal, csillagokkal és a hete­dik napon sem pihen­hetsz meg, mert hátha éppen akkor fog eszed­be jutni valami... De lehet, hogy nem jut eszedbe semmi, és ak­kor órák hosszat nézel majd magad elé, üve­ges tekintettel, miköz­ben egyik cigarettáról a másikra gyújtasz ,.. A te világod tulaj­donképpen a körülöt­ted levő világ, és még­is egészen más, mert a tied. Ahhoz, hogy világot alkothass ma­gadnak, ismerned kell az embereket, a növé­nyeket, az állatokat, a csillagokat... Figyelsz rám? ... Tudnod kell, mire vágynak az em­berek, tudnod kell, mi­kor mennek inni az ál­latok és hogyan hívják a párjukat, tudnod kell a csillagok nevét, a világegyetem rend­jét ... De ez még sem­mi... Meg kell fo­galmaznod a világodat és pontosan, nagyon pontosan kell fogal­maznod ... Az élet és halál titkai sem ma­radhatnak titkok előt­ted, de nem fordul­hatsz senkihez segítsé­gért.- neked kell meg­fejtened e titkokat, teljesen egyedül, az íróasztalod mellett, az üres kéziratpapír fölé hajolva ... Csodálatos mesterség ez, fiacskám ... Tudod, hogy a szavak muzsi­kálnak, ha leírod őket a papírra? De csak ak­kor, ha helyesen te­szed őket egymás mel­lé ... Figyelsz rám?... Én itt kibeszélem a tü­dőmet és te nem fi­gyelsz ... Egy írónak tudnia kell, mit eszik az eszkimó, hogyan gyújtott rá egy lord a pipájára a XVIII. szá­zadban, és milyen az imádott nő szeme, ha mérges ... s aztán gon­dolj arra is, hogy azt a gondolatot, amely a fejedben motoszkál, trillió-féleképpen lehet leírni, de a sok vál­tozat közül csak egy tökéletes, és azt az egy, egyetlenegy mondatot neked kell megtalál­nod ... Az előbb azt mond­tam, hogy a szavaknak muzsikájuk van, ez igaz, de ugyanakkor színük és súlyuk is van, és eszerint is cso­portosítani kell őket, legalábbis annak, aki csak egy kicsit is igé­nyes. Van mondat, amelyből kard lesz és van. amelyikből simo­gató^. Van olyan mon­dat, amelyik olyan ne­héz, mint a vasmacska és lehorgonyoz a szí­vekben, aztán van olyan mondat is, amely könnyű, mint a pillan­gó. Tőled függ. hogy melyiket választod, csak tőled. Hidd el, ne­héz, felelősségteljes munka ez... Azt kérded, van-e könnyebb út is? Ha beiratkozol a Színház és Filmművészeti Fő­iskola filmrendezői tan­szakára, akkor azonnal fogsz tudni írni, mi­helyt elvégezted az is­kolát. Tudsz majd írni vígjátékot, tragédiát, vagy amit akarsz. Ezt nevezik szerzői film nek, vagyis, amikor a rendező nemcsak ren­dezi, de írja is a fil­met. Nos, melyiket vá­lasztod? FIÚ AZ APÁHOZ: — Azt hiszeín, ostya­sütő leszek. Mikes György nál azonban fennállhat az a veszély, hogy a nagyobb egyéni jövedelem reményében túl ke­vesen akarnak maradná egy- egy üzletben, ami a kiszolgálás színvonala, a megfelelő árube­szerzés rovására mehet. Éppen

Next

/
Oldalképek
Tartalom