Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

1967. november 19, vasárnap 3. oldal Kodály-ünnepségek Kecskeméten A második tengeri-offenzíva Kecskemét háromnapos ren­dezvénysorozattal emlékezik meg Kodály Zoltán születésének 85. évfordulójáról. Az évfor­dulón, december 16-án avatják föl a vásútállomás épületén a nagy művész szülőházát jelölő emléktáblát, amelyet Imre Gá­bor szobrászművész Kodály-pla- kettje díszít. A leleplezésnél 1200 tagú összevont énekkar énekli a mester Békedalát 17-én „Szép magyar beszéd” címmel kiejtési és nyelvhelyes­ségi versenyt rendeznek az Óvó­nőképzőben, majd városi szol­fézsversenyt. 18-án az Ének­Zenei Általános Iskola és Gim­náziumban folytatódik a megem­lékezés. Ekkor veszi fel az is­kola Kodály Zoltán nevét, dél­után pedig növendékei hang­versenyen szerepelnek a Ka­tona József Színházban. Este kerül sor a Beszélgetések Ko­dály Zoltánról című sorozat első előadására, amelynek Andor Ilona, a neves karvezető lesz a vendége, és kórusa is közremű­ködik. A Kodály-ünnepségekre ze- mei életünk több kimagasló kép­viselőjének látogatását várják. A címben szereplő kötőjel arra utal, hogy nem csataha­jók, torpedórombolók ütköze­téről számolunk be a cikkben, hanem a bajai járás kukorica­termesztésének újabb, a koráb­binál is nagyvonalúbb korsze­rűsítéséről. A bácskai tsz-te- rületí szövetség egyik legfon­tosabb programjáról van szó, — agromómu5ok, közgazdászok, mérnökök, szövetkezeti gazdák izgalmasnak ígérkező csatanye­réséről. Az első tengeri-offenzíva si­kerét négy-öt éve a fészkes- és a gépi sortrágyázás, a ve­Megú'uló üzem A jánoshalmi ládagyár néhány hónap óta a budapesti Ládaipai Vállalat egyik telepe lett. Az új „gazda” rögtön építkezni kez­dett. A korszerű gépműhely niá. január 1-re elkészül, de épül a fürdő és az irodaház is. Pil lanatnyilag a telepen négyféle ládát gyártanak, de jövőre meg­kezdik a fagyapot készítését és a rönk feldolgozását is. Jobb oldalt: Ballai Teréz, a vállalat KISZ-titkára, de egy­úttal az egyik legügyesebb kéz i szögező je is. Műszakonként 280 —300 tetőt készít a „bolgár al­másládákhoz”. Az alsó képen: Lábodi György éppen hogy felrakja a ládákat, máris jönnek a vásárlók. A Hun- garofrukt diszpozíciója alapján közvetlenül innen viszi a Bajai és a Sükösdi Állami Gazdaság a szükséges almásládát. i ! i támap a feleségemmel együtt jártunk ki Tö­rökfáiba. Négy gyer­mekünket sem hagy­hattuk otthon, felpa­koltuk őket a kerék­párokra. Egyet előre, egyet a csomagtartóra, a* asszony is,'meg én is. S milyen jó érzés volt, amikor a vidám fiatalok serege már várt ránk az erdőszé­len. Majálisokat, ün­nepségeket rendeztünk. Késő éjszakáig tartó táncmulatságok voltak. Á honvédség aggregá­tort adott, villany­fényben úszott az er­dő. — Hogy megérte-e a fáradtságot? Azok a fiatalok, akik először azt mondták szüleik­nek: — Ha beléptek a tsz-be, itt hagyunk ben­neteket —, most szor­galmasan dolgozó szö­vetkezeti gazdák és sokan közülük már párttagok. öt évvel ezelőtt új beosztást kaptam, a Fémmunkás gyáregy­ség személyzeti előadó­ja lettem, Törökfáihoz azonban nem lettem hűtlen. Országgyűlési és tanácstagi választá­sok idején ez az én körzetem, s ilyenkor régi ismerősként fo­gadnak az odavalósiak. Nagy József néhány pillanatig elmerengve nézett tagsági könyvé­re, majd így folytatta: — Sok minden vál­tozott itt a gyárban. A munkások nagy része tíz évvel ezelőtt télen is a szabadban dolgo­zott. Azóta öt új mű­hely épült, két mű­helyt korszerűsítettek, s valamennyi üzem­részbe gőzfűtést sze­reltek be, konyha, ön- kiszolgáló étkező, für­dő, öltöző létesült. Az udvaron már csak ke­vesen — a nehéz vas­szerkezetesek — dol­goznak, s megkezdő­dött az üzem közel 150 millió forintos beruhá­zással való bővítése. — Milyen változások történtek az életem­ben? Valamikor a Voelkertelepen laktam egy kis szobában, most kétszobás lakásom van a Rákóczi úton. Fiam, mint tudjátok, itt dol­gozik a gyárban. Ipari­tanuló, a hegesztő szakmát tanulja. Lá­nyom élelmiszeripari szakközépiskolába jár, s hogy én se marad­jak le, elvégeztem a közgazdasági techniku­mot és a kétéves sze­mélyzeti vezetőképző iskolát, levelező tago­zaton. Nagy megtisz­teltetés ért most no­vember 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából Ki­váló Dolgozó jelvény­nyel tüntettek ki. Nagy József hirtele- nül elhallgatott. Mond­ják akkor sem szólt hosszú ideig, amikor a kitüntetését átvette. — Ki hinné, hogy tíz esztendőbe ennyi minden belefér — tör­te meg a csendet Laczi István. — Pedig Józsi nagy szerényen sok min­denről nem is beszélt — mondta Bokor Pál. — A korábbi kitünte­téséről, az oklevélről, meg hogy a város ke­reskedelmi osztályának mint társadalmi ellen­őr nyújt sok segítsé­get, például egy szót sem szólt. — Arról sem. hogy a városi pártbizottság milyen jó véleménnyel van személyzeti mun­kájáról, amit egy nem­rég készült jegyző­könyv is bizonyít — toldotta meg Laczi elv­társ. — Én úgy érzem, mi kommunisták büszkén nézhetünk szét ebben az országban — szó­lalt meg a veterán Be- rényi Józsi bácsi. — Nagyot fordult itt a világ egy évtized alatt. De minek is erről töb­bet beszélni, csak ép­pen jólesett egy ki­csit visszaemlékezni. Ezzel mégegyszer meg­simogatta tekintetével a piros könyvecskét, azután visszacsúsztatta belső zsebébe, a szíve fölé. Nagy Ottó gyi gyomirtás, továbbá a mér­sékelt arányú kombájn-adapte- res betakarítás elterjesztése tette lehetővé, s amelynek eredményeképp a májusi mor- zsoltban számított átlagter­més húsz mázsa fölé emelke­dett. Hibridek és arányok A szövetség gazdaságainak 38 ezer holdnyi kukoricaföld- jén — az idei szárazság elle­nére — megismétlik a tavalyi 21 mázsás átlagot. Több gazda­ságban — Tataházán, Katymá- ron, Madarason, Csávolyon, Bácsbokodon, Szeremlén — az átlag 25—30 mázsa között ala­kul. A jó agrotechnika, a terület nagyobb felén végzett sortrá­gyázás, a vegyszerezés mel­lett az idén szembeszökően megnőtt a hibridfajták, s azok arányainak szerepe. A korábbi években egészségtelenül nagy volt az MV—1-es 80 százalé­kos aránya, amit az idén sike­rült 30 százalékra csökkenteni. A többi területet az új fajta martonvásáriak, s ötszázalé­kos arányban a jugoszláv hib­ridek foglalták el. Ez utóbbiak átlagtermése: 30—45 mázsa. Ám legalább ilyen figyelemre mél­tó. hogy a mátételki összeha­sonlító parcellákon két új ma­gyar hibrid — az MV—620-as és az MV—590-es — megkö­zelítette, sőt elérte ezt az át­lagot. Nyilvánvaló, hogy ezek vetőmagjának országos méretű e! szaporítására van szükség. Vuity József, a szövetség ter­melésfejlesztési csoportvezető­je arról tájékoztat, hogy leg­utóbb a járási és városi mező- gazdasági osztályok szakembe­reivel két tapasztalatcserén ta­nulmányozták a fajtaarányok kialakításának itteni lehetősé­gét. szoros összhangban a gé­pesítéssel. Arra a megállaoo- dásra jutottak, hogy a bács­kai éghajlati viszonyoknak el­sősorban az egyszeres keresz- tezésű hibridek felelnek meg. semmint a kétszeresek. Az előbbiek állagban nagyobb termőképessésűek, kevesebb hátrányos tulaidonsáffgal ren­delkeznek, jobban hasznosít­ják az intenzív körülményeket. 20-50-30 E három „bűvös szám” a kö­zépkorai. a középkései és a ké­sei fajták leginkább kívánatos százalékos arányát jelzi. Az el­ső csoportba tartozóak közül bácskai meghonosításra legin­kább alkalmasnak mutatkozik az MV—450-es, a —431-es. az —560-as, az —530-as és az—540- es magyar, valamint a jugo- szlávok közül az úgynevezett Eszéki-hibrid. Ezek be+akarí- tása szeptember első felében megkezdhető, s alkalmas elő- veteményei az őszi kalászosok­nak. a második csoportba tar­tozóak — MV—620-as, —590- es. —602-es és —59-es — ok­tóber elején kerülnek betaka­rításra. Biztonságosan termeszt­hetők, jó termést is adnak. Vé­gül a kései csoportban kívána­tosnak mutatkozik két jugo­szláv hibrid — az SK—1-es és az NS—SK—70-es — termesz­tése. Ezek adják a legnagyobb hozamot, s jó időjárás esetén október végén biztonsággal be­takar! thatóak. Ezek az arányok nemcsak szövetségi méretben, de gaz­daságonként is ajánlatosak. Több fajta esetén csökken a kockázat, s a betakarítás jó másfél hónapon át folyama­tosan végezhető. Mindebből persze az is adódik, hogy a ju­goszláv hibridek az összterület egyharmadát foglalják el. Eb­ből következik, hogy a vető­mag költsége — szemenként! vetés esetén is — holdanként 500 forint körül lesz 1968. ta­vaszán. Jócskán megéri mégis, hiszen a mérleg másik serpe­nyőjét ugvancsak lehúzza a csövesen 20 mázsát is elérő többlettermés. Másrészt várha­tó, hogy az új magyar hibridek vetőmagiai sem lesznek sok­kal olcsóbbak. Harminc mázsa felé Így érlelődnek a nagyobb hozamok tervei a bácskai föl­deken, Igaz, a feltételek is sok­rétűek, a termesztés minden szakaszában jelentkeznek. Szemenként vető gépet szin­tén Jugoszláviából, illetve an­nak pneumatikus változatát Romániából kell importálnunk. Ezzel együtt szükség van a ha­zai gépgyártás ilyen irányú fej­lesztésére is, olyan típusok megalkotására, amelyek a ve­téssel együtt a vegyszerezést és a sortrágyázást is elvégzik. A vegyszerezett terület növe­lését elsősorban az egy évre szóló, de a mostaninál alkal­masabb hatóanyag előállítása tenné lehetővé. Mód van vi­szont a sortrágyázás fokozásá­ra, amivel az a növényápolás­sal egyidejűleg is elvégezhető. Már bejelentették az igényt a 30 jugoszláv csőtörő kombájn megrendelésére. Ez kielégíti a kezdeti szükségletet. Egy-egy gép naponta 7—8 holdon végzi el a munkát letöri, és pótko­csira rakja a csövet, a szárat felaprítja és szétszórja — nyo­mában már szánthat a traktor. Nincs szükség forrólevegős szá­rításra sem. Emellett az adap- teres betakarítást is alkalmaz­hatták a gazdaságok; egyrr több gazdaság rendelkezik szá­rítóberendezéssel. íme, vázlatosan ez a másoéML tenveri-offenzíva! Hozzászá­mítva, hogy a holdanként! mű- trágva-felhasználás pár éven belül meghaladja az öt mázsát, a szövetségi területen nem túl­zott a 30 mázsa máiusi mór* zsolt célkitűzése. Nemcsak a kiépülő sertéstelepek igénveit elégíthetik ki, de még ..expor­tálhatnak’’ is a termésből. A mai rekordok holnapra átlag­terméssé szelídülnek. H. D. A vásárlók védelme azonos a kereskedelem becsületes dolgozóinak védelmével A napokban jelent meg a bel­kereskedelmi miniszter rendele­té a kereskedelmi dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések szabályzásáról. A több mint 300 000 kereske­delmi dolgozó régóta követelte —, hogy közösítsék ki maguk közül azokat, akik lejáratják a kereskedelmi és vendéglátóipari szakma becsületét. Figyelemre méltó intézkedése a rendeletnek, hogy a büntetett, vagy megbírságolt személyek esetében gátat szab az eddigi munkaerő-vándorlásnak, s eleve megakadályozza, hogy a fo­gyasztókkal újra közvetlenül kapcsolatba kerüljenek. A rendelet alapján a keres­kedelmi és vendéglátóipari dol­gozók már nemcsak erkölcsi alapon, hanem a törvényes le­hetőségek birtokában is fellép­hetnek azok ellen, akik hanya­gul, bűnös felelőtlenséggel, vagy éppen tudatosan, törvénytelen haszonra törekedve végzik mun­kájukat. A szakszervezet mindent meg­tesz az olyan légkör kialakítá­sára, amelyben az üzletek, az áruházak, a vendéglátóipar dol­gozói biztonságban érezhetik magukat. Mindent elkövet azért, hogy a vétleneknek ne kelljen félniök például a leltárhiánytól, amely mostanáig anyagilag is keményen sújtja a becsületes dolgozók százezreit. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom