Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-04 / 234. szám
Célunk: A közösségi és egyéni érdekek összehangolása ~ Beszélgetés a megyei ipari-kereskedelmi állandó bizottság elnökével i oldal 1967. október 4, szerda A kis szerelő. Mintegy félszáz védett utcanév lesz Kecskeméten Fél esztendő viszonylag nem hosszú idő. de ahhoz elegendő, hogy ízelítőt kapjunk a megyei tanács mellett működő ipari-kereskedelmi állandó bizottság eddigi munkájából, eredményeiből. Erről, valamint a testület előtt álló tennivalókról beszélgettünk a bizottság elnökével, Csizmadia Tiborral, aki a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöki tiszte mellett végzi ezt a felelősségteljes megbízatásit. KÉRDÉS: Milyen témakörökkel foglalkozott az elmúlt félévben az állandó bizottság, és hogyan hasznosították az illfe- tékes szervek tapasztalatait, javaslatait? VÁLASZ: Az ipari -kereskedelmi állandó bizottság elsősorban a tanácsapparátus munkáját segíti, programja összefügg a tanácsok mun ka tervé vei. Amikor meghatároztuk 1967. évi feladatainkat, egyúttal megalakítottuk az állandó bizottság kereskedelmi, társadalmi ellenőri albizottságát. Elsősorban a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos, bonyolult, sokrétű feladatok indokolták az albizottság létrehozását. Az élelmiszer-, a zöldség- és gyümölcsellátás problémáinak vizsgálata mellett munkánk másik fontos eleme az 1966. évi, iparra vonatkozó határozatok végrehajtásának helyszíni ellenőrzése volt. Baján például a szakmunkásképző s helyzetét, jövőjét előkészítő feladatokat elemezték az állandó bizottság tagjai, a Kiskunfélegyházán tartott vizsgálat témája a bedolgozói rendszer kialakítása volt. Kalocsán az iparfejlesztés további lehetőségeinek kutatásával foglalkozott az állandó bizottság. A vizsgálatok alapján kialakult véleményt, javaslatokat továbbítottuk az illetékes szerveknek, amelyek irányító munkájukban, a döntések meghozatalában felhasználják észrevételeinket. Például azt, hogy Kalocsán az ipar fejlődése egyelőre elérte a „telítettségi” fokot, ezért más városokat, községeket kell előnyben részesíteni a további ipar- fejlesztés. ipartelepítés során. Az említett témához kapcsolódtak a megyei nagyközségek iparosításával összefüggő vizsgálatok is. KÉRDÉS: A kereskedelemmel, az áruellátással, a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos munkában hogyan támaszkodik az állandó bizottság az állami és társadalmi ellenőrző apparátusra? VÁLASZ: Elsősorban úgy, hogy’ a kereskedelmi, társadalmi ellenőri albizottságba főként az ellenőrző szervek vezetőit, képviselőit választottuk meg azok mellett, akik a társadalmi szervezetekben, továbbá a kereskedelem. az ipar területén dolgoznak. Ez módot nyújt a szakosításra. Az állandó bizottság csak akkor töltheti be megfelelően hivatását, ha összefüggéseiben vizsgálja a problémaköröket Tapasztaljuk például, hogy bizonyos mezőgazdasági, vagy ipari termékek hosszabb időre a hiánycikklisitára kerülnek. Ilyenkor megyőződünk arról, hogy a hiány termelési, vagy áruelosztási okokra vezethető-e vissza. Másik példa erre a boltok, üzletek építését fejlesztését szolgáló összegek ésszerű fel- használásának mutatták, hogy Soltvadkerten üzletház, Kecelen pedig vendéglátó üzlet létrehozása lenne célszerű a közeljövőben. s a szövetkezeti kereskedelem megyei vezetői ennek megfelelően döntöttek. A fogyasztók érdekvédelmében kifejtett tevékenységünk kedelmi felügyelőség, a minőségvizsgáló intézet a KÖJÁL, a társadalmi ellenőri hálózat észrevételeire. A jövőben azonban az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszünk ezekkel a szervekkel, és a megyei tanács más állandó bizottságaival. E szorosabb kapcsolatokkal is elő kívánjuk segíteni, hogy állandó bizottságunk a jövőben még hatékonyabban képviselje, összehangolja az egyéni és közösségi érdekeket mind az iparban, mind a kereskedelemben. KÉRDÉS: Az egyéni és közösségi érdekek védelme a gyakorlatban bonyolult tennivalókat ró a tanácsokra, ami összefügg az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészületeivel is. Hogyan kíván megfelelni az állandó bizottság a jövőben a növekvő, nemegyszer újszerű követelményeknek? VÁLASZ: Abból indulunk ki, hogy gazdaságszervező munkában az árutermelés és a fogyasztás fokozásának kettős célkitűzése összefügg. Ez azonban esetenként nem zárja ki a fogyasztói érdekek megsértését. Ilyenkor van szükség arra, hogy a tanácsok a rendelkezésükre álló eszközökkel védjék a lakosság jogos érdekeit. Ezért is táÉvente több száz közlekedési ügyben ítélkeznek a megye közlekedési bíróságai. A balesetet előidéző okok között igen gyakori az ittas vezetés. Ezúttal a kecskeméti közlekedési bíróság egyik ilyen ügyben született ítéletét ismertetjük. Március 12-én Schweibert József, 24 éves, császártöltési lakos három pohár sört és két deci bort elfogyasztva motor- kerékpárra ült, bár nem rendelkezett jogosítvánnyal és vezetési gyakorlata sem volt. Utasként Latorcai Károly nevű barátját szállította. Az ittas motoros a kedvezőtlen, sáros, csúhatjúk, hogy a megyében, eddig Kecskeméten tettek a legtöbbet a 12/1965. Korm. sz. rendelet végrehajtása érdekében, amely jogszabály a börtönből szabadultak utógondozásáról, elhelyezéséről, munkábaállításáról intézkedik. Korántsem olyan egyszerű dolog ez, mint gondolná az ember, mert a rendelkezés végrehajtása, gyakorlati alkalmazása nemcsak az üzemekben, vállalatoknál és különböző munkahelyeken megtalálható előítéletekbe ütközik. Sok esetben maguk a szabadultak sem hajlandók elfogadni a felajánlott munkakört, válogatnak, vagy — az előírásra fittyet hányva — nem jelentkeznek a tanácsok munkaügyi osztályán, hanem csavarognak, munkakerülő életmódot folytatnak. Ez többször azzal a következménnyel járt, hogy a nemrég szabadult emberek újra a börtönben kötöttek ki. ELSŐRENDŰ felacfot tehát az előítélet leküzdése. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. munkaügyi, valamint szociálpolitikai csoport vezetője által készített jelentés arról győz meg bennünket, hogy a város területén levő munkahelyek vezetői, dolgozói általában bizalommal fogadják a kiközvetített szabadultakat, s ha azok mégsem „ragadnák” meg az alkalmat, annak legtöbbször a magatartásukban rejlik az oka. Például O. Z.-nét szabadulása után a mogatja az állandó bizottság a kereskedelmi szakigazgatási szerveket abban, hogy tevékeny, ségük ..fogyasztói szemlélelű” legyen. Állandó bizottságunk úgy működhet legeredményesebben az új gazdasági mechanizmus előkészítésének időszakában, ha a kellő ismeretek birtokában mélyreható elemzésekkel segíti a tanácsi szakirányítást. Ha például egy körzetben, vagy városban zökkenők mutatkoznak a piaci felhozatalban, azt is kutatjuk, hogy — a hatósági eszközökön túl —, milyen gazdasági Intézkedésekkel, ösztönzési lehetőségekkel érhető el, hogy a környező gazdaságok, az őstermelők, a fogyasztók tényleges igényei szerint gondoskodjanak az ellátásról. Az alapos, rendszeres tájékozódás. a választók véleményének. problémáinak Ismerete, a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának fokozása akárcsak eddig, ezután is a munkánk sikerét eldöntő feltételek közé tartozik —, fejezte be nyilatkozatát a megyei ipari-kereskedelmi állandó bizottság elnöke. B. Gy. szós úton is 40—50 kilométeres sebességgel vezetett, majd az egyik bukkanónál elvesztette a jármű fölötti uralmát és egy villanyoszlopnak ütközött. Latorcai Károlynak a baleset következtében eltört a lába. A bíróság Schweibert Józsefet hathónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte és egyévi időtartamra kitiltotta a közúti forgalomból. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a közlekedési tanács az utas sérülését és a közlekedési előírások feltűnően durva megszegését. Az ítélet nem jogerős. a munkaügyi csoport, de az illető néhány nap múlva szó nélkül otthagyta munkahelyét, a részére kiadott munkaruhát elsikkasztotta és eladta. M. J. — aki csökkent munkaképességű ember — ittas állapotban jelent meg a vállalatnál, bár az illetékes szervek és a munkahelyi vezetők úgyszólván mindent megtettek annak érdekében, hogy viszonylag jó körülmények között új életet tudjon kezdeni. A HOSSZABB, rövidebb idő után szabadultaknak a társadalomba való beilleszkedése azonban nem kizárólag a foglalkoztatási probléma. Amint láttuk, ez minden különösebb nehézség nélkül sikerül, ha az illető komolyan dolgozni- akar, mert aki jelentkezik, munkát kap. összefüggésben van ez azzal a körülménnyel is, hogy például Kecskeméten a munkaügyi csoport ezév júniusában 1500 munkahelyre nem tudott irányítani dolgozókat: nem volt jelentkező. Maradjunk azonban az utógondozás problémájánál. önmagában az a tény, hogy munkát kap valaki, csupán kezdeti lépésnek számíthat. Ezen kívül biztosítani kell részére az első fizetésig a megélhetést, de szükség van arra is, hogy álljon a börtönből szabadult mellett egy patronáló, aki fokozatosan a becsületes, helyes útra vezeti, támogatja ebben a szándékában. A Kecskeméti Városi Tanács ' V. B. mellett működő szociális és egészségügyi állandó bizottság még a tavasszal megAz utcák, terek nevei nemcsak tájékozódásunkat, eligazodásunkat szolgálják, hanem kifejezik megbecsülésünket is nagyjaink, múltunk iránt. Ennek a gondolatnak a jegyében foglalkozott. Kecskemét város tanácsának végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén — egyéb kérdések mellett — a nagyjaink nevét viselő, illetve a várostörténeti érdekességű vagy sajátos hangulatú utcák neveinek védetté nyilvánításával. A mérlegelés fő szempontja az volt, hogy elsősorban azoknak a személyeknek a nevét viselő utcák és terek elnevezését tegyék védetté, akik részben életükkel, alkotásaikkal a tartott egyik ülésén, az utógondozottak helyzetéről tárgyalt. A bizottság tagjai 28 szabadult személy utógondozását vállalták, meglátogatták őket otthonukban, beszélgettek velük problémáikról és ahol lehetőség volt rá, segítették. Ha ehhez hozzátesszük, hogy 1967 első felében 39 személy szabadult, akkor a munkát átfogónak mondhatjuk. A KECSKEMÉTI Városi Tanács V. B. két említett csoportja a vb elé terjesztett jelentésében ismételten és gyakorlati példákkal igazolja annak a nem újkeletű megállapításnak a helyességét, hogy a börtönből szabadultak utógondozását, munkába állítását és végső soron a társadalomba való újbóli beilleszkedését csak akkor lehet „zökkenőmentesen” megvalósítani, ha ezt maga az egyén és a társadalom is feladatának, elhatározott szándékának tartja. Kecskeméten még a múlt évben egy bizottság alakult a megyei rendőr-főkapitányság kezdeményezésére, s tagjai között ott találhatók a városban működő nagyobb ipari üzemek, vállalatok munkaügyi előadói is. A munkaügyi és a szociálpolitikai csoportok vezetői állandó és közvetlen kapcsolatban vannak a munkahelyekkel, a rendőrséggel, szakszervezeti bizottságokkal, s évenként legalább egy alkalommal közös megbeszélésen fejlesztik tovább az utógondozás módját, eszközeit. Gál Sándor város fejlődését gyorsították műveikkel jó hírét terjesztették, vagy születésüknél, illetve ténykedésüknél fogva szoros kapcsolatban álltak Kecskeméttel. Az előterjesztésben szereplő több mint negyven utcanevet a megvitatás során újabbakkal is kiegészítették, így mintegy félszáz kecskeméti utca védettségének kérdése kerül majd az október 25-i tanácsülés elé — döntés céljából. A megyeszékhely lakosságának — s köztük a tanácstagok — tájékoztatására Ismertetjük a védettségre javasolt tér- és utcaneveket: Katona József tér, Lestár tér, Bánk bán utca, Berényi Pál utca. Berkes Ferenc utca, Budai Dezső fasor, Csányi (János) utca, Csókás József utca, Erdő- sí Imre u., Fényes Adolf u., Gáspár András u., Homyik János u., Horváth Döme u., Ivá- nyi Grünwald u., Jókai Mór u., Kacsóh Pongrác u., Kada Elek u., Katona József u., Kelemen László u., Klapka (György) u., László Károly u., Lechnerödön u., Mathiász János pl, Mátyási (József) u„ Petúr bán u., Révész Imre u., Szalvai Mihály krt., Tóth László u., Kodály Zoltán tér, Végh Mihály u., Táncsics Mihály u„ Petőfi u., Móra Ferenc u.. Vak Bottyán pl, Kossuth tér. A helytörténeti érdekességű utcanevek: Cédulaház u., Cimbalmos u., Dellő köz, Fazekas köz, Talfája köz, Vacsi köz, Ótemető u., Sörház u., Szélmalom u., Vaspálya u., Vásári u., Gőzmalom u., Barackos utca. Elhangzott és helyeslésre talált az a javaslat — s ez dicséretes a város növekvő idegen- forgalma szempontjából is —, hogy mint sok más helységben megtették már, Kecskeméten is helyezzenek majd el a védettnek nyilvánított utcák elejére, terekre olyan táblákat, melyek néhány mondatban összefoglalva ismertetik a névadó kapcsolatát a várossal, vagy a várostörténeti érdekességű elnevezés indokát. A szorosan vett kecskeméti vonatkozású szempontokon kívül, hasonló értelemben foglalkoztak azoknak a tereknek, utcáknak az elnevezésével védettségével —, melyek a nemzetközi munkásmozgalom világtörténeti jelentőségű nagyjainak — Marx, Lenin —, emlékét őrzik. során mi is támaszkodunk a népi ellenőrzés; az állami megyei kórházban helyezte el Ittas vezetésért félévi szabadságvesztés ZíZ't;i,k. A börtönből szabadultak elhelyezése Azt hiszem nyugodtan állítI
