Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-04 / 234. szám

3. oldal 1967. október 4, szerda Nem ártott az aszály 0 kommunisták a sportmozgalomban A dusnoki Munkás—Paraszt Szövetség Termelőszövetkezet 70 holdon termesztett cukorrépájá­nak nem ártott meg az aszály. Egyszeri kiadós öntözéssel elér­ték a holdankénti 250 mázsás termést Jelenleg majdnem fél- százan dolgoznak a répaföldön; a kiemelőgép után kupacokba (Tudósítónktól.) A bajai járás terme) őszövetkezeti szövetsége és a járási tanács mezőgazda- sági osztálya szervezésében a járás közös gazdaságainak ve­zetői tapasztalatcserén vettek részt a Bolyi Állami Gazdaság­ban és a bolyi Kossuth Tsz-ben. Megtekintették a gazdaságban folyó fajtaösszehasonlító kuko- ricakísérleteket, valamint a gépi betakarítást és szárítást. A termelőszövetkezetek több­sége állást foglalt a tekintet­hosszú lejáratú hiteleket nyújta­nak. A hitelpolitikai elvek — eze­ket a Hitelpolitikai Tanács a szakminiszterek részvételével dolgozza ki — arról tájékoztat­nak, hogy a kormány egy-egy tervidőszakában mely ágazato­kat kívánja hitelekkel előnyben részesíteni, fokozottabban tá­mogatni, vagy esetenként hitel- szűkítéssel korlátozni. A hitel- politikai irányelvek tartalmazni fogják az alapkamatlábat, mely­nek csökkentése, vagy növelése jelzi, hogy a kormány a terme­lés és a konjunktúra élénkíté­sét, vagy fékezését tartja kívá­natosnak. A hitelpolitikai irány­elvekben hirdeti meg a kor­mány az előnyben részesítő és a korlátozó kamatlábakat is. (Az előnyben részesítő kamat- * láb alacsonyabb, a korlátozó pe­dig magasabb az alapkamatláb­nál.) A hitelképesség kritériuma A bankok hitelpolitikai irány­elvek keretében a hitelképes vállalatoknak, szövetkezeteknek nyújtanak hitelt. A Gazdasági Bizottság döntése szerint az a vállalat tekintendő hitelképes­nek, amely a piac igényei sze­rint termel és termékeit rend­szeresen értékesíti, jövedelme­zően működik, minden fizetési kötelezettségének eleget tesz. A hitelképesség döntő kritériumai azonban hitelfajtánként elté­rőek. ----­......... h ányják és „fejelik” a termést, majd az Ercsi Cukorgyár kö­zeli átvevő telepére viszik. In­nen tehergépkocsikkal szállítják, tovább a kalocsai vasútállomás­ra. A felvételen: egymás után érkeznek a megrakott fogatok. Naponta 17—18 vagonnal gya­rapodik a répahegy. ben, hogy melyik kukoricafaj­tát érdemes a jövőben termesz­teni. Megállapították, hogy a BV 590 és 620-as, valamint a jugoszláv SK—1-es fajták azok, amelyek a bajai járásban való termesztésre is kiválóan meg­felelnek, nagy termőképességük, betegségekkel való ellenálló ké­pességük és szárszilárdságuk miatt Megtekintették a szak­emberek a nagyüzemi gazdasá­gok állattenyésztését is. A rövidlejáratú forgóeszköz- hitelt ugyanis az árbevételből kell visszafizetni; ebben az eset­ben a hitelképesség meghatá­rozó tényezője a várható ár­bevétel, a vállalat termékeinek értékesítési, piaci helyzete. A bankok azonban közép- és hosz- szú lejáratú hiteleket is nyújta­nak — középlejáratú kölcsönö­ket a forgóalapok és az álló­eszközök bővítésére, hosszú le­járatú hiteleket a jelentősebb vállalati beruházásokhoz. A közép- és hosszú lejáratú hitele­ket a fejlesztési alapból kell visszafizetni — ezek a hitelek tulajdonképpen a fejlesztési alap megelőlegezését jelentik — a hitelképesség fő kritériuma ezúttal már a várható nyereség- tömeg, hisz annak arányában képződik a fejlesztési alap is. Kölcsönös egyetértéssel \ A hitelezés két pillére tehát a hitelpolitikai irányelvek és a vállalatok hitelképessége; erre a két pillérre épül a bank és a vállalat jövőbeni kapcsolata, amely jellegét tekintve üzleti kapcsolat. A bank és a vállalat hitel- és kölcsönszerződést köt egymással. A hitelszerződés ke­retében a bank rövid lejáratú állandó hitelkeretet bocsát part­nere rendelkezésére, s annak terhére a vállalat — a megkö­tött szerződés feltételei szerint — forgóeszköz- és likviditási hi­teleket vehet fel, A bank és a Az elmúlt négy év alatt a központi, a megyei pártszervek és az MTS I. kongresszusa ha­tározatában rögzített feladatok minden szinten előrelendítették a sportmozgalom fejlődését, se­gítették az elvek egységes 'ér­telmezését és végrehajtását. A sportmozgalom — párhuzamo­san megyénk gazdasági, kultu­rális fejlődésével — mind na­gyobb eredményeket ért el. Erősödött szervezettsége, javult a megyei, járási, városi sport­tanácsok vezető, irányító tevé­kenysége. Növekedett a tömeg­sportban foglalkoztatottak szá­ma is, fejlődés tapasztalható a minőségi sport alakulásában is. A fejlődés ellenére azonban az is megállapítható, hogy néhány sportágban — at­létika, torna, kerékpár, birkó­zás — nem sikerült megfelelő javulást elérni. A nagyobb köz­ségek többségében a lehetősé­geket és az adottságokat mel­lőzve csak egy-egy szakággal (pl. labdarúgás, kézilabda) fog­lalkoznak, így az ott élő fiata­lok közül csupán 40—50 spor­toló foglalkoztatásáról gondos­kodnak. Számos helyen a tár­sadalmi erők összefogásának, a helyi szervek áldozatvállalásá­nak hiányában kihasználatla­nul maradnak olyan lehetősé­gek, amelyek teljes mértékben biztosítanák a felmerülő igé­nyek kielégítését. Akadnak még olyanok, akik a Testnevelési és Sportszövet­ség szerepét sem látják világo­san. Bár a név is arra utal, hogy testnevelés és sportmoz­galom, mégis csak a sport, il­letve ezen belül is kizárólag a versenysport fejlesztésére tö­rekszenek. Pedig a nem ver­senyszerű testmozgás — akár torna, röplabda, vagy kerékpár — felfrissít, jó hangulatot te­remt, s ami nagyon lényeges, sok ember számára hozzáfér­hető. A sportszervek szervezeti megerősödésével együtt fejlő­dött a nevelő munka is. Külö­nösen a sportoló fiatalok ma­gatartásának formálásában ta­pasztalható lényeges javulás. Ehhez nagy segítséget jelentet­tek a párt testnevelési és sport­tézisei, a KISZ és MTS nevelé­si irányelvek az ideológiai vállalatok kölcsönös elszámo­lásaiban csaknem minden ad­minisztratív megkötöttség meg­szűnik. (Pl. a házi pénztár és a készpénzfizetés felső határa.) Lényeges momentuma a bank és a vállalatok üzleti kapcsola­tainak; a hitel- és kölcsönszer­ződés feltételeit a felek köl­csönös egyetértéssel állapítják meg, s azok mind a bankot, mind a vállalatot kötelezik. A közép- és hosszú lejáratú beruházási hitelek folyósításá­ban döntő szerepe lesz az álla­mi preferenciáknak (gazdaság- politikai előnyben részesítések­nek) —, amelyek az átlagosnál alacsonyabb kamatlábbal a fej­lesztés kívánatos irányait hatá­rozzák meg — és a tervezett beruházások gazdaságosságanak, megtérülési idejének. A ver­senytárgyalásszerű szerződési formák ugyanis a legkedvezőbb ajánlattevőt részesítik előnyben és hitelben. Vagyis azt a vállala­tot, amelynek nyereségtömegét a hitel és a beruházás a legna­gyobb mértékben növeli. Bár a hitelfolyósítás alapja a hitelképesség lesz, a bank a hitelképesség helyreállításához is nyújt kölcsönt. Éspedig, ha az üzletfél bondtásia — hitel­képessége — várhatóan egy éven belül helyreáll, a bank saját hatáskörében folyósítja a rövid­lejáratú hitelt, ha viszont hosz- szabb időre van szükség, a to­vábbi hitelekhez a szakminisz­térium és a Pénzügyminiszté­rium engedélye szükséges. Ha irányelvek útmutatásai. Fontos eredménynek tekintjük, hogy a nevelés szükségességét és idő­szerűségét egyre többen isme­rik fel, s meggyőződéssel vall­ják, hogy az általános erkölcsi normák alapján nevelt spor­tolók eredményesebbé, gazda­gabbá teszik az egyesület mun­káját. Számos munkahelyi sportegyesületben ma már kö­vetelményeket támasztanak a sportolókkal szemben a terme­lésben is. Nagy számban vesz­nek részt sportolók a szocialis­ta brigádmozgalomban, munka­versenyben. Több egyesület ha­tározottan törekszik arra, hogy versenyzői magasabb iskolai képzettséget szerezzenek. Erősödtek a szakosztályi kol­lektívák, amelyek sokat tesz­nek a műveltség, a kulturált­ság emeléséért, a szabad idő hasznos eltöltéséért — szellemi vetélkedők, klubestek, közös színház- és mozilátogatások szervezésével. Az eredmények mellett azon­ban fogyatékosságok is mutat­koznak. Ezek főleg a párthatá­rozatok meg nem értéséből, a helytelen szemléletből fakad­nak. A sportkáderképzés során sem kapott megfelelő hang­súlyt a nevelési feladatok, el­vek elemzése, érvényesítése. Többek között ez is oka annak, hogy egyesek népszerűségre tö­rekedve elvtelenek, elnézőek, szemet hunynak meg nem en­gedhető cselekedetek és maga­tartás fölött. A rosszul értel­mezett helyi érdekből nem egy esetben vezetők is megsértik a szocialista erkölcs legelemibb követelményeit. Ezek a hibák arra intenek, hogy szorgalmazni kell a társa­dalmi aktivisták, a sportveze­tők, edzők szakmai tudásának, világnézeti szilárdságának, po­litikai és gazdasági képzettsé­gének szüntelen növelését. A határozatok nyomán a pártszervezetek és a párttagság nagy többsége megértette, hogy a sport tömeg­szervezetével rendszeresen fog­lakozni kell. A pártirányítás az utóbbi egy év alatt sok gyakor­lati tapasztalattal gazdagodott, konkrétabbá vált, s ma ered­ez sem segít, a bank megtagad­ja a hitelfolyósítást, a válla­latot sízanálni kell Sokoldalú kapcsolatok A vállalatok nemcsak adósai, hanem betétesei is lehetnek a banknak. A különböző vállalati alapok — fejlesztési, tartalék, részesedési alapok — folyama­tosan képződnek. Egy-egy je­lentősebb vállalati korszerűsí­téshez nagyobb összegű fejlesz­tési alapra lesz szükség, esetleg hitel felvételére is. A vállalati alapok azonban közben kama­toznak, mert a bank a lekötés időtartamától függően betéti kamatot fizet a vállalatoknak. A jövőben belföldi vállalatok is igényelhetnek a Magyar Nem­zeti Banktól, vagy a Külkeres­kedelmi Banktól devizahitelt a fizetési mérleg javítását szol­gáló gépi beruházásokhoz. Kü­lönösképp sokoldalú pénzügyi kapcsolatok fűzik majd a ban­kokhoz az önállóan külkereske­dő iparvállalatokat, amelyek egyidejűleg devizát vásárolnak a bankitól, az exportból szárma­zó devizát viszont eladják a banknak, adott esetben leszámí­toltat ják a banknál devizaköve­teléseiket, exporthiteleket vesz­nek fel a banktól, hogy azokkal — célhitel formájában — kiszé­lesítsék a beruházási javak, a komplett berendezések export­ját* Garamvölgyi István ményesebben segíti megvalósí­tani a párt sportpolitikájának elvi célkitűzéseit. Az MTS II. kongresszusára való készülés során a párt- bizottságok és pártszervezetek szinte mindenütt napirendre tűzték, elemezték á sportmoz­galom helyzetét, s meghatároz­ták a területükön működő pártszervek feladatait. Számos pártbizottság (Kecskemét vá­ros, Kiskunfélegyháza járás) titkári értekezleteken s egyéb módon tájékoztatja az alsóbb pártszervezeteket, párttagokat a sportmozgalom fontosabb kér­déseiről. Ám az is tapasztalha­tó, hogy helyenként nem elég körültekintő és nem kielégítő a különböző sporttestületek párt­irányítása. Elsősorban ugyanis a sportszervekkel és szerveze­tekkel törődnek és csak másod­sorban az ott dolgozó kommu­nistákkal. Nem kísérik figye­lemmel és nem hangolják ösz- sze a tömegszervezetek (szak- szervezetek, KISZ, tanács) sporttal kapcsolatos tevékeny­ségét. A megyei párt vb 1967. szep­tember 5-i ülésén tárgyalta* elemezte megyénk sportmozgal­mának helyzetét. Megállapítot­ta, hogy a járási, városi párt- bizottságoknak és pártszerveze­teknek jóval nagyobb követel­ményeket kell támasztaniuk a sportmozgalomban tevékeny­kedő kommunistákkal szemben) Rendszeresen be kell őket szá­moltatni és számon kérni a pártmegbízatásokat. A választások egyik legfon­tosabb feladata az, hogy egyre több segítőkész, a sportot sze­rető és segíteni tudó kommu­nista vegyen részt a sportszer­vek munkájában. A pártbizott­ságok, pártszervezetek a leg­több segítséget — az elemző, tervező munka mellett — a káderkiválasztásban adhatják. A küldöttgyűléseken csaknem 2500 tisztségviselőt választanak meg. Éppen ezért fokozottabb segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a különböző tisztségekre, a sportélet irányító posztjaira olyan társadalmi munkások ke­rüljenek, akik a sporthoz ér­tenek, szeretik, és érdekük fű­ződik ahhoz, hogy valamely sportág az adott területen fej­lődjék. A választások egyik lényeges eredménye az legyen, hogy a sok párhuzamosság, a funkció halmozása megszűnjön. A ve­zetés színvonalának további fejlesztését jelenti, ha az eddig jól dolgozó vezetőket megerő­sítik pozícióikban és a passzív* vagy csak a statisztikát „javí­tó”, „képviseleti” alapon bevá­lasztott testületi tagokat nem jelölik újra. A beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlé­sek, konferenciák az MTS terü­leti szerveinek irányításával zajlanak. A pártszervek felada­ta viszont az, hogy a kommu­nisták munkája nyomán a köz­gyűlések résztvevői, a spor­tolók, a sportszerető tömegek megismerjék, magukévá tegyék pártunk célkitűzéseit. A párt- szervek a választások idején ezzel segítik hathatósan a szo­cialista jellegű testnevelés és sport további erősítését. Endre István, a megyei pártbizottság munkatársa Arán i/diplowna A Kecskeméti Járási Tanács V. B. művelődési osztálya szep­tember 30-án nyújtotta át Ágasegyházán Sípos Károlyné- nak 50 éves pedagógiai tevé­kenységéért az aranydiplomát. A művelődési házban megtar­tott ünnepségen több százan vettek részt az idős pedagógus tanítványai közül. Tsz-yezetők tapasztalatcseréje

Next

/
Oldalképek
Tartalom