Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-27 / 254. szám

I oldat I96T október 2T péntek Megjelent a termelőszövetkezeti törvény A harcoló Vietnamért Békegyűlés a BRG-ben A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendeletet adott ki a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szervezeté­nek, működésének és gazdálko­dásának szabályozásáról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet végrehajtásá­ra. A végrehajtási rendelet is ki­fejezésre juttatja, hogy a szö­vetkezetek vezetésében és egész működésében az eddiginél következeteseb­ben kell megvalósulnia « szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységének. Azt az alapelvet követve, hogy a tagság véleményét ki kell kérni a szövetkezetei érintő minden lényeges kérdésben, az új jogszabály a közgyűlés kizá­rólagos hatáskörét csak a leg­alapvetőbb kérdésekre tartja fenn, s megfelelő önállóságot biztosít a szövetkezet operatív vezető testületének, a vezető­ségnek. A vezetőség dolgozza ki a belső szervezet kialakításához szükséges részletszabályokat. Ugyanakkor a vezetők kötelesek lesznek az eddiginél rendszere­sebben beszámolni munkájuk­ról a tagságnak. A termelőszövetkezetek te­vékenységi köre lényegesem kibővül. A végrehajtási rendelet értel­mében termékeket feldolgoz­hatnak, szolgáltatásokat, be­szerzést és értékesítést végez­hetnek. A szövetkezet a saját, illetve a tagok háztáji szükség­leteire, a kormányrendelet elő­írásai szerint külső megrende­lők részére is különösen a kö­vetkező munkákat végezheti: gépek és eszközök javítása, ta­la jel őkészítés, talajjavítás, vetés, növényvédelem, vetőmagtisztí­tás, betakarítás, ültetvénytele­pítés, építőanyagok kitermelése, talajjavító anyagok előállítása, fafeldolgozás, ipari, kézműipari termékek előállítása, építőipari munkák végzése, szállítás, fu­varozás. Az élelmiszeripar kö­rében feldolgozhat a saját gaz­daságából és a tagok háztáji gazdaságából származó termé­keket. Ha a tevékenység kizáró­lag, vagy túlnyomóan külső meg­rendelők szükségleteinek kielé­gítésére irányul, ide értve az állandó árusítóhely, vendéglátó­ipari üzem létesítését stb., úgy külön engedélyt kell kérni. Bér­munkában végezhet füstölést, szappanfőzést, pálinkafőzést, borpalackozást, darálást, hánto- lást, sütést, savanyítást. Saját üzemében hizlalt sertést saját elárusítóhelye részére feldolgoz­hat. A szövetkezet a saját és a tagjai háztáji gazdaságából származó termékeket bizo­nyos kivételektől eltekintve közvetlen termelői értékesí­tés útján forgalomba hoz­hatja. Néhány terméket — dohányt, fűszerpaprikát, gyapjút, vágó­marhát, vágóborjút, nyers mar­ha-, borjú-, juh-, kecske- és ló­bőrt — osak a kijelölt feldol­gozó és felvásárló vállalatoknál értékesíthet a szövetkezet. Ugyanezeknek a szerveknek, to­vábbá más mezőgazdasági ter­melőüzemnek és a fogyasztók­nak saját szükségletükre elad­hat kenyérgabonát és sertést. A bor közvetlen értékesítésének szabályait külön rendelet álla­pítja meg. Nyers sertéshúst a szövetkezet — a tagok közötti szétosztás kivételével — nem hozhat forgalomba. A termelőszövetkezet üzemi tevékenységének elő kell se­gítenie a nagyüzemi gazdál­kodás fejlesztését, a természeti adottságok és a gazdasági erőforrások kihaszná­lását, a tagok és a családtagok folyamatos foglalkoztatását, a népgazdaság szükségleteinek ki­elégítését, a gazdálkodás jöve­delmezőségét. A szövetkezet éves termelési és pénzügyi tervet készít, ezt azonban az eddigi gyakorlattól eltérően felsőbb fórumnak nem kell megerősítenie. Ez lehetővé teszi, hogy az eddignél nagyobb felelősséggel, sajátosságaiknak a legmegfelelőbben tervezzenek. A törvény az eddigi feltételes megfogalmazás helyett most ha­tározottan előírja, hogy a szö­vetkezet köteles gondoskodni tagjainak rendszeres, képzettsé­güknek megfelelő foglalkoztatá­sáról. Ha erre nincs mód, akkor a szövetkezetnek hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy a végrehaj­tási rendeletben megjelölt ese­tekben, például holtidényben, átmenetileg másutt vállalhasson munkát a szövetkezeti tag. Lényegesen közelebb kerül­nek a szövetkezeti tagság jogviszonyai a bérből és fi­zetésből élők jogaihoz. A rendelkezések kimondják pél­dául, hogy a tsz-ekben is meg kell állapítani a munkaidőt, s aki egész éven át folyamatosan dolgozik, annak a munkavi­szonyban álló dolgozókéval azo­nos mértékű fizetett szabadság jár. Az állandó beosztásban dol­gozó tagok részére hetenként egy pihenőnapot is biztosítani kell. A szövetkezet köteles meg­teremteni az egészséges és biz­tonságos munkakörülményeket. A kötelességüket teljesítő ta­gokról betegség vagy szülés ese­tén gondoskodni kell, az idős és más rászoruló tagokat szociális segélyben részesíthetik stb. A háztáji gazdaságokra vo­natkozó szabályozásnál a leglé­nyegesebb változás az, hogy nem a családok, hanem a szövetkezet valamennyi tag­ja külön-külön jogot kap háztáji gazdaság fenntartá­sára. A háztáji föld területe egyéb­ként ugyanakkora, mint eddig, az állattartás lehetősége is ugyanakkora, bár a szövetkeze­tek az állattartást illetően az eddiginél rugalmasabban intéz­kedhetnek. A fegyelmi jogkört a vezető­ség nevében egy erre a célra alakítandó bizottság gyakorolja, a fegyelmi büntetések is lénye­gében azonosak az eddigiekkel. Teljesítették (Tudósítónktól.) A termény­felvásárlás őszi fordulójában a dunavecsei MÉK kirendeltsé­gen megkezdték a késő őszi zöldségfélék felvásárlását. Ko­vács Géza, a kirendeltség veze­tője elmondotta, hogy a munka tervszerűen halad és a terme­lők jelentős mennyiségű zöld­séget adtak át. Közülük első helyen a kelkáposzta áll, amelyből csaknem hatezer má­zsát vásároltak fel, de nagyobb mennyiség érkezett a telepre fejeskáposztából is. Ugyancsak jelentős a zeller és sárgarépa felvásárlása. E zöldségfélék egy vállalásukat részét a téli hónapokra tárol­ják. Folyamatosan történik a hagyma exportálása is. A har- tai Lenin Tsz 15 vagonos rak­tárából hosszú útra indul a hagyma, hiszen Angliában és az NSZK-ban várják a magyar föld e kincsét a megrendelők. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére a kirendeltség dol­gozói vállalták, hogy éves ter­vüket az ünnepre befejezik. Vállalásukat jóval a határidő előtt, már október 21-re teljesí­tették. végrehajtási rendelete A kártérítési felelősség megál­lapításakor a vétkesség elve alapján kell dönteni. A teljes tényleges kárért csak akkor lé- het felelőssé tenni a tsz-tagot, ha azt szándékosan okozta. A közös gazdaság és a tagság közötti viták túlnyomó részében nem a közgyűlés, hanem a ve­zetőség bizottsága, vagy az üze­mi vezető dönt, így a vitákat gyorsabban, rugalmasabban meg lehet oldani. A döntések ellen természetesen fellebbezni lehet. A vegyes rendelkezések intéz­kednek az új törvénynek meg­felelő alapszabályok elkészíté­sének megszervezéséről és a ta­gok sorából való törlésit meg­előző felülvizsgálatok lebonyo­lításáról. A végrehajtási rendelet 1968, január 1-én lép hatályba. Nagyszabású békegyűlést tar­tott a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységé­nek szakszervezeti bizottsága és KISZ-szervezete. Az üzem dol­gozói csaknem teljes számban, összesen négyszázan jelentek meg a gyűlésen, ahol felajánlot­ták, hogy november 12-én, va­sárnap vietnami műszakot tar­tanak. A műszák mintegy 20 ezer forint értékű munkadíját a harcoló vietnami hazafiak megsegítésére fordítják. Felszólalt a gyűlésen az üzem­ben dolgozó vietnami műszaki szakemberek és ipari tanulók nevében Nguyen Ngoc Dong mérnök is. Meleg szavakkal mondott köszönetét a magyar népnek és vezetőinek a támo­gatásért. — örülünk, hogy ilyen korszerű üzemben szerez­hetünk tapasztalatokat — mon­dotta —, és hálásak vagyunk a magyar munkásoknak a szere­tetteljes fogadtatásért. Lépten- nyomon tapasztalhatjuk, hogy a magyar nép együtt érez ve­lünk és támogat bennünket az amerikai imperialisták ellen ví­vott felszabadító harcunkban. TIS I I Néhány napra érdekes és főleg hasznos UJ OJralOh vendégek érkeztek a bátyai Pirospaprika ' Tsz-be. Két szép sárga repülőgép ereszke­dett le a falu közelébe. Mindjárt munkához is láttak. Mindössze három munkanapra van szükségük, hogy az ezer hold őszi vetés fej trágyázását elvégezzék. A falu apraja-nagyja kíváncsian figyeli a naponta 40—50-szer is levegőbe emelkedő gépeket Egy lakáscsere - tanulsággal A lakáscsere a viszonylag egyszerű ügyletek közé tarto­zik. Nem szükséges hozzá más, mint a cserélni óhajtó felek kölcsönös megegyezése és az érdekelt háztulajdonosok hoz­zájárulása. Utána már simán megy minden. A csereszerző­dést — a helyszíni adatfelvétel, az indokoltságról és a tulajdo­nosi hozzájárulás meggyőződése után — jóváhagyja a lakásügyi hatóság, s megadja az elcserélt lakásokra a kiutalást Annak rendje és módja sze­rint bonyolódott több mint há­rom évvel ezelőtt F. J. és B. A. kecskeméti lakosok csereügyle­te, akik 1964. május 6-án kel­tezett kiutaló határozat ér­telmében birtokba is vették egymás korábbi lakását Mi volt az oka mégis, hogy a közelmúlt napokban eredeti lakásukba kényszerültek visz- szaköltözni a cserélő felek? (Akik közül F. J.-ék ráadásul kétszeresen is rosszul jártak. Mert nemcsak a 10 ezer forint­juk úszott el, amit B. A.-nénak kifizettek, de a korábban gon­dosan rendben tartott lakásukat is meglehetősen elhanyagolt ál­lapotban találták visszaköltö- zéskor.) Az történt, hogy a szabályos­nak látszó lakáscserébe közbe­szóltak az egyik lakás résztu­lajdonosai, akiket elmulasztot­tak megkérdezni a cserélők, mert jóllehet tudomásuk sem volt róluk. Egy évvel a csere lebonyolítása után ugyanis fel­szólalással éltek a résztulajdo­nosok az illetékes hatóság előtt kijelentve: ők az ügyletről nem tudtak, arról értesítést nem kaptak, következésképpen hoz­zájárulásukat sem adták. Nem is óhajtják adni. A beleszólási jogot pedig a törvény biztosítja számukra. A zökkenőmentesnek tűnő la­káscseréből tehát bírósági per lett, melynek befejeztével a csere visszaállítására született döntés. Az ügyben érdekeltek közül különösen a cserepartnerének pénzt is adó, jó hiszemű F. J.-ék a vesztesek és sajnálatra méltók. Annál kevésbé a szo­cialista együttélés szabályait napirenden sértő, összeférhetet­len B. A. család. Hiszen az 4. MEGY AZ ARANY VÁNDORÚTRA Kazány elfoglalása után a fe­hérgárdisták, szokásuk szerint, feldúlták a munkásnegyedeket, gyilkolták a munkásokat. „Ha­lálbárkák” úsztak a Volga vi­zén. Rövid idővel később meg­kezdték a lakosok adóztatását, azon a címein, hogy „1916 óta nem fizettek adót”. Az sem volt véletlen, hogy az első „állami” rendeletek a bank revíziójára adtak utasítást. Jóllehet az „Alkotmányoző Gyűlés” számárai képviselői meghirdették a Moszkva elleni hadjáratot, titokban maguk sem bíztak benne, hogy akár Ka- zányt is megtarthatják. Ezért minden eszközzel arra töreked­tek, hogy saját céljaikra Hasz­nálják fel a nép aranyát. Tud­ták ők is, hogy nem olyan egy­szerű dolog az arany evakuálá­sa, de mindenesetre Számára F. J.-ékkel elcserélt magántu­lajdonú lakásban tanúsított ma­gatartásuk nem kis mértékben befolyásolta a résztulajdonoso­kat a hozzájárulás megtagadá­sában. A szóban forgó lakáscsere legfontosabb tanulsága mégis a következő: Ha egy háznak több gazdája van, a lakáscsere le­bonyolításához valamennyiük egybehangzó beleegyezése szük­séges. P. I. városát jelölték meg a kincs őrzésének új helyéül, miután biztonságosabbnak vélték Ka- zánynál. Augusztus közepén az aranykészletet két hajóra ra­kodták be, saját bevallásuk sze­rint 657 millió rubel értékben, emellett behajóztak még zsáko­kat hitellevelekkel, platinával, ezüsttel és más értékekkel, mintegy 100 millió rubel érték­ben. (Csak zárójelben álljon itt a párizsi „Fehér irattár” 1928. évi 2—3. számában megjelent köz­leményből néhány sor: „Minden ok megvan annak a feltételezé­sére, hogy a Kazányban lefog­lalt arany értékét a hivatalos jelentés jóval kisebbnek jelölte meg, miután nem voltak érde­keltek a valóságos érték nyil­vánosságra hozatalában... A kazányi banktisztviselők a vá­rosból kivitt aranykincs értékét egymilliárd-százmillió rubelre becsülték.”) A szibériai ellenforradalmi kormány hadügyminisztere az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom