Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-02 / 207. szám

4. oldal 1961. szeptember 2. szombat Életbe lépett az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkájáról szóló miniszteri rendelet Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelet nevét, hatáskörét mó­dosító áprilisi kormányhatáro­zat végrehajtási utasításaként megjelent és szeptember 1-én életbe lépett a belkereskedelmi miniszter rendelete, amely rész­letesen rögzíti az önálló költ­ségvetéssel rendelkező szerv fel­adatait, eljárási és intézkedési szabályait, működését. Az utasítás a fogyasztók ér­dekeinek védelmét, a vásárlók megkárosításának megelőzését, megakadályozását szabja meg az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség legfontosabb felada­taként. A felügyelőség feladatának megfelelően, hivatalból, saját kezdeményezésre, vagy bejelen­tés, kérelem alapján vizsgálja elsősorban a fogyasztói árakat, az árakkal kapcsolatos rendel­kezések érvényesítését, az áruk, az ételek, italok minőségét, mé­rését, elszámolását, az árucik­kek szakszerű, az előírásoknak megfelelő tárolását, kezelését, szállítását stb. Fokozott figyel­met fordítanak arra, hogy az új árképzési rendszerben — amikor az iparcikkek jórészé­nek az árát nem központilag állapítják meg — a vállalatok, üzemek betartják-e az árkép­zéssel kapcsolatos rendelkezé­seket, s hogy az általuk kiala­kított árakat megtartják-e az üzletekben. Ugyancsak alapvető fontos­ságú teendő az ÁKF munkájá­ban a fogyasztók megkárosítá­sának megakadályozása, a visz- szaélések megelőzése. A felügye­lőségnek ezentúl — az illetékes felügyeleti szervvel egyetértés­ben — joga van a boltban ész­lelt hiányosságok nyomán a szállítást, csomagolást egészen a gyártásig visszamenőleg ellen­őrizni. Hz alkohol mámorában Súlyos bűncselekmények gyermekek ellen A rendőrség panaszirodáján sokszor megdöbbentő látvány­nak vagyunk tanúi. Agyonhaj­szolt asszony kopottas ruhában, maga köré gyűjtve aprócska gyermekeit, panaszkodik. — Tegyenek valamit a fér­jemmel ... Jól keres, de min­den pénzét elissza.. Minket ül­döz, megver, nincs hová len­nünk .. s Ilyen, vagy ehhez hasonló, a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi nevelésével nem törődő szülőkkel kapcsolatos panasz elég sűrűn hangzik el a Kecs­keméti Járási Rendőrkapitány­ságon is. Csupán egyetlen adat ennek illusztrálására: ez év hét hónapja alatt 40 ilyen bűncse­lekményben kellett nyomozást folytatni. S hogy ezek a szülők milyen súlyos veszélynek teszik ki gyermekeiket, álljon itt né­hány példa. Négy forint a fizetésig Látszólag megtört férfi ül összekulcsolt kezekkel a kapi­tányság egyik szobájában. A rendőrtiszt szavaira figyel és fogadkozik. — Igaza van .;. Az évek óta tartó italozás nem tett jót a családnak, s ezt főleg a gyer­mekek érezték meg... Ígérem. A rendőrtiszt leintette. Ko­rábban kellett volna, hiszen Budai István 33 éves napszá­mos hat éve mást sem tett, mint józanul fogadkozott, de a napi keresetét elitta. S ilyenkor a feleség, a három kiskorú gyermek már menekült otthon­ról. A részeg férfi ha otthon érte őket, a feleségnek támadt, ütötte-verte. s trágár káromko­dásai messzire hangzottak. Csöppet sem izgatta, hogy nincs otthon ennivaló, a három gye­rek közül csak egynek van ci­pője, s fél hónapig négy forint jutott a családnak az ő fizeté­séből. S bár az asszony, az anya küzdött gyermekeiért, az alkoholista férjet a lejtőn nem lehetett megállítani. Az apa legfontosabb dolga az volt, hogy napi száz forintos kere­setét az italboltba, vagy a zug- bormérőkhöz vigye. jVem kellett volna inni... Egy másik apa a fogdában ül. Letartóztatták, s nem is ok nélkül. Szabó László 30 éves alkalmi munkás 27 éves felesé­gével együtt kedvelője az ital­nak. A férfi — aki naponta száz forintot keres — törzs­vendég volt az izsáki italbol­tokban, s a nehezen keresett pénz gyorsan elgurult az ital kétes mámorában. Igaz. ebben segített felesége is. A lakás rendetlen, a két kiskorú gyer­mek pedig napokon át bezárva várta, hogy enni kapjon. S ami­kor a szülők sokáig távol ma­radnak — éppen a fizetés nya­kára hágnak — a szomszédok adnak meleg ételt a rongyos, sovány, szellemileg elmaradott gyermekeknek. S ebben az esetben is fogad­kozik az apa: — Beismerem, hogy nem gon­doltam a családomra, tényleg nélkülöztek ... Nem kellett vol­na annyit inni... A gyermekek már jó helyen vannak, mindkettőt állami gon­dozásba vették, ám a szülők bűne megbocsáthatatlan. A kenyeret is elitta Nemcsak az apák, olykor az anyák is az alkohol rabjaivá válnak. Egy züllött arcú, kopott ruhás fiatal nő nevetgélve di­csekedett a nyomozónak. — Egy liter bor semmi, ne­kem legalább másfél liter kell, hogy spicces legyek... Az első pillanatban látszik, nem állít valótlant Tari Bálint- né, ötgyermekes kerekegyházi családanya. A férj becsületes, dolgos ember, ám a hazaadott keresetből a gyermekek alig láttak valamit, mert az asszony egy fillérig elitta. S amikor dülöngélve hazatért, a szomszé­dok is megbotránkoztak trágár kifejezéseitől. Később a férj nem adta haza keresetét, élel­met vásárolt, hogy legalább a gyermekek ne éhezzenek. Tari­né azonban mindenre képes volt az italért. Szegényes hol­mijukat pénzzé tette, sőt gyer­mekei elől a kenyeret is elad­ta, hogy bort ihasson .. Csupán néhány példát mutat­tunk be, amelyek minden két­séget kizáróan bizonyítják mi­lyen rendkívüli veszélyekkel jár a gyermekre, a társada­lomra, ha a szülők alkoholisták. Sajnos, a már említett negyven eset miatt összesen 120 gyer­mek szenved a szülők átkos bűnétől. Ez pedig már olyan memento, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ezek­ért a bűnökért remélhetőleg szigorú ítélet születik, amely arányban áll a gyermekek, a felnövekvő ifjúság ellen bűnt elkövető szülők cselekményével. Gémes Gábor Közéleti emberek Körzeten innen, körzeten túl... Hajnal János nemcsak falu­jában, hanem az egész félegy­házi járásban ismert, megbe­csült ember. „Neki köszönhet­jük, hogy megépült a vízveze­ték a Kossuth utcában” — mondta róla a szomszédasszony, akitől a ház után érdeklődtem, ahol lakik. Késő délutánra járt az idő, itt-ott már elkészült a vacsora, a Hajnal-porta azon­ban csendes volt. Az idén érett­ségizett fiú készségesen felaján­lotta, hogy elkísér a szeszfőz­débe, ahol Hajnal János a veze­tő. — Kora reggeltől késő estig benn van mostanában, itt a sze­zon, rendbe kell hozni a szesz­főzdét — jegyezte meg útköz­ben —, és hangjában némi büszkeséggel folytatta: — Min­dent megcsinál, az üstöket, a kőműves, az asztalos munkát. Nem győzi kivárni, míg meg­érkeznek Félegyházáról a mes­teremberek. A házunkat is nagyrészt ő hozta tető alá. — Mi az édesapja szakmája? — A szeszfőzdén kívül a köz­ségi tűzoltócsapatot irányítja, ezenkívül az első ciklus óta köz­ségi tanácstag. Hogy milyen szakmáról van papírja, ezt bi­zony nem tudom. De kiváló községfejlesztési munkájáért nemrég elismerő oklevelet és jelvényt kapott. Ennyit tudtam meg a fiútól édesapjáról,- aki épyen egy üs­töt javított nagy sietséggel, szakértelemmel. „— Ez az én birodalmam — mutatott körbe —v van itt „madzag-vasút”, sok-sok érté­kes felszerelés, csak ember nincs az üstépítéshez, kéményvágás­hoz, ajtóvasaláshoz, a csősze­reléshez, a lakatos munkához. ■Nincs panasz, vagy méltatlan­kodás hangsúlyában, látszik raj­ta, nemcsak szívesen beszél bi­rodalmáról, hanem jószívvel dolgozik itt. S közben eszembe jutnak Kiss Lajos, községi ta­Nem lesz víz a kecskeméti aluljáróban A napokban hosszú levelet kap­tunk Molnár Zoltán, kecskeméti (Béke fasor 32. sz.) lakostól, aki munkája során naponta többszőr ha­lad át a Hunyadivárosba vezető aluljárón. Az itt szerzett tapaszta­latairól a következőket írja többek között: „Fölhívom a szerkesztőség figyelmét arra az áldatlan és tűr­hetetlen állapotra, amely a kecske­méti aluljáróban van. Autóbuszve­zető vagyok és a 12-es vonalon köz­lekedem a tanácsháza és a közte­mető közötti vonalon. Alkalmam van megfigyelni az aluljáróban szüntelen ismétlődő eseményeket. Az útszakasz baloldali része — ki­felé haladva — teljes hosszában ál­landóan vízzel borított. Ebben a vízben sár és egyéb idegen anya­gok vannak, s a mocskos latyakot a kerékpárosok kerülgetik, cikáznak, hol a busz, hol egyéb járművek elé — minden irányjelzés nélkül. Ez a veszély állandó jellegű, mert az út­test közepéig terjedő pocsolya min­dig megtalálható az aluljáróban, ha esik az eső, a víz a teljes úttestet elborítja. A víz mélysége az eső nagyságától függ... Az elmúlt va­sárnaptól — 13-ától — hétfő reggel fél kilencig az úttestet víz borítot­ta . ..” Molnár Zoltán levelével kapcsolat­ban felkerestük a MÁV Pályafenn­tartási Főnökségét, amelynek keze­lésében van az aluljáró. A panaszra a következőkben adták meg a vá­laszt: Kétségtelenül megfelel a va­lóságnak, amit a levélíró elmondott. A problémát az okozta, hogy el­romlott a szivattyú, s ugyanakkor bedugult az a kút is, amelybe a vizet továbbították. Nemrégiben azonban kijavították a szivattyút hajtó négy motort, kikotorták a ku­tat is, és ígéretet kaptunk arra, hogy a következőkben nem lesz víz az aluljáróban, megszűnik ez a bal­eseti veszély. Elmondták a Pálya- fenntartási Főnökségen azt is, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően meg­bíztak embereket, akiknek köteles­sége vasárnap, vagy szombaton dél­után, ha eső esik, beindítani a szi­vattyúkat. A panasz ilyen formában tehát el­intézést nyert, megnyugvására mind­azoknak, akik járművel közleked­nek a kecskeméti aluljáróban. G. S. nács vb-elnök szavai is: Az idén, akárcsak az elmúlt évek­ben a legtöbbet Hajnal János dolgozott a tanácstagok közül Kunszállás fejlődéséért. — Higyje el, nem nehéz rávenni az embereket arra, hogy segítsenek magukon. Természe­tes, hogy megépítettük a vízve­zetéket az Arany János, a Kos­suth Lajos, az Ady Endre, a Rá­kóczi és a Táncsics utca egy ré­szében, de ez a lakosság, s a veze­tők érdeme elsősorban. Mihez tudtam volna kezdeni, ha nem segít például Nagy Ferenc mol­nár, Tóth Istvánná tanítónő, Dósai Jenő hivatalsegéd és a többi kunszállási ember? Hajnal Jánost a nap bárme­lyik időszakában megtalálják és meg is keresik választói a mun­kahelyén, a tanácsházán, a tűz­oltó szertárban, ahol éppen tar­tózkodik. Mesélik róla, hogy bál, vagy műsoros rendezvény nem­igen zajlott le jelenléte nélkül az elmúlt években Kunszállá­son. De tanáosüés sem múlik el az ő „interpellációi” nélkül, s tájékozott, megalapozott, hasz­nos észrevételei, javaslatai a községi, vagy a járási tanács egyes döntéseiben legtöbbször realizálódnak. — Milyen közérdekű ügyek foglalkoztatják jelenleg a 10-es körzet tanácstagját? — Most tényleg hegyezheti a ceruzát — válaszol mosolyog­va —, ha mind fél akarja írni. Megoldatlan a fiatalok szórako­zása, kellene egy korszerű fmsz- cukrászda. Bővíteni szeretnénk az óvodát, az iskolát, kultúrott­hon, gyógyszertár, orvosi lakás, öregek otthona kellene. Utóbbit a tanács és a tsz közös erővel, terv szerint jövőre hozza tető alá. — És mi a legnagyobb vágya? — Hogy felnőtt és ifjúsági tűzóltócsapatunk a jelenlegi 29 oklevél, a serleg és a zászló mellé újabbakat szerezzen a járási versenyeken. A másik: Minél többet tanulni, eredmé­nyesen vizsgázni a marxizmus- leninizmus középiskolája kun­szállásra kihelyezett tagozatán, ahová ősztől kezdve én is já­rok majd... B. Gy. Említettem, hogy a finn nép egyik életeleme a tenger. A si­rályok vijjogó díszkísérete, a hajónk körül keringő motorcsó­nakok, a parton álló szőke, kékszemű, nyúlánk fiúk és lá­nyok baráti integetése útitár­sunk. Bújkálunk a Helsinki előtti szigetek között, amelyek mögött csak itt-ott tűnik fel a Byílt tenger messzesége. Finn­ország második legnagyobb vá­rosában, Poruoo-ban kötünk ki, ahol a polgármester köszönti szívélyesen a magyar küldött­séget. RUNEBERG HÁZA Ez a város arról nevezetes, hogy itt tartották 1809-ben az első finn országgyűlést az öreg templomban. Ettől számítják a történészek az igazi állami éle­tet. A régi falak őrzik a törté­nelmet, felettük évszázadok vi­hara zúgott el. Ezt a történel­met őrzik a templom feletti domboldalon megkapaszkodó házacskák, lent a város szívében emelkedő modern épületek vi­szont a huszadik század nyomát hagyják majd az utókorra. A finn irodalomtörténet egyik zarándokhelye Runeberg háza. Elgondolkodva járjuk a ház szobáit, amelynek berendezése ma is olyan, mint ahogy a Gazdag hagymatermés Ígérkezik a bajai járás tsz-eiben (Tudósítónktól.) A bajai já­rásban mindenütt jól halad a vöröshagyma betakarítása. A közös gazdaságok évről évre bő­vítik a vetésterületet, s idén ezt a jól jövedelmező növényt már ezer holdon termesztették. Mint Gyurkity István, a MÉK bajai kirendeltségének vezető­je elmondotta, tavaly kimagas­ló terméshozamokkal büszkél­kedhettek a közös gazdaságok: a járási átlaghozam holdanként 110 mázsát tett ki. Ezt az átla­got idén is elérik, sőt a gazda­ságok némelyikében túl is szár­nyalják. A jó eredmények zá­loga a legelőnyösebb talaj meg­választása mellett a kellő meny- nyiségű tőszám és a lelkiisme­retes növényvédelem. A járás 41 tsz-e közül egyébként 31-ben termelnek vöröshagymát. Nagy feladat elé állítja a MÉK dolgozóit a bő termés, annál is inkább, mivel a felvá­sárlást alig egy hónap alatt le kell bonyolítani. Ezen a nehéz­ségen úgy igyekeznek segíteni, hogy az átvételt a járásban öt telepen — Baján kívül még Bácsalmáson, Bácsbokodon, Dá- vodon és Hercegszántón — vég­zik. Ugyanitt folyik az export- szállításra történő előkészítés is. Augusztus végéig mintegy 200 vagon hagyma indult már út­nak Anglia, Svájc, az NSZK és Hollandia felé. A járás közös gazdaságainak vezetői már most, idejében nyi­latkoztak jövő évi termelési szándékaikról. Ezek alapján feltétlenül jelentős további te­rületnövekedéssel kell számol­ni, hiszen a hagyma minden holdja Í6—20 ezer forinttal fi­zet a gazdáknak. A jugoszláv műsora SZOMBAT 17.40: Feledhetetlen dalok. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: A Bosko Buha Színház előadása. — 19.15: Időgép. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv- híradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.40: A Finn Televízió szórakoztató zenés műsora. — 21.40: Az ezüst ól. Szóra­koztató műsor. — 21.55: Gedeon, a Scotland Yardból. — 22.45: Tv-hír­adó. finnek e nagy költője hosszú betegség után itthagyta. 17 évet töltött itt a betegszobában, bé­na testtel, de elevenen, érdeklő elmével .Ott függ az ágy mel­lett az a kicsi tükör, amelyből az ablakhoz szoktatott madarak játékát figyelte. A falon bájos gyereket ábrázoló festmény; a gyerek szaunába indul, hátán nyírfavessző-köteggel. Runeberg ezt a képet „hetedik fiának” becézte, mert valójában hét gyermeke volt, de egy kicsi ko­rában meghalt. A középső szo­bában könyvtár, elgondolkodik az ember a könyvek láttán, hogy valójában a finnek egyik legnagyobb klasszikus költője — svéd volt, finnül alig tudott, de lelkes, hazafias történelmi ódáiban, heroikus költeményei­ben a finn nép lelki arculatát rajzolta meg, s amikor a finnek himnuszukat éneklik, mindig rája gondolnak, aki a szöveget írta. Vörösmartynknak volt kor­társa, s miután ismerte a Szó- zat-ot, bizonyára nagy hatással volt Runebergre, a finn him­nusz megírásában. ATLÉTA, AKI MINDEN LEXIKONBAN SZEREPEL Autóbuszon érkezünk visz- sza Helsinkibe Porvooból. Dél­Finnországi útinapló IV, Színek és élmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom