Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
4. oldal 1961. szeptember 2. szombat Életbe lépett az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkájáról szóló miniszteri rendelet Az Állami Kereskedelmi Felügyelet nevét, hatáskörét módosító áprilisi kormányhatározat végrehajtási utasításaként megjelent és szeptember 1-én életbe lépett a belkereskedelmi miniszter rendelete, amely részletesen rögzíti az önálló költségvetéssel rendelkező szerv feladatait, eljárási és intézkedési szabályait, működését. Az utasítás a fogyasztók érdekeinek védelmét, a vásárlók megkárosításának megelőzését, megakadályozását szabja meg az Állami Kereskedelmi Felügyelőség legfontosabb feladataként. A felügyelőség feladatának megfelelően, hivatalból, saját kezdeményezésre, vagy bejelentés, kérelem alapján vizsgálja elsősorban a fogyasztói árakat, az árakkal kapcsolatos rendelkezések érvényesítését, az áruk, az ételek, italok minőségét, mérését, elszámolását, az árucikkek szakszerű, az előírásoknak megfelelő tárolását, kezelését, szállítását stb. Fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy az új árképzési rendszerben — amikor az iparcikkek jórészének az árát nem központilag állapítják meg — a vállalatok, üzemek betartják-e az árképzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, s hogy az általuk kialakított árakat megtartják-e az üzletekben. Ugyancsak alapvető fontosságú teendő az ÁKF munkájában a fogyasztók megkárosításának megakadályozása, a visz- szaélések megelőzése. A felügyelőségnek ezentúl — az illetékes felügyeleti szervvel egyetértésben — joga van a boltban észlelt hiányosságok nyomán a szállítást, csomagolást egészen a gyártásig visszamenőleg ellenőrizni. Hz alkohol mámorában Súlyos bűncselekmények gyermekek ellen A rendőrség panaszirodáján sokszor megdöbbentő látványnak vagyunk tanúi. Agyonhajszolt asszony kopottas ruhában, maga köré gyűjtve aprócska gyermekeit, panaszkodik. — Tegyenek valamit a férjemmel ... Jól keres, de minden pénzét elissza.. Minket üldöz, megver, nincs hová lennünk .. s Ilyen, vagy ehhez hasonló, a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi nevelésével nem törődő szülőkkel kapcsolatos panasz elég sűrűn hangzik el a Kecskeméti Járási Rendőrkapitányságon is. Csupán egyetlen adat ennek illusztrálására: ez év hét hónapja alatt 40 ilyen bűncselekményben kellett nyomozást folytatni. S hogy ezek a szülők milyen súlyos veszélynek teszik ki gyermekeiket, álljon itt néhány példa. Négy forint a fizetésig Látszólag megtört férfi ül összekulcsolt kezekkel a kapitányság egyik szobájában. A rendőrtiszt szavaira figyel és fogadkozik. — Igaza van .;. Az évek óta tartó italozás nem tett jót a családnak, s ezt főleg a gyermekek érezték meg... Ígérem. A rendőrtiszt leintette. Korábban kellett volna, hiszen Budai István 33 éves napszámos hat éve mást sem tett, mint józanul fogadkozott, de a napi keresetét elitta. S ilyenkor a feleség, a három kiskorú gyermek már menekült otthonról. A részeg férfi ha otthon érte őket, a feleségnek támadt, ütötte-verte. s trágár káromkodásai messzire hangzottak. Csöppet sem izgatta, hogy nincs otthon ennivaló, a három gyerek közül csak egynek van cipője, s fél hónapig négy forint jutott a családnak az ő fizetéséből. S bár az asszony, az anya küzdött gyermekeiért, az alkoholista férjet a lejtőn nem lehetett megállítani. Az apa legfontosabb dolga az volt, hogy napi száz forintos keresetét az italboltba, vagy a zug- bormérőkhöz vigye. jVem kellett volna inni... Egy másik apa a fogdában ül. Letartóztatták, s nem is ok nélkül. Szabó László 30 éves alkalmi munkás 27 éves feleségével együtt kedvelője az italnak. A férfi — aki naponta száz forintot keres — törzsvendég volt az izsáki italboltokban, s a nehezen keresett pénz gyorsan elgurult az ital kétes mámorában. Igaz. ebben segített felesége is. A lakás rendetlen, a két kiskorú gyermek pedig napokon át bezárva várta, hogy enni kapjon. S amikor a szülők sokáig távol maradnak — éppen a fizetés nyakára hágnak — a szomszédok adnak meleg ételt a rongyos, sovány, szellemileg elmaradott gyermekeknek. S ebben az esetben is fogadkozik az apa: — Beismerem, hogy nem gondoltam a családomra, tényleg nélkülöztek ... Nem kellett volna annyit inni... A gyermekek már jó helyen vannak, mindkettőt állami gondozásba vették, ám a szülők bűne megbocsáthatatlan. A kenyeret is elitta Nemcsak az apák, olykor az anyák is az alkohol rabjaivá válnak. Egy züllött arcú, kopott ruhás fiatal nő nevetgélve dicsekedett a nyomozónak. — Egy liter bor semmi, nekem legalább másfél liter kell, hogy spicces legyek... Az első pillanatban látszik, nem állít valótlant Tari Bálint- né, ötgyermekes kerekegyházi családanya. A férj becsületes, dolgos ember, ám a hazaadott keresetből a gyermekek alig láttak valamit, mert az asszony egy fillérig elitta. S amikor dülöngélve hazatért, a szomszédok is megbotránkoztak trágár kifejezéseitől. Később a férj nem adta haza keresetét, élelmet vásárolt, hogy legalább a gyermekek ne éhezzenek. Tariné azonban mindenre képes volt az italért. Szegényes holmijukat pénzzé tette, sőt gyermekei elől a kenyeret is eladta, hogy bort ihasson .. Csupán néhány példát mutattunk be, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják milyen rendkívüli veszélyekkel jár a gyermekre, a társadalomra, ha a szülők alkoholisták. Sajnos, a már említett negyven eset miatt összesen 120 gyermek szenved a szülők átkos bűnétől. Ez pedig már olyan memento, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ezekért a bűnökért remélhetőleg szigorú ítélet születik, amely arányban áll a gyermekek, a felnövekvő ifjúság ellen bűnt elkövető szülők cselekményével. Gémes Gábor Közéleti emberek Körzeten innen, körzeten túl... Hajnal János nemcsak falujában, hanem az egész félegyházi járásban ismert, megbecsült ember. „Neki köszönhetjük, hogy megépült a vízvezeték a Kossuth utcában” — mondta róla a szomszédasszony, akitől a ház után érdeklődtem, ahol lakik. Késő délutánra járt az idő, itt-ott már elkészült a vacsora, a Hajnal-porta azonban csendes volt. Az idén érettségizett fiú készségesen felajánlotta, hogy elkísér a szeszfőzdébe, ahol Hajnal János a vezető. — Kora reggeltől késő estig benn van mostanában, itt a szezon, rendbe kell hozni a szeszfőzdét — jegyezte meg útközben —, és hangjában némi büszkeséggel folytatta: — Mindent megcsinál, az üstöket, a kőműves, az asztalos munkát. Nem győzi kivárni, míg megérkeznek Félegyházáról a mesteremberek. A házunkat is nagyrészt ő hozta tető alá. — Mi az édesapja szakmája? — A szeszfőzdén kívül a községi tűzoltócsapatot irányítja, ezenkívül az első ciklus óta községi tanácstag. Hogy milyen szakmáról van papírja, ezt bizony nem tudom. De kiváló községfejlesztési munkájáért nemrég elismerő oklevelet és jelvényt kapott. Ennyit tudtam meg a fiútól édesapjáról,- aki épyen egy üstöt javított nagy sietséggel, szakértelemmel. „— Ez az én birodalmam — mutatott körbe —v van itt „madzag-vasút”, sok-sok értékes felszerelés, csak ember nincs az üstépítéshez, kéményvágáshoz, ajtóvasaláshoz, a csőszereléshez, a lakatos munkához. ■Nincs panasz, vagy méltatlankodás hangsúlyában, látszik rajta, nemcsak szívesen beszél birodalmáról, hanem jószívvel dolgozik itt. S közben eszembe jutnak Kiss Lajos, községi taNem lesz víz a kecskeméti aluljáróban A napokban hosszú levelet kaptunk Molnár Zoltán, kecskeméti (Béke fasor 32. sz.) lakostól, aki munkája során naponta többszőr halad át a Hunyadivárosba vezető aluljárón. Az itt szerzett tapasztalatairól a következőket írja többek között: „Fölhívom a szerkesztőség figyelmét arra az áldatlan és tűrhetetlen állapotra, amely a kecskeméti aluljáróban van. Autóbuszvezető vagyok és a 12-es vonalon közlekedem a tanácsháza és a köztemető közötti vonalon. Alkalmam van megfigyelni az aluljáróban szüntelen ismétlődő eseményeket. Az útszakasz baloldali része — kifelé haladva — teljes hosszában állandóan vízzel borított. Ebben a vízben sár és egyéb idegen anyagok vannak, s a mocskos latyakot a kerékpárosok kerülgetik, cikáznak, hol a busz, hol egyéb járművek elé — minden irányjelzés nélkül. Ez a veszély állandó jellegű, mert az úttest közepéig terjedő pocsolya mindig megtalálható az aluljáróban, ha esik az eső, a víz a teljes úttestet elborítja. A víz mélysége az eső nagyságától függ... Az elmúlt vasárnaptól — 13-ától — hétfő reggel fél kilencig az úttestet víz borította . ..” Molnár Zoltán levelével kapcsolatban felkerestük a MÁV Pályafenntartási Főnökségét, amelynek kezelésében van az aluljáró. A panaszra a következőkben adták meg a választ: Kétségtelenül megfelel a valóságnak, amit a levélíró elmondott. A problémát az okozta, hogy elromlott a szivattyú, s ugyanakkor bedugult az a kút is, amelybe a vizet továbbították. Nemrégiben azonban kijavították a szivattyút hajtó négy motort, kikotorták a kutat is, és ígéretet kaptunk arra, hogy a következőkben nem lesz víz az aluljáróban, megszűnik ez a baleseti veszély. Elmondták a Pálya- fenntartási Főnökségen azt is, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően megbíztak embereket, akiknek kötelessége vasárnap, vagy szombaton délután, ha eső esik, beindítani a szivattyúkat. A panasz ilyen formában tehát elintézést nyert, megnyugvására mindazoknak, akik járművel közlekednek a kecskeméti aluljáróban. G. S. nács vb-elnök szavai is: Az idén, akárcsak az elmúlt években a legtöbbet Hajnal János dolgozott a tanácstagok közül Kunszállás fejlődéséért. — Higyje el, nem nehéz rávenni az embereket arra, hogy segítsenek magukon. Természetes, hogy megépítettük a vízvezetéket az Arany János, a Kossuth Lajos, az Ady Endre, a Rákóczi és a Táncsics utca egy részében, de ez a lakosság, s a vezetők érdeme elsősorban. Mihez tudtam volna kezdeni, ha nem segít például Nagy Ferenc molnár, Tóth Istvánná tanítónő, Dósai Jenő hivatalsegéd és a többi kunszállási ember? Hajnal Jánost a nap bármelyik időszakában megtalálják és meg is keresik választói a munkahelyén, a tanácsházán, a tűzoltó szertárban, ahol éppen tartózkodik. Mesélik róla, hogy bál, vagy műsoros rendezvény nemigen zajlott le jelenléte nélkül az elmúlt években Kunszálláson. De tanáosüés sem múlik el az ő „interpellációi” nélkül, s tájékozott, megalapozott, hasznos észrevételei, javaslatai a községi, vagy a járási tanács egyes döntéseiben legtöbbször realizálódnak. — Milyen közérdekű ügyek foglalkoztatják jelenleg a 10-es körzet tanácstagját? — Most tényleg hegyezheti a ceruzát — válaszol mosolyogva —, ha mind fél akarja írni. Megoldatlan a fiatalok szórakozása, kellene egy korszerű fmsz- cukrászda. Bővíteni szeretnénk az óvodát, az iskolát, kultúrotthon, gyógyszertár, orvosi lakás, öregek otthona kellene. Utóbbit a tanács és a tsz közös erővel, terv szerint jövőre hozza tető alá. — És mi a legnagyobb vágya? — Hogy felnőtt és ifjúsági tűzóltócsapatunk a jelenlegi 29 oklevél, a serleg és a zászló mellé újabbakat szerezzen a járási versenyeken. A másik: Minél többet tanulni, eredményesen vizsgázni a marxizmus- leninizmus középiskolája kunszállásra kihelyezett tagozatán, ahová ősztől kezdve én is járok majd... B. Gy. Említettem, hogy a finn nép egyik életeleme a tenger. A sirályok vijjogó díszkísérete, a hajónk körül keringő motorcsónakok, a parton álló szőke, kékszemű, nyúlánk fiúk és lányok baráti integetése útitársunk. Bújkálunk a Helsinki előtti szigetek között, amelyek mögött csak itt-ott tűnik fel a Byílt tenger messzesége. Finnország második legnagyobb városában, Poruoo-ban kötünk ki, ahol a polgármester köszönti szívélyesen a magyar küldöttséget. RUNEBERG HÁZA Ez a város arról nevezetes, hogy itt tartották 1809-ben az első finn országgyűlést az öreg templomban. Ettől számítják a történészek az igazi állami életet. A régi falak őrzik a történelmet, felettük évszázadok vihara zúgott el. Ezt a történelmet őrzik a templom feletti domboldalon megkapaszkodó házacskák, lent a város szívében emelkedő modern épületek viszont a huszadik század nyomát hagyják majd az utókorra. A finn irodalomtörténet egyik zarándokhelye Runeberg háza. Elgondolkodva járjuk a ház szobáit, amelynek berendezése ma is olyan, mint ahogy a Gazdag hagymatermés Ígérkezik a bajai járás tsz-eiben (Tudósítónktól.) A bajai járásban mindenütt jól halad a vöröshagyma betakarítása. A közös gazdaságok évről évre bővítik a vetésterületet, s idén ezt a jól jövedelmező növényt már ezer holdon termesztették. Mint Gyurkity István, a MÉK bajai kirendeltségének vezetője elmondotta, tavaly kimagasló terméshozamokkal büszkélkedhettek a közös gazdaságok: a járási átlaghozam holdanként 110 mázsát tett ki. Ezt az átlagot idén is elérik, sőt a gazdaságok némelyikében túl is szárnyalják. A jó eredmények záloga a legelőnyösebb talaj megválasztása mellett a kellő meny- nyiségű tőszám és a lelkiismeretes növényvédelem. A járás 41 tsz-e közül egyébként 31-ben termelnek vöröshagymát. Nagy feladat elé állítja a MÉK dolgozóit a bő termés, annál is inkább, mivel a felvásárlást alig egy hónap alatt le kell bonyolítani. Ezen a nehézségen úgy igyekeznek segíteni, hogy az átvételt a járásban öt telepen — Baján kívül még Bácsalmáson, Bácsbokodon, Dá- vodon és Hercegszántón — végzik. Ugyanitt folyik az export- szállításra történő előkészítés is. Augusztus végéig mintegy 200 vagon hagyma indult már útnak Anglia, Svájc, az NSZK és Hollandia felé. A járás közös gazdaságainak vezetői már most, idejében nyilatkoztak jövő évi termelési szándékaikról. Ezek alapján feltétlenül jelentős további területnövekedéssel kell számolni, hiszen a hagyma minden holdja Í6—20 ezer forinttal fizet a gazdáknak. A jugoszláv műsora SZOMBAT 17.40: Feledhetetlen dalok. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: A Bosko Buha Színház előadása. — 19.15: Időgép. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv- híradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.40: A Finn Televízió szórakoztató zenés műsora. — 21.40: Az ezüst ól. Szórakoztató műsor. — 21.55: Gedeon, a Scotland Yardból. — 22.45: Tv-híradó. finnek e nagy költője hosszú betegség után itthagyta. 17 évet töltött itt a betegszobában, béna testtel, de elevenen, érdeklő elmével .Ott függ az ágy mellett az a kicsi tükör, amelyből az ablakhoz szoktatott madarak játékát figyelte. A falon bájos gyereket ábrázoló festmény; a gyerek szaunába indul, hátán nyírfavessző-köteggel. Runeberg ezt a képet „hetedik fiának” becézte, mert valójában hét gyermeke volt, de egy kicsi korában meghalt. A középső szobában könyvtár, elgondolkodik az ember a könyvek láttán, hogy valójában a finnek egyik legnagyobb klasszikus költője — svéd volt, finnül alig tudott, de lelkes, hazafias történelmi ódáiban, heroikus költeményeiben a finn nép lelki arculatát rajzolta meg, s amikor a finnek himnuszukat éneklik, mindig rája gondolnak, aki a szöveget írta. Vörösmartynknak volt kortársa, s miután ismerte a Szó- zat-ot, bizonyára nagy hatással volt Runebergre, a finn himnusz megírásában. ATLÉTA, AKI MINDEN LEXIKONBAN SZEREPEL Autóbuszon érkezünk visz- sza Helsinkibe Porvooból. DélFinnországi útinapló IV, Színek és élmények
