Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
t. oldal 1967. szeptember 1, pénteit Megállapodás a csúcsértekezleten Jemen nem engedi be a hármasbizottság tagjait KHARTOUM (MTI) Csütörtökön délelőtt az arab államfők és képviselőik a Szudán Hotelben ismét tanácskozásra ültek össze. Khartoumi megfigyelők szerint rendkívül kedvező hatással van az értekezlet légkörére az az egyezmény, amelyet Nasszer elnök és Fejszál király Mahgub szudá- ni kormányfő közvetítésével az éjszaka folyamán kötött meg a szudáni miniszterelnök házában. A hármas tanácskozás után a szudáni miniszterelnök felolvasta az egyezményről kiadott közleményt. Eszerint a két államfő az arab országok közti légkör megjavítása, a testvéri kapcsolatok helyreállítása és a jemeni kérdésben fennálló viszályának felszámolása érdekében a következőkben állapodott meg: 1. Háromhatalmi bizottságot hoznak létre, a jemeni kérdés megoldására. Az EAK Irakot, Szaúd-Arábia Marokkót kéri fel a bizottságban való részvételre, s mindketten javasolják, hogy a bizottság harmadik tagjává a csúcsértekezlet Szudánt jelölje ki. 2. Ez a bizottság tervet dolgoz ki, amelynek alapja két egyidejű intézkedés: az EAK fegyveres erőinek visszavonása Jemenből és a szaúdi katonai segítség megállítása és megszüntetése bármely jemeni félnek. 3. A bizottság erőfeszítéseket tesz a jemeni stabilitás biztosítására, összhangban a jemeni népnek teljes függetlenségre és szuverénitásra való jogával/ Jegorov Budapesten Szovjet kormányküldöttség érkezett Budapestre Vlagyimir Kirillin a Szovjetunió MiniszOstromállapot Milwaukeeben MILWAUKEE A Wisconsin állambeli Mil- waukee-ban, ahol 85 000 fekete él, a rendőrség szerdán este megtámadott egy néger gyűlést A Milwaukee-i négereik kedden lakásügyi egyenjogúságot követelve vonultak fel a város hivatali negyedében és eközben a fehérek felgyújtották központjukat, a „Szabadságházat”. Szerdán mintegy 200 néger tartott gyűlést a Szabadságház romjai között. A rendőrség gumibottal és puskával támadt rá- ju és mintegy 50 személyt letartóztatott. Ezzel 61-re emelkedett a két nap alatt letartóztatottak száma. A keddi tüntetésre rátámadó fehérek és a szerdai gyűlést „feloszlató” rendőrök összesen 24 négert sebesítettek meg. Amikor a tüntetők vezetője, az egyébként fehérbőrű J ames Groppi atya tiltakozni próbált a gyűlés megtámadása miatt, a rendőrök közölték vele, hogy Henry Maier polgármester 30 napos ostromállapotot rendeltei a városban és ezzel betiltott minden felvonulást. „Milwaukee rendőrállam és Maier polgármester az ő diktátora" — jelentette ki Groppi atya, hozzátéve, hogy mindaz, ami a városban történik a szólásszabadság és a gyülekezési -szabadság tagadása. tertanácsa elnökhelyettesének vezetésével, a Szovjet Tudomány és Technika 50. éve című jubileumi kiállítás megnyitójára. A kormányküldöttség tagja Borisz Jegorov űrhajós orvos, a Szovjetunió Hőse is. Képünkön Rusznyák István akadémikus és B. Jegorov. 4. A bizottság tevékenységének bármely akadályoztatása esetén tanácskozik mind az EAK-kal, mind Szaúd-Arábiá- val, hogy minden érintett fél számára elfogadható megoldást találjon. A szudáni kormányfő hozzáfűzte, hogy Nasszer elnök és Fejszál király nemcsak a jemeni viszály rendezésében állapodott meg, hanem minden más köztük fennálló vitatott kérdés rendezésére is erőfeszítést tesz. Üdvözölte a megállapodást, amely az első nagy lépés az arab országok viszályainak felszámolására. • * * KHARTOUM (MTI) Abdel Aziz Szalam jemeni külügyminiszter csütörtökön délben fogadta az MTI különtudó- sítóját és közölte vele, hogy Jemen visszautasítja a Nasszer— Fejszál találkozóról kiadott közleményben szereplő beavatkozási kísérletet. — Jemen nem engedi meg. hogy az EAK és Szaúd-Arábia áltál javasolt hármasbizottság Jemen területére lépjen — mondotta a miniszter. A külügyminiszter ezután átadta a tudósítónak Szalal jemeni elnök nyilatkozatát. A nyilatkozat visszautasít minden beavatkozást Jemen belügyeibe, tiltakozik Jemen függetlenségének megsértése ellen; A jemeni elnök visszautasít minden visz- szatérést a dzsiddai egyezményhez és elvet minden más egyezményt, amit Jemen jóváhagyása nélkül kötöttek meg. Huszonnyolc éves tanulság Huszonnyolc esztendővel ezelőtt 1939 szeptember elsején támadt a náci hadigépezet Lengyelországra. Hiába volt a nyugati hatalmak békítgetése és engedékenysége, a Csehszlovákia feldarabolását eredményező müncheni egyezmény nem elégítette ki Hitlert, inkább vérszemet kapott a további büntetlen hódításokra. Es azon a huszonnyolc évvel ezelőtti hajnalon, 4 óra 45 perckor az állig felfegyverzett Wehrmacht ledöntötte a lengyel határsorompókat, a Luftwaffe még a földön megsemmisítette a lengyel légierőt — s Hitler serege akadály nélkül törhetett előre. A Lengyelország határait „garantáló” angol és francia hadseregek lábhoz tett fegyverekkel várakoztak, s miközben a nácik Varsót ésLodzot bombázták, az angol légierő gépei hatmillió röpcédulát dobtak a német városokra... Ezzel az agresszióval vette kezdetét a második világháború, amelynek során a német fasizmus csaknem egész Európát leigázta. Két esztendővel később a Wehrmacht betört szovjet földre, de ez megpecsételte a hitlerizmus sorsát. A fasizmus és támogatóinak, csatlósainak legfőbb célja az októberi forradalom országának megsemmisítése volt, kísérlet arra, hogy feltartóztassák azt a történelmi folyamatot, amely a kapitalista rendszer pusztulásához vezet. A második világháború azonban antifasiszta felszabadító háborúvá változott azok számára, akik Európában Németország, Olaszország s ezek csatlósai, illetve Ázsiában Japán ellen harcoltak. Közel hat esztendőn át mintegy negyven millió ember pusztult el, városok százai, falvak tízezrei dőltek romba. A fasizmus azonban nem tört át! A háború fő terheit viselő Szovjetunió hadserege BerRnbe kergette vissza és barlangjában mért halálos csapást a fasiszta fenevadra. Azóta is a Szovjetunió és a szocialista országok küzdöttek a legkövetkezetesebben egy újabb világégés ellen, igyekeztek minden módon megakadályozni a fasizmus és a nyugatnémet militarizmus újjáéledését. S. T. Töretlen harci szellemben... SAIGON (MTI) A saigoni amerikai főhadiszállás szóvivője szerint a fővárostól 22 kilométernyire északra szerdán az amerikai 25. hadosztály helikopteren szállított egységei ellen a szabadságharcosok rajtaütésszerű támadást intéztek, amelynek során nyolc amerikai katona meghalt és 34 A dán miniszterelnök . Romániában Jens Otto Krag dán miniszterelnök és külügyminiszter szerdán este Bukarestben vacsorát adott Ion Gheorghe Maurer román miniszterelnök tiszteletére. A dán kormányfőt szerdán Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára is fogadta. Csütörtökön, romániai tartózkodásának utolsó napján Krag miniszterelnök Bukarestben sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Mint az MTI tudósítója jelenti, egyebek között hangsúlyozta, hogy Dánia feltétlenül aláírja a Genfben előterjesztett atomsorompó-szer- ződést, mert meggyőződése, hogy most ez a legfontosabb nemzetközi probléma, amelyet meg kell oldani. Semmiképpen sem engedhető meg az atomfegyverek további terjedése, „öt atomhatalom éppen elég a világban” — mondotta. A dán kormányfő csütörtökön befejezte romániai látogatását és továbbutazott Bulgáriába. megsebesült. Csütörtökre virradó éjjel a felszabadító hadsereg aknával lelőtte a Saigontól 160 kilométernyire keletre fekvő PhanTiehiet tartományi székhelyet. MANILA A Manila Times csütörtökön közölte tudósítójának beszámolóját a Hanoi ellen intézett amerikai légitámadásokról. A tudósítás rámutat, hogy az amerikai bombázások jelentős szállítási nehézségeket okoztak, de autók, teherautók és egyéb járművek a hidak lebombázása ellenére átkelnek a folyókon, kompok és ügyesen rögtönzött bambusz-tutajok segítségével. A bombák — folytatja a tudósító — nagy számban estek polgári épületekre, így például iskolákra, egy 50 ágyas kórházra, a hanoi székesegyházra. „Lehet, hogy az amerikai légitámadások célja figyelmeztetni Hanoit a még várható bombaterrorra, amennyiben nem könyörög békéért, de semmi jel sem mutat arra, hogy Hanoi harci szelleme megtörik a nyomás alatt” — hangsúlyozza a manilai lap tudósítója! Így történt... 1930. szeptember elsején zajlott le a Horthy-fasiz- mus korának legnagyobb munkástüntetése Budapesten. 1M" unkakönyvében — amely- ben az utolsó beírás 1929. november 16. volt, ami azt jelenti, hogy immáron tizedik hónapja nem dolgozik —, így festi le a hatóság: „Arca: rendes, haja: barna, szája: rendes, szeme: barna, foga: szabályos, termete: közepes. Már ekkor, a könyv kiállításakor — ellopták mosolyát, mely legényes, keskeny bajsza körül bujkált, ellopták csokoládébama arcának kedves, ravaszkás tekintetét, amelyet talán kisfiúsán oldalra választott haja kölcsönzött neki. Utolsó estéjéről a lapok csak ennyit írtak: „Damyik János, 28 éves galgahévizi állványozó már a forró szeptember 1-et megelőző este elindult a fővárosba.” Ez is hogy történt? Tíz órakor keltette az asszony. Aludt már a család, a három gyerek. Csak Mihók Róza virrasztóit, hogy a csillagok feljöttével keltse urát, útnak indulni az erdőkön át, gyalogosan Pestnek, munkáért kenyérért. Nem vitt magával mást, csak a tarisznyáját. Üresen. Nekivágott a feketedő estének — nagy törzsű tölgyek kísérték Gödöllőig —, onnan már az érkező hajnal világította meg fehéren az utat a város felé. Reggelre ért be Pestre. Régi pallérját, Gazsó Mihályt kereste, talán ő valahogy be tudná szerezni munkába. De nem találta se otthon, se az épületeknél. Üresek az állványok, amerre ment, mintha ünnep, komoly vasárnap lenne. á"1 azsót keresed? — mond- ják neki a sétáló, ismerős kőművesek, állványozók —, akkor csak gyere velünk, ő is kint van most a Ligetben ... S már viszi őt is a hullám, csepp a bizakodó, erős sodrú folyamban. Aréna út... Hősök tere... Kiáltja ő is: „Munkát, kenyeret!”, s lóbálja magasba — mintha zászlaja lenne — a tarisznyáját. Kétoldalt rendőrcsapat sorakozik arcvonalba. Az Andrássy útról már éles karddal vagdalkozó lovasrendőrök vágtattak feléjük. A rendőrgyűrű a Vajdahunyad vára felé szorítja a tömeget. Mikor a karcsú, kis hídon áthaladnak, ezt mondja a szomszédjának. Desz- poda Mihály kőművesnek: „Tizenegy éve jártam itt utoljára... Itt kértem meg egy vasárnap Rozim kezét akkor építettük együtt a papírgyár kéményeit.” Ekkor dördültek el a rendőrök fegyverei. Itt, a Vajdahunyad vára tövében halt hősi halált Darnyik János állványozó, Dcszpoda Mihálynak ideje sem volt, hogy elbúcsúzzék, lefogja pajtása szemét: menekült az éles kardok elől. \ ztán, mikor tiszta lett a tér, jött a rendőri bizottság és hivatalosan megállapította: „Egy állványozót, Darnyik Jánost, megölt a tüntetők egy eltévedt golyója.” Megállapította, hogy munkakönyvében az utolsó bejegyzés 1929. november 16. Megálapította még — hivatalosan —, hogy az elhunytnál egy üres tarisznya volt, pénztárcájában 4, azaz négy fillér. Csak vasárnap reggel tudták meg Galgahévizen a vasutasoktól, hogy a község lakossága egy emberrel kevesebb lett. Miliők Rozália fekete kendőt kötött, és sógorával beutazott a városba, megnézni a férjét. De nem engedték, hogy lássa: ehhez rendőri engedély kell. Elmentek a főkapitányságra. Mikor temetni vitték a szülőfalujába, Budapestről Galgahé- vizig, az út tele csendőrrel. Pedig a koporsót nem is a főúton hozták; kora hajnalban, titokban indult el a hullaszállító a mellékutakon — talán éppec arra, amerre néhány nappal ezelőtt szegény Damyik János a városba indult. Még a határból is bejöttek a kint dolgozó parasztok a temetésre. Szuronyok gyűrűje fogta körül a gyászoló tömeget. Mikor az utolsó rög is a sír- dombon pihent, ment az özvegy a bérelt „lakásba”, összecsomagolt, mindenüket hátára vette, maga előtt engedve a gyerekeket, elindult a szomszéd községbe, anyjához Hévízgyörk- re. Mert ott kellett hagyniok a házat, amelyben laktak, most már egy percig sem hiteleztek nekik. [Másnap este fogta Mihók Rózái a férje tarisznyáját — s akárcsak az ura —, a csillagok feljöttével megindult az erdőnek, Pestnek. Ment, keresni azt a Gazsó Mihály pallért, akitől Damyik János is munkát remélt. Végigment a Kerepesi úton, s ahol csak állványok nyúltak a magasba, kérdezte az embereket: merre találhatja meg Gazsó Mihály pallért, aki őnéki bizton munkát szerez. A kőművesek — az Aréna út végén — nem engedték, hogy tovább menjen: felvették téglahordozónak. Közös kívánság volt ez: fel kellett Mihók Rózáit venni. Kicsi volt a munkahely — az élet —, összébb húzódtak hát a szegények, helyet szorítottak az özvegynek. K. Gy.
