Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA r xxn. evf., 20«. sz. Ara 60 fillér 19«. szept. i, fentek Megyei sikerek a mezőgazdasági kiállításon Jól szerepeltek az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a megye közös és állami gazdaságai, valamint a Bács-Kiskunban működő mező- gazdasági intézmények, összesen 35 termék-, illetve állatféleséggel nyertek díjat Nagydíjat kapott a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet paradicsoma, a nagybaracskai Üj Tavasz Tsz rostkendere és a Szalkszentmártoni Juhutód- ellenőrző Állomás (kostelep) anyajuha. A kertészeti termékek közül első díjat nyert csemegepaprikájával a tiszakécskei Szabadság Tsz, görögdinnyéjével a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet, paradicsomával a mélykúti Üj Élet Tsz és vöröshagymájával a hartai Béke Tsz. Sikerek születtek a növény- termesztésben is: a szabadszállási Lenin Tsz kukoricával és olajlennel, a bácsbokodi Ezüstkalász Tsz rostkenderrel hozott el első díjat. Az állattenyésztés első díjasaiként büszkélkedő bajai Micsurin, tataházi Petőfi, dávodi Rákóczi Tsz, a Solti Állami Gazdaság és a szalkszentmártoni kos telep kilenc comwall-sertéssel, két tenyészkossal és két anyajuhhal szerzett elismerést. A második és harmadik díjas gazdaságok zöldségfélékkel szerepelnek, közöttük a mélykúti Alkotmány Tsz szőlővel is nyert díjat. Gyümölccsel nem arattak sikert a megye kiállítói. A díjazottak között van még dohányával a pálmonostori Keleti Fény, nóniusz kancájával a jánoshalmi Jókai Tsz, valamint búzájával két hartai gazdaság. A már említett bajai, dávodi és tataházi szövetkezet a cornwallokkal kisebb díjakat is szerzett. Szeptember 5-én érkeznek a kiállításra a későbbi érésű szőlők, gyümölcsök, zöldségfélék; így ezek bírálatára, díjazására csak ezután kerülhet sor. Megyeszerte nagy az érdeklődés a kiállítás megtekintése iránt. A kecskeméti MÁVAUTállomáson elmondották, hogy a nyitástól szeptember 9-ig 16 különbusszal rándulnak fel a megyeszékhely, illetve környékének szövetkezeti gazdái. Szeptember 12-én pedig az Állami Biztosító önsegélyző csoportja hatszáz látogató részére indít különvonatot a kiskunhalasi járásból. A szerelvényt Médykút- ról indítják. Tovább gyarapodott a Kiépített út- és járdahálózat Tízmillió forint értékű társadalmi munka Néhány hétté! ezelőtt vázlatos áttekintést adtunk már olvasóinknak a megyében folyó községfejlesztés féléves eredményeiről. Pillantsunk ezúttal a részletekbe nevezetesen: milyen volt az előrehaladás az év első hat hónapjában az út- és járdaépítésben. Útépítésre a KÖFA-ból összesen 10 millió forintot irányoztak elő megyénk települései ebben az évben. Ebből az év első felében megvalósított 16 ezer négyzetméter (körülbelül 3,5 kilométer) szilárd burkolatú út 4,5 millió forintot merített ki az előirányzatból. Az e célra rendelkezésre álló községfejlesztési alap nagyobb hányada tehát az esztendő hátralevő részében vár felhasználásra, s egyúttal azt is jelenti, hogy az útépítések ütemének gyorsítása szükséges a hiánytalan tervteljesítéshez. Főleg a dunavecsed, kecskeméti és kalocsai járásban okoz gondot a kivitelezői kapacitáshiány. örvendetes viszont, hogy a KÖFA-bőI az útépítésre tervezett 10 millió forintot ugyanennyi társadalmi munkaértékkel toldotta meg a megye lakossága az év első félében, méghozzá főleg a külterületi utak rendbehozásával. Ennek hasznát, jelentőségét, különösen a betakarítás időszakában elsősorban A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a Kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe- véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A Kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s maguk az érdekéitek mérhetik le. A legeredményesebb munkát az útépítésben a bajai és kiskőrösi járás, a városok közül pedig Kecskemét és Baja végezte. A KÖFA-ból e célra előirányzott 8 millió forintból ugyanis 5 milliót már az első félévben felhasználtak, s ezt a lakosságnak a járdaépítésben nyújtott segítsége egymillió forint értékkel növelte. A fél év alatt kiépített 40 ezer négyzetméter járda több mint 30 kilométer hoszúságnak felel meg. Külön említést érdeméi e vonatkozásban a kiskőrösi járás. Csupán Kecelen összesen 3,5 kilométernyi járdát láttak el szilárd burkolattal, s a tervezett 320 ezer forint előirányzatból mindössze 15 ezer forint értékű munkát kell még elvégezni az év hátralevő részében. S még a kiskőrösi járásnál maradva: Soltszentimre például 1200, Fülöpszállás 435, Csengőd pedig 700 méter kiépített járdával gyarapodott az év első hat hónapjában. Járdaépítésben a második helyen a dunavecsei járás áll, ahol 7,5 kilométer járdát láttak el szilárd burkolattal. Ebben a lakosság társadalmi munkájának értéke megközelítette a 340 ezer forintot, a felhasznált saját (helyi) anyag értéke pedig 11 ezer forint volt. A megyei KÖFA-verseny részvevőit bizonyára érdekli a félévi számvetés alapján a községfejlesztési bevételek és kiadások tekintetében a kiskőrösi járás áll az élen. Egész évi bevételi tervét máris 105,5, a kiadási tervét pedig 83,1 százalékra teljesítette. A tárgyilagossághoz azonban hozzátartozik: társadalmi munkában a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járás lakossága megelőzi a gadta az 1968. évi népgazdasági f kiskőrösi járást. A verseny felterv kidolgozásának alapjául tételei között pedig nyomósán szolgáló főbb célkitűzéseket és esik latba a kommunális célirányelveket. j kitűzések megvalósításához A Kormány ezután egyéb | nyújtott társadalmi munka, ügyeket tárgyalt P. I. úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a Kormány megvitatta és elfoC saknem százezer általános és középiskolás kezdi meg ma a tanévet Bács-Kiskun megyében. A most következő év lesz a reformtantervek és tankönyvek bevezetésének harmadik, utolsó előtti szakasza. Megindulnak az előkészületek a szakközépiskolák hálózatának kiépítésére, s erre a tanévre esik a gazdaságirányítási reform bevezetése, amely szintén hatással lesz az oktatásügyre. Ugyanakkor tovább javultak az iskolai munka feltételei. Lényegében megszűnt a pedagógushiány, korszerűsödött az iskolák felszerelése, bővült a kollégiumi hálózat, javultak a falusi, tanyai gyerekek tanulási lehetőségei. Joggal várhatunk tehát jobb munkát mind a tanulóktól, mind a pedagógusoktól. Miben foglalhatók össze a most induló tanév feladatai? A fő célkitűzések nem változtak. A feladat az iskolareform maradéktalan megvalósítása. Ez természetesen nem lehet egyetlen esztendő munkájának eredméhye, hiszen igen bonyolult, szerteágazó és alapvető változásokat előidéző folyamat. Az iskolareform kezdete óta nagy eredményeket értünk el, de az elvégzendő munkának még csak a derekánál tartunk. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya éppen ezért gondosan mérlegelte a tanév kezdete előtt. a következő tíz hónapra eső legfontosabb feladatokat. A most induló tanév egyik legfontosabb célkitűzése: a tantervi követelmények elérése, a tudásszint emelése. Erről már eddig is sok szó esett. Egy időben a legmodernebb módszerek bevezetésétől vártuk az eredményt. De sem a megfelelő anyagi feltételek nem állnak még rendelkezésünkre, sem pedig a pedagógusok képzettségében nem tartunk ott. hogy ezek a legmodernebb módszerek mindenütt sikert hozzanak. Éppen ezért a felügyeleti munka középpontjában nem a módszerek, hanem az eredmények vizsgá- 7ata áll a következő hőnnvok- ban. Tarthatatlan az az állapot, imi oktatásügyünket ma még jellemzi. Igen nagyok a különbségek az iskolák, sőt gyakran. ugyanannak az iskolának egyes osztályai között. Ugyanazért a* osztályzatért az egyik helyen keményen meg kell dolgozni, másutt viszont könnyebben osztogatják a jó jegyeket. M inőség és fegyelem! — ex lehetne talán a most induló tanév jelszava. A fegyelem alatt mindenekelőtt a tantervi fegyelmet értjük, ami a tanulókra és a pedagógusokra egyaránt vonatltozik. A másik fontos feladat a nevelés javítása. Az úgynevezett személyiség formálás, amelyhez nem elegendő az órák gondos megtartása, a tananyag leadása és számonkérése. Foglalkoznia kell a pedagógusnak a tanítványával az órán kívül is. Ehhez mindinkább segítséget kap az úttörőmozgalomtól és a KISZ- től. Az ifjúsági szervezetekben ma már általában jól megy a munka, de ezt az eddiginél jobban kell segíteni pedagógiailag is. Szorosabb kapcsolat kiépítése a cél a szülőkkel is. Egyrészt a szülői munkaközösségeken keresztül, másrészt a családlátogatások alkalmával. De még ezek mellett a már kialakult módszerek mellett is minden lehetőség kihasználására szükség van ahhoz, hogy a pedagógus megismerje tanítványait, egyéniségüket, hajlamaikat, készségüket, hiszen csak így tehet eleget egy másik fontos feladatnak, amit úgy foglalunk össze, hogy: segítség a pályaválasztáshoz. Ma már mindenütt törődnek ezzel a feladattal. Szívesen is végzik ezt a munkát, de még nem mindenütt jól. XTégezetül a munka megja- ” vitásának még egy elengedhetetlen feltételére hívjuk fel a figyelmet. Erősíteni kell az iskolák és a külvilág kapcsolatait is. Bogy tovább lépjünk a körzetesítésben, a hétközi otthonok hálózatának fejlesztésében és a felnőttoktatásban — mindehhez szükség van a helyi állami és társadalmi szervek, vállalatok és gazdaságok eddiginél nagyobb segítségére. Anyagi és erkölcsi támogatással egyaránt járuljunk hozzá mind sokoldalúbban az iskolák fejlesztéséhez, az oktatási reform sikeréhez, M. L:
