Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

8. oldal 1961. augusztus 18. vasárnap Magyar gazdasági küldöttség érkezett Kairóba KAIRÓ (MTI) Szalai Béla kü (kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével szombaton magyar gazdasági küldöttség érkezett' Kairóba. A delegációt a repülőtéren az EAK gazdasági és külkereske­delmi minisztériumának képvi­selői fogadták. (MTI) Többször Tolt légiriadó a VDK fővárosában Szombaton az amerikai gépek több ízben is megjelentek a VT>K fővárosa fölött: Hanoiban többízben légiriadót rendel­tek el. A gépeik Hanoitól északra fekvő célpontokat bombáztak. Az egyik támadó gépet ra­kétával lelőtték. Az AFP washingtoni megfi­gyelők véleményére hivatkozva Lezárult a tárgyalások első szakasza Tito visszatér Kairóba Szombat délelőtt folytatódtak Tito és Nasszer kairói megbe­szélései a Kubbeh-palotában. A magasszintű egyiptomi—ju­goszláv tárgyalások első szaka­sza vasárnap reggel véget ér és Tito elnök vasárnap Atasszi Szí­riái államfő meghívására Da­maszkuszba utazik. Innen Bag­dadba látogat, hogy Aref iraki elnökkel is megbeszélést foly­tasson. Aref — aki szombaton kezdi meg háromnapos látoga­tását Jordániában, Husszein ki­rállyal folytatott megbeszélései végeztével kedden tér haza, hogy Titót fogadja. A jugoszláv elnök szerdán visszatér Kairóba, ahol sor ke­rül Nasszer elnökkel folytatott tárgyalásainak második, befeje­ző szakaszára. Pénteken Tito és Nasszer há­rom megbeszélést tartott, a dél­előtti négyszemközt zajlott és 90 percig tartott. A zárt ajtók mö­gött megtartott eszmecsere után került sor délben a két küldött­ség plenáris ülésére a Kubbeh. palotában. Este Mansiet el Bak- riban, Nasszer elnök magánla­kásán folytatódott a tárgyalás. Az éjfélig tartó ülés után a ju. goszláv küldöttek Nasszer elnök Vacsora vend égéi voltak. Az esz­mecsere a fehér asztalnál is folytatódott. Tito a négyszemközti beszél­getés során tájékoztatta Nasszer elnököl a közel-keleti válság megoldásáról folytatott megbe­széléseiről. Ismertette a szocia­lista országok vezetőivel folyta, totf eszmecseréjét és beszámolt arról, hogy a Szovjetunió veze­tői legutoljára akkor küldtek neki üzenetet, amikor Bi-ioni szi­getéről éppen útnak indult Kai. Történelmi dátum BERLIN. (MTI) A berlini védelmi fal megte­remtésének hatodik évfordulója alkalmával a Berliner Zeitung megállapítja, hogy 1961. augusz­tus 13-a történelmi dátum. Az NDK a fal megvonásával gátat emelt annak, hogy kirabolják gazdaságát. A lap rámutat, nyu­gati becslések szerint is több mint százmilliárd márkára te­hető az a veszteség, amit az NDK a nyitott nyugat-berlini határ miatt elszenvedett Azóta a reálisan gondolkodó nyugati politikusak is elismerték, hogy az 1961. augusztus 13-i határ­biztosító intézkedés olyan lépés volt, amelyhez minden szuve­rén államnak joga van. Azóta az NDK politikailag és gazda­ságilag is rendkívül megerősö­dött. A Politik című bonni folyó­irat. vagy a Nürnberger Nach­richten is elismeri, hogy az NDK-ban „a lehető legkedve­zőtlenebb feltételek mellett va­lóságos gazdasági csoda ment végbe, és nem kell szégyenkez­nie a szövetségi köztársasággal szemben. A márka az alaptető élelmiszerek vásárlásánál és a lakbéreknél is itt erősebb, mint nyugaton”'. róba. Beszámolt a más országok vezetőivel folytatott üzenetvál­tásairól is és közölte, hogy John­son amerikai elnöktől 10 napja kapott üzenetet. Az elnök össze, foglalta véleményét ezekről a megbeszélésekről és kapcsola­tokról. A hivatalos tárgyalás első ülé­sén Tito expozét tartott a közel- keleti helyzetről és az ezzel kap­csolatos világpolitikai fejlemé­nyekről. Tájékoztatta az egyip­tomi vezetőket a szocialista or­szágok pártjainak és kormányai­nak moszkvai és budapesti ta­nácskozásáról és kifejtette vé­leményét az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban lezajlott szavazásokról. Ezután Nasszer Anök vázol­ta a válság előzményeit és le­folyását, majd kifejtette, mi­lyen súlyos helyzetet teremtett az izraeli kolonialista agresz- szió. Tájékoztatót adott az arab államfők kairói és a külügymi­niszterek khairtoumi megbeszé­léseiről. A megbeszélések első szaka­szában tehát véleményt cserél­tek az agresszió után kialakult helyzetről. Elmondották, mit tet­tek eddig. A második szakasz­ban, amely péntek este kezdő­dött meg, a két küldöttség arról tárgyalt, mit lehet tenni a vál­ság megoldására? Az MTI kairói tudósítója meg­kérdezte a jugoszláv delegáció szóvivőjét, megfelelnek-e a va­lóságnak azok a nyugati sajtó­ban terjesztett értesülések, hogy Tito elnök kompromisszumos ter­vet vitt magával Kairóba, amely szerint Izraelnek, csapatai visz- szavonásával egyidőben, a négy nagyhatalom garanciát adna ál­lami létének biztosítására. A ju­goszláv szóvivő így felelt: — Tito elnök nem hozott ma­gával egyetlen meghatározott „tervet” sem, azért jött, hogy vé­leményt cseréljen és hogy elem­zésével hozzájáruljon a válság megoldásához. Nincs olyan terv, amelyről a nyugati sajtó tudni vél. Ezek a híresztelések a spe­kuláció termékei. A kairói india nagykövet kö­zölte, hogy módjában van közel­ről követni a jugoszláv—egyip­tomi megbeszéléseket. Nem tud­ta azonban sem megerősíteni, sem megcáfolni azokat az érte­süléseket, amelyek szerint Indi­ra Gandhi asszony kész talál­kozni Nasszerrel és Titóval az el nem kötelezett országok újabb kezdeményezése ügyében.­megállapítja, hogy a Doumer- híd ellen intézett pénteki légi­támadás az eszkaláció újabb fo­kának első lépését jelentheti a VDK ellen folytatott légihábo­rúban. Saigonban az amerikai légi­erő szombaton közzé tette a lé­gitámadás után készített fény­képet: eszerint a másfél kilo­méter hosszú híd egyik ívét le­bombázták. Ezen a hídon át halad a Hanoiból Haiphong, il­letve Kína félé vezető vas-úti és közúti forgalom. A szabadságharcosok szomba­ton hajnalban Quang Tri tarto­mányban négy összehangolt tá­madást indítottak a kormány- csapatok állásai ellen. Trieu Phong település százfőnyi őrsé­ge súlyos • veszteségeket szenve­dett a partizántámadás nyomán. A VDK fővárosának légvédel­mi parancsnoksága közlése sze­rint szombaton Hanoi fölött négy amerikai gépet lelőttek és többet megrongáltak. Tragédia és komédia ötvenkét amerikai képviselő nyilatkozatban szólította fel Johnson elnököt, hogy gyakorol­jon nyomást a dél-vietnami kor­mányra, annak érdekében, hogy a választások tekintélyére job­ban ügyeljen. „Tragédia volna — hangzik a nyilatkozat —, ha a dél-vietnami választásokat a világ komédiának tekintené.” A figyelmeztetésre az indítot­ta a honatyákat, hogy tíz dél­vietnami polgári elnökjelölt le­mondta vidéki korteskörútjait, mondván, hogy Ky, a jelenlegi miniszterelnök és Thieu, a je­lenlegi elnök — mindketten el. nökjelöltek — nem biztosít szá­mukra kellő esélyt. Ky pedig erre azt válaszolta, hogy egyál­talán nem érdekli a vetélytár- sak siránkozása. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy a jelenlegi beiket vádolja. megelőzőleg is, Ky és Thieu mindent elkövetett a választá­sok lejáratására. Ennek jellem­ző epizódja, hogy azokon a te­rületeken, amelyeket még úgy ahogy a saigoni rezsim ellenőr­zése alatt tart, a vidéki lakos­ságnak semmiféle elképzelése nincs a jelöltekről vagy prog­ramjukról. Egyik gyűlésen si­kert aratott az a pályázó, aki ekét választott programja szim­bólumaként, mert a parasztok ezt a mezőgazdasági eszközt is­merik és hasznosnak tartják. Viszont súlyos vereséget szenve­dett egy másik jelölt, aki cégé. rüi kaszálógépet választott, mert ezt a viszonylag korszerű gépet egész egyszerűen nem ismerik a dél-vietnami parasztok. Ez az elmaradottság Ky-éket és élő­két kormányvezető egyes egye dűl önmagát jelöli. A feltételes mód, amelyet az amerikai képviselők használnak, egyébként is idejét múlta. A dél-vietnami választási kampány 9edia eddigi néhány napjában és azt Az amerikai képviselők tehát nyugodtan számolhatnak azzal a ténnyel, hogy a világ komé. diának tekinti a dél-vietnami választásokat. De ez kinek tra- ? Ky-nek. B. K. Vietnami gondok az amerikai kül- és belpolitikában Előkészületek az arab csúcsra Havannában végei ért a szolidaritási konferencia AZ ELMÚLT napok politikai és diplomáciai lépéseinek főbb „csomó­pontjai” Washingtonban. Havannában és — Khartoum- ból „áthelyezve” — Kairóban alakultak ki. A közvélemény élénk figyelemmel kíséri a Pe- kingből érkező hírei =t is, ame­lyek azt tanúsítják, hogy a kí­nai hadsereg mindinkább bele­sodródik a belső harcba, s egyes városokban a küzdelem szinte polgárháborús jelleget ölt. Kon­góban a zsoldosokkal szövetke­ző szakadárok ellenkormányt alakítottak, s most Bukavuban ütötték fel főhadiszállásukat, a többi között Csőmbe szabadon- bocsátását követelve. Afrika másik nagy országában. Nigé­riában is fokozott a zűrzavar, miután a különvált Biafra el­lentámadásba ment át, egyetlen „repülőerődje” bombázta La- gost, s csapatai benyomultak Benin Citybe. Az afrikai konti- nestől keletre fekvő kis sziget, Mauritius lakód népszavazáson az angol uralom folytatása el­len — a függetlenség mellett döntöttek. A Johnson-kormányzat feje felett magasra csaptak az ame­rikai belpolitikában és külpo­litikában elszenvedett kudarcok okozta hullámok. Ha némi túl­zás is van abban a francia kom­mentárban. hogy az USA fővá­rosa egy „ideges főhadiszállás­hoz” hasonlítható, megállapít­hatjuk, Johnson közel négy esz­tendős elnökségének ideje alatt sohasem volt olyan nagy ellen­zéke, mind éppen az idei „for­ró nyáron”, amikor a néger megmozdulások több városban fegyveres ellenállásba csaptak át, Vietnamban pedig szerte­foszlottak az idei „rendezésbe” vetett amerikai remények. A Pentagon, kihasználva a bírála­tok kereszttüzébe került John­£GY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Biafra támadásba lendült? Ojuikwu alezredes, egy pén­teki rádióbeszédében kijelentet­te, Biafra támadásba lendült, és addig nem hagyja abba erőfe­szítéseit, amíg fel nem szaba­dította Nigéria többi részét, és harcképtelenné nem tette a területén levő utolsó szövetségi katonát is. Biafra úgy határo­zott, hogy felszabadítja a kö­zép-nyugati tartomány lakossá­gát, és megvédi az északi csa­patok agressziója ellen. Kije­lentette még, ha csak egyetlen ellenséges repülőgépet vesznek észre Biafra vagy a közép-nyu­gati tartomány felett, akikor el­rendeli Lagos nagyméretű bom­bázását. „A háborúnak csak akkor lesz vége. ha Nigéria be­szünteti agresszióját fiatal köz­társaságunk ellen, és elismeri független létének jogát” — mondotta. A nigériai központi kormány a biafrai csapatok által elfog­lalt közép-nyugati tartományra is kiterjesztette azokat a gazda­sági szankciókat, amelyeket ko­rábban Biafra ellen hozott. son helyzetét, most még na­gyobb követelésekkel lép fel, s máris elégedetlen a múlt hónap­ban ígért félszázezres csapat­erősítéssel. Pedig az elnökválasztások ide­je egyre közeledik. Johnsonnak valamit fel kell mutatnia a vá­lasztók előtt. A VIETNAMI HÁBORÚ táp­lálja a másikat, a faji összetű­zéseket — mint ezt Fulbright szenátor, az elnök politikájának egyik leghevesebb ellenzője mondotta minapi beszédében, amelyben rámutatott, hogy a washingtoni kormányzat egye­lőre semmiféle kivezető utat nem képes mutatni a belpoliti­kai és a vietnami kátyúból. Le­hetséges. hogy erre a saigoni bábokat kérik fél? Thieu dél­vietnami elnökjelölt ezzel kap­csolatban tett egy „fél” lépést, amikor kijelentette, hogy meg­választása esetén tárgyalási fel­hívást intéz Hanoihoz. Nasszer elnök Tito joguszláv államfővel vitatja meg „csúcs­szinten” a közel-keleti kibonta­kozás lehetőségeit. Kairói jelen­tések szerint Nasszer és Tito — akik tanácskozásaikról állan­dóan tájékoztatják India kor­mányát — a harmadik világ országainak a neokolonializmus elleni összefogásáról is kicseré­lik nézeteiket. A jugoszláv el­nök Damaszkuszi és Bagdadot is felkeresd, tehát bizonyos mér­tékig egyezteti a nézeteket az előkészítés előtt álló és szep­temberre várható arab csúcsta­lálkozóval kapcsolatban. UGYANAKKOR IZ­RAEL is új szövetsége­seket keres: hetven mil­liomost és bankárt hívtak meg, az országnak nyújtandó nagyobb anyagi, támogatást szorgalmazva. Nyugat-Németor- szág pedig titkos fegyverszállí­tásokat végez Izraelnek. Pénteken ért véget a kubai fővárosban a latin-amerikai szolidaritási konferencia, ame­lyen a földrész népeinek az észak-amerikai imperializmus elleni harcának kérdéseit, mó­dozatait vitatták meg. A külön-, böző nézetek között hosszú vi­táikra került a sor. Figyelemre méltó, hogy a latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak kapcsolatot keresnek az Egye­sült Államok négereinek küz­delmével is. Washington dühödt sajtóhadjáratta! kísérte a ta­nácskozást. kihasználva az ult­rabaloldaliak jelszavait is. A Kuba elleni propagandahadjá­rat további fokozódására lehet számítani a közeljövőben, ami­kor — szeptember 22-én — ösz- szeül az Amerikai Államok Szervezetének „bírósága”. Ezzel a színpadias rendezvénnyel akar­ják igazolni Kuba elleni akciói­kat és létrehozni a Washington által szorgalmazott „latin-ame­rikai csendőrséget”, amellyel le­csaphatnának a forradalmi moz­galmaikra. A HALADÓ ERŐK remélik, hogy a latin-amerikai szabad­ságküzdelem stratégiai vitái nem hátráltatják majd a konti­nens népeinek imperialistaelle­nes összefogását, és minden nép megtalálja a maga számára a küzdelem leghatásosabb for­máit. Tömegmozgalmat sürget a CGT PÁRIZS. (MTI) A nagy francia szakszervezeti szövetség, a CGT országos veze­tősége felhívást tett közzé, amelyben a kormány támadása által fenyegetett társadalom- biztosítás védelmére szólítja fel az ország dolgozóit. A felhívás tagadja, hogy a társadalombiz­tosítási rendszer valóban defi­cites lenne. Pénzügyi nehézsé­gei annak a négy milliárd frank nem reá tartozó teher viselésé­ből származnak, amelyet az ál­lam reá rótt. A nehézségek má­sik oka: a munkáltatók kétmil­liárd frankkal tartoznak az in­tézménynek. A CGT felhívása rámutat, a társadalombiztosítá­si járulékok növelésével és a szolgáltatások csökkentésével egyidejűleg emelkedett a köz­lekedési díjszabás, a lakbér, az adó, a gáz és villanyáram, sok élelmiszer és más árucikkek ára. A CGT felhívja a dolgozó­kat. kettőzzék meg egységes ak­cióikat és hatalmas tömegmoz­galomba gyűjtsék egybe az ösz- szes munkás- és demokratikus erőket. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom