Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

fSffí. augusztus 1#, csfltSrlSk 3. otdal Amiről az állatorvos nem teltet Amivel a „Molnyija“ jelzéseit fogják Kozmikus híd Általánosan értékelve a me­gye állategészségügyi helyzetét, megállapítható, hogy az utóbbi időben nagymértékben csökken­tek a legnagyobb gazdasági ká­rokat okozó, úgynevezett beje­lentési kötelezettség alá tartozó, fertőző állatbetegségek. Ilyenek a pestis, sertésorbánc stb. Ugyanakkor a tartási, takarmá­nyozási és nem ritkán a gon­dozási hibákból származó fel­nevelési betegségek (hurutos — gennyes tüdőgyulladás, gyomor - bélgyulladás stb.) még ma is az elhullások, kényszervágások zö­mét, 80—85 százalékát teszik ki. Az állategészségügyi szolgála­tot a megyében több mint száz körzeti állatorvos. 25 szakállat­orvos, járási, városi főállator­vosok és jelentős kisegítő sze­^Q5C$q72cír Hég egyszer az „illatos" ügyről — Halló, Bamevál? — Igen, itt Csizmadia István igazgató. — A napokban már foglal­koztunk azzal, hogy az üzem mellékterméke, — amelyet a szabad ég alatt tárolnak — ki­bírhatatlan bűzt áraszt, s a kör­nyék lakói panaszkodnak emiatt. Azóta ismét többen jöttek szerkesztőségünkbe pa­nasszal. Most arra kérünk vá­laszt, megtalálták-e már az ígért megoldást a melléktermé­kek bűzmentes tárolására. — A lakosság panaszát telje­sen jogosnak tartjuk és kutat­tuk annak lehetőségét, miként szüntethetjük meg a kellemet­len állapotot, amely rajtunk kí­vülálló okokból keletkezett. Az Állati Fehérje Feldolgozó Vál­lalat ugyanis nem mindig jön idejében átvenni a nagy meleg­be* gyorsan bomlásnak induló melléktermékeket. Augusztus 14-re azonban kiürítünk egy régi üzemi épületet, amely egyébként a rekonstrukció ké­sőbbi szakaszában lebontásra kerül. Hétfőtől kezdve tehát nem szabad ég alatt tároljuk az elszállításra váró szerves hulladékot. Az épület belsejét úgy alakítjuk át, hogy a Fe­hérje Feldolgozó Vállalat tar­tálykocsijai is beállhassanak. Ily módon néhány nap múlva megszűnnek a nyári meleg idő­járás idején is a kellemetlen „illatok” a Bamevál környékén — mondta befejezésül az igaz­gató. N. O. mélyzet látja el. Ezenkívül Bács­almáson állatkórház, Baján és Kecskeméten ambulancia, Kis­kőrösön és Dunavecsén parazi- tológiai vizsgálóállomás műkö­dik. Sok segítséget ad az Orszá­gos Állategészségügyi Intézet diagnosztikai vizsgálatokkal és a helyszíni kiszállások során ta­nácsadással, vagy operatív be­avatkozással. Magas takarmányfelhasználás A fent említett felnevelési betegségek megelőzéséért sokat tesznek az állatorvosok, azon­ban sok minden nem rajtuk múlik. Az 1956. első félévi sta­tisztika szerint 13 ezer sertés, 7 ezer juh és csaknem 500 szarvas- marha hullott el. Az idei össze­sítések azt mutatják, hogy az első félévben mintegy 9 ezer sertés, 4 ezer juh és több mint 500 szarvasmarha pusztult el. Jelentős a kényszervágások szá­ma is. Az elhullásokkal és a kény­szervágásokkal lemérhető vesz­teségnél azonban sokkal jelen­tősebb az a gazdasági kár, amely a nagy hőingadozások és a ma­gas relatív páratartalom miatt feleslegesen fogyasztott és hő­termelésre fordított takarmány- mennyiség, valamint a rossz ta­karmányértékesítés révén je­lentkezik. Drágítják az állatte­nyésztést a szakszerűtlen etető- berendezések is, amelyek a ta­karmányszóródás, pocsékolás ré­vén keletkező veszteségek mel­lett igen gyakran súlyos emész­tőszervi megbetegedések oko­zóivá válnak. Szükségférőhelyeken, zsúfoltan Napjainkban mind sürgetőb­bé válik az állattenyésztés kor­szerűsítése, amely az előbb em­lített betegségeket nagymérték­ben megelőzné. Elég ha néhány számot említünk a szarvasmar­ha-tenyésztésre vonatkozóan. A megye termelőszövetkezetei száz borjúnevelővei rendelkeznek ke­reken 7500 férőhellyel. Ebből 3 ezer csak szükségmegoldásként fogadható el. Ha figyelembe vesszük azt, hogy évente körül­belül 16 ezer borjú születik és további 4—5 ezret vásárolnak fel a háztáji gazdaságokból, ak­kor látszik igazán, hogy milyen rosszul állnak a közös gazdasá­gok a férőhelyeket tekintve. A növendékmarhák jelentős része zsúfoltan, rossz körülmények között van az istállókban. Kivezető út Ebből a helyzetből kivezető út a nagyüzemi állategészségügyi igényeket is kielégítő barjúne­velők építése, az eddiginél gyor­sabb ütemben. Szükséges az építkezés olcsóbbá tétele is. Egy 60-as borjúnevelő 600 ezer, egy 144-es pedig 1 millió 200 ezer forintba kerül. Ha sikerülne kor­szerű technológiával, előregyár­tott elemekkel csökkenteni a költségeket, már az is előrelé­pést jelentene. Érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a terme­lőüzemeknek a tervezőkkel, a kutatóintézetekkel. A Mezőgép és Malorrfgépfejlesztő Intézet többek között foglalkozik az ál­lattenyésztés korszerűsítésével, a technológia fejlesztésével és mindazokkal a kérdésekkel, ame­lyek biztonságosabbá teszik a tartási körülményeket. Az istállók építése jelentősen igénybe veszi a termelőszövet­kezetek anyagi alapjait Ezért szó van arról is, hogy az állam több kedvezményt ad az istái-' lók létesítéséhez. A gazdasági reform bevezeté­se során mindinkább előtérbe kerül a gazdaságosság. A kuta­tóintézeteknek, az építőiparnak, s a termelőszövetkezeteknek ér­demes összefogni, hogy olyan tartási körülményeket teremtse­nek. amelyek megszüntetik, vagy legalábbis nagy mértékben csök­kentik a felnevelési betegsége­ket Ez egyúttal olcsóbbá teszt az állattenyésztést K. S. Egyre kö­zelebb az a nap. amikor a szovjet távol-kelet északi fő­városában, Magadán- han, a te­levízió stú­diójának bemondója - így szól­hat: — Jóestét kívánok kedves hallgatóink. Megkezdjük a Moszkva—Kozmosz—Magadán közvetítésünket. Teljes lendülettel folyik az „Orbit” elnevezésű; legészakibb, földi televíziós állomás szerelé­se. Az Ohotszki tengerhez közel, a Kólimszki csúcsok egyikén már magasodik a nagyteljesít­ményű televíziós antenna. A hattonnás antennatükör felújít- tatása szigorú légköri viszonyok között történt. Ennek ellenére nem volt szabad időt veszíteni és a munka, a mostoha körülmé­nyek ellenére is, folytatódott. Befejezéséhez közeledik a ve­vőberendezés szívének és a mik­rohullámú részlegnek a szere­lése, amelyek felfogják a „Molnyija” mesterséges hold jelzéseit. A szovjet hatalom fennállásá­nak ötvenedik évfordulójára tizembe helyezik a kozmikus hidat. Ivóié hazai fogyasztásra Az üzletekben évek óta ke­resett a C-vitaminban gazdag nyers paradicsomlé. A Kecske­méti Konzervgyár ezt a ter­méket zömmel exportálja, az idén azonban a hazai igényt is kielégítik. 45 vagon ivólevet készítenek hazai fogyasztásra, illetve exportra. 1 Az „Orbit” televíziós, állomás szerelése. Elhanyagolt kapcsolat — A járás vezetőit még nem is ismerem. Nem is tudom, hogy’ hívják a járási párttit­kárt és a tanácselnököt Az ala­csonyabb beosztású vezetőkkel sem találkoztam még. Sohasem kerestek fel, hogy tárgyaljunk... Nem tagadom, én sem léptem át az irodájuk küszöbét Bírálatot és önbírálatot tar­talmaz a kijelentés. Megyei vál­lalat igazgatója tette — csupán mellékesen — nemrégiben, ab­ból az alkalomból, hogy veze­tésével az X járás székhelyén lásával tevékenyen részt vehet a béke megszilárdításában, a háborús konfliktusokkal fenye­gető események békés megol­dásában. — Elmondhatjuk tehát, hogy az IPU és az ENSZ célja azo­nos? — Valóban így van, a célok tekintetében nincs különbség a két nemzetközi fórum között. Szervezetileg azonban lényeges a különbség. Az ENSZ munká­jában az államok kormányai­nak hivatalos megbízottai vesz­nek részt, míg az IPU-ban az egyes országok parlamentjeinek képviselői. Az ENSZ-ben a meg­bízottak kormányuk hivatalos álláspontját képviselik. Az IPU-ban viszont a különböző pártállású képviselők vala­mennyi árnyalata megtalálható, a szélsőjobboldaltól a kommu­nistákig. A kapitalista parla­mentek képviselői tehát párt­juk politikája és egyéni meg­győződésük szerint foglalnak ál­lást a különböző kérdésekben. — A nevesebb személyiségek közül felsorolna néhányat név szerint is? — A francia parlamentet pél­dául Moutet, volt többszörös miniszter, az angolt Noel Ba­ker, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát pedig Paletskis, a Leg­felsőbb Tanács Nemzetiségi Bizottságának elnöke képviseli. — Milyen testület áll az IPU élén? — Tíztagú végrehajtó bizott­ság irányítja az Interparlamen­táris Unió tevékenységét. A vb egyik tagja, a tuniszi Abdene- bi, a jelenlegi elnök. Elődjét a brazil diktatúra urai meg­fosztották mandátumától, s így kénytelen volt lemondani el­nöki tisztségéről. — Milyen kérdések szerepel­nek az IPU napirendjén? — Összefoglalóan annyit mondhatok: mindazok a prob­lémák, amelyek a nemzetközi élet kulcskérdései. A képvise­lők arra törekednek, hogy az egymással szembenálló nézete­ket összeegyeztessék, és olyan határozatokat tudjanak tető alá hozni, amelyek az ENSZ szá­mára is megkönnyítik a mun­kát. — De az IPU határozatai nem kötelezőek az egyes parlamen­tekre. Ennek ellenére mégis nagy a jelentősége az IPU éven­ként összeülő tanácsülésének és konferenciájának, a képviselők egyrészt megismerik a külön­böző nézeteket, véleményeket, azokat az indítékokat, amelyek­nek alapján megszületnek az állásfoglalások. Másrészt kitű­nő alkalom arra, hogy baráti, emberi kapcsolatokat szerez­zünk, meggyőzzünk különböző pártállású képviselőket állás- foglalásunk igazáról. Ezen túl­menően: az IPU határozatait is­mertetik az egyes parlamen­tekben. Így azoknak jelentős agitatív hatása van az egyes or­szágok képviselőire. — Az elkövetkező időszak programja? — Évente egy-egy alkalom­mal tartunk tanácsülést, általá­ban tavasszal, amelyen felké­szülünk az ősszel sorra kerülő konferenciára. Az idei őszi kon­ferencia technikai okok miatt elmarad, helyette tanácsülést tartunk Genfben — fejezte be nyilatkozatát Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának el- nöka B. L működő vállalat új részleget ho­zott létre a másik járás egyik községében. Az eset arra engedne követ­keztetni, hogy az utóbbi köz- igazgatási terület párt- és taná­csi vezetői nem is tudnak a vállalat részlegéről. Természe­tesen nem így áll a dolog. Hosz- szú idő, több mint egy év óta nem egyszer tárgyaltak, vitat­koztak létrehozásának szüksé­gességéről és lehetőségéről a község vezetőivel, akik aztán — a megyei tanács illetékeseinek közreműködésével — a vállala­ti igazgatóval végül is nyélbe ütötték a részleg létrehozásának ügyét. (ílvos lett volna persze, ha a járási vezetők és a megyei vállalati igazgató között is lét­rejön személyes kapcsolat. Miért? Mert nyilván felmerül­tek olyan problémák is, ame­lyeket gyorsabban megoldhat­tak volna, ha ismerik egymást. S az ismeretség számos olyan gondot feltárt, vagy sejtetett volna, amelyet most és a jövő­ben a részleg üzemeltetése okoz mind a járás vezetőinek, mind a vállalati igazgatónak. A kapcsolatok megteremtésé­nek elhanyagolása akárhogy is történt, és ha mindkét részről csupán feledékenységről van is szó, a jövőben ilyen esetnek nem szabad előfordulnia. A vál­lalatoknak nagyobb önállóságot biztosító új gazdasági mecha­nizmusban főként nem! Mert téved, aki azt hiszi, hogy a gazdaságirányítás új rendszeré­ben megszűnik a pártnak és a tanácsnak az a szerepe, hogy a rájuk bízott területen részle­teiben is megismerjék az ered­ményeket, közreműködjenek a nehézségek elhárításában. Hi­szen magának az új mechaniz­mus bevezetésének a szükséges­ségét, az azzal kapcsolatos ed­digi teendőket is — az idevágó törvényszerűségek elemzésével pártunk központja és kor­mányunk határozta meg, s a további bonyolult tennivalók, a felmerülő problémák megoldá­sa módjának a megjelölése is az ő feladatkörükbe tartozik.1 Országos szinten. A részfelada­tok pedig helyileg ugyan me­lyik szervekre hárulnának, ha nem a járási (vagy községi) pártbizottságokra, s az állam- hatalom szerveire, a tanácsok­ra?! S ugyan nem „fulladnának-e” bele önállóságukba a vállalati igazgatók, ha függetlenítenék magukat az említett szervektől? Az effajta begubózás hamarosan zátonyra juttatná a vállalato­kat, mert a termelés összete­vőinek szálai mindenütt túl vezetnek az üzemek falain, s számos más, már nem a válla­lati igazgatók hatáskörébe +=r- tozó feladat megoldásához kö­tődnek. Erre a szóban levcf' eset is szolgál példával. A vállalati igazgató ugyanis azt a megjegy­zést is tette, hogy a községben új munkalehetőséget teremtő, tehát ezért is hasznos részleg bizonyos idő múltán bővítésre szorul — amihez viszont szük­ség van a járás vezető szervei­nek a segítségére is. Előbb-utóbb létre kell te­hát jönnie a személyes kapcso­latnak a járás vezetői és a me­gyei vállalat igazgatója között. Hogy annak megteremtését me­lyikük kezdeményezze? Amelyi­kük a kezdő lépést elhanyagol­ta. Mindegyikük! Tarján Jstván

Next

/
Oldalképek
Tartalom