Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
4. «Mal 1961. augusztus 10, csütörtök Jk taníts 'TÖÍZEÖÖ332Í032 A Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat munkájáról és feladatairól r Uj telephelyet kap a Tiszakécskei Vegyes Ktsz Legutóbb egy éwei ezelőtt tárgyalta a Kecskeméti Városi Tanács V. B. a községgazdálkodási vállalat munkáját, s ugyanakkor megszabta az 1967-es év első feléire szóló legfontosabb feladatokat ist A legutóbbi, augusztus 4-én megtartott vb-ülésen ról számolt be a vállalat Igazgatója, miként teljesítették a tervet, hogyan dolgoztak, milyen elképzeléseik vannak a jövőt Illetően. A tartalmas beszámolóból fogalmat alkothatunk a vállalat hat önálló részlegének tevékenységéről, azokról a gondok- róft és nehézségekről, amelyek a vezetőséget foglalkoztatják. Annál inkább figyelemmé méltó ez a jelentés, mert • vállalat elsődleges feladata a lakosságnak külön bőin közérdekű szolgáltatások nyújtása. Természetesen nemcsak Kecskemétet látja el a kommunális igények kielégítése tekintetében a vállalat, hanem például a temetkezési részlegnek a megyében 14 kirendeltsége működik, a féregírták pedig az ország öt megyéjében dolgoznak. Hasonlóképpen a kői pari részleg is az ország minden részéről kap megrendeléseket Közismert és a lakosság által többször kifogásolt körülmény, hogy a szemétszállítás időnként akadozik. Nem egyszer előfordult hogy csak későn, vagy napokig nem ürítették ki a kukákat s főleg télen, a fűtési idényben jelentett az nagy gondot Mi ennek az oka? A beszámolóból erre is választ kapunk. Még a múlt évben a Fővárosi Köztisztasági Vállalattól igényelt Kecskemét egy szemétszállító gépkocsit és egy félpormentes teherautót Ezeket saj- nnos a mai napig sem kaptuk meg és nem valószínű, hogy az idei év második felében leszállítják. Ez viszont — átmenetileg — tovább nehezíti a helyzetet, mert a meglevő két szemét- gyűjtő autóból az egyiket felújításra kell küldeni s emiatt két hónapra kiesik a munkából. Tapasztalni lehetett viszont az év elején, még a fűtési időI szakban, hogy kevesebb panasz érkezett a vállalathoz a lakosságtól a szeméthordás miatt. Ezt premizálási rendszer bevezetésével érték ed. Megjavították a szeméttelepire vezető utat is és így a kocsik gyorsabban, többször tudnak fordulni. A helyzet további javítása céljából, a vállalat tovább finomítja a premizálási rendszert. A részleg dolgozói egyébként az első félévben több, mint 36 ezer köbméter szemetet számítottak el a városból. Érdekes a vógréhajtőbizottság elé terjesztett beszámolónak a kertészeti részleg munkájával foglalkozó fejezete is. A vállalat két virágüzletében például az elmúlt évben több, mint egy millió forintot árultak, ezen kívül a kecskeméti parkokba, utcákba is rengeteg virágot szállítanak. Megrendelője azonban a kertészeti részlegnek, illetve a vállalatnak, a tiszakécskei és a lajosmizsei földművesszövetkezet is, ahová palántákat és cserepes virágokat adtak eL Az egyre növekvő ilyen igények miatt lo szükség van arra, hogy aa üvegházak fűtőhálózatát kicseréljék. A munkát még ez évben elvégzik S a beruházásra 80 ezer forintot tartalékoltak. Ez többek között előfeltétele annak, hogy a vállalat tovább fejleszthesse üzleti kapcsolatait, jobb minőségű és nagyobb választékú virágokat, cserjéket tudjon adni a megrendelőknek:. Ezt szolgálja majd a tervbe vett faiskola létesítése is és az az elgondolás, hogy a Leninvárosban virágboltot nyitnak. Ejtsünk végül mSiány szót a társadalmi tulajdon védelméről. Bár a vállalatnál előbbre léptek a közösség vagyonának a megóvásával, az még mindig nem kielégítő. A műhelyekben például nem megfelelően biztonságos a félkészáruk tárolása, különösen vonatkozik ez a kőipari részlegre. A kertészetnél viszont megoldatlan az éjszakai őrzés. Menjünk azonban túl az előterjesztett beszámolón és szóljunk azokról a parkrongá- lókról, akik nem törődve a város szépítésére költött összegekkel, átgyalogolnak a parkokon, ellopják a kiültetett virágokat, letördelik a csemetefákat stb. Igaz, hogy az ilyen felelőtlen rongálok ellen eljárás indul, de mégis az volna a helyes és kívánatos, ha a lakosság minden egyes tagja magáénak érezné a parkokat, fákat, virágokat és úgy vigyázna rájuk, mint a sajátjára. Az utóbbi években ezen a téren dicséretes javulás mutatkozik és bízunk abban, hogy legközelebb arról számolhatunk be: teljesen megszűntek az ilyen fajta károkozások. G. S. Szerte a megyében jócsengésű neve van a tiszakécskei Vegyesés Építőipari Ktsz-nek. Különösen a lakosság részére végzett építőipari tevékenysége jelentős, de szép eredményeket értei a rádió és tv-szerelő, a kovács, motorszerelő, cipész, nőiszabó és mérlegjavító szakmában. A szövetkezet munkáját nagyban hátráltatta eddig a területhiány. Most újabb távlatok nyíltak meg a ktsz előtt: a tiszakécskei állomással szemben, a jelenlegi sportpálya területén másfél hektár területet kapott, ahol létrehozhatja központi telephelyét. Ide cetralizálják majd azokat az iparágakat, amelyek nem végeznék a lakosság részére közvetlen szolgáltató tevékenységet, tehát a motorszerelők, lakatosok, kovácsok, be- tonárukészítSk, bérfűrészelők telepszenek itt le és ezen a teleljen kap helyet az építőanyagraktár. Szerencsés baleset Viszonylag szerencsés végű baleset történt nemrégiben az E—5-ös nemzetközi út kecskémét—kiskunfélegyházi szakaszán. Az AKÖV YB 55-80 rendszámú teherautója, amely paprikát szállított Félegyházáról a Tiszántúlra- beleszaladt a felbontott úttesten levő mély árokba. A balesetet az okozta, hogy a gépkocsivezető figyelmetlenül vezette járművét és nem vette észre a figyelmeztető táblát és a korlátot. Szerencsére az autó nem haladt nagy sebességgel, és így mindössze az történt, hogy „az orrát beledugta” az árokba. Személyi sérülés sem történt, a kár körülbelül háromezer forintot tesz ki. A ktsz egyébként jelenlegi központjában 350 ezer forintos költséggel kisebb üzemházat épít, ahová szeptember végével az asztalosok kézi és gépi részlege, valamint a mérlegjavító üzem telepiül át. A központi telephely kialakítását és a szükséges építkezéseket csak jövőre kezdi meg a ktsz. Menni, yagy nem menni Júliusban azzal a megjegyzéssel adta a MÁVAUT az utazó közönségnek a foktői vízműhöz 18.40 órakor induló busz menetrendi tájékoztatóját, hogy a jármű szeptember 3-ig fürdésre alkalmas napokon közlekedik. Szeretem a foktői Duna-partot, a folyó hús hullámait —, különösen erősen napos időben. Egyes ismerőseim szerint viszont az az ideális strandidő, ha nem süt hétágra a Nap, azt viszont nem tudjuk, hogy a buszvezető — a menetrend szerinti meghatározással —, konkrétan milyen esetekben dönt pro, vagy kontra az időjárás „fürdésre alkalmasságát” illetően... Nem vagyunk tisztában azzal sem, hogy ha valaki — kihasználva a reggeli és délelőtti meleget —, elmegy fürödni, számíthat-e délután a buszra, vagy pedig gyalog induljon haza a foktői vízműtől. Fokozza a bizonytalanságot az is, hogy ha a buszvezető szépnek találja az időt, csak akkor indíthatja a jármüvet, ha harminc utasa van. Mert — úgymond —, ráfizetéses vállalkozás néhány utassal járatni öt-hat kilométeres távolságra a buszt. A kérdés ezek után az: Miként akarja a MÁVAUT rendszeressé tenni a szóban forgó járatot, ha az indítási feltételeket ennyire bizonytalanná teszi? Ilyen körülmények között — szerintem —, vagy meg kellene szüntetni a járatot teljesen, vagy pedig mindennap elindítani, akárhány utasa van. Szalay János A párttitkári kérdezik Varga Antallal — Kiskunmajsa község pártbizottságának titkárával ritkán lehet úgy találkozni, hogy ne lenne nála valaki A 13 ezer lakosú nagyközség politikai életének gazdáját azzal a bizalommal keresik fel nap mint nap a legkülönbözőbb rétegekből való emberek, amellyel a jó barátot szokás. Minden gyökérszállal Maisához kötődik, egyhúztomban 17 esztendeje párttitkár. Aligha van hát jobb ismerője a községnek, legyen szó emberekről, vagy községpolitikai intézkedésekről. Több mint másfa évtizede irányít az első vonalban, átfogóan látja a fő folyamatokat, de a részletekben is jártas. Közel a dél. Másfa órával ezelőtt a ktsz-szolgáltatásokról kérte vélemé- nyét egy megy« elvtárs. „Egyből” a lényegnél kezdte. Pár éve azon panaszkodtak, hogy nem tudnak elegendő munkát adni a kisipari szövetkezetek dolgozóinak. Ma? Munkaerőhiány, kapacitáshiány. Szorít a cipő az építőipari tevékenység szűk lehetőségei miatt. Maholnap kiosztanak 300 telket, gazdáik közül legalább száz akár azonnal építkezne. Lakótelepet szándékoznak építeni az olajbányászok... Ikerlakások, MÉK-raktár, gépállomási csarnok, gimnázium... Feltétlenül fejleszteni kell a ktsz építőrészlegét! Ezt szögezték le a legutóbbi tanácsülé- gen A cipészeket, szabókat csak dicsérni lehet. A fodrászat, rádió-, tv-szerviz azonban megint csak *szük kereszt' A pártttikár tájékozott, a ktsz-vezető se jobban. ... Most pedig egy idősebb elvtárssal győzködik Varga Antal, a maga szívet- lelket kitevő módján. — Értsd meg, kedves bátyám, nyugdíjemeléshez, kiegészítéshez nincsenek meg nálad a feltételek... Pártnyugdíjas csak akkor lehetnél, ha... Türelemmel, „elölről, hátulról” magyaráz, hogy az elvtársban semmi kétség, hiányérzet ne maradjon: kérését nem lehet teljesíteni. Nem „lerázni” akarják az ügyét, de nincs meg a törvényes alap nyugdíjának növeléséhez. Meg is érti a kérelmező. Míg irományait elrakja, a párttitkár szelíd nyugalommal mondja még neki. — Aztán gondolj csak bele. Akkora nyugdíjat kapsz most is, hogy sokan annyit keresnek, itt a közeli üzemben, meg amott is — mutat kifelé ... A népgazdaság ereje is véges... Barátságosan búcsúzik el az idős elvtárs. S ha már áz előbb általában is szó volt a nyugdíjról, most egy speciális területet említ Varga elvtárs. Bevezetőül utal a helyi szövetkezetek zárszámadó gyűléseinek hangulatára. Élénk volt, bizakodó, sorra szólaltak fel elismerően a tsz-nyugdíjtörvény, a családi pótlék, az anyasági segély B a többi kormányintézkedés ösztönző voltáról... És hogy milyen nagy a becsülete a tsz-nyugdíj nak, a termelőszövetkezeti csoport- és szakszövetkezeti tagok reagálása is bizonyítja. „Mi mikor kapunk nyugdíjat?” — érdeklődtek mind a Napsugár, mind a Petőfi Tszcs közgyűlésén az emberek. Szorgalmas gazdák, jó szőlősparasztok. A Napsugárnál például Nagy Mihály, aki köztiszteletben álló gazda, s nyolc holdjának jelentős hányada szőlő, gyümölcsös, ilyenformán vélekedett. — ötven körül járok ... Tegyük fel, hogy tíz év múlva lesz tsz a csoportunk. öt év múlva leszek azután 65 éves, tehát öt esztendőt dolgoztam, mint tsz-tag... Hogy lesz nekem akkor nyugdíjam? Közgyűléseken, szünetekben, más alkalmakkor hasonlóképpen tették fel a kérdést a párttitkámak. Vele együtt latolgattak, vitattak meg különböző elgondolásokat, mit is lehetne csinálni. — Minden probléma, intézkedést kívánó gond itt lent jelentkezik először — kopogtatja a társalgóasztal lapját Varga Antal. — Itt gyűjtjük a véleményeket, ötleteket, amelyekből később esetleg törvény lesz. Ez sem kis Ügy ilyen községben, mint a miénk, ha országosan már kis százalékarányt képviselnek is a termelőszövetkezeti csoportok. Majsán 3400 család tartozik a tszcs-khez, szak- szövetkezetekhez. Általában negyven éven felüli emberek. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, amit Nagy Mihály, de sokan mások is felvetettek, annak idején majd 3400 családnál jelentkezik a gond: lesz-e. hogy lesz nyugdíj? S ez nem csupán ezeknek a családoknak lesz komoly probléma, hanem az egész községvezetésnek, s társadalmának. Ezért meghánytuk-vetettük több oldalról a leckét. Mikor lehetőségként felvetettük az önbiztosítást, amely mintegy előretakarékosság az öregkorra, mosolyogtak a parasztok: az nem megy. Kinek-kinek a jószántára van bízva, biztosítja-e magát, s ha úgy, „zsebből” kell fizetni, inkább nem megy bele. Ismerem az embereket, így van ezzel nemcsak a parasztgazda, hanem a magánkisiparos is. De akkor mi legyen? Hogy teremtsünk olyan alapot a tszcs-tagok nyugdíjához, amely nem ilyen kápés, nem így érinti a zsebet? Támadt egy ötletem, s arra a tszcs- gazdák is azt mondták: ebből lehet valami. Azt javasoltam, csináljunk nyugdíjalapot a tszcs-gazdák jövedelemadójához arányosítva. Határozzák el. bogv például a jövedelemadó 20 százalékának megfelelő összeg nyugdíjalapba menjen, hozzávetve az adóhoz. Ha tehát valaki 5000 forint jövedelemadót fizet évente, 1000 forintot adjon n nyugdíjalapba. Havonkénti elosztásban még 100 forintot se tenne ki a plusz Lehetne persze más variáció is. de a lényeg: megteremteni az anyagi alapo* a tszcs-tagok nyugdíjához. Ilyesféle tér vezet, rendelkezés kidolgozása — természetesen további közvéleménygyüjté? alapján is — jogi, pénzügyi szakemberekre várna. Az alapelgofídolást dr. Varga Jenő elvtárssal, a megyei tanács vb-elnöké- vel is ismertette a községi pártbizottság titkára, ö is érdemesnek tartja a javaslat további kibontását. Úgy véjliük, a termelőszövetkezetek leendő területi szövetségei számára a tszcs-tagok nyugdíj kérdésének vizsgálata — a majsai ötletből is kiindulva — hálás feladat lehet. Tóth István
