Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

8. oldal 1967. augusztus 10, csütörtök IZRAEL a kemény kéz poli­tikáját folytatja a megszállt te­rületeken. A kairói sajtó tanú­sága szerint a tapasztalható arab ellenállással szemben terrort al­kalmaznak, százával tartóztat­ják le sztrájkszervezés vádjával az embereket Mint a Progres Egyptien című kairói lap meg­állapítja: az ellenállási mozgal­mat se letagadni, se elszigetel­ni nem tudják, ezért folyamod­nak a megfélemlítéshez, elnyo­mó intézkedésekhez. Ugyanak­kor ESkol miniszterelnök leg­utóbbi beszéde kétséget sem hagy afelől, hogy Tel-Aviv to­vábbra is abban a pozícióban érzi magát, amelyből a válság feltételeit diktálhatja. Kijelen­tette. hogy hajlandók tárgyalni külön-külöm vagy együttesen is az arab államokkal (ez utóbbi ugyan új elem Tél-Aviv felfo­gásában, viszont kis értékű) A pozíciókérdés azonban mutatja, hogy Izrael kormánykörei to­vábbra is számolnak nyugati tá­mogatókkal. A KÖZEL-KELETI válság­probléma nem került le a wa­shingtoni titkos diplomácia na­pirendjéről. Erről ad hírt az Unitá tegnapi számában, be­számolva egy olaszországi anti­demokratikus fordulat terveiről. Az értesüléseket egy „magas rangú személyiség” juttatta el a demokratikus pártokhoz. Esze­rint amerikai politikai körök­ben és olaszországi szövetsége­seikben új felfogás alakult ki a földközi-tengeri erőviszo­nyokról a közel-keleti konflik­tus tükrében. Ezekben a körök­ben úgy vélik, hogy Olaszor­szágot szilárdabb támasszá kell átalakítani a washingtoni stra­tégia számára; Annak nyomán, hogy az olasz kormány a viet­nami kérdésiben túlságosan fi­gyelembe veszi U Thant állás­pontját, valamint, hogy nem tisztázott, milyen álláspontot foglal el majd Róma a NATO- szerződés megújításával 'kapcso­latban — Washington egy olasz- országi atlanti válság kialakulá­sától fél. És természetesen a fegyveres erők „egészséges ré­szére” a csendőrségre és a ha­ditengerészetre gondol aktív szö­vetségesként egy bélpolitikai válság esetén. Az Unitá meg­említi, hogy az olasz katonai erőknél az utóbbi években ép­pen a haditengerészet tisztjei kaptak fontos tisztségeket. En­nek politikai jelentőségéheznem kell kommentár. Ilyen terv si­kere ugyan —■ figyelembe véve az olasz tömegek harcos de­mokratizmusát — kétséges, vi­szont jól mutatja a nyugati im­perializmus próbálkozásait a ha­talmi szférák megőrzésére, és a hivatalos olasz politika meg­növekedett felelősségét a nem­zetközi kérdésekben. ; A MAI BONNI miniszter- tanácson a pénzügyi reform megvitatása kapcsán közvetve ugyancsak katonai kérdések fog­nak szerepelni. A Bundeswehr költségeinek csökkentése hetek óta vitatémája a kormánykörök­nek. Schröder hadügyminiszter a létszámcsökkentés híve, még­pedig egy esetleges háborús ve­széllyel kalkulálva. Ugyanis tár­ta»! ékosok behívása igen egysze­rű. Míg ha a takarékoskodás miatt csökkentik hadfelszerelé­sekre szánt összeget — annak pótlása sebtiben már sokkal ne­hezebb. Schröder természetesen hallani sem akar a nukleáris fegyverek célbajirttatására szol­gáló fegvverek esetleges csök­kentéséről. amit az ellenzéki FDP követel. A K*esinger-kor- mánynak u svan ekkor le kell szerelnie a CDU/CSTT és az SPD — a nagvkoalíció két fő pártja közötti ellentétedet, smelvek az utóbbi napokban robbantak ki. az TSto'öK kül- és belpolitikájá­nak ürügyén. Éles támadás a Johnson-kormány ellen Fulbright: „Amerika beteg társadalom“ William Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bi­zottságának elnöke kedden Ho­noluluban, az amerikai ügyvédi kamara évi értekezletén rendkí­vül élesen támadta a Johnson- kormány politikáját. „Amerika az erőszak és a fegyelem nem korlátozta hatalom jelképévé vált” — jelentette ki. A vietna­mi háború eredményeként a Johnson által meghirdetett „nagy társadalom” valójában „beteg társadalommá vált”. Amerika kétfrontos háborút vív: egy „hatalompolitikai há­borút” Déíkelet-Ázsda őserdejé­ben és egy másikat „Amerika leikéért” Newark és Detroit ut­cáin. Az Egyesült Államok egyi­ket sem nyeri meg, és az egyik háború táplálja a másikat, fej­tette ki a külügyi bizottság el­nöke. A vietnami háború nem csu­pán emberi és anyagi eszközö­ket von el rothadó városainktól; ezen felül a háború még táplál­ja azt az eszmét is. hogy az erőszak a problémák megoldá­sának egyedüli eszköze — mon­dotta Fulbright és hozzátette: — Ha Rusk azt mondja ne­künk, hogy Ho Si-minh észak- vietnami elnököt csak a bom­baáradat bírhatja belátásra, va­jon miért is ne alkalmazná ugyanezeket az elveket otthon? Az arkansasi szenátor ízekre szedte szét a kormánynak azt az állítását, hogy Amerika „meg­engedheti magának mindkét há­borút.” Vietnam és Detroit el­lentmondó és összeegyeztethe­tetlen követelményeket támaszt a hagyományos amerikai értékek­kel szemben. A kérdés — mon­dotta végül Fulbright —nem az, vajon össze lehet-e egyeztetni a hagyományos hatalompolitikát külföldön a demokrácia otthoni tökéletesítésével, hanem az, hogy vajon lehetséges-a számunkra, amerikaiak számára, a mi sajá­tos történelmi múltunkkal és nemzeti jellemünkkel, lehetsé­ges-e két erkölcsileg összeegyez­tethetetlen szerep vállalása? Az amerikai szenátus katonai készenléti bizottsága szerdán Hétezer vorösgárdista 12 órás harca Beismerik a tavalyi Mao-ellenes merényletet HONGKONG. (MTI) A UPI hírügynökség közli a pekingi rádiónak azt a beisme­rését, hogy tavaly kínai repülő­tisztek kétszer is kísérletet tet­tek Mao Ce-tung hatalmának megdöntésére. A pekingi rádió szerdai adá­sában közölte, hogy „renegát” repülősök 1966. júniusában — júliusában és 1967. januárjában megkísérelték Mao megdöntését. Ebben az időben — mondotta a pekingi rádió — Mao elnök hí­vei „kisebbségben voltak a lé­gierőben”. A rádió néhány rész­letet is adott a Mao-ellenes szer­vezkedésről. Közölte, hogy egy ideig „élet-halál harc tombolt” a hadseregen belül a Mao-ellenes frakciók ellen, amelyek klikke­ket, sőt politikai pártoikat hoz­tak létre. A rádió idézett még vuhaní repülőtiszteket is, akik beismerték, hogy Mao elnök el­lenfelének, Liu Sao-csi államel­nöknek követői „félrevezették” őket A Reuter arról is hírt ad, hogy vörösgárdisták a múlt hé­ten bebörtönözték Lin Li-min- get, Kuangtung tartomány ide­iglenes kormányzóját. Kanton­Román—egyiptomi gazdasági tárgyalások Kedden Kairóban megkez­dődtek a kormányszintű román —egyiptomi gazdasági tárgya­lások. A román gazdasági kor­mányküldöttséget Gheorghe Ra- dulescu miniszterelnök-helyet­tes vezeti. Radulescu kedden látogatást tett az Egyesült Arab Köztársaság tervezési, valamint ellátási és belkereskedelmi mi­niszterénél. Pa padopulosz Cipruson ATHÉN. (MTI) Papadopulosz ezredes, minisz­terelnökségi államminiszter szerdán Ciprusra érkezett, ahol Ma-kari asz elnökkel és Grivasz tábornokkal folytat megbeszélé­seket. Papadopulosz az első gö­rög miniszter, aki az áprilisi államcsíny óta Ciprus szigetére látogat. ból a hírügynökségek összecsa­pásokat jelentenek, két vörös­gárdista csoport vívott tizenkét órán át tartó utcai csatát. A harcban hétezren vettek részt. Hongkong brit koronagyarma­ton szerdán a rendőrség és a katonaság razziát tartott a gáz­művek székházában, ahol állító­lag fegyverekre és röplapokra bukkant. Három embert letar­tóztattak. Őrizetbe vettek három újságírót és két lapkiadót is. zárt ajtók mögött kezdte meg tárgyalásait a VDK elleni légi­háborúról. A vizsgálat első nap­ján kihallgatott magas rangú katonatisztek —, körtük Sharp tengernagy, a csendes-óceáni térség amerikai erőinek ’ főpa­rancsnoka — hírek szerint, art követelték, hogy a kormányzat szüntessen meg mindenfajta „korlátozást” és engedélyezze a totális légiháborút, beleértve a polgári célpontok ellen irányu­ló támadásokat is. Fedorenko Lenin-rendet kapott MOSZKVA (MTI) Kedden a Kremlben átnyúj­tották a Lenin-rendet Fedoren- kónak, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének. A napok­ban több szovjet diplomata kapta meg ezt a magas kitün­tetést, közöttük Zorin párizsi szovjet nagykövet. Ugyancsak kedden vette át a Lenin-rendet Szokolovszkij marsall és Aba- töv hadseregtábomok. A szovjet ismeretterjesztő társaság, a Znanyije előadói közül tizenkilencen kaptak Le­nin-rendet Egységes álláspont a forradalmi mozgalomról a latin-amerikai szolidaritási értekezleten A hírügynökségi jelentések szerint a latin-amerikai szolida­ritási értekezlet vitáin kidol­gozták az egységes álláspon­tot a latin-amerikai forradalmi harc feltételeire és formáira vonatkozólag. Az AFP értesülése szerint a határozattervezet leszögezi, hogy a latin-amerikai országok többségében forradalmi hely­zet alakult ki, amely lehetővé teszi a harc fokozását. A reak­ció erőszakára a forradalmi erőszaknak, a gerillaharcnak kell válaszolnia, ez a harc leg­magasabb foka. A határozat ugyanakkor leszögezi, hogy bi­zonyos országokban a gerilla hadviselésen kívül más harci formák is lehetségesek, ameny- nyiben azok nem késleltetik a fegyveres küzdelmet. Egy má­sik határozati javaslat elítéli az Amerikai Államok Szerveze­tének közeljövőben sorra kerü­lő miniszteri értekezletét, amely Venezuela Kuba ellen benyúj­tott panaszát tanulmányozza majd. Ez a külügyminiszteri Ismét partizán rajtaütés Huszadszor bombázták Thai ISguyen pályaudvarát Saigon közelében kedden a dél-vietnami szabadságharcosok egy nappal azután, hogy a kül­városban tőrbecsaltak egy heli- kopter-rohamcsapatot és — a végleges jelentések szerint — összesen tizenöt helikoptert ron­gáltak, illetve semmisítettek meg, kedden meglepetésszerű tüzet zúdítottak a várostól 15 kilométerre a folyami roham- csónakokról partraszálló ameri­kai katonákra. Az amerikaiak hét órán keresztül hasaltak a partizánok tüzében, három ha­lottat és húsz sebesültet vesz­tettek. Quang Ngai tartomány­ban viszont. Dél-Vietnam észa­ki részén, egy másik csatában az amerikaiak, állításuk szerint hatvanöt partizánt öltek meg. A légiháborúban kedden az amerikaiak sorrendben immár a huszadik légitámadást intéz­ték Észak-Vietnamban a Thai Nguyen kohóművek forgalmát lebonyolító pályaudvar ellen — ami azt bizonyítja, hogy az elő­ző tizenkilenc támadás nem ért célt. értekezlet új kísérletet jelent arra, hogy igazoljanak egy Ku­ba elleni agressziót — mutat rá a határozat. Az értekezlet plenáris ülése által jóváhagyandó határozati javaslatok közül az egyik el­ítéli az Egyesült Államok latin­amerikai gyarmati jellegű, ki­zsákmányoló gazdaságpolitiká­ját. Egy további határozati ja­vaslat az észak-amerikai kato­nai beavatkozást leplezi le. Ugyancsak elítéli a havannai értekezlet az Egyesült Államok kulturális és ideológiai offen- zíváját. Kozmosz—17 2 MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunióban szerdán felbocsátották a Kozmosz»—172 elnevezésű mesterséges holdat. A műhold berendezése szabály­szerűen működik. Mauritius elnyeri függetlenségét PORT LOUIS (TASZSZ) Szerdán közzétették a mau­ritiusi nemzetgyűlési választá­sok végeredményét. Hatvankét mandátumból 39 a Ramgoolam miniszterelnök vezette függet­lenségi koalíciós párté lett* amely a munkáspárt, a muzul­mán akcióbizottság és a füg­getlen haladó tömb egyesülésé­ből jött létre. A párt programja a szigetország függetlenségét követelte a százötvenhét éves brit uralom után. Az ellenzéki szociáldemokra­ta párt 23 mandátumot kapott. A választások eredményekép­pen a sziget önkormányzati te­rületi státust kap, majd hat hó­nap múlva elnyeri függetlensé­gét. Hatvanhét ország képviselői az Interparlamentáris Unióban Interjú Barcs Sándorral, az 1PU magyar csoportjának elnökével életben közismert Molnár Erik professzor. — Hallhatnánk valamit a tag­létszámról és az IPU tevékeny­ségének céljáról? — Fennállásának működé­sének több mint háromnegyed évszázada alatt az egész világ­ra kiterjedő szervezetté fejlő­dött az IPU. Jelenleg már hat­vanhét ország parlamentjének képviselői vesznek részt a ta­nácsülések és a konferenciák munkájában. Célja: elősegíteni a világ népeinek közeledését, együttműködését, megkeresve azokat a szálakat, amelyek ösz- szefűzik földünk lakóit. Korunk alapvető kérdése, a béke meg­őrzése. Az Interparlamentáris Unió 1tekin­ti. hopv azokat a mó­dozatokat, amelyek felhaszná­Ilyenkor augusztusban a par­lamentek nyári szünetüket tart­ják, a képviselők szabadságon vannak. De szeptemberben min­denütt megélénkül a politikai élet: nemcsak az egyes nemzeti parlamentekben, hanem a par­lamentek nemzetközi szerveze­tében, az Interparlamentáris Unióban is. Az IPU magyar csoportjának elnöke, Barcs Sándor, aki hosz- szú évek óta részt vesz ennek a nemzetközi szervezetnek a munkájában, sok nagy vitának volt már résztvevője, széles kö­rű baráti kapcsolatokat épített ki az egyes parlamentek kép­viselőivel, és tagja az IPU ta- ■ ácsának is. Barcs Sándort'-” ‘•'ink —atot az IP' -ddigl tev”- ''ységé ről és idei programjáról. — Milyen múltra tekinthet vissza az IPU? — A múlt század végén, 1889-ben, Párizsban alakult meg az Interparlamentáris Unió, te­hát már több mint háromne­gyed évszázada vesz részt a nemzetközi életben. Magyar parlamenti képviselők már az alakuló ülésen is részt vettek. A burzsoá Magyarország felis­merte ennek a nemzetközi fó­rumnak a jelentőségét, és álta­lában neves politikusokat dele­gált az IPU üléseire. A magyar rarlamentet évekig gróf Appo- n"i Albert képviselte. — És a felszabadulás után? — A népi Magyarország tör­'....hozóit először Károlyi Mi­”v ké-’-'s-ltc maid több •-t egv év*'-’^-!en át a köz­tiszteletben álló, a nemzetközi i

Next

/
Oldalképek
Tartalom