Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-04 / 182. szám

1967. augusztus í, péntek S. «Mal Először különösnek tűnt, hogy a szőke fiatalasszony, Walter Ferencné főkönyvelő zavarba jNBtt, amiért arra kértem, jöj­jön velünk, mutassa meg a gazdaság — a császártöltési Üj Barázda Tsz — sövényes gyü­mölcsösét. — Tudja, jó néhányszor jár­tam már kint — vallja piron­kodva. — De sohasem figyel­tem az utat. Nagyon szégyelle­ném, ha eltévednénk ... S nincs mód a kényes helyzet áthidalására. Délután öt óra van. Rajta kívül nincs bent ve­zető, sem szakember, vagy bri­gádfőnök. Csak néhány irodis­ta lány, akik végképp nem ... És a 'dűlőútnak nem aka. vége szakadni. Feltűnik előt­tünk egy házsor, s vezetőnk azt hiszi, hogy az már Kecel. Pedig csak egy tanyaközpont. Megyünk tovább. Erdők, szán­tóföldek, paprikamezők. És ho­mok. Az egyik erdei útról ki­érve a főkönyvelőnő felléleg- zik: — Mindjárt ott vagyunk. Végre... A hét-nyolc kilo­méternyi kerítés mellett hala­dunk. Bejárat. Szembe vele asszonyok ülnek, lehetnek vagy harmincán. Várják az őket ha­zaszállító tehergépkocsi meg­érkezését. A csővázas szín alatt őszibarackos ládák. A negyedik évében levő 115 hold előter- mése. • — Nincs ezzel mit dicseked­nünk — legyint Simon Sándor brigádvezető. — Kétharmadát elvitte a fagy. Virágzáskor még tíz mázsára számítottunk hol­danként. Azzal vigasztalódik, hogy majd a jövő évben ... Minden családtagnak lesz munkája Ezen a napon is huszonkét asz- szony szedte a barackot. De dol­gozott a 60 tagú szerződött munkacsapat is. Nagyobb ré­szük fiatal. Teljesítménybért kapnak, havi két részletben. És 10—20 százalékos idénypót­lékot. Az őszibarack 9 fajta. Péter- Páltól szeptemberig lehet szü­retelni. Folyamatosan. A 31 hold megg»x*i messze van, odáig nem megyünk. De itt van a szomszédságban a szö­vetkezet büszkesége, a 2, 3, 4 éves, összesen 100 hold sövény­almás. Ez is nyolc fajta. Az ágakat huzalokra futtatják. Mint a szőlőét Évente 7 mázsa kevert műtrágyát és közel 200 mázsa szervesanyagot szórnak ki holdanként. * Ketten az öntözőmedence szélén: Amikor hallották, hogy Szi- Walter Ferencné és Simon getcsépen ilyen fajta telepítés Sándor. mernek vállakozni a kalauzo­lásra Van közöttük, aki még nem járt kint a gyümölcsös­nél. • Mit tehetnénk? Waltemé be­ül hozzánk, s nagy elszánással jelt ad az induláshoz. Doszpod Agnes, a szerződött brigád tagja exportra válogatja az őszibarackot. öntözővizet. A medencéket éj­jel-nappal folyamatosan töltik a két csőkútból. Csak így lehet elegendő vizet tárolni. Már csak a szivattyú felszerelése hiányzik. • Az öntözőműre nem kaptak hitelt. Megcsinálták, „saját erő­ből”. Kétszázezerbe került. S mire e sorok megjelennek, a sövények fölött felragyognak az öntözővíz glóriái. (Hatvani—Pásztor) A MINAP fényképet közöl­tünk a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnál készülő csomagoló anyagokról. A ter­mékeket bemutató nyomdász kislány egy szovjet exportra készült díszgyertya dobozát tartja a kezében, amelynek a rajza — az Aurora cirkáló sti­lizált ábrája, s alatta 1317— 1967 — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulóját idézi. A kép megjelenésének napján telefonon felhívta a szerkesz­tőséget egyik olvasónk és eze­ket mondta: Nem vitás, hogy az évfor­dulóra készülő szovjet embe­rek körében — s ha jut a boltjainkba, nálunk is — nagy sikere lesz az ízléses ajándék- tárgynak. Okos, szép gondolat volt éppen most jelentkezni barátainknál ezzel a cikkel. Szerintem okulhatnának a pél­dából mindazok a vállalatok, amelyek ha bővítik is egyálta­lán gyártmányaik listáját, többnyire ízlés és ötlet nél­kül teszik. Végül azt kérte olvasónk, hogy adjunk helyet vélemé­nyének a lapban. Szívesen tet­tünk eleget az óhajának, mivel szóról szóra egyetértünk a vé­leményével. (Nem véletlenül exponáltuk ki a több tucat doboz közül éppen a dísz­gyertyáét a képen.) BIZONY IGAZ — és nem­csak az ajándéktárgyakra vo­natkozóan —, hogy az árucik­kek tekintélyes hányada nem árulkodik arról a bizonyos al­kotószellemről. Pedig a szép­ség, időszerűség — így is mondhatjuk: divatosság — fontos követelmény akár ruhá­zati cikkről, akár dísztárgy­ról, vagy éppen hűtőszekrény­ről van szó. A szóbanforgó gyertya is azért emelkedett a rangos, kül­földön is kelendő áruk sorába, mert úgy alkottuk meg, hogy szép, ízléses formában idézze az évfordulót. Nem kellett eh­hez az új gyártmányhoz beru­házás, drága gép, vagy anyag. „Csak” egy jó gondolat kellett. Idézőjelbe tettük a csak-szócs- kát, mert talpraesett ötletből nincs annyi, hogy lebecsülhet­nénk. MIÉRT NINCS? Erről hosz- szan beszélhetnénk. Talán ennyit most: Eddig „megéltek” azok a vállalatok is, akik a gyártmányfejlesztés jól kitapo­sott útján ballagtak. És mert megéltek, nem is igen része­sült különösebb erkölcsi és anyagi elismerésben az a szak­ember, akinek a fejében egy szép, praktikus új cikk ötlete megszületett. Már most is más a helyzet és különösen más lesz eziután. A szokványos kül­sejű, kommersz minőségű árukkal nem maradhat ver­senyképes egyetlen vállalat sem. ötleteket, ízlést igényel a gyártmányfejlesztés és az ak­tualitáshoz, divathoz igazodó gyorsaságot. Könnyű megjósol­ni tehát, hogy különösen meg­becsült tagjai lesznek minden kollektívának azok a szakem­berek, akik — mint a dísz­gyertya tervezői — nem men­nek a szomszédba egy jó gon­dolatért. B. D. Sálorraktár a mezőgazdaságnak A győri pamutszövő- és mű­bőrgyár ma már ismert termé­két, a graboplán sátorraktárt elsősorban az iparban alkalmaz­zák. A gyár vezetősége most az augusztus 25-én nyíló mezőgaz­dasági kiállításon is bemutatja, hogy felhívja rá a figyelmet: a könnyen, gyorsan szállítható, nagy befogadó-képességű raktár helyiség a mezőgazdaságban is jól használható. A 900 négyzet- méteres területű sátor egyik fe­lében egy gépsoron magtisztítást és zsákolást végeznek. A másik felében a sátort készítő győri gyár mutatja be legújabb ter­mékeit. A kiállításra kerülő sá­tor két zsilipkamrás lesz. Az egyik zsilipkamrán át akár te­hergépkocsik is közlekedhetnek. Ezen a hároméves fán már 18 alma van— mutatja a brigádvezető. Kun Béla Múzeum Szimferopolban A Krím-f élsziget központjá­ban, Szimferopolban múzeum ismerteti Kun Bélának, a ma­gyar és nemzetközi munkásmoz­galom kimagasló alakjának éle­tét és munkásságát. Kun Béla 1920-ban a krími Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az emlékét őrző múzeumot a szimferopoli iskolások Megjelent az új mezőgazdasági termelői árakról szóló utasítás •• Orom Akasztóm elkészült az Ácsi út! Wem Jártam utána, honnan vette nevét ez a helybeliek szá­mára oly fontos és járhatatlan- sága miatt panaszra annyiszor okot adó. több mint egykilomé- teres útszakasz. Nagyon valószí­nűnek tűnik azonban, hogy a szekérkereket akasztó nagy sár miatt kiálthatott fel hajdan va. laki az út kezdetén: Ácsi! To­vább járhatatlan. Talán így ra­gadt rá a név... A mezőgazdasági munkával, terményszállitással kapcsolatos forgalom jelentős hányada ezen lz úton bonyolódik. És tetézte az immár sok évtizedes gondot az Ácsi út menti település, hi­szen lakói esős időben szinte el voltak /árva a község központ­jától. Értető tehát, hogy egé­szen a legutóbbi időkig cseppet zem hízelgő jelzők kíséretében emlegették a helybeliek a haj­dani képviselőket. Közülük is Geszthelyi Nagy Lajost, aki 1938-ban az út kiépítésére tett hangzatos ígéretével nyerte el az akasztóiak bizalmát. Most végre teljes az öröm a községiben: elkészült az Ácsi út A községfejlesztési alapból 1 millió !00 ezer forint költséggel —, melyben 800 ezer forint volt a megyei támogatás —, a Kalocsai Város- és Községgaz­dálkodási Vállalat kivitelezésé­ben. Az út műszaki átadására a napokban kerül sor. —F —n is létezik, Jónás Dániel elnök vezetésével néhányan felkere­kedtek, hogy megtekintsék. S az elnök ettől kezdve nem nyugo­dott, míg meg nem szerezte a telepítési engedélyt. Sok ellen­zője volt, a járásnál, a megyé­nél, s a szövetkezetben is. Ám ő nem hagyta magát. Manapság? Ha mezőgazdasá­gi érdeklődésű vendég jár Csá­szártöltésen, vagy akár csak a környékén, feltétlenül kilátogat ide. És a szín mellett már kije­lölték a százvagonos hűtőtároló helyét. Négy és fél millióért épül, megkapták a hitelt is rá. Lehetséges, hogy házilag készí­tik el. Mert itt is közeleg a ter- mőrefordulás ideje. Hogy mi várható? A brigádvezető sze­rint 200—250 mázsa. A főköny­velőnő ezt sokallja, de látha­tóan csak óvatosságból. Ahogy járkálunk a sorok kö­zött, egyszerre nagy vízmeden­ce tűnik elénk. Aztán még egy másik. Innen kapják majd az A július 20-i kormányhatáro­zat alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a mezőgaz­dasági és élelmzésügyi minisz­terrel közösein, együttes utasítás­ban szabályozta az új mező- gazdasági termelői árakat. Az utasítás megjelent az Anyag- és Árhivatal, valamint a Mezőgaz­dasági - és Élelmezésügyi Mi­nisztérium hivatalos értesítőjé­ben. A kormányhatározatnak meg­felelően a mezőgazdasági termé­kek félvásárlási árszínvonala 1968. évtől kezdődően átlag 8 százalékkal emelkedik. Ez ked­vezőbb feltételeket teremt a mezőgazdasági üzemek önálló gazdálkodásához, a mezőgazda- sági termelés további fejleszté­séhez. Elősegíti a termelőszövet­kezetekben a vállalatszerű gaz­dálkodás pénzügyi ellátását, tagjaik számára pedig, a ter­melés növelésével párhuzamo­san, növekvő jövedelmet bizto­sít. A fokozott anyagi érdekelt­ség a háztáji és a kisegítő gaz­daságok termelését is áz eddi­ginél jobban ösztönzi. A mezőgazdasági áremelésből származó többletbevétel egyré- sze közvetlenül növeli a pa­rasztság személyi jövedelmét, illetőleg részesedését. A több­letbevétel másik része biztosít­ja a szociális juttatások már el­határozott bővítését, lehetővé teszi a teljeskörű amortizációs alapképzést, s azt, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek az ed­diginél nagyobb mértékben sa­ját eszközeikből finanszírozzák beruházásaikat. „Tudományos Akadémiája” szervezésében nemrég nyi tották meg. „Kun Béla — elvtársunk, olyan kommunista, aki Oroszor­szágban a bolsevizmus egész gyakorlati útját végigjárta” — Leninnek ezek a szavai köszön­tik a bejárattal szemben a lá­togatót. Ebben a múzeumban gyűjtötték össze a krími levél­táraikban fennmaradt dokumen­tumokat és fényképeket, vala­mint azokat a kiállítási tárgya­kat, amelyeket a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi pártarchivuma küldött ajándék­ba. Itt őrzik a forradalmár fe­leségének és lányának, Kun Ág­nesnek néhány levelét. Kun Béla leánya 1965-ben a követ­kező levelet írta Szimferopolba, apja emléktáblájának felavatása alkalmával: „Különösen kedves számomra az a tudat, hogy az emléktáb­lát a Lenin nevét viselő utcán' állították fel Lenin hatására alakult ki végérvényesen Kun Bélának, a bolsevik forradalmár­nak világnézete. Vlagyimir II- jics Lenin mindenkor közel állt szívéhez és mindenkor drá­ga volt neki”. A Kun Béla Múzeum emléket állít sok ezer magyar interna­cionalistának, akik harcoltak Oroszországban a szovjet hata­lomért. Sz. Santir (AFN) Sövényes büszkeség Csak egy díszgyertya

Next

/
Oldalképek
Tartalom