Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
A gazdaságirányítás reformja és a tanácsi vezetés Bégen foglalkoztatta gazdaságpolitikai kérdés olyan tartósan és mélyrehatóan hazánk közvéleményét, mint a gazdaságirányítás 1968. január 1-én életbe lépő új rendszere. S ez a fokozott érdeklődés nagyon is érthető. Hiszen a sok évi munkával, nagy gondossággal és tudományos alapossággal előkészített reform végső soron — a társadalom minden kollektívájának és tagjának kezdeményező készségére, szorgalma, tehetsége, képességei legjobb kibon tatkoztatására apellálva — szocializmust építő munkánk hatékonyságát hivatott szolgálni a társadalmi, gazdasági életünkben ható törvényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás révén. A gazdaságirányítási reform előkészületeinek — ipart és mezőgazdaságot érintő — számos vonatkozásáról szóltunk már lapunk hasábjain. Ezúttal dr. Varga Jenőt, a megyei tanács vb-elnökét kértük fel, nyilatkozzék olvasóink számára az új mechanizmusnak az államigazgatás helyi szerveit érintő legfontosabb kihatásairól. — Mit jelent általában a gazdaságirányítási reform a tanácsok számára? Tömören fogalmazva: megnövekedett önállóságot és felelősséget. A májusban megjelent kormányhatározat intézkedik a tanácsi tervezés rendszerére és módszerére, a tanácsi költség- vetés jóváhagyási rendjére, az állami támogatás elveire, mértékére, valamint a tanácsok sajátalap képzési elveire vonatkozóan. A gazdaságirányítási reform jelenti, hogy a tanácsok terve a saját gazdasági programjuk. Ez tartalmazza az irányításuk alá tartozó szervek, intézmények fejlesztésére vonatkozó elhatározásokat, a rendelkezésre álló anyagi, pénzügyi eszközök felhasználásának ösz- szehangolt célkitűzéseit és mindazokat a feladatokat, amelyeket a tanácsok tervükben célul tűzhetnek, meghatározni szándékoznak. A tanácsok és a végrehajtó bizottságok feladata a tervkoncepció kialakítása, a tervjavaslatok megvitatása, jóváhagyása és a végrehajtás ellenőrzése. — A megnövekedett önállóságnak, a központi direktívák nélküli döntéseknek bizonyára jelentős hatásuk lesz a helyi szintű tervezésre, pénzgazdálkodásra. Milyen előkészületek történtek, illetve történnek a megyében a tervezéssel kapcsolatban? A tanácsoknak a saját elhatározó szerepüket kell minél teljesebben érvényesíteniük a tervezésben. A központi szerveknek — az eddigi gyakorlattal ellentétben — lényegesen korlátozottabb szerep jut. A minisztériumok és főhatóságok közreműködnek a népgazdasági terv tanácsokra vonatkozó előírásainak kidolgozásában, ily módon képviselik az ágazati gazdaságpolitikai irányelveket. Irányításuk elvi jellegű és a tanácsok gazdasági elhatározásait lényegében nem korlátozhatják. A nagyobb önállóság biztosítása érdekében megszűnik a tanácsi végrehajtó bizottságok szakigazgatási szerveinek kettős alárendeltsége. Terveiket a tanácsok — a kormány és az országgyűlés határozatainak figyelembe vételével — maguk készítik és hagyják jóvá. A népgazdasági terv kialakításánál viszont figyelembe veszik a tanácsok javaslatait. A tanácsi tervezésben a középtávú terv jut alapvető szerephez, melynek előmunkálatai már korábban megkezdődtek.^ Alapul ehhez az ötéves időtartamra készített községfejlesztési és beruházási tervek szolgálnak. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium is közöl ártárgyalás alapjául szolgáló számokat, amelyekhez a tanács területén jelentkező, igénybe vehető bevételi források adta lehetőségek figyelembe vételével munBeszélgetés. dr. Varga Jenővel, a megyei tanács vb-elnökévei kálják ki pénzügyi kereteiket a tanácsok. — Mennyiben módosul, milyen bevételi forrásokra támaszkodik majd a tanácsok pénzgazdálkodási, költségvetési rendszere, melyek ennek várható előnyei? A tanácsok költségvetési és pénzgazdálkodási rendszere az eszközökhöz viszonyítva módosul. A terveikbe foglalt állóeszköz-fejlesztési célok megvalósításának pénzügyi forrása a fejlesztési alap. A fenntartási, üzemeltetési feladatok pénzügyi szükségletét pedig a költségvetés foglalja magában. A fejlesztési alap és a költségvetés szoros kapcsolatban van egymással. A tanácsi fejlesztési alap egységesen felöleli a tanács valamennyi fejlesztési célkitűzését és annak anyagi alapját. Az új rendszerben megszűnik a beruházási keretgazdálkodás, melyet a fejlesztési alap részére átengedett helyi bevételekkel és az állami hozzájárulással való tényleges pénzgazdálkodás vált fel. A gazdaság- irányítás új rendszerében a tanácsok valamennyi pénzügyi problémájukat — esetleges költségnövekedés, bevételi lemaradás stb. — a saját pénzügyi eszközeik terhére, azok szükségszerű átcsoportosítása, mozgatása útján kell, hogy megoldják. Nélkülözhetetlen tehát, hogy pénzügyi eszközeiket gondosan felmérjék és a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából azok alakulását figyelemmel kísérjék. A fejlesztési alap összeállítása a költségvetéssel összhangban és két ütemben történik. A fejlesztési alap két forrásból, a helyi bevételekből és a költség- vetési juttatásból tevődik össze. A helyi bevételek: kommunális adó, a lakosság községfejlesztési hozzájárulása, a tanácsi vállalatoktól jogszabályok alapján elvonásra kerülő amortizáció meghatározott hányada és az egyéb bevételek, mint például a házhelyek, ingatlanok értékesítése, társadalmi munka, saját anyag stb. A helyi bevételek nagyságát — a fennálló rendelkezések figyelembe vételével — maguk a tanácsok határozzák meg. Kiegészítésként az állam központi hozzájárulást biztosít A fejlesztési alap javára külső szervek is adhatnak eszközöket, növelhetik az alapot. S a tanácsok is jogosultak eszközöket átadni a külső szervek fejlesztési alapjához. A tanácsok takarékos gazdálkodását a jövőben elősegíti az az intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy a feladatellátás színvonalának sérelme nélkül, a tervezettnél gazdaságosabb megvalósulás esetén jelentkező év végi pénzmegtakarítást a következő évre át lehet vinni. Ez a lényege egyébként a középtávú tervezésnek is, hiszen bizonyos feladatok ellátása csak úgy lehetséges, ha azokra kellő — esetleg több évi tartalékolással képzett — fedezet áll rendelkezésre. — Hogyan alakulnak a Jövő évtől kezdve a tanácsi beruházások? — 1968. január 1-től a tanácsi beruházások, fejlesztések a tanácsi fejlesztési alapból történnek. Az új, tanácsi fejlesztési alap konstrukciója több vonatkozásban kedvezően befolyásolja a tanácsok állóeszköz fejlesztési tevékenységét. Így többek között: A beruházások a fejlesztések eddigi különböző pénzügyi forrásait, mint már utaltam rá, egyesíti, s ezáltal lehetővé válik a komplex — nagy volumenű —, vagy hosszú távú elképzelések, beruházásokkal történő realizálása. A tizenharmadik brigádtag Sanyi még nem hajtott végre semmiféle nevezetes tettet. Nem is tehette, hiszen most vették fel a brigádba. Azután ő még gyerek, tizenötéves. A többiek pedig már nagyok, felnőtték. Olyasmit mondtak, hogy apja helyett apja lesz a brigád mind a tizenkét tagja. De nemcsak apja, hanem segítőkész barátja is, mert egy ilyen felserdülőben levő fiatalembernek arra is nagyon nagy szüksége van. A mama? Már nagyon régen nem látta. Otthagyta őket. A papával és a nagymamával éldegéltek együtt. Azután egy napon a papa sem jött haza, csak a tragikus Hír: Sípos Sándort, a kecskeméti 9-es számú Autó- közlekedési Vállalat gépkocsi- vezetőjét munka közben halálos szerencsétlenség érte. Sanyinak már csak a nagymama maradt, a történet azonban ezzel nem zárul le. Egy napon a szocialista címet eddig négyszer elnyert Május 1 komplex szerelőbrigád tagjai bekopogtattak a szakszervezeti bizottság irodájába. — Szeretnénk Sípos Sanyit gondozásba venni, kezdte Kunszt Miklós brigádvezető. A bejelentést mély csend követte. Faragó Ede szb-titkár úgy érezte, hogy ha most megszólal, a meghatottságtól elcsuk- lik a hangja. Horváth János brigádvezető-helyettes törte meg a csendet: — Becsületes munkást nevelünk a fiúból. — Helyes — szólalt meg Kovács Ferenc üzemigazgató. — A vállalat ösztöndíjjal a Miskolci Autóközlekedési Szakközépiskola műszaki tagozatára küldi Sanyit, maguk pedig a szeretet, az atyai gondoskodás, a barátság erejével egyengessék a fiú életútját. Sanyit meghívták a brigádgyűlésre, amelyen ezúttal csak az ő örökbefogadásáról volt szó. — Figyelj ide pajtás — simogatták a fiú arcát, haját a brigádtagok. — Mostantól kezdve te vagy a tizenharmadik brigádtag. Bármi bajod, problémád van, csak írjál, mi majd segítünk. Aztán szégyenkezned sem kell miattunk — toldotta meg az egyik —, mert úgy dolgozunk, hogy ötödször is megkapjuk a szocialista címet. Sanyi komoly tekintettel nézett pártfogóira. — Nekem is van vállalásom — szólt határozottan. — Helyes és mi lesz az? — néztek figyelmesen a fiúra. — Az, hogy jól tanulok! A munkások körülfogták a fiút. Mindegyikük kezében egy. egy ajándék volt útravalónak az iskolába. — Tessék munkaruha, kell majd a tanműhelyben... Ez pedig tornafelszerelés ... Ebben meg füzetek és egyéb tanszerek vannak.;. A képen: Sanyi pártfogói között. Nagy Ottó A fejlesztési alapot a tanácsok — központi támogatással kiegészítve — az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékben a saját bevételeikből, képezik. Ez lehetőséget nyújt egyrészt arra, hogy a jobb munka eredményeként jelentkező többlet- bevételek a fejlesztési alapot növeljék, másrészt az egyes költségvetési feladatok megvalósítása során elért tényleges megtakarítás további beruházási, fejlesztési célokra legyen felhasználható. Fejlesztési alapot minden szintű tanács képez, annak fel- használásáról — az egyedi nagy beruházások és néhány célcsoportba tartozó beruházás kivételével — az alapot képező tanács saját maga dönt. A fejlesztési alapnak középtávú tervidőszakra történő tervezése és képzése lehetőséget ad a tanácsnak arra, hogy a tervbe vett több feladat közül sorrendben a lakosság igényeinek kielégítése szempontjából legfontosabb' beruházásokat, fejlesztéseket valósítsa meg. Szorosabbá válik a fejlesztési alap kapcsolata a tanácsi és ezen belül a költségvetési gazdálkodással is. A beruházás, felújítás és fenntartás, illetve üzemeltetés eddig formailag elhatárolt területe lényegesen közelebb kerül egymáshoz, sőt szükség esetén a különböző feladatok megvalósítását célzó pénzügyi eszközök átmeneti jelleggel, vagy indokolt esetben véglegesen is átcsoportosíthatók. — Abból a tényből kiindulva* hogy kijelölt kivitelezőt csak kiemelt létesítmények kapnak, hogyan oldják meg a beruházási* fejlesztési feladataikat a helyt tanácsok? — A vonatkozó rendelkezések szerint az irányító hatóságnak kivitelezőt csak kiemelt beruházásokhoz (központi lakásépítés, értékhatár feletti munkák) kell kijelölnie, illetve biztosítania Ugyanakkor olyan kivételt is tartalmaz az utasítás, mely szerint az irányító szerv bármilyen munkára kijelölheti az építőipari vállalatot A rendelkezés oka, hogy a beruházások, az állóeszköz-fejlesztések tekintetében az építési igények és a kivitelezési kapacitás között jelenleg még nem áll fenn a megkívánt egyensúly. Az új gazdaságirányítási rendszerben a felhalmozásra, a beruházásra szánt pénzügyi eszközök nagyságrendjét elsősorban azok anyagi, műszaki fedezete, nagyságrendje, így az érintett terület építési kapacitásának nagysága és az építőipari anyaggal való ellátottsága határozza meg. Ezen belül a tanácsi építőipari vállalatok bármely munkára kijelölhetők, nyilvánvalóan azon okból, hogy egyes fontosnak minősített létesítmények megvalósítása biztosított legyen. Ezzel a lehetőséggel a legfontosabb feladatoknál mi is élni fogunk. A magam részéről igen nagy lehetőséget látok az építési igények és a kivitelezési kapacitás egyensúlyának biztosítására. Ezek közül hadd említsem csak a lényegesebbeket: A vállalati beruházásoknál a termelés, üzemelés gazdaságosságának előmozdítása céljából az összberuházások keretén belül, a gépi beruházások nagyságrendjének növekedése, ezzel párhuzamosan az építés-jellegű munkák csökkenése várható. Az eddigi tapasztalatok és az ismert fejlesztési elképzelések szerint az építőipari szervezetek (tárca és tanácsi vállalatok, ktsz-ek) termelése évről évre ütemesen növekszik maid. Ez év végén Kiskunhalason új tanácsi építőipari vállalat kezdi meg működését. A termelőszövetkezetek házi- iagos építőipari tevékenysége, helyi építési anyasok kitermelése, illetve termelése az elkövetkező években tovább növekszik. A tanácsok házilaeos építő- (Folytatás a 4. oldalon.)
