Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

i oldal 1961. augusztus 27, vásárnál» Á laterna magica-tói a Múmiáig... Az erkélyről, ameddig a szem ellát, csak a hegyeket látni. A budai hegyek gyengéd hullám­vonalát, amelyet mintha óriási, puha ecsettel húztak volna meg. Az új lakás boldog tulajdonosai — Pathó István és felesége, Mó­ricz Ildikó — állítják, hogy sohasem lehet betelni ezzel a látvánnyal. Minden nap újra Aztán ez is megtörtént. Elját­szotta Kecskeméten Rómeót. Borzas, kölyök Rómeót játszott, szédült a szenvedélyek, a szerep súlya alatt — és felnőtt hozzá 5 fa is meghatódik, ha erről be­szél. — Szerettem ezt a forrófejű és tisztaszemű sihedert. Csupa mozgás és költészet. A szép, a Zilahy Hédivel A szerencsés flótás c. tv-játékban. Rendezte: Seregi László. és újra birtokukba veszik, mint a lakást, amelyet saját erejük­ből, ügyességükből alakítottak meghitté, otthonossá. A házigazda mindjárt büsz­kén mutatja is a féligkész köny­vespolcot, sajátkezű „alkotását”. Csodálkozik, hogy a hivatását szemléltető ereklyék, bekerete­zett szerepfotók utáín kutatok. Nem, itt semmi sem árulkodik arról a „másik” életről, hacsak nem az a római oszloptöredék­nek hitt ülő valami, amiről ki­derül, hogy színházi kellék volt valaha. A falra akasztott gitár sem pusztán divatos dekoráció. Húrjain úgy szalad végig a dal­lam, mint az eltelt évek útján az emlékezet^ \ Charleston ... Laterna magi. ca ..: Sétapálca és girardd ka­lap. Élete legelső filmszarepe, Kecskeméten, a Városi mozi­ban. Ügy készült rá, mint egy vásott kölyök legnagyobb csíny- tevésére. Ma is jól emlékszik, milyen önfeledten bújócskázott többrendbeli, vászonra vetített önmagával. De számtalan alak­ban is azt tette csak, amivel technikai trükkök nélkül is sikert aratott a Katona József Színház színpadán: bejött, tán. colt, mosolygott, a nézőtéren pe­dig mindenki vörösre tapsolta a tenyerét. Más talán beértve volna ennyivel. — Színész akartam lenni — némul el Pathó István kezében a gitár. — Mindent megtanulni, amit csak lehet. Ezért vettem „komolyan” a táncoskomikusi szerepkört is. Sokan úgy vé­lik, hogy a táncoskomikus könnyed beröppenése a színpad­ra alkati kérdés. Holott renge­teg munkát, felkészülést köve­tel: jól eltáncolni és szinészileg is „hozni” a figurát. Mégis, alig vártam, hogy megkapjam éle­tem első, igazi, nagy prózai sze­repét tiszta élet szerelmese, ezért erő. sebb, mint a halál. Rómeó maga a folyton megújuló, örökkévaló ifjúság. Mikor eljött a kecskeméti színháztól, egy egész megyének adott beszédtémát Barátai, hí­vei nagy jövőt jósoltak neki, vagy féltették. Leginkább az keltett meglepetést, hogy Pathó István az ország legelső színhá­zába szerződött A Nemzetibe, ahol még kisebb szerepeket is „nagy nevek” fémjeleznek. Pathó Istvánnak nincs oka panaszra és megbánásra. A ta valyi évad majd mindegyik da­rabjában szerepelt, néha csak éppen ott volt a színpadon, mint a Marat halálában is, de ezt éppen olyan alázattal, színészi elkötelezettséggel vállalta, mint a legparádésabb főszerepet. „A színpadi fegyelem a legkisebb szerepben is kötelező — mondja hittel. — Az egész darab sorsát veszélyezteti az, aki megfeledke­zik erről és magáról.” A fegyelem és a szorgalom páncélja mögül azonban Rómeó nyílt és szenvedélyes tekintete szegeződik a világra. A színész sokat tanult egy év alatt, hang­ja csiszoltabb, játéka érettebb, elmélyültebb lett anélkül, hogy elveszítette volna egyéniségének sugaras varázserejét. Felfigyel­tek rá. Hívták a rádióba, tv-be, a Jaguár című filmben eljátszot­ta élete első filmfőszerepét. Mák Pistát, a könnyelmű, aranyos vidéki újságírót, örült a szerep­nek, beleélte magát. Márameny- nyire lehetett, mert a forgatá­sok az utolsó jelenettel kezdőd­tek, s mint a filmeknél általá­ban, itt is úgy volt, hogy mire a színész úgy érezte, most sike­rült megtalálnia a figura lel­két, már fel is vették a jelene­tet. A színház, az egészen más. Milyen jó érzés volt eljátszani például azt az egészen kis sze­repet, Az Édent bezárták című évadzáró darabban. Tulajdon­képpen abból állt a szerepe, hogy egy ejtőernyővel leeresz­kedett A próbákon Major Ta­más kedves iróniával fűszerezte a produkciót: „Ne engedjétek fel, mert még modoros lesz!” Nagy célok és apró emlék- foszlányok, munka, tanulás — ebből áll az élet a színész élete is. Örökös készülődés, iz­galom — amikor beszélgettünk éppen Varsóba, Prágába ké­szült, ahol a Nemzeti Színház vendégszerepeit. Most vetítik A múmia közbeszól című új magyar filmet, ebben szintén játszik. Fábri Zoltán Utósze­zon című filmje pedig a velen­cei fesztiválon versenyez. Az egyik felejthetetlen álomjele­netben a léghajó elszabadul a Földtől és száll, mindig fel­jebb, feljebb. A léghajóban át­szellemült arccal Pathó István áll. Vadas Zsuzsa A gazdaságirányítás reformja és a tanácsi vezetés (Folytatás a 3. oldalról.) ipari tevékenysége újból fellen­dülőben van, amit csak előse­gít a vonatkozó kormányhatáro­zat, mely szerint a tanácsok közüzemeket hozhatnak létre, illetve üzemeltethetnek az épí­tőipari kapacitás kiegészítésére. A magánlakás-építés terén nagy lehetőséget látok az épí­tésben érdekelt családokból al­kalmilag szervezendő lakásépí­tő közösségek munkájában. Bizonyára jelentős tartalékot hoz felszínre az állami építőipa­ri vállalatok által csak félkész­re gyártott, és félkész állapot­ban átadott lakásoknak az épít­tetők által történő befejezése. Mindezek csupán kiragadott, korántsem teljes körű felsorolá­sai a lehetőségeknek. Nyilván­való azonban, hogy az új gaz­daságirányítási rendszer kere­tében a tanácsok beruházási, Jubileumi filmsorozatok Kecskeméten A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére világhírű szovjet filmalkotásokat mutat be két bérleti sorozatban a kecskeméti Árpád filmszínház. Az első so­rozatban szeptember közepén kerül műsorra Eizenstein alko­tása, a Patyomkin páncélos, amely a világ legjobb 12 filmje köziül Brüsszelben az első he- ljet kapta. Ä reprezentatív so­rozat következő filmjei is ér­dekesnek ígérkeznek; a Sivatagi 13-ak, Mihail Romm alkotása, a Viharos alkonyat, Cserkaszov. val a főszerepben, a Kronstadti tengerészek és a Csapájev. Dunajevszkij népszerű ope­rettjéből, a Szabad szél-bői ké­szült színes, szélesvásznú film. nek a felújításával kezdődik október elején a nagysikerű filmek második bérleti sorozata, melynek következő előadása a Háború és béke című négyré­szes, monumentális, színes film­alkotás I. része. (A három kö­vetkező részt későbbi időpont­ban tűzik a mozi műsorára.) A sorozat további filmjei a Csa­pájev, a Cirkusz, melyben elő­ször csendült fel Dunajevszkij azóta világhírűvé vált muzsiká­jával a Drága föld... dala és a Félkegyelmű, Dosztojevszkij regényének nagysikerű film- változata. A kedvezményes bérletek iránt máris nagy az érdeklődés Kecskeméten. A vállalatoknál, intézményeknél, üzemekben a termelőszövetkezetekben gyors ütemben folyik a szervezés. fejlesztési elképzeléseiket a he­lyi, a területi lehetőségek felis­merésével és megfelelő szerve­ző munkával meg tudják való­sítani. — Az eddig elhangzottakból ki­tűnik, hogy a gazdaságirányítás új rendszere magasabb követel­mények elé állítja a helyi taná­csokat, s azok vb-testületeit, együttjár az államigazgatási szer­vek megnövekedett felelősségé­vel, feltételezi a demokratizmus további erőteljes szélesedését. Hogyan készül fel az újszerűén jelentkező feladatokra a tanácsi testület és apparátus? — A márciusban megválasz­tott tanácstagok nagy aktivitás­sal, a közügyek iránti érdeklő­déssel tevékenykednek. Bizo­nyosra vehető, hogy a helyi ta­nácsok megnövekedett hatáskö­re csak tovább fokozza a ta­nácstagok tevékenységét, a tes­tületi munka hatékonyságát. Megítélésem szerint, tovább növekszik a jövőben a tanácsok állandó bizottságainak szerepe is, mert a tanácsi testület elé kerülő kérdéseket előzetesen vé­leményezik, az ágazati terveket, költségvetéseket megtárgyalják. A helyi tanácsok vezetői, szakigazgatási apparátusai dön­tő többségében megfelelő elmé­leti felkészültséggel, gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az ősz folyamán az új gazdaságirá­nyítási rendszer alapos megis­merése céljából továbbképzést szervezünk részükre, hogy meg­feleljenek azoknak a követel­ményeknek, amelyeket a gaz­daságirányítás reformja az ál­lamigazgatás helyi szerveivel szemben támaszt — fejezte be nyilatkozatát dr. Varga Jenő. P. I. Egy hét múlva Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, szeptember 4-én, és 5-én Budapesten, Nádor utca 15. szám alatti kultúrtermében rendezi az 1. az 5. és a 6. Bé­kekölcsön 1967. második félévi sorsolását. Szeptember 4-én, hétfőn dél­előtt 10,30 órai kezdettel az 1. Békekölcsön húzását bonyolít­ják le. Kedden 9 óra 30 perces kezdettel először az 5. utána a 6. Békekölcsönt sorsolják, A kétnapos húzáson az 1. az 5. és 6. Békekölcsön 906 550 köt­vényére összesen 140,8 millió fo­rintot sorsolnak ki. A nyeremé­nyek kifizetése szeptember 11-én kezdődik. (MTI) A függöny mögött A fehérfalú szobát füg- göny osztja két részre. A vászon mögött néhány férfi ül körül egy vödröt. Mindegyik kezében itallal telt pohár. Sza­golgatják, ízlelgetik, arcukon utálkozó fintor. Hat a gyógyszer, a mestersé­gesen keltett hányinger és az alkohol íze, illata néhány keze­lés után már összekapcsolódik a tudatukban. Később elég lesz ha valahol az utcán megcsapja az orrukat a kocsmaszag és — feltételes reflexként — máris jelentkezik az undor. — Hogy érzik magukat? — kukkant be a függöny mögé a nagymamás külsejű asszisz­tensnő. — Jól — válaszolnak kórus­ban, mert itt — rendhagyó mó­don — az émelygés a gyógyu­lás jele. De a verítékben für­dő arcok arról árulkodnak, hogy a szenvedélytől való sza­badulást nem adják ingyen. • IV em ez a legnehezebb számukra. Bár az ön­ként jelentkezők egy része meg­futamodik néhány kezelés után, a többség végigcsinálja a négy­hetes kúrát, megjelenik mind a tizenkét alkalommal. A vál­ságos időszak csak ezután kö­vetkezik. Kapnak ugyan gyógy­szert tőlünk, de ez csak segít. Hosszú hónapokon keresztül új­ra és újra meg kell birkózniuk az ismét jelentkező szenvedély csábításával, hogy végül való­ban meggyógyuljanak — ma­gyarázza dr. Sándor László fő­orvos, a kecskeméti alkoholel­vonó ambulancia vezetője. — A gyógyszer és az önura­lom. És a család, a munkatár­sak, a barátok nem segítenek? S az ambulancia sem áll a be­teg mellett a nehéz időszak­ban? — A család, különösen a fe­leség általában őrködik a férj fölött, hiszen az esetek nagy százalékában éppen az asszony unszolására keres fel bennün­ket az alkoholista. De legalább ennyit ártanak, sajnos, a régi ivócimborák. Kocsmába csal­ják és ha nem megy, még gú­nyolják is a gyógyulni vágyót. Aztán jönnek a különböző Írá­si alkalmak: a névnapok, ün­nepek. Tudjuk, hogy a házi­gazda sokszor személyes sér­tésnek veszi, ha nem fogadja el a vendég a poharat. Végül a tőlünk várható támogatásról. Ez bizony nem sok. Mint mond­tam, ellátjuk gyógyszerrel a be­teget és ha felkeres bennünket, jótanáccsal is szolgálunk. De nem tudjuk figyelemmel kísér* ni a páciensek sorsának alaku­lását a kezelés letelte után. — Miért nem? — Ehhez kellene legalább egy olyan beosztott, aki rend* szeresen felkeresné a gyógyuló* kát a lakásukon. Sajnos, nincs státuszunk. De ha lenne is, nem tudom, hogyan oldanánk meg a dolgot, _ hiszen nemcsak Kecs­kemétről, hanem az egész já* rás területéről érkeznek hoz­zánk kezelésre. * 1Kecskeméten 1963. tavasza óta működik az alkohol­elvonó ambulancia. Azóta ezer beteget kezeltek itt, közöttük négyszáz „kényszerest". És itt álljunk meg egy sióra. Viszony­lag kevesen tudják még min­dig, hogy törvényes eszközök­kel is kényszeríthető a megrög­zött alkoholista a kezelésre. A kényszerelvonó kezelést kezde­ményezheti a család, munka­hely és ide kerülhet az alko­holista bírósági határozat alap­ján is. Sándor doktor szerint a „kényszeresek” okozzák a leg­több problémát. A kezelés ugyanis csak akkor járhat si­kerrel, ha maga a beteg is gyógyulni akar. Akit pedig kény­szerítenek. az többnyire ellen­séget lát az orvosban, a gyógyszerben, sőt azokban is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom