Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

4. oldal 1967. augusztus 3, csütSrtSIÉ Tervek, feladatok a KISZ VII. kongresszusa után Beszélgetés Borsos Györggyela KISZ megyei bizottsága első titkárává A bank nem ellenőriz, csak megbízást teljesít A GB-határozat nyomán: nagyobb önállóság a vállalatok egymás közötti pénzforgalmában Egy hónap telt el a Magyar i Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa óta. A kong­resszus jelszava ez volt: „A szocializmus teljes felépítése az ifjúság érdeke és hazafias kö- telessége!”­Az elmúlt hetekben több kongresszusi élménybeszámoló is elhangzott az ifjúsági építő­táborokban, a KlSZ-szerveze- tekben. Ám, mind több szó esik arról is, hogyan, miként hajtsuk végre a KlSZ-kong- resszus határozatát, akcióprog­ramját Ez volt a témája Bor­sos György elvtárssal, a KISZ kongresszuson részt vett Bács megyei delegáció vezetőjével, a KISZ megyei bizottsága első titkárával folytatott beszélgeté­sünknek is. KÉRDÉS: Hogyan értéke» a Bács megyei küldöttség kong­resszusi tevékenységét, s miként kezdenek hozzá megyénkben a ; kongresszusi határozat, az akció- program ismertetéséhez, népsze­rűsítéséhez, a végrehajtásra való mozgósításhoz? VÁLASZ: A kongresszuson küldöttségünk egyik tagja, Ka­tona István, a KISZ KB tagja, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság KISZ csúcsvezetőségének titká­ra kapott szót. Felszólalásában a megye önkéntes ifjúsági építő­táborainak munkáját, a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok munkaversenyének eredmé­nyeit ismertette. További négy Bács megyei küldött írásban terjesztette elő hozzászólását. A kongresszus elnökségében helyet foglalt küldöttségünk tagja is, s a kongresszus Bodor Máriát, a lakiteleki Szikra Tsz KISZ-titkárát, Katona Istvánt és személyemet megválasztotta a KISZ KB tagjai sorába. Pap István, a KISZ megyei bizott­ságának osztályvezetője a KISZ KB Pénzügyi Ellenőrző Bizott­ságának tagja lett A határozat és az akcióprog­ram anyagát szeptemberben és októberben tűzik napirendre a KISZ-bizottságok, végrehajtó bizottságok, a KlSZ-szerveze- tek, később pedig a különböző kollektívák: ifibrigádok, szak­körök, sportegyesületek, mű­vészeti csoportok stb. Á KISZ- titkári és vezetőképző tanfolya­mok tematikájában szintén fon­tos helyét kap a kongresszus. Arra is gondot fordítunk azon­ban, hogy a társadalmi, a tö­megszervezetek ugyancsak rész­letes képet kapjanak a kong­resszusról, a fiatalok célkitűzé­seiről. A pártbizottságok, a pártszervezetek, az idősebb, fia­talabb kommunisták hathatós segítségét szintén várjuk fel­adataink sikeres megvalósítása érdekében. A kongresszusi kül­döttek élménybeszámolói mel­lett munkaértekezlet és appa­rátustanfolyam formájában dol­gozzék fel az anyagot. Igyek­szünk minél változatosabb mód­szerekkel, formákkal — a fia­talok ötleteinek, öntevékenysé­gének hasznosításával —, a le­hető legszélesebb körben nép­szerűsíteni a VII. KISZ kong­resszus téziseit. KÉRDÉS: A kongresszus négy évre meghatározta a KISZ fel­adatait. Melyek ezek közül az idei legfőbb tennivalók? VÁLASZ: Mindenekelőtt azt hangsúlyozzuk: Nem kam­pányszerű, hanem állandó ké­szenlétet követel az idén és a következő években a kongresz- szus határozatának „aprópénz­re” váltása. A KlSZ-szerveze- tek, amikor megismerkednek a kongresszusi anyaggal, egyút­tal akcióprogram tervezetet ké­szítenek. Ennek lényege és cél­ja, hogy az általános irányel­vek alapján vázolják a terüle­tük adottságainak, követelmé­nyeinek megfelelő nevelési, szervezési, érdekvédelmi tenni­valókat, meghatározzák a ter­melést segítő mozgalmak fel­adatait, részt vállaljanak az új gazdasági mechanizmus előké­születeinek, majd bevezetésé­nek és végrehajtásának mun­kájából. Ez évi feladatainkat a „Hű­ség a Nagy Október szellemé­hez” elnevezésű akciónk fog­lalja egységbe, aminek részle­teivel a következő hetekben is­merkednek meg a KlSZ-szer- vezetek. A Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatának folytatása a Vádoljuk az impe­rializmust! — akció- és de­monstrációsorozat szintén az idei és további évek program­ját képezi, akárcsak a KMP és a KIMSZ megalakulásának méltó megünneplése 1968-ban. A szófiai Világifjúsági Ta­lálkozóra való készülődés, a „Ne tűrd a közömbösséget, szó­val és tettel küzdj a közösség érdekeiért!” — jelszó érvénye­sítése, valóraváltása ugyancsak alkalmat nyújt arra, hogy a fiatalok tettekkel bizonyítsák a megyében: méltó harcosai, vé­delmezői a szocializmus ügyé­nek. KÉRDÉS: A harmadik ötéves terv megvalósítása is összefügg a gazdasági reform célkitűzéseivel. Miben foglalhatók össze a me­gyében a KISZ ezzel kapcsola­tos konkrét tennivalói? VÁLASZ: A KISZ VII. kong­resszusának akcióprogramja erre vonatkozóan megfelelő támpontot nyújt, világosan megfogalmazza az egyes ifjú­sági rétegek feladatait. A me­gye ifjúmunkásai számára a legfontosabb cél, hogy a szo­cialista munkaverseny kereté­ben törekedjenek a szocialista brigád cím elnyerésére, hogy hazai és exportigényeket kielé­gítő termékeik kifogástalanok legyenek. Vegyenek részt a szakma ifjú mestere és a ki­váló címért indított versenyek­ben, az újító- és a takarékossá­gi mozgalmakban, csatlakozza­nak az ipar korszerűsítését, a beruházások időben való meg­valósítását segítő helyi és or­szágos KISZ-védnökségekhez. A parasztfiatalok az ifjúsági termelési versenyekben, a szo­cialista brigádmozgalomban való részvételükkel segíthetik a gazdaságosság a termelékeny­ség a hozamok növelését Újí­tásokkal, a korszerű eljárások alkalmazásával, tapasztalatcse­rékkel, a közös vagyon gyara­pításával, és védelmével igye­kezzenek hozzájárulni szocia­lista mezőgazdaságunk erősíté­séhez. A különféle védnöksé­gek, a társadalmi munka, a szakmai és általános művelt­ség emelése, a megfelelően képzett mezőgazdasági szak­munkásutánpótlás nevelése, mind-mind olyan terület, ahol a KISZ sokat tehet céljaink realizálásáért. A munkás- és parasztfiatalok mellett a kö­zépiskolások, a szakmunkás- tanulók, a kisdobosok és úttö­rők — a szorgalmas tanulás mellett —, a Szakma Kiváló Tanulója versenyekben, a szak­köri munkával, a pályaválasz­tás tervszerű segítésével, a kollégiumi férőhelyek társa­dalmi munkában történő növe­lésével, a hátrányos helyzetben levő tanulók segítésével, a KISZ önkéntes ifjúsági építő­táboraiban való munkával, az úttörők és kisdobosok pedig a hulladék- és gyógynövénygyűj­téssel tehetnek sokat a harma­dik ötéves terv sikeres befeje­zéséért. A művelődési, szórakozási, sportolási és turisztikai lehető­ségek gyarapítása továbbra is napirenden levő feladat Nem mondhatunk le a jövőben sem a KISZ szervezeti életének erő­sítéséről, tartalmi munkájá­nak javításáról, vonzóbbá, szí­nesebbé tételéről. Minden KISZ-szervezet tekintse köte­lességének a szervezeten kívüli fiatalok KISZ-taggá nevelését és az úttörők felkészítését a KlSZ-tagságra. Célunk az, hogy a KISZ-szervezetek kezdemé­nyező szerepet töltsenek be a fiatalok érdekeinek védelmé­ben, harcoljanak az ifjúság jo­gainak érvényesítéséért, de lép­jenek fel az esetleges túlzott igények éhem Az alapelv: A végzett munka szerinti anyagi, erkölcsi megbecsülés. Az érdek- védelemhez tartozik az is, hogy általános gyakorlattá váljon a különböző gazdaságokban, vál­lalatoknál, intézményeknél, üzemekben stb. a KISZ veze­tésbe való bevonása. A KISZ, az ifjúsági lakásépítési akció­val, továbbra is hozzájárul a fiatal házasok lakásgondjának enyhítéséhez —, fejezte be nyi­latkozatát a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. Bubor Gyula Tóth István: így kerül a Szatmár megyei kislány Csollán ügyvédókhez — szolgálónak. Beletelik pár hét, míg egy jóízűt is tud enni gaz­dáinál. Fél, hátha innen is ki­adják az útját, akkor pedig mit csinál ebben a könyörtelen kő- rengetegben? Nehezen ismer­kedik a házbeli cselédlányokkal. Hónapok telnek -el, mikor annyi bátorságot vesz magának, hogy egy őszbehajló vasárnapon kimegy szétnézni a Keleti-pá­lyaudvar elé. Ez pedig azt kö­vetően történt, hogy egy szép­szál szabósegéd valami ruhada­rabot biferált a nagyságos asz- szonynak. Mikor kiengedte, s mielőtt átlépett volna a kü­szöbön, kedvesen rámosolygott. Merészen átfogta a derekát, ma­gához vonta, úgy kérdezte: „Nem jön ki vasárnap a Keleti­hez? Eltöltenénk az időt ..” — Neiki még a fejbőre is bizsar­gett. Rettentően szégyeülte ma­gát, de borzasztó kellemes ér­zés is volt. Az a nyurga legény milyen barátságos volt hozzá. Milyen biztatás volt a keze szo­rításában. Szeretett volna szól­ni valamit, lehet, úgy is volt, csak 6 már nem tudott róla. Zaklatott, édesen nyugtalan éjszakái voltak azontúl. Egyszer még azon is rajtakapta magát, hogy együtt dúdolja a rádióval azt a slágert, amit Timóth nagy­nagyságos úr zörigicsélt gazda- asszonyának, mikor az ügyvéd úr elutazott. Édeskés, nehéz szagú italokat szopogattak dél­utántól késő éjszakáig az ügy­védnővel. Mikor őt behívták fe­ketét főzni, még arra se volt már gondjuk, hogy a nagysá­gos asszony legalább álljon fel Timóth úr öléből. Furcsa, me­redt, nedves, elszánt volt a nagyságos asszony szeme. Csak szorongatta kövér karjával Ti­Mint ismeretes, az új gazda­sági mechanizmus bevezetésével a vállalatok piaci kapcsolatai is elmélyülnek, önállóan, saját belátásuk szerint állapodnak meg sok olyan kérdésben, amelyben eddig valamely fel­sőbb szerv döntött, vagy szabá­lyok kötötték meg kezüket. Ezért a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy az egymás közöt­ti pénzforgalomban, a kölcsö­nös kifizetésekben is nagyobb legyen a vállalatok önállósága. Eddig ugyanis a Magyar Nem­zeti Bank igazgatási jellegű el­lenőrzést is gyakorolt a vállala­tok fizetési forgalma feletti A banknál kellett benyújtani a követelést igazoló okmányokat, azokat a bank ellenőrizte, és azután továbbította az adóshoz, a Nemzeti Bank szabályokkal írta elő a fizetési határidőket stb. A Gazdasági Bizottság emlí­tett határozata alapján a Ma­gyar Nemzeti Bank már 1967. július 15-től, tehát majdnem fél évvel az új mechanizmus álta-, lános bevezetése előtt, lépéseket tett a vállalatok pénzforgalmá­ban a szoros értelemben vett kereskedelmi módszerek beve­zetésére, és megszüntette az em­lített igazgatási jellegű jogkö­rét. Többé nem vizsgálja, hogy egy-egy vállalat követelése egy másikkal szemben indokolt-e, csupán az a feladata, hogy a felek megbízása alapján ki­egyenlítse a vevő számlája ter­hére a szállító vállalat követe­léseit, ha annak jogosságát a vevő nem kifogásolja. Ennek megfelelően, a bank a fizetési megbízáson kívül semmi más okmányt nem kér. Az áruátvé­teli elismervényt, a számlát és egyéb, a követelés indokoltsá­gát igazoló okmányokat az el­adó a jövőben közvetlenül a vevőnek küldi meg, s az eset­leges vitás kérdéseket egymás között tisztázzák. A bank az eddigi gyakorlat­tól eltérően többé azt sem írja elő, hogy az áru szállításától számítva mennyi időn belül nyújtsa be fizetési megbízását, elszámolását az eladó. Ez is a két partner szabad megállapo­dásán múlik. A szállítónak ér­deke, hogy árujának ellenérté­két mielőbb megkapja, s ne kés­lekedjék a követelés érvényesí­tésével Annál is inkább érdeke ez'a szállítónak, mert kiadásait bevételeiből vagy bankhitelből kell fedeznie. Nylonabrosz a melléküzemben Legutóbb újfajta melléktevékenységhez fogtak a géderlaki Új Élet Tsz-ben: műanyagabroszokat mintáznak. A hagyományos és modem mintákat bőséges választékban alkalmazzák móth nyakát, aki lehunyt szem­mel zihálta nagy keblébe: „Csak egy nap a világ...” Ö nagyon félt, míg a csészék, poharak közt tett-vett. Amazok gátlástalanul falták gyúrták egymást előtte. Timóth nagysá­gos úr vigyorogva ráncigáit ki mellényzsebéből egy pengőt. Mu­tatóujját szájára szorította, szi­szegett: „Pszt!” — Aztán oda­dugta a pénzt az ő kötényzsebé­be. Már kétszer fordult Veronika a Keleti nagy, üveges homlok­zata előtti sétányon. Lelassít, megáll. Nem tudja merre for­duljon, de úgy érzi, hogy valaki figyeli. Zavartan sétál el a jár­da széléig, s úgy tesz, mintha el­merülne a villamosmegállónál várakozó tömeg nézésében. Sze­me azért körbejár, s egyszerre megkönnyebbülten, boldogan el­mosolyodik. A szőke, kicsit vas­tag ajkú szabólegény integet ne­ki derűsen. Egy vasoszlop mel­lől indul hozzá. Jó is, hogy ő jön, mert Verőn úgy érzi, min­den csepp vér leszállt a lábába, el se tudna mozdulni. Mire a fiú odaér, öröme — ijedtséggé változik. Szeme fé­lénken kerüli a legény magabiz­tos tekintetéti Eppencsak ki tud­ja nyögni, rekedten: — Jónapot. A férfi két vállát megszorítva üdvözli. — Kisztihand ., j Tudtam, hogy eljön, kedves. Haja, hófehér foga, de egész alakja mosolyog ennek a hóri- horgas, szépen öltözött fiatal­embernek. Veronika tiszta biza­lommal indul sétára a talpra­esett, jó beszédű szabósegéddel. — Elmegyünk moziba, jó? — Nem lehet. Nyolcra haza­vár a nagyságos asszony — vé­dekezik nagy hirtelen a lány. Görcsösen szorongatja a zseb­kendőjébe csavart szobakulcsot. — Akkor megiszunk egy po­hár sört — szólal meg pár perc múlva a fiú, amire Veronika nem válaszol. Betérnek egy kis­kocsmába. Nyolc óra régen elmúlt, de Veronnak eszébe sincs már a hazamenetel. Csillog a szeme, göndöröket kacarász. Szegény, szorongó szíve ugrál az öröm­től, hogy egyszer mégiscsak akadt valaki ebben az irdatlan nagy­városban, akinek kipanaszkod- hatja magát. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom